Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

1988. DECEMBER 9., PÉNTEK 3 Egy szerveződő mozgalom elképzelései Mi a baloldali alternatíva? Üj szín kerül belpolitikai életünk palettájára azzal, hogy a különböző indíttatású és célú önszerveződő csoportok között hamarosan feltűnik egy magát egyelőre Baloldali Alternatíva Egyesülésnek nevező mozgalom. Egy szűk értelmiségi csoport — filozófusok, közgazdászok, történészek — kezdeményezésé­re néhány hónapja kezdődött meg a szervezés, amely ma es­te fontos állomásához érkezik: Budapesten, a TIT Természet- tudományi Stúdiójában 19 órai kezdettel vitatják meg a moz­galom platformtervezetét. Ebből az alkalomból beszélgettünk Karvalics Lászlóval, az ELTE tudományos ösztöndíjasával, a szervezők egyikével. Áfész-iakatosok Üllőn Évente mintegy 24 millió forint értékű vasipari terméket gyár­tanak Üllőn a Monor Vidéke Afész lakatosüzemében. Béki An­tal (képünkön) az óriási lemezollóba helyezi a darabolásra, majd hegesztésre kerülő vastag vastáblát (Hancsovszki János felvétele) Elkészült a koncepciótervezet Alkotmány-előkészítés — Milyen baloldali alter­natíva lehetséges egy szocia­lista alapokon nyugvó társa­dalomban? Netán szélsőbal- oldali? — Kiüresedett fogalmakkal találjuk szembe magunkat szinte naponta, ezért első hal­lásra sokan úgy gondolják, ez a balosság csak szélsősé­ges lehet. Az egyik oldalról máris ránk rakták a sztáliniz­mus bélyegét, a másik oldal­ról pedig pontosan ilyen ér­zelmű emberek kezdtek köze­ledni felénk. Amint rájöttek, hogy tévedtek, máris tovább- álltak. A mi baloldaliságunk ugyanis olyan . törekvésekre támaszkodik, amelyek koráb­bi történelmi korszakokban felléptek a kulturális, politi­kai, gazdasági előjogok, egyen­lőtlenségek és egyéb korláto­zások ellen. Ezek a mozgal­mak szolidárisabb, demokra­tikusabb, ennélfogva szaba­dabb társadalmat akartak. Mindez időszerűségének tuda­tosítását és mozgalommá — nem párttá — szervezését valljuk feladatunknak. — Az eddigiekből s a szer­kesztőségünkbe eljuttatott vi­taanyagukból is az derül ki, hogy a szerveződő mozgalom elhatárolja magát az utóbbi időben létrejött alternatív csoportoktól, de ugyanúgy a Magyarországon, mi több Ke­let-Európábán kialakult tár­sadalmi, politikai gyakorlat­tól. De akkor hol a helye a baloldali alternatívának? — A magyar társadalom a 80-as évek végére egy általá­nos válság küszöbéhez ■ érke-' zett. ám túlságosan leegysze­rűsített következtetés az. hogy a szocializmus nem életké­pes. Számunkra nem elfogad­ható alternatíva az: ha ez a rendszer nem jó, akkor jöj­jön valami más, nevezetesen polgári fordulat. Bár ma még nem látunk tisztán, de elkép­zelhető. hogy némely politi­kai csoportosulás ezt tűzi majd zászlajára. Ezt a meg­közelítést elfogadhatatlannak tartjuk, ugyanakkor elége­detlenek vagyunk a megho­nosodott társadalmi, politikai gyakorlattal is. Az elmúlt év­tizedekben folytatott társada­lomszervezés ugyanis nem igazolható a marxizmussal, csupán annak címkéjét ra­gasztották rá. Ezért úgy gon­doljuk. hogy a most kibonta­kozó reformfolyamat csak mérsékelten javíthatja a je­lenlegi rendszert, mert az in­tézményi feltételek nem al­kalmasak a feszültségek tar­tós feloldására. — Milyen utat mutathat a baloldali alternatíva? — Vissza kell térnünk a tiszta marxizmushoz. Persze ez az ideológia sem csoda­szer, mi az alkotó alkalmazá­sára gondolunk. A baloldali- ságnak a marxi eredetű kri­tikai társadalomelméletre kell támaszkodnia, amely fel­mutatja, egy alulról szerve­ződő, általános önkormány­zatot megvalósító társadalom­alakulat lehetőségét és törté­nelmi fölényét. Ezen az ala­pon képzeljük el a baloldali alternatívát, amely a jelen­legitől eltérő hatalmi szerke­zet kialakítását tekinti távlati céljának. Az önkormányzó közösségek együttműködésé­ből fölépülő, önmagát szer­vező társadalom az eszmény­képünk. Ebben minden gaz­dasági és politikai hatalom­mal,, az egyének közvetlen közösségeinek 'ken rendelkez­nie. t-r Az egyes történelmi kor­szakok tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a mindenkori hatalomnak megvannak az eszközei és módszerei az el­lenzékkel folytatott harcra, de a legnagyobb zavart az okozza, ha pozícióját „belül­ről” fenyegeti veszély. Ma már egyre többet tudunk ar­ról, hogy a küzdelem ilyen­kor a legkíméletlenebb ... — Valóban számos törté­nelmi példát lehetne sorolni ennek az igazolására. Többek között Lukács György is megfogalmazta, hogy a hata­lom olykor szívesen köt át­meneti szövetséget az ellen­zékkel azért, hogy belső el­lenfeleivel leszámolhasson. Bizony minden korban meg­van ennek az esélye. A mai konkrét magyarországi hely­zetből kiindulva azonban úgy látjuk: a pártnak kell a vál­tozások élére állnia. Ennek feltétele egy tudományos igé­nyű radikális önkritika, s az ebből következő határozott program. Mi ezt a folyamatot akarjuk gerjeszteni. Távlatok­ban ugyanis nincsen más út, s tudjuk, hogy a pártban is sokan gondolkodnak így. Ezért bízunk a közeledésben, az együttműködésben. — Mit vár a mai tanács­kozástól? — Azt. hogy tartalmas lesz a platformtervezet vitája, amely a későbbiekben elve­zethet a program kidolgozá­sához. a konkrét cselekvések meghatározásához, szerveze­tünk hivatalos megalakulásá­hoz. Tevékenységünket kizá­rólag mozgalmi keretek kö­zött képzeljük el. Aktivistáink révén szeretnénk hatást gya­korolni a társadalom legkü­lönbözőbb rétegeire. Ez ter­mészetesen azt is jelenti, hogy ki kell lépnünk a jelenlegi szűk értelmiségi körből. Kövess László A tanácsterem falán vörös selyemzászlók tanúsítják, hogy a dánszentmiklósi és albertir- sai Micsurin Termelőszövetke­zet nem is olyan régen az el­sők között volt nemcsak a megyében, de országosan is. Főző József elnök kicsit kese­rűen mondja, hogy ők, akik ezelőtt folyamatosan negyven- millió forint nyereséget köny­velhettek el évente, most se­reghajtóként szerepelnek az összesítésben. Hosszú idő óta napirenden van a gondolat: radikális módon kell végre változtatni a struktúrán. A no­vember harmincadikai vezető­ségi ülésen végül, a kénysze­rítő erők hatására, egyértelmű döntés született. Az idei év eredményeinek s eredményte­lenségeinek értékelése után, 1989-ben alapvető változások­ra szánják el magukat. Felfüggesztve A vezetőségi ülés napirend­jén — többek között — a szántóföldi növénytermesztés idei tevékenységéről is szó esett. Az enyhén szólva siker­telen gazdálkodás bemutatásá­ra álljon itt két szám: az ága­zat tervezett eredménye 6,1 millió forint volt, ezzel szem­ben eddig 7,8 millió forint veszteséget mutat a mérleg. Nem halogatható tehát tovább a felelősség megállapítása. Az ülésen fölfüggesztették a fő- agronómust s két brigádveze­tőt, addig, amíg alaposan meg nem vizsgálják a gazdálkodási hiányosságokat. Hogyan juthatott egy jól menő termelőszövetkezet ed­dig? Kicsit értetlenül állok a jelenség előtt, s még inkább azzá válók, amikor Főző József magyarázata ezzel a meglepő mondattal kezdődik: — Az az oka, hogy túlságo­san szorgalmasak voltunk — mondja. — Tudom, ez így pa­radox állítás, bővebb magya­rázatot igényel. Természetesen nem kerültek el bennünket sem az általános külső okok. A növekvő állami terhek a sike­res főágazatokat közepessé degradálták. De sajátos, spe­ciális okokról is beszámolha­tok. Sok és nagy beruházásra vállalkoztunk az elmúlt tizen­öt évben. így például az al­maültetvény létrehozására, a csonthéjas közös gyümölcsös Országgyűlési bizottság Honvédelmi kiadás A világpolitika legfrissebb szenzációja gyakran visszaté­rő téma volt az Országgyűlés honvédelmi bizottságának csü­törtökön Nagyatádon megtar­tott ülésén. Mihail Gorbacsov előző napi bejelentése az európai szocialista országok­ban állomásozó szovjet csa­patok egyoldalú csökkentésé­ről több lényeges vonatko­zásban kapcsolódott a bi­zottság által tárgyalt témá­hoz: az 1989. évi honvédelmi költségvetés tervezetéhez. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter a magyar törekvésekkel egybe­vágó elhatározásként méltatta a szovjet lépést. Számunkra mindez azért is lényeges, mert a honvédelmi kiadások másik meghatározó tényezője — az ország gazda­sági és társadalmi helyzete — ugyancsak a költségvetés csökkentését indokolja. A nép­hadsereg fenntartására és fej­lesztésére fordítható összeg az 1988-ban ténylegesen felhasz­nált 38,6 milliárd forinthoz képest a jövő évre vonatkozó tervezet szerint névértékben 1,1 milliárddal növekszik, reálértékben viszont 17 szá­zalékkal csökken. Néhány héttel ezelőtt még négymil- liárd forinttal nagyobb ösz- szeggel számoltak, ám a par­lament legutóbbi ülésszakán, mint ismeretes, az eredetinél alacsonyabb mértékű általá­nos nyereségadót szavaztak meg a képviselők, így a költ­ségvetési egyensúly érdekében a hadsereg költségvetését is csökkenteni kell. télépítésére, amely 300 millió forintba került. Építettünk egy 300 vagonos hűtőházat, benne vagyunk az albertirsai 1000 vagonos Mélyhűtő GT-ben is, igaz, már „csak” 75 millió forintos részjeggyel. A hitel­kamatok pedig szépen, csen­desen emelkedtek, kimondani is képtelenség, hány millió fo­rintot fizetünk ki erre. Okos ember ma nem ruház be, ha­nem bankba hordja a pénzét, s él a kamataiból, Van erre is példa. Mi olyan vállalkozások­ba kezdtünk, amelyeknek perspektívája van. A gyümöl­csösökből leghamarabb nyolc év után prosperálhatunk, ad­dig viszont csak költség van s bankkamat. Ezzel együtt nem bánom, hogy belevágtunk ezekbe a vállalkozásokba, csak végtelenül bánt, hogy minden­nek következményeként sza­porodó gondokat s nehézsége­ket kaptunk jutalmul. Majzik András, a Budafruct Zöldség- és Gyümölcs Keres­kedelmi GT. igazgatója húsz éve ismeri a szövetkezetei, s idén vezetőségi taggá is vá­lasztották. Sarkosan fogalmaz: — A külső nehézségek le­gyűrésére nem minden szövet­kezetnek volt egyformán esé­lye — mondta. — Voltak, akik tudtak újítani, s kompenzálni tudták a kieső nyereséget. A Micsurin Tsz nem volt erre képes. Változott a piac is. az olyan jó pénzt hozó termékek­re, mint a mustsűrítménv. a cukorsűrítmény vagy az Irsa vermut, nem volt többé igény. Sikerágazat — Eladhatatlanná vált a ré­gebben közkedvelt csepegtető öntözőberendezés is, s helyet­tük nem tudott belépni egy si­kerágazat. A két szövetkezet nyolc év előtti egyesítése nem­hogy szerencsésnek nem mondható, haneri\ eredendően hibás. Két falu közösségéről van szó, s ez a mai napig sem tudott egységgé kovácsolódni. Hibás a szervezeti felépítés is, négy elnökhelyettes, s számos felső szintű vezető tevékeny­kedése indokolatlan. A min­denáron fönntartott „falu- egyensúly" csakis a gazdálko­dás rovására mehet. Ki hallott olyat, hogy — a béke kedvéért — ha vezetőnek neveznek ki Dánoson valakit, hasonló be­osztású irsai is kell? Vita szü­Jó ütemben halad a Ma­gyar Népköztársaság új al­kotmányának előkészítése. Miként Kilényi Géza igazság- ügyminiszter-helyettes csü­törtökön az Igazságügyi Mi­nisztériumban a sajtó képvi­letik, pozícióharc, s a felelős keresése a másik munkaterü­leten. Ezek együttesen ered­ményezték, hogy csökkent az eredmény, lesoványodott a téesz. Tavaly született már egy ve­zetőségi határozat, miszerint fölül kell vizsgálni az ágaza­tok munkáját, s a tartósan veszteségeseket meg kell szün­tetni. Ám nem történt semmi. Most tűzoltásnak tetszik, hogy nem halogathatják tovább a radikális lépéseket. Megfontolva — A szántóföldi növényter­mesztés az első között van, ahol változtatnunk kell — mondja Főző József. — A 2800 hektár kétharmada silány ho­mok, ezen nem lehet sikere­sen termelni. A takarmány­előállítás többszörösébe kerül itt, mint • más, jó minőségű földdel megáldott szövetkezet­ben. Érdemes végiggondolni, hogy erdőtelepítéssel vagy más megoldásokkal hogyan tudjuk hasznosítani ezeket a földeket. Megfontoltuk annak lehetőségét is, hogy csökkent­jük a tehénállományt, s így az eddigi lucernát termő terüle­teken „pénzesebb” növényeket nevelhetünk. Külön csapat vizsgálja, milyen új érdekelt­ségi rendszert vezethetünk be, hogy a dolgozóink ne bérmun­kásnak, hanem tulajdonosnak érezzék magukat ismét. A szö­vetkezeten belüli vállalkozá­sok nemcsak jövedelemnöve­lő, hanem egyben megtartó erők is, a jó közérzet biztosí­tékai. Nem vádolhatom azt a kilencven embert, akik ebben az évben megszüntették tag­ságukat, az emberek azt a te­vékenységet keresik, amellyel hosszú távon biztosíthatják anyagi életüket. A vezetőség úgy döntött, hogy 1939 legfontosabb teen­dői közé tartoznak a hitel­csökkentések, az ágazatok egyenkénti értékelése, meg­szüntetése, avagy fejlesztése, értékük szerint, a létszámle­építés, a vezetőség felülvizs­gálata, az érdekeltségi rend­szer megteremtése. Nem kis feladatról van tehát szó, s re­méljük, nem az utolsó, hu­szonnegyedik órában kerül er­re sor. Bellér Agnes selőinek elmondta, a szep­temberben megalakított mun­kabizottságok közreműködé­sével november végéig elké­szítették az alkotmányos sza­bályozás koncepciótervezetét. Ebben állást foglaltak a tár­sadalmi és a gazdasági rend, az emberi és az állampolgá­ri jogok szabályozásáról. Ki­fejtették véleményüket az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, valamint a Minisztertanács, az igazságszolgáltatás. az ügyészség, a tanácsok, a vá­lasztójog és a választási rend­szer alkotmányos szabályo­zásáról is. A tervezet ki­munkálásánál hasznosították az alkotmány felülvizsgálatá­nak. illetve a közigazgatás korszerűsítésének elméleti megalapozására végzett kuta­tások eredményeit. Figyelem­be vették a szocialista orszá­gok és a világ más államai alkotmányainak fejlődési ta­pasztalatait, a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során el­hangzott javaslatokat is. Egyes kérdésekben egyértel­műen állást foglaltak, más kérdésekben viszont szabályo­zási alternatívákat javasoltak. E koncepciótervezetet még ebben az évben megvitatja az alkotmányozó parlamenti, valamint az MSZMP KB ál­tal megbízott bizottság. Véle­ményezi az igazságügyminisz­ter vezette tudományos szak­mai bizottság is. Ez utóbbi­ban részt vesznek a munka- bizottságok elnökei. . az MSZMP Központi Bizottságá­nak képviselői, elméleti és gyakorlati szakemberek. A Magyar Tudományos Akadé­mia. a társadalmi szerveze­tek szintén kifejtik vélemé­nyüket a koncepció-tervezet­ről. amely a kormányzati és a politikai testületek elé kerül majd. A széles körű, több hó­napig tartó vita és konzultá­ció során elhangzó vélemé­nyeket, javaslatokat figyelem­be véve dolgozzák ki — elő­reláthatóan a következő év első felében, legkésőbb őszig — az alkotmány szövegének tervezetét. Erről az ország ál­lampolgárai társadalmi vitá­ban nyilváníthatnak véle­ményt. A javaslat szerint nép­szavazásra bocsátják maid az alkotmánytervezetet azért, hogy az új alkotmány nem­zeti összefogás, együttgondol­kodás eredményeként szüles­sen meg. Ha komolyan vesz- szük a népszuverenitást, ak­kor a népet nem lehet kire- keszteni alapvető jelentőségű kérdések eldöntéséből, s az új alkotmány mindenképpen ilyen kérdés — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Szembesítés Lámpással keresni? Néhány mondat vezetett arra, hogy régi, ám rossz- májúan felkapott megjegyzésünket, ítéletünket szembe­sítsem a maival. A régi imigyen szólt: a fiatal alkalma­zottak, az értelmiségiek egy része a jobb pozíció, a zsí­rosabb állás reményében lép be a pártba. Ma viszont más szelek fújdogálnak — mást fúj a régi kórus is: a harminc alattiak, a harminc felettiek az alternatív szer­vezetek felé kacsingatnak, oda kérik felvételüket. A párt­ba manapság lámpással kell keresni a fiatalok között az önként belépni szándékozókat. Itt a másik véglet, mely- lyel vitatkozom. Konkrét példa alapján. December 8., délelőtt 11 óra, Ipari Szerelvény- és Gép­gyár pártirodája. A délutáni taggyűlésre hívják meg — telefonon — a harminckét éves főkönyvelőt. Két éve lesz az idén, hogy ezt a pozíciót betölti, s ma veszik fel a párttagok sorába. Az MSZMP-be! Huszonnégy éves kora óta jelentkezik. Hol az alkalmazotti állományba való tar­tozás — magyarán statisztikai szemléletünk! —, hol meg az állásváltoztatás ütötte el attól, hogy párttag legyen ... Ma más a módi. A fiatalok az alternatív szervezetek f^lé tendálnak. Miért akar éppen most párttag lenni? Beosztása szerint a vezetők közé tartozik. — Hiszek az MSZMP megújulásában, ezért lépek be a pártba. A társadalom megújulásához vezető kezdeti lé­péseket is a pártnak tulajdonítom. Nincs a mai magyar társadalomban olyan erő, mely az MSZMP-nél különb, életrevalóbb programot adhat, s megfelelő képviseletet biztosíthat. Nem félek attól sem, hogy előbb vagy utóbb más párt alakul. Ez a jövő lehet. Egyfajta kontroll egy újabb párt színrelépése, s ez erősítheti az MSZMP-t. S a vitát vállalnám velük is a gazdasági, a társadalompoli­tikai kérdésekben. Állnék elébe. A párt munkastílusában is oldódnak a régi beidegződések. Azok a mesterséges kor­látok megszűnnek, melyeket a munkás, az alkalmazott, az értelmiségi közé a párttagságot illetően állítottak. S jó is az ilyen szemléletnek hátat fordítani, elfeledni, mert szerintem az értelmiség egy része a hátrányos megkülön­böztetés miatt fordult el a párttól... Kérdéseimre megfogalmazott mondatok ezek. Akkor, amikor azt hisszük, mondjuk, hogy a fiatalok között lámpással kell keresni, netán lasszóval fogni azokat, akik a párt tagjainak sorában a kötelezettséget önként vál­lalva akarnak közös gondjainkra, bajainkra megoldást találni. De nem árt számolni azzal is, hogy nem köntör- falaznak, magyarul megmondják, miről, mit gondolnak. Varga Edit A téeszek egyesítése csak növelte a bajt Elsők voltak, ma sereghajtók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom