Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

1989. JANUÁR 4., SZERDA A Polisario tűzszüneti parancsának háttere Népszavazás idén a foszfát sivatagban? A tárgyalások sikerét akarják elősegíteni Tavalyi utolsó világpolitikai kitekintésünknek teljes jog­gal adhattuk a „Kialvóban a viszály tűzfészkei” főcímet, hiszen a múlt esztendőnek egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy folyamatok kez­dődtek az iraki—iráni, afga­nisztáni, kambodzsai és dél­nyugat-afrikai, sőt a közel- keleti helyi konfliktusok bé­kés rendezésére. A világ ezek­re figyelt, hiszen e válsággó­cok az egész nemzetközi lég­kört mérgezték, s azzal fe­nyegettek, hogy kiterjedésük egész térségeket lobbant láng­ra. Így nem lehet meglepő­nek tartani, hogy általános volt a megkönnyebbülés, ami­kor, a közel-keleti viszály ki­vételével, mindenütt a tár­gyalásos rendezés felé . moz­dult el az események mene­te. A világlapok hasábjain így az év folyamán alig jelentek meg a nyugat-szaharai nép függetlenségi harcáról szóló beszámolók, hírek felszaba­dító szervezetéről, a Polisa- rióról. Nyugat-Afrikának e sivatagos része ugyanis tá­vol esik a világpolitika egé­szét befolyásoló térségektől, s nem fenyegetett soha az a veszély, hogy az itt keletke­zett konfliktus az egész nem­zetközi légkört mérgezi. Spanyol hódítók után új igénylők jelentkeztek A mai Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométernyi siva­tagos. gyéren lakott területét a XIX. században Spanyolor­szág „védnökségévé” nyilvá­nította. Madrid később úgy „rendezte” az ügyet, hogy az „anyaország” tengerentúli te­rületének nyílvánította a ko­rábban meghódított vidéket, s Nyugat-Szahara is, amikor Spanyolországban éppen szar vaztak, három képviselőt küldhetett a parlamentbe. A nép azonban megkezdte füg­getlenségi küzdelmét, mert nem érte be a látszatönálló­sággal. E harcra hivatkozva tartotta tűrhetetlennek e spa­nyol, gyarmat létezését 1970- ben Algéria, Marokkó és Mauritánia ekkori csúcsérte­kezlete. A spanyolok nehezen tá­voztak, mert a nyugat-szaha­rai homok alatt mintegy 187 milliárd tonnára becsült fosz­fátkincset fedeztek fel, s ez rendkívül értékessé tette a területet. Az 1976-os esztendő­nél tovább azonban nem tud­ták halogatni távozásukat. Ekkor egyezményt írtak alá Mauritániával és Marokkóval, amelyben kötelezettséget vál­laltak Nyugat-Szahara gyors kiürítésére. Ez meg is történt, de az így támadt „hatalmi űrt”, nem az ország szabad­ságáért vérüket ontott Poli­sario egységei tölthették be, hanem a madridi úgynevezett „hármas egyezményt” aláírt Marokkó és Mauritánia csa­patai. A megszállók ott föly- tatták. ahol a spanyolok ab­bahagyták a harcot a Poli­sario ellen. Ezzel szemben Al­géria továbbra is támogatta a szabadságharcos erőket. Vé­res csatákban a Polisariónak egyes városok kivételével si­került az ország jelentős ré­szeit felszabadítania, és ki­kiáltották Afrika új független államát, a Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaságot. Közvetítési kísérletek csupán féísikerref Országok egész sora ismer­te el az új afrikai köztársa­ságot, s a Polisario katonai sikerei nyomán Mauritania békeszerződést kötött a sza­badságharcosokkal és csapatai távoztak az országból. Ma­rokkó azonban folytatta a harcot és mind szenvedélye­sebb polémiát folytatott a Polisariót továbbra is támo­gató Algériával. A két or­szág között 1976-ban a diplo­máciai kapcsolatok is meg­szakadtak. Ügy tűnt, hogy Algéria és Marokkó mélyülő viszálya a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság ügyében, lehetet­lenné tesz bármiféle békés rendezési, vagy akár közvetí­tési kísérletet. A két afrikai ország között oly hevessé vált a vita, hogy emiatt majdnem lehetetlen volt megrendezni a félszáz tagállamot tömörítő Afrikai Egységszervezet (AESZ) megalakulásának 20. évfordulóján a csúcstalálko­zót. Végülis kompromisszum született: a Polisariónak tá­vol kellett maradnia a ta­nácskozástól ... Az AESZ-nek nem is sike­rült közvetítéseivel elérnie, hogy Marokkó uralkodó körei egyezzenek bele abba, hogy érvényesüljön a nyugat-sza­harai nép önrendelkezési joga. Azt viszont "elérték, hogy Al­géria és Marokkó a tárgyaló- asztalhoz üljön. Ez az áttörés 1987 májusában következett be, amikor II. Hasszán ma­rokkói király és Sadli Bend- zsedid algériai államfő Akid Lotfi határvárosban találko­zott. E csúcstórgyalásan politi­kai döntést hoztak a két or­szág közötti kapcsolatok ren­dezéséről. Ez egy teljes esz­tendőig tartó folyamattá vált. S betetőzte az 1988. május 16—i bejelentés, hogy Algéria és Marokkó felújítja diplomáciai kapcsolatait. A közlemény ki­mondta, hogy a nyugat-sza­harai viszályt, népszavazás út­ján kell rendezni, s azt isi, hogy ismét érvénybe lép minden korábbi szerződés Marokkó és Algéria között. S tavaly júniusban megnyitot­ták az algériai -marokkói ha­tárt és megszüntették a ví­zumkényszert. Az ENSZ főtitkárának ingázása és béketerve Időközben színrelépést Pé­rez de Cuellar ENSZ-főUtkár is! Vállalkozott arra is. Hogy ingázzon Marokkó és Algéria fővárosai között, hogy köze­lítse az álláspontokat a nyu­gat-szaharai rendezés ügyé­ben. Július végén bejelen­tették: az ENSZ-főtitkár bé­ketervet dolgozott ki a konf­liktus békés rendezésére. Eszerint 2000—2500 ENSZ- megbízottat küldenek a vita­tott területre, hogy lebonyo­lítsák a népszavazást. A vég­leges rendezésig ezek a meg­bízottak látnák el az állam- igazgatási és rendfenntartási feladatokat Nyugat-Szahará- ban. Marokkó a népszavazás végéig „befagyasztaná” ott lévő csapatainak létszámát, de a helyszínen maradhatnak. A Polisario és a marokkói kormány válaszait a béke­tervre tavaly júliusban nyúj­tották át Genfben Pérez de Cuellamak. Elvileg mindkét harcoló fél elfogadta a béke­tervet. Beleegyeztek abba, hogy a tűzszünet létrejötte után a nyugat-szaharai lakosság népszavazással döntsön hova­tartozásáról. A beleegyezés azonban mindkét oldalon fel­tételes volt. Marokkó csupán „az ENSZ főtitkárával való kapcsolattartásra” mutatko­zott hajlandónak, de nem a Polisarióval való közvetlen tárgyalásra. A felszabadítási szervezet viszont felvetette, hogy a marokkói csapatok ki­vonása nélkülözhetetlen a népszavazás előtt és sürgette, hogy a rendezési folyamatba az ENSZ mellett vonják be az Afrikai Egységszervezetet is. Fontos nyitás mindkét oldalon Az év hátralevő részét erő­teljes és a jelek szerint si­keres diplomáciai tevékeny­ség követte. II.. Hasszán nyi­latkozatban jelezte, hogy haj­landó közvetlen tárgyalásokat kezdeni a Polisarióval és meg lehet vitatni azon a tűzszünet megvalósítását és a marokkói csapatok visszavonását, va­lamint a rabati kormányzat által Nyugat-Szaharába kül­dött közigazgatási tisztviselők visszahívását a népszavazás időtartamára. ' Ez arra késztette a Polisa­rio vezetőit, hogy ők is jelen­tős lépést tegyenek a kompro­misszumos rendezés irányába. December 30-án tűzszünetet hirdettek a marokkói csapa­tokkal vívott harcukban. Mint bejelentették: ezzel a felsza­badítási szervezet és a II. Hasszán közötti tárgyalások megkezdését kívánják előmoz­dítani. Ezt az APS algériai hírügynökség jelentette, s hozzáfűzte, hogy a tanácsko­zásra a marokkói Marrakes- ben kerül sor, ahol az ural­kodó az újévi ünnepeket töl­ti. Az algériai hírügynökség értesülése szerint a Polisario küldöttségét Basir Musztafa Szájed, a felszabadítási szer­vezet „második embere” ve­zeti. A közvetlen tárgyalás meg­kezdése még nem jelenti ter­mészetesen a megállapodás létrejöttét. Lehetséges, hogy