Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

Gépek a leendő kerékpárúton

Több kerékpárút épült 1988-ban Cegléden. Most a Mizsei úton, a kenyérgyár és a városhatár között épít utat — az egykori vasúti sínpár helyén — a Parképítő Közüzemi Kisvállalat

(Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Demján Sander keze is benne van

Mégis gyógyszer a Celladam?

Kovács Ádám pilisborosjenői feltaláló nevét nem lehet elválasztani a küzdelemtől. Sok beteg, akiről lemondtak az orvosok, egyetlen mentsvárnak tartja Kovács Ádám szerét. A pilisborosjenői feltaláló, aki évek óta szébna- lomharcot folytat gyógyszeréért, műszaki szabadalmainak bevételéből finanszírozza a Celladam előállításának költségeit, s így a több mint tízezer beteg ingyen jut hozzá.

Pontosabban csak jutott, hiszen az utóbbi időben már ezért is fizetni kell. Egy hónapra az adagot úgy kaphatják meg a betegek, ha vásárolnak mellé kétezerötszáz forintért gépkocsihoz használatos elektronikus gyújtást.

— Már minden ismerősöm ilyen berendezést használ — meséli barátnőm, aki sajnos, fiatal kora ellenére szintén a Celladamtól várja gyógyulását. Vallja, hogy életét egyedül annak köszönheti.

Megunta a jótékonykodást Kovács Ádám, vagy prózaibb

okok vezették az árukapcsolás bevezetéséhez?

— Anyagi okok miatt kellett valami megoldást keresni. Mivel nem volt módunk továbbra is ingyen a betegek rendelkezésére bocsátani a szert, két út állt előttünk. Vagy abbahagyjuk a betegek ellátását, vagy kitalálunk valamit, hogy legalább a rezsink megtérüljön. Ezért volt az árukapcsolás a gyújtással, ami egyébként saját szabadalmam. Má- jystjan vezettük be, de van egy jó hírem. Azok, akik most vásárolnak, már ismét ingyen kapják a szert.

Érvényesül a környezeti hatás

Segít a korrepetálás

Az előző tanév végén o város és körzete általános iskoláinak igazgatói megvizsgálták, hogy saját iskolájukban miként alakul a tanulmányaikban lemaradó gyerekekkel való foglalkozás, milyen szervezeti formákban törődnek a rászoruló gyermekekkel. milyen eredményeket értek el eddig és milyen problémákkal küzdenek nap mint nap munkájuk során.

Az igazgatók egyöntetű véleménye, hogy a lemaradás okainak alapos feltárása minden gyermek helyzete megítélésének első láncszeme. A környezeti hatás érvényesülése meghatározó.

Nyelvi nehézségekkel is küzdenek a lemaradók, sok a beszédhibás közülük. A nagy terjedelmű imeretanyag elsajátításához a tanulók olvasási készségének is jó minőségűnek kellene lennie, azonban, ha e készség, képesség kialakítása, fejlesztése csak az iskolára marad, nem érhető el megfelelő eredmény. A mai gyerekek keveset olvasnak, szabad idejük nagy részében tv-t néznek — ezáltal kevésbé kötődnek az olvasáshoz, stílusuk szegényesebbé válik. Akadnak olyan tanulók is, akik a legtöbb órán képtelenek folyamatosan figyelni, bekapcsolódni az ismeret- anyag megszerzésébe, sajnos többen vannak azok. akik egy- egy tanítási órán az érdeklődés hiányában nem figyelnek.

Néhányan testileg fejletlenek. munkabírásuk nem elegendő. későn érők. Az iskolaérettség főleg a vonzáskörzetben a kisegítés, korrekciós osztályban való tanítás lehetőségével nem rendelkező általános iskolákban jelentkezik gondként. Nevelési problémák is előfordulnak a családoknál,

túlságosan engedékenyek a szülők; a gyermek követel, kap — a szülő pedig nem állít elfogadható normákat.

Lemaradási óikként jelentkezik a tanulói hanyagság, nemtörődömség is. Van olyan igazgató, aki e témában úgy foglalt állást, hogy a genetikai tényeknek, az öröklésnek is befolyásoló szerepe lehet a lemaradásban.

Cegléden és körzetében minden általános iskolában kerestek és találtak megfelelő felzárkóztatási formát a tanulók megfelelő, folyamatos továbbhaladása érdekében. Néhány iskolában korrekciós osztályokat működtetnek, ahol a kisebb létszámokkal több idő jut egy-egy gyermekre, kellő alapot adnak a további ismereteknek.

A legeredményesebb forma az alsó és felső tagozatokon a rászoruló tanulók számára szervezett korrepetálás.

Ugyanaz a tanuló, aki csoportban alig fejleszthető, az egyéni foglalkozások alkalmával eredményes mind a napköziben, mind a tanulószobán. A tanórákon is van mód arra, hogy differenciált feladatokkal, egyéni foglalkozással segítsék a nevelők a lemaradókat, amelyet sok esetben a differenciált házi feladat is kiegészít. Ez a foglalkozási forma azonban a magas osztálylétszámok miatt nem megoldható minden esetben. Újdonságként hat a gyengébbek szakköri munkába való bekapcsolása. A pedagógusok véleménye, hogy az alsó tagozaton a tanulópárok megfelelő gonddal szervezése is hozhat megfelelő eredményt. Azok a tanulók, akik már túlkorosuk, Cegléden ifjúsági osztályban folytathatják tanulmányaikat

Honfi Árpádné

Nehezen ugyan, de végül csak kihúztam valamit Kovács Ádámból a változás okáról.

— Erről legfeljebb Demján Sándor adhat magának felvilágosítást.

Ha Demján Sándort, a Magyar Hitelbank Rt. elnök igazgatóját nem is sikerült elérni, telefonvégre kaptam Jánokiné dr. Balogh Máriát, a vegyipari főosztály vezetőjét.

— Létrejött egy korlátolt felelősségű társaság a Magyar Hitelbank Rt., a Celladam Kisszövetkezet, a Medimpex, a KIOSZ és a Kisipari Termeltető Vállalat közreműködésével a szer kivizsgálására Biofarm néven. Most folynak az előkészületek a klinikai vizsgálatok elvégzésére.

— Mikor tudhat meg az eredményről- valamit a nagy- közönség?

— Mivel rendkívül felfokozott kíváncsisággal várja a közvélemény az eredményt, igyekszünk minél gyorsabban tájékoztatni az embereket. Várhatóan január végére erre sor is kerülhet.

— Ezek szerint bíznak a szerben és fantáziát látnak a Celladamban?

— Igen. És reméljük, hogy mihamarabb gyógyszer lesz belőle.

A társaság létrejötte és az, hogy a Medimpex is részt vesz a vállalkozásban, arra enged következtetni: a külföldi forgalmazást is számításba vették.

Fiedler Anna Mária

ínon

wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmJUtKmmmmrnm

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXXII. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM

1988. DECEMBER 28., SZERDA

Amikor a büntetés már nem hoz eredményt

Építkezések egy kevés hibával

A városi tanács építéshatósági csoportjának munkatársai idén hatvan alkalommal végeztek ellenőrzést a zártkerti részeken. Arra voltak kíváncsiak, hogy az elsősorban kertészkedésre használt telkeken felnövő építmények megfelelnek-e a szabályoknak. Molnár Zoltán csoportvezetőtől érdeklődtünk:

■— Milyen tapasztalatokat hozott a vizsgálódás?

— A megyei tanács szorgalmazta, hogy legyen több önállóan kezdeményezett ellenőrzés, habár szétnézni egyébként is kötelességünk. Nem az a cél, hogy az állampolgárok pénzét elvegyük, hanem, hogy egy józan építési fegyelem kialakulásához hozzájáruljunk. Éppen ezért különbséget teszünk a vétségek között is. Például egy engedély nélküli toldás inkább a szabálysértés kategóriájába tartozik, ezért az anyagi .konzekvenciája is kisebb, lényegében töredéke az építésrendészeti bírságnak.

Van rá mód

Ha viszont engedély nélküli tetőtér-beépítést észlelünk, vagy az alapterület jelentősen eltér a papíron rögzítettől, akkor nagyobb a tarifa is. A tulajdonos mindkét esetben megteheti, hogy lebontja az épületet, és persze ezzel mentesül a bírság alól. Ilyesmire eddig nem volt példa.

— Miért nem inkább az a cél, hogy az emberek mindent megoldjanak önerőből, hivatali asszisztálás nélkül, amit csak bírnak? Érdemes-e kedvüket szegni büntetéssel?

— A tanács jogalkalmazó, be kell tartania a szabályokat.

— A kérdés nem is ez, hanem az, hogy ellenőrzés közben önök pontosan fölmérhetik, van-e értelme ezeket a szabályokat alkalmazni.

— A belterületen van mód arra, hogy lakást építsenek az emberek. Míg a zártkertben az egyéni gazdálkodás céljait szolgáló épületek helyezhetők el.

— Igen, de a két telekár között akár 500 ezer forint különbség is lehet.

— Erről a tanács nem tehet.

— De a józan ész szerint ott épít az ember, ahol tud. Ha egyszer nincs félmillió forintom, akkor a belterületen nemigen veszek telket. Végül is az érdekelne, hogy hábo- rog-e az ellenőr lelke, mikor olyasmit kér számon az emberektől, amit azok ma már nem föltétlenül tudnak teljesíteni.

— Itt két különböző dolog kerül egymás mellé. A munkát el kell végezni. A másik: nem örülünk mi sem annak, ha valaki fizetni kényszerül. Pláne akkor, ha — mint sokan — egyszerű tájékozatlanságból kerülik ki a hatóságot. Egyébként itt segíthet a rendszeressé váló ellenőrzés. Az építési engedély beszerzése önmagában nem kerül horribilis összegbe. Annak, amennyit maga az épület fölemészt, ez legalábbis elenyésző része. És hát a bódék, kócerájok — még ha a zártkerti részen is vannak — erősen rombolják a környezet képét.

Csak félmegoldás

— De ezt a képet nem csupán a bódék rontják. Hanem az is, hogy az embereknek csupán ilyen félmegoldásokra — ha egyáltalán jó kifejezés ez — van pénzük. A mai tehe- tősségemből, amivel kényszer- pályákon járok, csak rombolni tudom a városképet. És higgye el, nincs ínyemre.

— Azonos mennyiségű pénzzel, anyaggal lehet építeni nagyon szép házat, de szörnyűt is. Ha nem zárjuk ki ebből a tervezőt, aki végül is szakember, ha nem zárjuk ki az építési hatóságot mint engedélye- zőt. akkor ez garancia arra, hogy egy jól használható, szép épület készül majd el, amelyikben a tulajdonos jól érezheti magát. Tehát nem az a cél. hogy az emberek minél több időt töltsenek adminisztrációs ügyekkel.

— De én remekül erezném magam kinn a hobbin egy 37 négyzetméteres vityillóban.

Megkérem rá az engedélyt, de önök nem adnak.

— Nem, mert legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű gazdasági épület készíthető, 3,5 méteres homlokzati magassággal és 5,5 méteres gerincmagassággal. Emellett állhat ott még egy maximum 15 négyzetméteres állattartó épület.

Jogos igény

— Lakásról tehát szó sem lehet. Érdekes, hogy a Budai úti övezet mégis teli van lakással. Mind engedély nélküli?

— Vagy anélkül készült, vagy úgy, hogy eltértek az engedélytől. Például gazdasági épület szerepelt a kérelemben, a valóságban lakás lett.

— Kérem, magyarázza el, miért nem engedi a jogszabály, hogy ez emberek spontán módon, irányítás nélkül építkezzenek?

— Nézzen végig azokon az építményeken, amiket az utóbbi öt évben húztak föl engedély nélkül — és választ kap a kérdésére. De a lényeg, hogy hiányzanak az alapvető kommunális és ellátásbeli föltételek.

— A kisegítő gazdaságokat — és a zártkertek jó része közéjük sorolható — ma már mindenki támogatja. De miért nem kapcsolódhat ehhez minden föltétel nélkül egy 37 négyzetméteres pihenőhely. Az is a munkához tartozik.

— Az igény jogos. Sőt a szabály is lehetővé teszi, hogy bárki kialakítson egy ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget. De ide bejelentkezni, ezt lakásként használni nem lehet. És persze 30 négyzetméter a felső határ.

V. s.

Fogadóórák

Sós János, a városi tanács elnökhelyettese 1 január 4-én, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében.

„Úgy szeretnék boldog lenni...”

A primadonna bokája megsérült

/, A megbeszélt időpontnál hamarabb érkeztem. Nyílik £ az ajtó, s egy fiatalember karján Irén bebiceg. Megle- '■ pődörn, hát ez nem éppen „primadonnái belépés”.

— Mi történt?

— A délelőtti próbán Békéscsabán. az egyik táncjelentnél sérült meg a bokám.

— Nem a kecskeméti színház tagja?

— De igen.

Közben megérkezett az orvos. akiért még az aggódó békéscsabaiak telefonáltak. Komolyabb baj nincs de azért egy kis pihenőt javasol a táncos lábaknak. A folytatódó próbák miatt most nincs pihenésre lehetőség.

— Röviden foglaljuk össze az eddigi pályafutást. Már kicsi gyerekként...

— Nem. nem egészen. Cegléden születtem. A Táncsicsban a zenei tagozatra jártam. Garas Kálmánné tanárnő az első „bűnös” abban, hogy gyerekfejjel opera- és színházrajongó lettem, és ilyen pályát választottam. Nagykőrösön középfokú óvónői képesítést is kaptam az érettségi mellett. Érettségi utón a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ének tanszakára jelentkeztem.

a második osztályba vettek fel. így ezt három év alatt el tudtam végezni. S utána jött a Színház- és Filmművészeti Főiskola.

— Melyik szak?

.— A Kazán István vezette zenés osztályba kerültem. Két különösen kedves vizsgám volt. Gogol Háztűznézője és Wilde Bunburyje. Az utóbbi vizsgán látott Lendvay igazgató úr, 1986-ban, és leszerződtetett Kecskemétre.

— A pálya főszereppel kezdődött Németh László Villámfénynél című művében.

— Nagyon összetett, érdekes szerep ez. Ilyennel indulni borzasztóan nehéz dolog. Ebben az évadban a XIV. René című zenés darabban játszottam még.

— A következő évad már mozgalmasabb volt.

— Igen. A Luxemburg grófjával kezdődött. A Maszlagban nagyon szerettem szerepelni — nagy sikerünk volt. A Szarkofág című darab viszont kevésbé tetszett a közönségnek.

— És volt egy vendégfellé- se is a Fővárosi Operettszínházban, a Luxemburg grófjában.

— Vendégként fellépni egy másik színházban, az,megtisztelő. de nagyon nehéz feladat. Ugyanis már egy kész előadásba kell beállni. A szerepben annyit tudok a magam egyéniségére alakítani, amennyit a rendező és a kollégák eltűrnek, engednek.

— Melyik volt a kedvenc szerep?

— Majdnem kifelejtettem azt, amelyiket nagyon szerettem. Egy beugrás volt. Huszka operettjének, a Mária főhadnagynak. a címszerepét vettem ót. próba nélkül. Talán három napom volt a megtanulására.

— A ’88-as évadot is egy Németh László-darabban, a Szörnyetegben kezdte.

— Németh László, mint szerző nagyon közel áll hozzám. Ezt a darabját ma adtuk elő utoljára. Amit azért sajnálok. mert egy időben játszani drámát és operettet, az nagyon jó dolog, mivel kiegészítik egymást.

— Hogyan került Békéscsabára?

— A kecskeméti színház egyik rendezőjét. Hegyi Árpád Jutocsát meghívták, és primadonnát is kerestek a Mágnás Miska című Szirmai operettbe. A rendező levitt próbaéneklésre, tetszettem. Mivel a színházban kiadott, kezdődhetek a próbák.

— Volt egy nagy sikerű filmfeldolgozása ennek a darabnak.

— Láttam. A mi előadásunk a filmes feldolgozáshoz áll közelebb, s nem az eredeti színpadi változathoz.

— Milyen ez a Rolla grófnő, akit alakít?

— Egy 16 éves kislány a maga hebrencsségével, szívszerelmével. Ez egy naiva primadonnaszerep. A rendező igényessége folytán nemcsak a zenés részek, hanem a pró- záiak is nagyon kidolgozottak. Fiatal, tehetséges szereposztás, nagyon jó a munkalégkör.

— Rolla grófnő egyik híres dala. az Úgy szeretnék boldog lenni. A színésznő. Sivók Irén boldog?

— Köszönöm, igen. Olyan segítségem van a szüleim és a fériem személyében, akik mindent megtesznek azért, hogy nyugodtan tud iák dolgozni.

Borsos Hedvig

ISSN 0133—3500- (Ceglédi Hírlap)