Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST ME6YH BIZOTTSÁG* ÉS 1 MEBYg TIBACS L1PJ1 XXXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM Ára: 5.30 forint 1989. JANUAR 7., SZOMBAT • • illést tartott a Pest megyei pártbizottság Szükséges a változtatás a kibontakozás sikeréért Tegnap Hámori Csaba első titkár elnökletével megtartotta ez évi első ülését az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. Korábbi határozatának megfelelően a testület nemcsak a szokásos állandó meghívottakkal bővítette ki a tanácskozók körét, hanem lehetővé telte — ahogy erről lapunk hasábjain mi is tájékoztatást adtunk — a megye érdeklődő párttagjainak részvételét is, akik közül 29-en el is fogadták a meghívást. A napirenden elsőként a megye gazdaságának és településeinek fejlődéséről készült előterjesztések szerepeltek Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára, illetve Balogh László tanácselnök előadásában. A második napirendi pont a pártélct két időszerű kérdésével foglalkozott: dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára tett javaslatot egy szélesebb körben vitára bocsájtandó elgondolássorra a megyei pártbizottság feladatkörére, munkamódszerére vonatkozóan, majd arra, hogy két vonzáskörzet és tizenhat nagyközség pártszerveinek és -szervezeteinek irányítását közvetlenül a megyei pártbizottság végezze ezentúl. Harmadik napirendi pontként a testület javaslatot fogadott el érvényben lévő határozatainak felülvizsgálatára, a szükséges módosításokra. Végül a különfélék sorában, munkáját megköszönve, felmentette osztályvezetői funkciójából dr. Kocsis Pétert, akit, mint ismeretes, legutóbbi ülésén a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé választott. A testület úgy döntött, hogy a megye gazdaságának fejlődéséről és a további feladatokról, valamint a települések XIII. kongresszus óta eltelt időszakban végbement fejlődéséről szóló jelentéseket együtt tárgyalja. Ennek megfelelően előbb Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Mondanivalóját két fő téma: a gazdasági folyamatok alakulása és a politikai munka változása köré csoportosította. Kifejtette, az adatok azt bizonyítják, hogy a gazdaságban nem mentek végbe azok a lényeges változások, amelyek elengedhetetlenek a párt és a kormány által meghirdetett stabilizációs és kibontakozási program megvalósításához. Néhány nagyvállalat — például a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat és a Váci Kötöttárugyár —, valamint néhány kisszövetkezet kivéíeléKollektív munkavállalói jog Törvény a sztrájkról fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárkapun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége szükségesnek tartotta egyúttal, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki saját belső sztrájkszabályzataikat, valamint nélkülözhetetlennek vélték a sztrájkalap titkosságának és védelmének törvényi garantálását. A SZOT elnöksége egy ellenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyetértett a törvényjavaslattal. A Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban korábban megrendezett társadalmi viták és az egyezt tetések hasznosak voltak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról , szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelésekkel kapcsolatban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyébként a szakszervezet véleménye voit —, hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bonyolíthat le sztrájkot. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizárólagosan a szakszervezetek birtokolnák ezt a jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosultság legyen. Az ülésén az egyik legélesebben vitatott kérdés fogalmi természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hiszen ez jóval szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolidaritási sztrájk lehetőségét, s vei, nem jellemző a hosszú távú gondolkodás. A támogatások csökkentése ugyan sietteti az átrendeződést, de rengeteg ellentmondást is szül. Az egyik például az, hogy az új adórendszer bevezetésekor még arról beszéltünk: a vállalatok között jelentős differenciálódás megy végbe, ám ez csak részben következett be. Fokozatosan csökken mind az iparban, mind a szövetkezetek körében a nyereség, s egyre nő azoknak a száma, amelyek még az átlagot sem érik el. Lénárd László a politikai munkát értékelve azt emelte ki. hogy a pártbizottság elsősorban az együttműködés segítésére összpontosított. Ám az 1986 novemberéig tartó időszakra az is jellemző volt, hogy nagyobb súlyt helyeztek a központi döntések helyi megvalósításának szervezésére és erre ösztönözték a területi pártszerveket is. Az alkalmazott módszerekben az elszámoltató, számonkérö jelleg dominált. Mindez számos konfliktus forrásává vált, s eredményessége sem volt megfelelő. 1986 végén azonban jelentős változás következett be, s a politikai munka súlypontja áthelyeződött a központi intézkedések hatásainak vizsgálatára és a tapasztalatok alapján megfogalmazott jelzésekre. Ennek megfelelően a követő, regisztráló jelleg helyett a megelőzést célzó, mérő-elemző és jelző tevékenység került előtérbe. Szóbeli kiegészítést fűzött a települések fejlődéséről szóló írásos anyáéhoz Balogh László, a megyei tanács elnöke is, aki egyebek között azt emelte ki, hogy a tanácsok többsége megtanult gazdálkodni, s ma már egyre inkább élnek önállóságukkal. Adatokkal bizonyítható, hogy ott, ahol a lakosság és a területen működő szövetkezetek vállalatok érdekeivel találkoznak a tanácsi célok, az átlagosnál gyorsabb a haladás. Az előadó megjegyezte, hogy az ötéves terv első három esztendejének fejlődési tendenciáiból az elkövetkezendő két esztendőre nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. elsősorban az államkassza helyzetének további romlása, és az ebből eredő hatások miatt. Négy-öt tanács komoly anyagi gondokkal küszködik, több település vezetése a központi szervek(Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly találkozott a KEB tagjaival Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken kötetlen megbeszélés keretében találkozott a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaival. A találkozón véleményt cseréltek a párt tevékenységéről, a mozgalom előtt álló feladatokról. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a pártegységgel és a pártfegyelemmel, valamint a párt működésének feltételeivel. Áttekintették a tavalyi pártértekezlet óta végzett mozgalmi munkát, az ebből adódó tennivalókat, és néhány időszerű belpolitikai kérdést. Műszeres beméréssel Modern berendezésekkel folyamatosan ellenőrzik elkészült termékeiket a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Képünkön: műszeres beméréssel állítják be a kemencéket (Erdősi Agnes felvétele) Mit akar a Münnich Ferenc Társaság? Újra kell értékelni a múltat Hovatovább nagyobb vihart kavar a Münnich Ferenc Társaság puszta léte, megalakulása, mint a már működő alternatív szervezetek tevékenysége. A közvélemény félelemmel vegyes kíváncsisággal fogadja a kósza híreket, miszerint szélsőbaloldali, dogmatista, sőt, egyenesen sztálinista mozgalom bontogatja a szárnyait. Az ezzel kapcsolatos cáfolatok eleddig — úgy tűnik — süket fülekre találtak. Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Ezzel a szándékkal beszélgettünk Aggod Józseffel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzorával, a Münnich Ferenc' Társaság kebelében működő — társadalomtudósokból álló — elemző csoport vezetőjével. — Belpolitikai életünk meglehetősen színes palettáján hol a helye a Münnich Ferenc Társaságnak? — A társaság egyike a mostanában létrejött önszerveződő csoportoknak, s a későbbiekben tömegmozgalommá kíván válni. Sokrétű vita előzi meg a program kialakítását, amelyet várhatóan a március végi közgyűlésen fogadunk el. Ami a lényeg: a szocialista érzelmű embereknek akarunk fórumot teremteni. — Ezek szerint nálunk nincs fórumuk a szocialista érzelmű embereknek? De hiszen szocialista berendezkedésű országban élünk... — Az alternatív csoportok egy része kiábrándult a szocializmusból, ami nem csoda, hanem az utóbbi évtizedek politikájának logikus következménye. Velük ellentétben azonban azt gondoljuk, hogy erre a kérdésre nem a szocializmus elutasítása, hanem jobbítása, javítása a válasz. A szocializmust nem tudjuk elképzelni demokrácia, a demokráciát a szocializmus nélkül. Ám ez nem olyan szocializmus és demokrácia, amit egy szűk réteg talál ki, s amit felülről kell beplántálni az Csökkent a műtrágya-felhasználás Pihenőn a traktorosok Csendes az éfdi határ. A Benta Völgye Termelőszövetkezet szántóföldjein szépen mutatja magát az őszi gabonavetés. Ügy tűnik, hogy ismét visszatér az igazi tél. Fehér hótakaró ül. a tájra, elősegítve a jövő évi kenyérnek való erőteljesebb fejlődését. A szövetkezet traktorosai számára a téli hónapokban jött el az igazi pihenés időszaka. Hegedűs András, a téesz elnöke elmondta, hogy rájuk valóban ráfér a pihentető lazítás, hiszen az elmúlt évben több kampányszerű időszakot éltek át. A tavaszi szántástól a nyári aratási munkákon át egészen az őszi nek. Ahhoz, hogy az érdi vagy más szövetkezet az egyébként kedvező adottságú területeken eredményesen gazdálkodhasson, elengedhetetlenek az előnyös termesztési, gépbeszerzési, alkatrészutánpótlási feltételek. Jóval megnyugtatóbb a helyzet a szövetkezet húsüzemében, amelynek dolgozói tavaly is kitettek magukért. A mind élesebbé váló konkurenciaharcban is állni tudták a versenyt. A körültekintő és megalapozott szerződéskötéseknek megfelelően nem voltak feldolgozási gondjaik. Gy. L. betakarításig nagy volt a hajtás. Az új évről szólva mindössze annyit közölt, hogy a „vakvilágban tapogatóznak”. Ugyanis még mindig nem ismerik a gazdálkodással ösz- szefüggő szabályozókat. Már most rettegnek az újabb műtrágya-áremeléstől. Már őszszel is a szükségesnél 18 százalékkal kevesebb műtrágyát használtak fel. Ahol üres a kassza, ott nem lehet merész álmokat szőni — mondta. Az anyag és növényvédő szerek árának emelkedése mellett mi mást tehetnek a növénytermesztők. minthogy az önköltség szinten tartására törekedemberek fejébe', hanem olyan, amelyet a tömegek, csoportok, például a Münnich Ferenc Társaság helyi szervezeteinek véleménye, javaslatai formálnak. A szocialista érzelmek ugyanis igen sokfélék, s beszélgetéseken, vitákon, tudományos igényű elemzéseken át vezet az út a legjobb megoldásig. Társaságunk — széles társadalmi alapokon — ennek akar fórumot teremteni. — Ha így van, akkor minek tulajdonítja a társaságot érő támadásokat? — Meggyőződésem, hogy ezek 'célzatos ferdítések, amelyek két dologból táplálkoznak. Egyrészt az adhat támadási felületet, hogy a magyar társadalomban valóban jelen vannak az ultrabalos élmények, tapasztalatok, érzelmek rabjai, akik önkifejezési formát keresnek maguknak. Ezért lehetséges, hogy — mivel nyitott szervezet vagyunk — hozzánk is csatlakoznak. Á másik ók pedig az, hogy akadnak olyan erők is, amelyek a pofozógép szerepét szánják a Münnich Ferenc Társaságnak. Mondván: ez egy szélsőbalos mozgalom, rajtuk el lehet verni a port az éppen aktuális társadalmi problémákért. Holott társaságunk kategorikusan elhatárolja magát a sztálinizmustól, a restaurációtól, mindenféle visszarendeződési kísérlettől. Ennek nyomatékét adjuk majd a közgyűlésen elfogadandó dokumentumokban is. — Hogyan viszonyul a társaság az MSZMP-hez? — Abból indulunk ki, hogy a szocialista társadalom fejlődése elképzelhetetlen egy jól működő kommunista párt nélkül. Ebből mindjárt következik, hogy szerintünk ez a párt nem működik jól. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy az ellentmondások valós megjelenítése helyett azok megoldásának' illúziójába rim gatta magát. Ezen túl kell lépni, s nem is biztos, hogy reformokkal, hanem' inkább a párt radikális, társadalmi átalakításával. A Münnich Ferenc Társaság mozgalmi eszközökkel kívánja ezt segíteni. — Mit tehet ezért az ön vezetésével megalakult elemző csoport? — A filozófusokból, közgazdászokból, politológusokból álló csoport az utóbbi évtizedek társadalmi folyamatának kritikai elemzésére vállalkozik. Mindazokat a kérdéseket napirendre tűzzük, amelyek mostanában élénken foglalkoztatják a közvéleményt. Ebbe az MSZMP negyvenéves politikája, a párt belső élete is beletartozik. Feladatunknak érezzük azt is, hogy a tudományos viták eredményét közvetítsük a tagság felé, s egyúttal feldolgozzuk a szervezeteinktől érkező véleményeket, javaslatokat. — Nem gondolja, hogy a múlt újraértékelésének a pártban is akadnak ellenfelei, s hogy egy ilyen önvizsgálattal ugyan tiszta víz kerül a pohárba, de egyúttal meginoghat az MSZMP helyzete is? — Személyes véleményem, hogy az MSZMP-n belül is szakítani kell azzal a felfogással, amely elfedi a dialektikus ellentmondásokat. Tehát az eltérő vélemények felszínre hozására, ütköztetésére, vagyis vitatkozó pártra, tagságra van szükség. Ebben az értelemben biztosan lesznek nézetkülönbségek, ha úgy tetszik, harc is, de ennél sokkal jobban izgat az: mindez hogyan kerülhet dinamikus egyensúlyba? Vagy az: miként lehet passzivitásából kimozdítani a hallgatag többséget? Ez kétségtelenül rejt magában kockázatot. Az is biztos, hogy sok olyan dolog kerül majd a felszínre, amit nem lesz könnyű megemészteni, ám a pártnak, úgy is mint a társadalom vezető erejének el kell számolnia tagsága s a tömegek előtt is. Nem egy példát ismerünk a polgári társadalmak történetéből, amikor úgy sikerült kiemelkedni valamely politikai vagy gazdasági válságból, hogy a tanulságok egyben kitekintést adtak a kibontakozásra. Ha ezt ott meg tudták tenni, akkor nekünk sem szabad ezen morfondírozni. Annál is inkább, mert mi távolabbra tekintünk, mint a polgári társadalmak. Legközérthetőbben úgy fogalmaznék: a hibákból is erényt kell kovácsolni. ★ A szerkesztőségünkbe eljuttatott levél tanúsága szerint a napokban létrejött a Münnich Ferenc Társaság szentendrei tagcsoportja. Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes vezetőséget, amely 1939. első félévében dolgozza ki munkaprogramját. A társasági rendezvényeket minden hónap első péntekjén, 15 órai kezdettek tartják a szentendrei Dózsa György u. 8. szám alatt. Kövess László T 1