még elhúzódó alkudozásokra kerül sor. De tény, hogy az elvi egyetértés már megvan a népszavazás megtartásában, s a részletek kimunkálása sem várat sokáig magára. Így minden remény megvan arra, hogy' 1989-ben újabb tűzfé­szek alszik ki. békét és nyu­galmat teremtve a világnak e térségében. Árkus István Szovjet lapok a vámintézkedésekről A belföldi piac védelmére A szocialista közösség or­szágai között meglévő vám­korlátokat a kialakult gaz­dasági helyzet magyarázza: a belföldi piac védelme minden állam kötelessége — hangsú­lyozta a Komszomolszkaja Pravda hasábjain nyilatkoz­va Valerij Draganov, a szov­jet vámhivatal elnökhelyette­se, időszerű intézkedésnek minősítve a szovjet minisz­tertanács által február 1-től életbe léptetendő korlátozá­sokat, akárcsak a Csehszlo­vákiában, az NDK-ban és Lengyelországban bevezetett új vámszabályokat. Mint ismeretes, a Szovjet­unió — miután több szocia­lista ország drasztikus kivi­teli korlátozásokat rendelt el — szilveszterkor új vámsza­bályokat jelentett be: feb­ruár elsejétől 1990 végéig ti­los egyebek között színes és fekete-fehér tv-készülékek, hűtőszekrények, varrógépek, mosógépek és más tartás fo­gyasztási cikkek kivitele. Kö­zölték a vámköteles áruk- lis­táját is. A Komszomolszkaja Prav­da keddi jelentésében egye­bek között kitér arra — a vámhivatal képviselőjének szavaira hivatkozva —, hogy valóban rendkívüli helyzet tette szükségessé a korlátozá­sok bevezetését. A Trud hasábjain a szov­jet vámrendelkezésről nyi­latkozó közgazdászok elisme­rik ugyan a közszükségleti cikkek kivitelét korlátozó sza­bályok bevezetésének szük­ségességét, de hangsúlyozzák, hogy naivitás lenne a tu­ristákra áthárítani a felelős­séget a szovjet gazdaság fo­gyatékosságaiért. Mihail Corbacsovhoz Khomeini-levéJ Khomeini ajatollah Mihail Gorbacsovhoz szóló levelével kedden iráni küldöttség ér­kezett Teheránból Moszkvába. A küldöttségben ott van Mo­hammed Dzsavad haridzsani külügyminiszter-helyettes, va­lamint az iráni parlament egy tagja. Az iráni távirati iroda, amely a küldöttség indulásá­ról az első hírt közölte, rész­leteket nem közölt a levél tartalmáról. VÁDEMELÉS A svéd legfelsőbb bíróság kedden helybenhagyta a stockholmi bíróság döntését, amely december végén két héttel meghosszabbította Olof Palme egykori kormányfő fel­tételezett gyilkosának őrize­tét. A negyvenegy éves férfit december 14-ikén vették őri­zetbe, s bár a vádlott védője fellebbezett a stockholmi bí­róság döntés*, ellen, a legma­gasabb svéd bírói szerv a stockholmi bíróság döntését elfogadhatónak találta. A nyomozás mostani állá­sa szerint a vádlott alibit nem tud igazolni 1986. február 28- ikájának estéjére, a gyilkos­ság időpontjára. Ezzel szem­ben több szemtanú felismerte őt, sőt, a meggyilkolt minisz­terelnök felesége, Lisbet Pal­me — aki férje társaságában volt a végzetes estén — is ál­lítja: az illető férfi lőtte le férjét. Emellett a vádlott egyik hozzátartozója azt val­lotta, hogy a feltételezett gyil­kos bevallotta neki: ő ölte meg Olof Paimét. Külügyi szóvivő a teheráni megbeszélésekről Iszlámábádba várják Voroncovot Az afganisztáni rendezést szolgáló újabb moszkvai és kabuli kezdeményezéseket méltatta keddi.'sajtóértekezle­tén Vagyim Perfiljev, a szov­jet külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályának he­lyettes vezetője. A szóvivő kitért arra, hogy Julij Vdroncov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese, kabuli nagykövét jelenleg Teheránban tárgyal az iráni külügyminisztériumban. A megbeszélésekre kölcsönös megállapodás alapján került sor. Hozzáfűzte, hogy Tehe­ránban olyan kérés is elhang­zott, hogy Voroncov találkoz­zék az afganisztáni ellenzék vezetőivel. E megbeszélések megkezdődtek, azok mérlegét viszont csak befejezésük után lehet megvonni. A szovjet külügyminiszter első helyette­sét Iszlámábádba várják, ahol pakisztáni vezetőkkel tárgyal az afganisztáni probléma bé­kés, politikai eszközökkel tör­ténő rendezéséről. Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón Szilán1 alap a haladáshoz II. János Pál pápának a ki­sebbségek jogaival foglalkozó újévi üzenetét méltatta és az erre vonatkozó magyar állás­pontot ismertette Erdős And­ré nagykövet a bécsi utótalál­kozó keddi plenáris ülésén. A magyar küldöttség vezetője volt az utótalálkozó első idei teljes ülésének első felszóla­lója. Erdős André kiemelte, hogy a pápai üzenet szerint a ki­sebbségek kérdése az államok­nak mind belső életét, mind nemzetközi kapcsolataikat érinti. Mint mondta, ez ugyan­úgy összhangban van Magyar- ország álláspontjával, múlt a római katolikus egyházfőnek az a megállapítása, amely szerint a kisebbségeknek Jo­guk van a kollektív önazonos­ságra, s azt védeni kell. Az USA visszautasította Tripod javaslatát Washingtoni fenyegetés Az Egyesült Államok táma­dást tervez a Tripolitól 50 kilométerre levő vegyianyag- gyár ellen — erre enged kö­vetkeztetni a CBS amerikai televíziós társaság beszámoló­ja, amely szerint a Pentegon már a szél irányának és ere­jének kiszámításával foglalko­zik annak érdekében, t hogy ismerjék az esetleges támadás következtében elszabaduló gázok terjedési irányát. Az elmúlt hetekben kibon­takozott új Líbia-ellenes ame­rikai kampány keretében Washington több ízben azzal vádolta meg az arab országot, hogy az említett — még épü­lőfélben levő — gyárban ve­gyi fegyvereket szándékozik előállítani. Tripoli többször leszögezte, hogy a gyár gyógy­szereket fog előállítani, és javasolta, hogy erről nemzet­közi ellenőrzés útján győződ­jenek meg. A javaslatot azon­ban az Egyesült Államok visszautasította. A CBS tudósítója szerint a csapásra január 11. és 20. kö­zött kerülhet sor. miután vé­get ért a Párizsban megren­dezendő, vegyi fegyverekkel foglalkozó nemzetközi kon­ferencia, és mielőtt hivatalba lépne az új amerikai kor­mány. Az is elképzelhető azonban — mondta a tudósító —, hogy az akciót három hó­nap múlva, a gyár üzembe állítását követően hajtják végre. A csapást legnagyobb valószínűséggel a líbiai par­tok közeléből, egy amerikai tengeralattjáróról, szárnyas rakétákkal hajtják majd vég­re. így nem kerülnek veszély­be amerikai pilóták, és nincs szükség más országok légte­rének igénybevételére — mondta a CBS Pentagon-szak­értője. A londoni Daily Mail em­lékeztet arra, hogy a Földkö­zi-tenger felé tart egy 18 ha­dihajóból álló amerikai kü­lönítmény. Az angol lap rá­mutat: az újonnan felvonul­tatott erőkkel együtt össze­sen 200 repülőgép, több mint 30 hadihajó és 25 ezernél több amerikai katona lesz jelen a térségben. Az Egyesült Államok, mint emlékezetes, csaknem két évvel ezelőtt, 1986 áprilisában méri ..rajtag^sMrt cgaoj' Jíbik fővárosra, sértetlenül került ki Kadhafi ezredes, az afrikai ország ve­zetője. Csak RÖVIDEN...mm A VATIKÁNBAN megerősí­tették, hogy II. János Pál pá­pa ebben az évben, de legké­sőbb a jövő év elején Kubába látogat. POKOLGÉPRIADÖ miatt tegnap több légijárat szakí­totta meg az útját, illetve kés­ve érkezett. Az Alitalia Pá­rizsból Velencébe tartó gépe riasztás miatt a zürichi repü­lőtéren szállt le, a PanAm amerikai, a Dán Air dán és a Tunis Air tuniszi légitársaság repülőinél is állítólagos pokol­gépek bejelentése okozott je­lentős késést. AZ ANGOLAI FŐVÁROS­BA érkezett az ENSZ angolai ellenőrző missziójának első csoportja. Feladata, hogy ellen­őrizze az Angolában harcoló 50 ezer kubai katona Angola északi részére való visszavo­nását, majd fokozatos kivoná­sát az országból. Ku vaitból Szaúd-Arábiába Howe körútja Befejezi» kuvaiti tárgyalá­sait és kedden Szaúd-Arábiá- ba utazott Sir Geoffrey Howe angol külügyminiszter, aki körutat tesz a Közel-Keleten. A brit diplomácia vezetőjét Kuvaitban fogadták a leg­magasabb szinten is. A hu­szonnégy órás látogatás során főként a közel- és közép-ke­leti térség helyzetéről volt szó. A diplomata idézte az üze­net arról szóló részét, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az állam és Intézmé­nyei érettségének próbaköve. Erdős André elmondta, hogy a kisebbségek jelenlegi euró­pai helyzete nem ad okot elé­gedettségre. Bizakodását fe­jezte ki, hogy ott, ahol meg­sértik a kisebbségek emberi jogait, előbb-utóbb felisme­rik az ilyen ésszerűtlen hely­zet orvoslásának szükségessé­gét. Az előrehaladáshoz — folytatta — szilárdabb alapot adnak majd a bécsi találkozó záródokumentumának a nem­zeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezései. A pápai üzenetben Is érin­tett vallásszabadságról szólva S magyar küldöttség vezetője kifejtette: a hívők-és-nem hí­vők valódi egyenlőségének biztosítása, a türelmesség lég­köre, a felekezeteknek a tár­sadalmi párbeszédben való részvételi lehetősége, valamint a gondolat és a meggyőződés szabadságának a nemzeti tör­vényekben való érvényesítése jelentheti a garanciát a közép­kori obskurantizmus — egyéb­ként aligha valószínű — visz- szatérésével szemben. A keddi ülésen a helsinki folyamatban részt vevő sem­leges és el nem kötelezett or­szágok (NN államok) képvise­lői átadták záródokumentum­tervezetük új, az utóbbi hóna­pok vitái alapján átdolgozott változatát a küldöttségeknek. A megyei pártbizottság napirendjén Helyzetkép a településekről Különös helyzet ez — morfondírozott múltkoriéban az egyik taná­csi vezető — a települések fejlesztési lehetőségeiről szólva. Amíg volt egy kis pénzünk, hiányzott a tanácsi önáUóság, mindent felülről szab­tak meg, mit, mire, mennyit költhetünk. Most viszont meglenne az önállóság, de nincs pénz, így a tanácsok jó része kénytelen megnyir­bálni a településfejlesztési terveit és beállni a banki hitelezők közé. így pedig akár évekre eladósodhatnak a tanácsok. Mindez szóba kerül majd a Pest megyei pártbizottság pénteki ülésén. Nem az akarat, hanem az anyagiak hiányoztak a köz- oonti tervező szerveknél, ami­kor — sajnos — nem tudtak kiemelt pénzügyi támogatást adni az agglomeráció hosszú távú fejlesztéséhez. Márpedig a lakossági mozgás, a hátrá­nyok további halmozódása nincs tekintettel a jó szándék­ra, a megye az egy lakosra jutó tanácsi pénzforrások te­kintetében változatlanul az utolsó helyen áll. S amíg tehát a települések fejlesztésére mind kevesebb pénz jut, a fal­vak, városok népessége — bár nem egyforma mértékben — tovább gyarapszik. A szakem­berek vizsgálódása szerint a megyében a mostani ötéves terv időszakában körülbelül 8 ezerrel fog növekedni a me­gye lakónépessége. Több la­kosnak kell munkahelyről, la­kásról, egészséges ivóvízről, energiáról, kereskedelmi-szol­gáltatási ellátásról, iskoláról és még sok mindenről gondos­kodni. Nem új felismerés, hogy egy-egy település fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodá­sát nem kis mértékben az ha­tározza meg, milyenek ott a megélhetési lehetőségek. A me­gyei foglalkoztatottsági grafi­kon tanúsága szerint a megye északi és déli térségeiben ér­zékelhetők a gondok, míg a legmagasabb a foglalkoztatás szintje Százhalombattán. Szem­be kell nézni azzal a ténnyel is, mérsékelten ugyan, de csökkent az iparban foglalkoz­tatottak száma a megyében, s még nem említettük a gazda­ságilag elmaradott és hátrá­nyos helyzetű térségeket. A megyében a tanácsi szervek újra megvizsgálták a leghát­rányosabb helyzetben lévő te­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom