Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÁR 4.; SZERDA Reformot a szövetkezeti tulajdonban is Nagyüzemek és kisgazdaságok A Szabolcs-Szatmár Megyei Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek szervezésében négynapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT oktatási központjában a szövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdé­seiről. Az első napon Villányi Mik­lós pénzügyminiszter a mo­netáris politikának a szövet­kezetekre gyakorolt hatásáról húszéit. Elmondta: a pénz­ügyi és más gazdasági szabá­lyozók, az árak, a bérek mó­dosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló export-import-gaz- dálkodás következtében vár­hatóan már az idén a mező- gazdasági nagyüzemek is ér­zékenyebbé válnak a piaci hatásokra. A szabályozóválto­zás remélhetőleg azt is ered­ményezi, hogy a szövetkezeti jövedelem termelésében nő a tagok, az alkalmazottak érde­keltsége. A mezőgazdaságban is felgyorsul a tőkebeáramlás. Számolni kell azzal, hogy az ágazat üzemeinek átlagosnál Nyers Rezső felszólal a tanácskozáson alacsonyabb jövedelmezősége következtében csupán a gaz­daságok egy kis, nyereségesen gazdálkodó hányada juthat hozzá az ilyen erőforráshoz. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, államminiszter is, aki a gaz­dasági reformfolyamatokról szólt, és külön kitért a mező­Áremelés előtt Leltároznak a patikák Dühöng az lnfluenzajár- váhy, ráadásul a hétfői mi­nisztertanácsi határozat értel­mében a közeljövőben emel­kednek a gyógyszerárak. A hír hallatára valóságos ostrom alá vették a patikákat a bete­gek és azok, akik előrelá­tóan „bespájzolnak” bizonyos gyógyszerfajtákból. Az inf­luenzában szenvedőket azon­ban az is elkeseríti, hogy ép­pen a járvány kellős közepén fogtak hozzá a leltározáshoz. — Vajon miért van erre most szükség? — kérdeztük Kohón Ferencet, a Pest Me­gyei Tanács Gyógyszertári központja osztályvezetőjét. — Az árváltozás adminiszt­rációval jár, ám ez nem megy a gyógyszerellátás rovására, hiszen vannak ügyeleti, illet­ve készenléti szolgálatot ellátó egységeink. — Hány van ezekből? — Pest megyének 130 gyógy­szertára van, közülük 41 lát el ügyeleti szolgálatot. Egyéb­ként a leltározások megkezdése előtt egy héttel valamennyi patikában tájékoztató táblát helyeztünk el arról, hogy mi­kor és hol lesznek zárva ezek az egységek. — Mikor kezdik a leltáro­zást és milyen időbeosztással hajtják végre? — Az első leltározási nap ma, azaz január 4-én indul és január 7-ig tart. Sportnyelven szólva a második forduló ja­nuár 9-ével veszi kezdetét, tehát azon a napon, amikor már valószínűleg az új, a mó­dosult gyógyszerárak lépnek érvénybe. A leltározásokat úgy ütemeztük, hogy mindig le­gyen a közelben nyitva tartó egységünk. Például január 9-én Budaörsön leltározunk, s ezért az ügyeletes gyógyszer- tárat, a törökbálintit, a kék busszal is elérhetik a betegek. Gy. L. A gyógyszerekkel kapcsolat­ban felmerülő kérdésekre ja­nuár 3-tól, keddtől január Iá­ig, vasárnapig naponta reggel 8 órától 16.30 óráig felvilágo­sítást adnak az érdeklődőknek a Szociális és Egészségügyi Minisztérium munkatársai a 319-993 telefonszámon. gazdasági szövetkezetpolitika egyes kérdéseire. Rámutatott: a gazdaság sta­bilizálásában jelentős a szere­pe az élelmiszer-gazdaságnak, ám az ágazat tennivalóit a változó feladatokhoz kell iga­zítani. Szükség van a szövet­kezeti tulajdon reformjának gyorsítására, hogy erősödjön a tagság vagyonérdekeltsége. Fontos azonban, hogy a belső reformok végrehajtásáról a szövetkezetekben demokrati­kusan döntsenek, a gazdálko­dásban tovább nőjön az ön­állóság. Olyan tőkeáramlás a kívá­natos, amely1 jobban összekap­csolja a nagyüzemet és a kis­gazdaságot. A gazdálkodás menetében az állami gazdasá­gi és a szövetkezeti tulajdon- formák között is közeledésre van szükség. A kisgazdálkodá- si forma alkalmazását általá­ban ott kell szorgalmazni, ahol annak idején túlságosan erőltették a nagyüzem kiala­kítását, holott ehhez a termé­szeti feltételek kedvezőtlenek voltak. Az ilyen helyeken az újonnan kialakuló kisüzemek­re kell ráépülnie a termelő, ellátó, illetve beszerző típusú szövetkezetnek. Az Orszagházban Új évi fogadás Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Or­szágházban fogadta a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A dip­lomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Straub F. Brúnónak. A foga­dáson részt vett Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára és Várko- nyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Felszólalt Cservenka Ferencné Munkásgyűlés Gödöllőn A sokéves hagyománynak megfelelően tegnap munkás­gyűlést tartottak a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Az eseményen részt vett Cser­venka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, országgyűlési képviselő is, és vendégként ugyancsak jelen volt dr. Sátor János, a Mechanikai Művek nyugdíjas vezérigazga­tója, a megyei pártbizottság tagja és dr. Zsiga László, a Gödöllő városi pártbizottság titkára is. Császár Imrének, a vállalati szakszervezeti bizottság elnö­kének megnyitó szavai után Szabó István vezérigazgató el­mondta, hogy tavaly a gazda­sági szabályozók változásai százmillióval csökkentették a vállalat jövedelmét, s a min­den előzetes várakozást felül­múlóan magas elvonás miatt már azt is eredménynek lehet elkönyvelni, hogy a Ganz Árammérőgyár talpon maradt, nem lett alaphiányos. A jövőt illetően annak elő­nyeit emelte ki a vezérigaz­gató, hogy az idén a vállalat részvénytársasággá alakul át a Magyar Villamos / Művek Tröszt és a Budapest Bank részvételével, majd a későb­biekben nyugati céggel vegyes vállalattá formálódik. A munkásgy.űlés ezúttal po­litikai tartalmat kapott azáltal is, hogy rokonszenvvel és bi­zalommal hallgatta meg az országgyűlési képviselő fel­szólalását. Ismeretes, hogy Cservenka Ferencné két évti­zeden át volt a Pest megyei /pártbizottság első titkára, s az utóbbi időben céltáblája lett néhány tollforgató és gödöllői állampolgár támadásának. Az árammérőgyári kollektíva hangulatát azonban ezúttal is híven tolmácsolta Sződi Sán­dor pártbizottsági titkár, aki az országgyűlési képviselőnek Gödöllőért és azon belül a Ganz Árammérőgyárért foly­tatott munkálkodásának ered­ményeire emlékeztetett, és to­vábbra is teljes támogatásáról biztosította a hetvenedik szü­letésnapja alkalmából szere­tettel köszöntött országgyűlési képviselő tevékenységét. Cs. 8. Felkészült az ostromra a téglaipar Előjegyzés már februárra Tavasz a télben a jelenlegi időjárás, hallani a téglaipar­ban dolgozóktól. Ugyanis a kellemesen enyhe idő lehetővé teszi, különösen a hagyomá­nyos technológiájú gyárakban, a szabadban lévő falazóanya­gok gyors száradását és égeté­sét. Az időjárás meggyorsítja a szokásos téli nagyjavítási munkák végzését is. A Budai Téglaipari Válla­latnál a korszerű falazóblok­kok mellett a hagyományos A BELÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA A telefonos fenyegetésről Egy ismeretlen telefonáló azzal fenyegette meg a SAS skandináv légitársaságot, hogy felrobbantják egyik repülőgé­pét — jelentette be hétfőn Stockholmban a társaság szó­vivője. Elmondta azt is, hogy a fenyegetést a magyar rendőr­séggel közölték Budapesten. Az ügy hátteréről a Belügymi­nisztérium sajtóosztályán ér­deklődött az MTI munkatársa. Elmondta, hogy a Belügymi­nisztérium főügyeletesét 1988. december 31-én 22 óra után hívta fel egy Magyarországról telefonáló, ismeretlen állam­polgárságú — magát arabnak mondó —, angolul beszélő férfi, s közölte: egy iráni síita szervezet robbantotta fel a PanAm légitársaság 103-as járatát, válaszként a Perzsa­öbölben lelőtt iráni utasszál­lító gépre. Az ismeretlen tele­fonáló elmondta azt is, hogy ugyanez a szervezet a SAS lé­gitársaság valamelyik járatán elhelyezett vagy el fog helyez­ni egy bombát. Az akcióra bármelyik pillanatban sor ke­rülhet. A telefonbejelentésről az Interpol magyar nemzeti irodája azonnal tájékoztatta az illetékes Interpol-tagorszá- gokat. A Ferihegyi repülőté­ren ezzel egy időben a szüksé­ges biztonsági intézkedéseket megtették. gyárakban még készítenek kisméretű tömör téglákat. Ezek iránt is , nagy a .kereslet. A vállalat értékesítési és ke­reskedelmi osztályán elmond­ták, hogy az elmúlt év utolsó munkanapján is ostromolták őket a fogyasztók. Ä vállalat az új évet minimális tégla­készlettel kényszerült kezdeni. Befejezés előtt áll a téli kar­bantartás a solymári 11. gyár­ban is. A gyártóberendezések ebben a korszerűnek számító üzemben olyannyira elhasz­nálódtak, hogy nagy szükség volt az alkatrészek cseréjére, a gyártósorok felújítására. -■ A vállalat.pilisborasjenői is százhalombattai gyárában is a karbantartóké a főszerep. Ezekben a termelőegységekben kisméretű téglákat állítanak elő. Az építkezési kedv, úgy tű­nik, lankadatlan, már február végén járnak a fogyasztói igé­nyek előjegyzésében. Talán a szokásosnál is nagyobb a tég­lavásárlási láz. Ez érthető, hi­szen az emelkedő energiaárak hatására várhatóan ugrássze­rűen növekedni fognak az épí­tőanyagok árai is. Gy. L. Influenzavírus keresése A* ország 19 megyéjéből érkeznek nap mint nap vizsgálati anyagok, az influenzajárvány idején az Országos Közegészség­ügyi Intézet inriuenzalaboratóriuinába. Itt nyers fias tojásba oltják a beérkező anyagot, és a továbbiakban ennek segítségé­vel állapítják meg, hogy van-e fertőzés vagy nincs. Ha van, akkor a beoltott anyagtól a tojás is megfertőződik. így álla­pítják meg a vírus fajtáját, S okasodnak a lehetősé­geink felesleges pén­zünknek a befekteté­sére. A lehetőségek kama­toztatásának legtöbbünk esetében az a legyűrhető t- len akadálya, hogy nincsen nélkülözhető, befektetésre váró pénzünk. Annál több az olyan forintunk, amely­nek nem jut ideje megme­legedni a zsebünkben, a pénztárcánkban, mert ép­pen csak eltettük és máris adjuk tovább, ilyen-olyan törlesztések, magyarán, adósságok fejében. A me­gyében például a legutóbbi években az újonnan fel­épült otthonoknak a 96-97 százalékához kapcsolódott a hitel valamilyen vagy több formája. A hitel: adósság. Két esztendeje, azaz 1987- ben és 1988-ban is feje te­tejére állt az addig meg­szokott helyzet a lakossági hitelezésnél. Korábban a betétek állománya mindig felette volt a tartozásoké­nak. A kettő közötti távol­ság ugyan csökkent — a 30—40 milliárd forintos többleteknek letűnt az ide­je, be kellett érnie az ügyet kézben tartó Országos Ta­karékpénztárnak a kisebb értékű eltéréssel —, jelez­ve, bajok lesznek, de azért még volt távolság. A leg­utóbbi két esztendőben azonban már feje tetején áll a világ: a hitelállomány nagyobb, mint a betéteké. Ebben az egyetlen tény­ben is ott sűrűsödik szinte minden ellentmondása a mai pénzügyi politikának. HITELLEL Amikor hosszú éveken át a megyében az eladósodás mértéke gyorsult, akikor le­hetett ellensúlyt találni. Az ún. betéttöbbletes megyék sok millió forintja került azokhoz a Pest megyei la­kosakhoz, akik hitelt vettek fel, hiszen a megyében jó ideje nagyobb az adósságok összege, mint a betéteké. Az említett fordulat, az or­szágos összesítés előjelének a megváltozása viszont le­hetetlenné tette a forintok­kal történő ilyen sakkozást; a hiány megszüntetésére a takarékpénztár kötvényki­bocsátásba kezdett. Ami egyik jele a változó szem­léletnek, a banki munka szükségességének. Amiből azután most, 1989-ben ala­pos kóstolót kaphatunk, hi­szen az Országos Takarék- pénztár és a takarékszövet­kezetek mellett már pénz­intézetek is gyűjthetnek la­kossági betéteket, részt ve­hetnek a lakossági hitele­zésben, valóban bankként tevékenykedve, forgathat­ják a pénzt. Esetleg verse­nyezhetnek. Például a be­tétekért, hiszen az idei év­re érvényes hitelpolitikai irányelvek az egyes formák esetében csak a kamat fel­ső határát jelölik ki, azon belül a pénzintézeteknek a dolga, mit kínálnak. Eset­leg az is megtörténhet, hogy a hitelezésben szintén ver­seny bontakozik ki: a kért kamatok mértékében épp­úgy, mint a kölcsönhöz kapcsolódó szolgáltatások­ban. Sokféle újdonságra van eshetősége tehát a pénzin­tézetek lakossági partnerei­nek, de ennek az árát saj­nos, meg kell fizetni. Ha ugyanis a betéteknél érvé­nyesül a jogos igény, hogy legalább a hosszú időre le­kötött pénz hozzon vala­mennyi hasznot (reálkama­ta legyen), akkor a hitelek­nél is fokozott szerephez jutnak a pénzpiaci viszo­nyok. Következtetni lehet en­nek a lépésnek a szüksé­gességére kizárólag abból is, ahogyan a megyében egyre tágabbra nyílt a rés a betétek és a hitelek kö­zött. Tavaly a harmadik negyedév végén 17 milliárd forintot tett ki a betétállo­mány, ugyanakkor a hite­leké minden korábbit meg­haladt, a 30,4 milliárd fo­rintot elérő adósság 16 szá­zalékkal volt több, mint az azt megelőző esztendő ha­sonló időszakáé. Amikor romlik a pénz értéke, akkor érdemes adósnak lenni, hi­szen az inflációs mutató­számnál alacsonyabb ka­matok előnyhöz juttathat-: ják a hitel felvevőjét. Aí emberek nagy többsége azonban nem nyerészkedés­ből lett adós; otthont akart. Annak fejében vállalt nagy terheket. A hitelállomány­nak a nyolcvan százaléka hosszú lejáratú, az otthon- teremtéshez valamilyen formában kapcsolódó adós- ' ság. Igaz, ezeknek a kölcsö­nöknek az igénybe vevői között ott vannak a min­den forintot nagy nehezen törlesztők, s azok is, akik luxusvillákat ügyeskedtek tető alá... csakhogy ez már nem banki buktatója a pénzpolitikának. S nem­csak a pénzpolitikának a buktatója... K eservesen új felismeré­sekhez vezetnek nap­jaink változásai, így azok is, amelyek a banki világban végbemennek. A családok nagy része ma már csakis hitellel tudja megoldani nagyobb beru­házásait, ám ezeknek a hi­teleknek a kamatja most már meggondolásra kell hogy késztesse a háztartá­sokat. Sokasodnak ugyanis a jelei annak: a családok egy része csődbe megy. Olyan hitelterheket vállal, holott már eleve adós, hogy a törlesztőrészletek a napi megélhetés fedezetét zsugo­rítják. Jó dolog, hogy aki­nek van nélkülözhető pén­ze, az válogathat a befek­tetési formák között. Rossz dolog, hogy a háztartások növekvő csoportja kerül szembe a fizetésképtelenség rémével. S tagadhatatlan, ennek a rossz dolognak a társadalmi következményai egészen más súlyúak, mint a jó dologé, a befektetések választékáé. ! ! Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom