Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST ME6YH BIZOTTSÁG* ÉS 1 MEBYg TIBACS L1PJ1 XXXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM Ára: 5.30 forint 1989. JANUAR 7., SZOMBAT • • illést tartott a Pest megyei pártbizottság Szükséges a változtatás a kibontakozás sikeréért Tegnap Hámori Csaba első titkár elnökletével megtar­totta ez évi első ülését az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. Korábbi határozatának megfelelően a testület nemcsak a szokásos állandó meghívottakkal bővítette ki a tanácskozók körét, hanem lehetővé telte — ahogy erről lapunk hasábjain mi is tájékoztatást adtunk — a megye érdeklődő párttagjai­nak részvételét is, akik közül 29-en el is fogadták a meghí­vást. A napirenden elsőként a megye gazdaságának és tele­püléseinek fejlődéséről készült előterjesztések szerepeltek Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára, illet­ve Balogh László tanácselnök előadásában. A második napi­rendi pont a pártélct két időszerű kérdésével foglalkozott: dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára tett javaslatot egy szélesebb körben vitára bocsájtandó elgondolássorra a megyei pártbizottság feladatkörére, munkamódszerére vonat­kozóan, majd arra, hogy két vonzáskörzet és tizenhat nagy­község pártszerveinek és -szervezeteinek irányítását közvet­lenül a megyei pártbizottság végezze ezentúl. Harmadik na­pirendi pontként a testület javaslatot fogadott el érvényben lévő határozatainak felülvizsgálatára, a szükséges módosítá­sokra. Végül a különfélék sorában, munkáját megköszönve, felmentette osztályvezetői funkciójából dr. Kocsis Pétert, akit, mint ismeretes, legutóbbi ülésén a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé választott. A testület úgy döntött, hogy a megye gazdaságának fejlő­déséről és a további felada­tokról, valamint a települé­sek XIII. kongresszus óta el­telt időszakban végbement fejlődéséről szóló jelentéseket együtt tárgyalja. Ennek meg­felelően előbb Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Mondaniva­lóját két fő téma: a gazda­sági folyamatok alakulása és a politikai munka változása köré csoportosította. Kifejtet­te, az adatok azt bizonyítják, hogy a gazdaságban nem men­tek végbe azok a lényeges változások, amelyek elenged­hetetlenek a párt és a kor­mány által meghirdetett sta­bilizációs és kibontakozási program megvalósításához. Néhány nagyvállalat — példá­ul a Dunai Kőolajipari Válla­lat, a Pest Megyei Műanyag­ipari Vállalat és a Váci Kö­töttárugyár —, valamint né­hány kisszövetkezet kivéíelé­Kollektív munkavállalói jog Törvény a sztrájkról fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehető­sége a gyárkapun kívülre ter­jedő ágazati, iparági sztráj­koknak is. A SZOT elnöksége szükségesnek tartotta egyúttal, hogy a szakszervezetek dol­gozzák ki saját belső sztrájk­szabályzataikat, valamint nél­külözhetetlennek vélték a sztrájkalap titkosságának és védelmének törvényi garantá­lását. A SZOT elnöksége egy el­lenszavazattal, a módosító in­dítványokkal együtt egyet­értett a törvényjavaslattal. A Munka Törvénykönyvé­nek módosításával kapcsolat­ban korábban megrendezett társadalmi viták és az egyezt tetések hasznosak voltak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testü­let állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvényköny­vének módosításáról , szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói ár­emelésekkel kapcsolatban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyéb­ként a szakszervezet véle­ménye voit —, hogy önálló törvényben kerüljön sor a sza­bályozásra. Az elnökség egyet­értett a törvényjavaslat kiin­dulási pontjával, amely sze­rint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fo­gadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezde­ményezhet, illetve bonyolíthat le sztrájkot. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizá­rólagosan a szakszervezetek birtokolnák ezt a jogot. Min­denképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeménye­zése, szervezése kollektív dol­gozói jogosultság legyen. Az ülésén az egyik legéle­sebben vitatott kérdés fogalmi természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hiszen ez jóval szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolida­ritási sztrájk lehetőségét, s vei, nem jellemző a hosszú tá­vú gondolkodás. A támogatá­sok csökkentése ugyan siet­teti az átrendeződést, de ren­geteg ellentmondást is szül. Az egyik például az, hogy az új adórendszer bevezetésekor még arról beszéltünk: a vál­lalatok között jelentős diffe­renciálódás megy végbe, ám ez csak részben következett be. Fokozatosan csökken mind az iparban, mind a szövetke­zetek körében a nyereség, s egyre nő azoknak a száma, amelyek még az átlagot sem érik el. Lénárd László a politikai munkát értékelve azt emelte ki. hogy a pártbizottság első­sorban az együttműködés se­gítésére összpontosított. Ám az 1986 novemberéig tartó időszakra az is jellemző volt, hogy nagyobb súlyt helyeztek a központi döntések helyi megvalósításának szervezésé­re és erre ösztönözték a te­rületi pártszerveket is. Az al­kalmazott módszerekben az elszámoltató, számonkérö jel­leg dominált. Mindez számos konfliktus forrásává vált, s eredményessége sem volt meg­felelő. 1986 végén azonban je­lentős változás következett be, s a politikai munka súly­pontja áthelyeződött a köz­ponti intézkedések hatásainak vizsgálatára és a tapasztala­tok alapján megfogalmazott jelzésekre. Ennek megfelelő­en a követő, regisztráló jelleg helyett a megelőzést célzó, mérő-elemző és jelző tevé­kenység került előtérbe. Szóbeli kiegészítést fűzött a települések fejlődéséről szóló írásos anyáéhoz Balogh László, a megyei tanács elnöke is, aki egyebek között azt emelte ki, hogy a tanácsok többsége megtanult gazdálkodni, s ma már egyre inkább élnek ön­állóságukkal. Adatokkal bizo­nyítható, hogy ott, ahol a la­kosság és a területen műkö­dő szövetkezetek vállalatok érdekeivel találkoznak a ta­nácsi célok, az átlagosnál gyorsabb a haladás. Az elő­adó megjegyezte, hogy az öt­éves terv első három eszten­dejének fejlődési tendenciái­ból az elkövetkezendő két esztendőre nem lehet egyér­telmű következtetéseket le­vonni. elsősorban az állam­kassza helyzetének további romlása, és az ebből eredő hatások miatt. Négy-öt ta­nács komoly anyagi gondok­kal küszködik, több település vezetése a központi szervek­(Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly találkozott a KEB tagjaival Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken kötetlen megbeszélés keretében talál­kozott a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaival. A találkozón véleményt cse­réltek a párt tevékenységéről, a mozgalom előtt álló felada­tokról. Megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkoztak a pártegységgel és a pártfegye­lemmel, valamint a párt mű­ködésének feltételeivel. Át­tekintették a tavalyi pártérte­kezlet óta végzett mozgalmi munkát, az ebből adódó tenni­valókat, és néhány időszerű belpolitikai kérdést. Műszeres beméréssel Modern berendezésekkel folyamatosan ellenőrzik elkészült termékeiket a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Ké­pünkön: műszeres beméréssel állítják be a kemencéket (Erdősi Agnes felvétele) Mit akar a Münnich Ferenc Társaság? Újra kell értékelni a múltat Hovatovább nagyobb vihart kavar a Münnich Ferenc Társaság puszta léte, megalakulása, mint a már működő alternatív szervezetek tevékenysége. A közvélemény fé­lelemmel vegyes kíváncsisággal fogadja a kósza híreket, miszerint szélsőbaloldali, dogmatista, sőt, egyenesen sztálinista mozgalom bontogatja a szárnyait. Az ezzel kapcsolatos cáfolatok eleddig — úgy tűnik — süket fü­lekre találtak. Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohár­ba. Ezzel a szándékkal beszélgettünk Aggod Józseffel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető pro­fesszorával, a Münnich Ferenc' Társaság kebelében mű­ködő — társadalomtudósokból álló — elemző csoport ve­zetőjével. — Belpolitikai életünk meg­lehetősen színes palettáján hol a helye a Münnich Ferenc Társaságnak? — A társaság egyike a mos­tanában létrejött önszervező­dő csoportoknak, s a későb­biekben tömegmozgalommá kíván válni. Sokrétű vita előzi meg a program kialakítását, amelyet várhatóan a március végi közgyűlésen fogadunk el. Ami a lényeg: a szocialis­ta érzelmű embereknek aka­runk fórumot teremteni. — Ezek szerint nálunk nincs fórumuk a szocialista érzelmű embereknek? De hiszen szo­cialista berendezkedésű or­szágban élünk... — Az alternatív csoportok egy része kiábrándult a szo­cializmusból, ami nem csoda, hanem az utóbbi évtizedek po­litikájának logikus következ­ménye. Velük ellentétben azonban azt gondoljuk, hogy erre a kérdésre nem a szocia­lizmus elutasítása, hanem job­bítása, javítása a válasz. A szocializmust nem tudjuk el­képzelni demokrácia, a de­mokráciát a szocializmus nél­kül. Ám ez nem olyan szocia­lizmus és demokrácia, amit egy szűk réteg talál ki, s amit felülről kell beplántálni az Csökkent a műtrágya-felhasználás Pihenőn a traktorosok Csendes az éfdi határ. A Benta Völgye Termelőszövet­kezet szántóföldjein szépen mutatja magát az őszi gabona­vetés. Ügy tűnik, hogy ismét visszatér az igazi tél. Fehér hótakaró ül. a tájra, elősegítve a jövő évi kenyérnek való erő­teljesebb fejlődését. A szövetkezet traktorosai számára a téli hónapokban jött el az igazi pihenés idő­szaka. Hegedűs András, a téesz elnöke elmondta, hogy rájuk valóban ráfér a pihen­tető lazítás, hiszen az elmúlt évben több kampányszerű időszakot éltek át. A tavaszi szántástól a nyári aratási munkákon át egészen az őszi nek. Ahhoz, hogy az érdi vagy más szövetkezet az egyébként kedvező adottságú területeken eredményesen gazdálkodhas­son, elengedhetetlenek az elő­nyös termesztési, gépbeszer­zési, alkatrészutánpótlási fel­tételek. Jóval megnyugtatóbb a helyzet a szövetkezet húsüze­mében, amelynek dolgozói ta­valy is kitettek magukért. A mind élesebbé váló konku­renciaharcban is állni tudták a versenyt. A körültekintő és megalapozott szerződésköté­seknek megfelelően nem vol­tak feldolgozási gondjaik. Gy. L. betakarításig nagy volt a haj­tás. Az új évről szólva mindössze annyit közölt, hogy a „vak­világban tapogatóznak”. Ugyanis még mindig nem is­merik a gazdálkodással ösz- szefüggő szabályozókat. Már most rettegnek az újabb mű­trágya-áremeléstől. Már ősz­szel is a szükségesnél 18 szá­zalékkal kevesebb műtrágyát használtak fel. Ahol üres a kassza, ott nem lehet merész álmokat szőni — mondta. Az anyag és növényvédő szerek árának emelkedése mellett mi mást tehetnek a növényter­mesztők. minthogy az önkölt­ség szinten tartására töreked­emberek fejébe', hanem olyan, amelyet a tömegek, csoportok, például a Münnich Ferenc Társaság helyi szervezeteinek véleménye, javaslatai formál­nak. A szocialista érzelmek ugyanis igen sokfélék, s be­szélgetéseken, vitákon, tudo­mányos igényű elemzéseken át vezet az út a legjobb meg­oldásig. Társaságunk — szé­les társadalmi alapokon — en­nek akar fórumot teremteni. — Ha így van, akkor mi­nek tulajdonítja a társaságot érő támadásokat? — Meggyőződésem, hogy ezek 'célzatos ferdítések, ame­lyek két dologból táplálkoz­nak. Egyrészt az adhat táma­dási felületet, hogy a magyar társadalomban valóban jelen vannak az ultrabalos élmé­nyek, tapasztalatok, érzelmek rabjai, akik önkifejezési for­mát keresnek maguknak. Ezért lehetséges, hogy — mi­vel nyitott szervezet vagyunk — hozzánk is csatlakoznak. Á másik ók pedig az, hogy akad­nak olyan erők is, amelyek a pofozógép szerepét szánják a Münnich Ferenc Társaságnak. Mondván: ez egy szélsőbalos mozgalom, rajtuk el lehet verni a port az éppen aktuá­lis társadalmi problémákért. Holott társaságunk kategori­kusan elhatárolja magát a sztálinizmustól, a restauráció­tól, mindenféle visszarendező­dési kísérlettől. Ennek nyoma­tékét adjuk majd a közgyűlé­sen elfogadandó dokumentu­mokban is. — Hogyan viszonyul a tár­saság az MSZMP-hez? — Abból indulunk ki, hogy a szocialista társadalom fej­lődése elképzelhetetlen egy jól működő kommunista párt nélkül. Ebből mindjárt követ­kezik, hogy szerintünk ez a párt nem működik jól. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy az ellentmondások valós megjelenítése helyett azok megoldásának' illúziójába rim gatta magát. Ezen túl kell lép­ni, s nem is biztos, hogy re­formokkal, hanem' inkább a párt radikális, társadalmi át­alakításával. A Münnich Fe­renc Társaság mozgalmi esz­közökkel kívánja ezt segíteni. — Mit tehet ezért az ön ve­zetésével megalakult elemző csoport? — A filozófusokból, közgaz­dászokból, politológusokból álló csoport az utóbbi évtize­dek társadalmi folyamatának kritikai elemzésére vállalko­zik. Mindazokat a kérdéseket napirendre tűzzük, amelyek mostanában élénken foglal­koztatják a közvéleményt. Eb­be az MSZMP negyvenéves politikája, a párt belső élete is beletartozik. Feladatunknak érezzük azt is, hogy a tudo­mányos viták eredményét közvetítsük a tagság felé, s egyúttal feldolgozzuk a szer­vezeteinktől érkező vélemé­nyeket, javaslatokat. — Nem gondolja, hogy a múlt újraértékelésének a párt­ban is akadnak ellenfelei, s hogy egy ilyen önvizsgálattal ugyan tiszta víz kerül a po­hárba, de egyúttal meginoghat az MSZMP helyzete is? — Személyes véleményem, hogy az MSZMP-n belül is szakítani kell azzal a felfogás­sal, amely elfedi a dialektikus ellentmondásokat. Tehát az el­térő vélemények felszínre ho­zására, ütköztetésére, vagyis vitatkozó pártra, tagságra van szükség. Ebben az értelemben biztosan lesznek nézetkülönb­ségek, ha úgy tetszik, harc is, de ennél sokkal jobban izgat az: mindez hogyan kerülhet dinamikus egyensúlyba? Vagy az: miként lehet passzivitásá­ból kimozdítani a hallgatag többséget? Ez kétségtelenül rejt magában kockázatot. Az is biztos, hogy sok olyan do­log kerül majd a felszínre, amit nem lesz könnyű meg­emészteni, ám a pártnak, úgy is mint a társadalom vezető erejének el kell számolnia tagsága s a tömegek előtt is. Nem egy példát ismerünk a polgári társadalmak történeté­ből, amikor úgy sikerült ki­emelkedni valamely politikai vagy gazdasági válságból, hogy a tanulságok egyben kitekin­tést adtak a kibontakozásra. Ha ezt ott meg tudták tenni, akkor nekünk sem szabad ezen morfondírozni. Annál is in­kább, mert mi távolabbra te­kintünk, mint a polgári tár­sadalmak. Legközérthetőbben úgy fogalmaznék: a hibákból is erényt kell kovácsolni. ★ A szerkesztőségünkbe eljut­tatott levél tanúsága szerint a napokban létrejött a Mün­nich Ferenc Társaság szent­endrei tagcsoportja. Az ala­kuló ülésen megválasztották az ideiglenes vezetőséget, amely 1939. első félévében dolgozza ki munkaprogram­ját. A társasági rendezvénye­ket minden hónap első pén­tekjén, 15 órai kezdettek tart­ják a szentendrei Dózsa György u. 8. szám alatt. Kövess László T 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom