Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-09 / 293. szám
4 1988. DECEMBER 9., PÉNTEK Saját szakállukra szavaznak? Találkozás a képviselővel Rendelet van, végrehajtása késik Mérget küldtek vissza Aszódról A szigetszentsniklósi választók találkozni szeretnének képviselőjükkel. Ebben nincs semmi különös, hiszen az országgyűlési képviselőnek időről időre illik találkozni választóival, elmondani, hogy mit végzett megválasztása óta. S azért is, hogy tájékozódjon, mi az emberek véleménye egy-egy kérdésben. Hogyan szavazzon a Parlamentben, mikor arra kerül sor. Bár valójában ez a formája a képviselő és az állampolgárok közötti kapcsolattartásnak, sok helyen formális összejövetelekké szürkült a honatyák és a lakosság kapcsolata. Nem akarom azt mondani, hogy jó néhány községben, városban még ezek a formális találkozások is elmaradnak. Pedig az ellentmondások pagy része valahol ebben keresendő. Gondoljunk csak az Országgyűlésen meghozott döntésekre. Mindenki egyetért velük? Á, dehogy. Sőt! Több ezren hangosan felemelik szavukat, kinyilvánítva nemtetszésüket. Igen ám! De ezek az emberek megkeresték-e képviselőjüket, megmondták-e neki azt, hogy miként szavazzon egy-egy kérdésben? Egyáltalán tudomására hozták-e, hogy figyelik tevékenységét? Mert ha tudja a képviselő, hogy választói figyelik a képernyőn — hiszen már mindent egyenesben közvetít a televízió —, bizony pern merte volna felemelni Olyankor a kezét, amikor szavazatával nem a választóinak akaratát fejezi ki. Csak nagyon kevesen merik nyíltan eljátszani a becsületüket választóik előtt. De ne menjünk ilyen mesz- szire, hiszen az átlag állampolgárnak a Parlament, s az ott megszülető döntések még mindig valami nagyon távoli dolognak tűnnek! Maradjunk a mindennapoknál, szűkebb pátriánknál! A lakosság nagy része csak akkor kezd morgolódni egy-egy döntés miatt, amikor már nehéz visszacsinálni, vagy éppen az ellenkezőjére voksolt olyan ember, akinek a többség bizalmat szavazott. Itt van például a ráckevei rendelőintézet esete. Minap írta meg lapunk, hogy a Csepel-szigeti nagyközségben A képlet tulajdonképpen egyszerű. Vannak cégek, melyek építtetni szeretnének valamit, s vannak kivitelező cégek, melyek elvégzik a munkát. Közéjük ékelődik a Pest Megyei Beruházási Vállalat, így természetesen sokszor vádolták már őket azzal, hogy e folyamat felesleges láncszemei. A pénzszűke miatt nem egy építtető döntött úgy, nem vásárolja meg a beruházók szolgáltatásait, és tehették, mivel erre nem kötelezi őket semmi. A kivitelezők sem ragaszkodnak a műszaki, a jogi és a gazdasági ügyeket szigorúan kézben tartó beruházási vállalat munkájához, ezért csökkent a megbízatásaik száma, és ennek megfelelően a létszámuk is. Mint Scheuring János igazgatótól megtudom, jelenleg ötvenketten dolgoznak itt, és a tanácsi beruházások mellett a legtöbb megbízatást az OTP megyei igazgatóságától kapják, a telepszerű lakásépítés megszervezésére. — Vajon szükséges-e a jelenlétük a beruházásoknál, vagy sem? Az igazgató és helyettese, Monori József, aki egyben a vállalat vezető jogtanácsosa is, nem először hallhatja ezt a kérdést. — Természetesen nem elengedhetetlen a jelenlétünk — válaszolja kapásból a jogtanácsos, és hozzáteszi: — Mint ahogyan egy válóper esetén sem nélkülözhetetlen a védőügyvéd, de nem árt, ha van. Szerintem az építtetők több száz aláírást gyűjtöttek össze, tiltakozva az új rendelőintézet építésének terve ellen. Azt szeretnék, ha a régi, szecessziós stílusú tanácsházát újítanák fel, mielőtt teljesen az enyészeté lesz. A hivatal mostani falai közé pedig beköltözhetne a rendelő. Igen ám, de az ellenkező értelmű határozatot nem önkényesen hozták a felsőbb szervek, hanem a tanácsülés szavazott róla. A tanácstagok döntöttek így. A több száz aláírás azonban arra enged következtetni, hogy a tanácstagok nem voltak tisztában a lakosság véleményével. Lehet, hogy meg S3m kérdezték őket erről, hanem csak úgy, a saját szakállukra voksoltak. De felidézhetjük a tervezett, Pilisborosjenő és Üröm között húzódó, négyszáz kilovoltos távvezeték sorsát is. A tanács testületé több, mint egy évtizede jóváhagyta azt a rendezési tervet, amelyben kijelölték a távvezeték helyét. Most pedig felháborodott tiltakozások jutnak el a hivatalos szervekhez. Dühös állampolgárok ültetik le a falugyűlésen és faggatják az izzadó hivatalnokokat. Pedig elég lett volna a szavazás előtt megkérdezni az embereket, hogy mi a véleményük a távvezetékről. Igaz, jóval egyszerűbb rábólintani valamire, mint végiggondolni a szavak mögötti tartalmat. Tóth Jánoshoz, a Hazafias Népfront Szigetszentmiklósi Bizottságának titkárához futottak be a jelzések, hogy a lakosság szeretne találkozni a képviselővel. Ennek ez esetben konkrét oka is van. A téli Ülésszakon tárgyalja a parlament a jövő évi költség- vetést. Nemrégiben olvashattak erről néhány gondolatot a Pest megyeiek lapunkban, s néhány tétel szöget ütött az állampolgárok fejébe. Ha kisebb mértékben is, de továbbra is támogatják a veszteségesen gazdálkodó vállalatokat, ugyanakkor egyre magasabbak lesznek a fogyasztói árak. Vagyis a népgazdaság terheit a lakosságra hárítják, őszintén szólva ezek a terhek már így is eléggé nyomasztó- ak. Ezen változtatni kellene valahogy! is megerősíthetnék, az az egy százaléknál alig magasabb összeg, amit a teljes beruházás árából nekünk fizetnek, bőven megtérül. — A kivitelezők viszont máshogy vélekednek — teszi hozzá az igazgató. — Előfordult, hogy a versenytárgyalásról visszaléptek, mert megtudták, mi tartjuk majd kezünkben a beruházás irányítását. Tudni kell, hogy minden tízmillió fölötti beruházás elnyeréséért versenyezniük kell a kivitelezőknek. A kétmillió forint feletti tervezési díj esetén szintén versenytárgyaláson dől el, melyik tervező cég kapja a megbízatást. Már a pályázat kiírása is nagyon sok buktatót rejt. — Jelenleg kétszázötven peres ügyünk van — támasztja alá számadattal is a jogtanácsos, hogy a munkájuk nem a puszta adminisztrációra korlátozódik. — Említették, hogy cégük szolgáltatásáért a beruházás arányában kell fizetni, ezek szerint az önök érdeke az, minél többe kerüljön az épület. — A beruházás ára a versenytárgyaláson dől el, befolyásolni tehát nem tudjuk. — A vállalkozások korát éljük, éppen önök maradnának ki belőle? — A szolgáltatásaink tartalma és ára a jövőben sem változik, viszont szeretnénk korlátolt felelősségű társaságot vagy más korszerű Folyik az adásvétel Részvénytőzsde Január elsejétől magánszemélyek is vásárolhatnak részvényt. De hol? Mert arra a kérdésre, hogy van-e Magyarországon részvénytőzsde, száz megkérdezett közül legalább kilencvenkilencen nemmel felelnének. Bizonyára azért, mert a tőzsdét jobbára egy teremnek képzelik el, ahol a részvények eladói és vevői találkoznak, alkudoznak. Ilyen terem valóban nincs, vannak viszont a hét minden keddjén tőzsdenapok, ahol — a budapesti Trade Centerben bankok közvetítésével folyik az adásvétel. Hogyne, hiszen már több mint hatvan valós — tehát nemcsak nevében az — részvénytársaság működik, és 70 milliárd forintnyi forgalom- képes részvényt tartanak nyilván. Ám annak megítélésében, hogy a tőzsdenapok betöltik-e a tőzsde szerepét, pénzügyi körökben is eltérnek a vélemények. Akik úgy fogják fel, hogy a tőzsde nem okvetlenül terem, hanem üzletkötési mechanizmus is lehet, azok szerint az értéktőzsdének legalábbis a csírái már létrejöttek. Az igazi piac azonban valóban nem alakult még ki. A keddi tőzsdenapokon szinte kizárólag az újonnan kibocsátott részvényeket forgalmazzák, hiszen egyelőre ritka esetnek számít, ha valamelyik részvénytulajdonos meg akar válni papírjától. Amíg bőséges a kínálat új papírokból, addig az úgynevezett másodlagos forgalom nemigen alakul ki; érdemesebb új papírt névértéken venni, mint használtat a névérték alatti vagy feletti árfolyamon. A hazai pénztulajdonosok egyelőre rövid távlatokban gondolkodnak: a gyorsan megszerezhető osztalékra és nem a később nyerhető hozadékra figyelnek. Ezzel, szemben a fejlett piacgazdaságokban nem elsősorban azért vesznek részvényt, hogy egy év múltán, vagy egy éven belül biztosan felvehessenek némi osztalékot, hanem inkább azért fektetnek be egy-egy vállalkozásba, mert úgy vélik, hogy az sikeres lesz, és annak részvényeit később a névérték tízszereséért vagy akár százszorosáért is eladhatják. szervezetet létrehozni, s fővállalkozásban lakásokat építeni és értékesíteni — magyarázza az igazgató. — Ezzel megfelelnénk a nevünknek, mivel eddig csak a beruházások lebonyolítására vállalkoztunk. Mátrai Tibor A KRESZ kiegészítéséről és egyes rendelkezések módosításáról szóló 4/1988. (VI. 30.) KM—BM együttes rendelet október elsején lépett hatályba. Ugyanis az Országgyűlés ez év tavaszán törvényt alkotott a közúti közlekedésről, amelyben a közlekedés gyakorlati szabályait is érintő rendelkezéseket hozott. Ez a tény szükségessé tette több jogszabály, köztük a KRESZ módosítását is, ami néhány időszerű, a biztonságot erősítő változtatásra is kiterjed. A KRESZ-módosítás szerint olyan táblákat is ki kell majd helyezni, mint amilyenek például a vízszennyező vagy veszélyes anyagokat szállító járműveiket, illetve a fuvarozott tömeg mennyiségét jelzik. Próbaüzemelésre vártak De mikor láthatók majd az utakon az első, környezetvédelmi célú KRESZ-táblák. Érdeklődtünk a KM megyei közúti igazgatóságánál, a KRESZ- és útirányjelző táblákat gyártó Közgépnél, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalatnál, végül a Pest Megyei Tanács közlekedési csoportjánál. A megkérdezettek válaszait összegezve elmondhatjuk, a KM-utakon a közúti igazgatóságok feladata a forgalom- szabályozás, például táblák kihelyezésével vagy azok megváltoztatásával. Ebbe a munkába javaslattétel erejéig bekapcsolódik a megyei tanács, éspedig az ötévenkénti területbejárásokon túlmenően egyedi esetekben is, a konkrét igények szerint. Az új, környezetvédelmi jellegű táblákat is egyedi elbírálás után helyezi majd ki a KM közúti igazgatóság;"« koasegi; -városi- utak esetében pedig mindig a helyi tanács dönt saját hatáskörben a táblaállításokról. Ám a gyártóktól kapott információ szerint, bár az új táblák tervrajzai már elkészültek, a sorozatgyártás még nem kezdődött meg. Általában hat hónap az új táblák tervezésétől a gyártásig tartó átfutási idő. S mivel nem nagy szériákról lesz szó, csak az állandó szállítási útvonalak kijelölése után kezdődhet meg a gyártás. Ehhez azonban a veszélyes hulladékot fuvaroztatni kívánó vállalatok jelzései, igényei még nem érkeztek be a KM közúti igazgatóságokra. Tehát egyelőre még papíron maradtak az új KRESZ-táblák. Hiába, lassan mozdul a gépezet környezetvédelmi ügyben, hiszen amíg nincs hová lerakni a veszélyes hulladékot, szinte feleslegesnek tűnik az új KRESZ-táblák felállítása. Csakhogy ezúttal a gazdasági kényszer az, ami lépésre késztetett egy szállítási vállalatot, megelőzve a környezetvédelmi célú forgalomszabályozás gyakorlati megvalósítását. A Volán Tefuról van szó. E vállalat 2-es számú üzemegységéről tudni kell, hogy január elsejétől megváltozik a szervezeti felépítése, mert öt, önállóan gazdálkodó fuvarozó, egy műszaki és egy létesítményfenntartási és karbantartási üzemegységgé alakult át. E kísérleti üzemegységek egyike, (a fővárosi Mogyoródi úti), szakosodik a veszélyes hulladékok szállítására országos hatáskörrel. Maráczi Sándor forgalmi üzemigazgató-helyettes és Szentgyörgyi Csaba főnökségvezető elmondták: a Volán Tefu vezetői már két évvel ezelőtt foglalkoztak a gondolattal, hogy az országban megtermelődő veszélyes hulladék fuvarozását vállalják. E feladat teljesítéséhez a megfelelő tárgyi, technikai és személyi feltételeket már megteremtették saját keretből, csak az aszódi veszélyeshulladék-te- mető, november 10-i próba- üzemelésére vártak. Igaz, volt már idén nagyobb fuvarja a vállalatnak, mert augusztus 22 és november 19-e között 2000 köbméter galvániszapot szállítottak Zalaegerszegről Tatabányára — erre az adatra érdemes odafigyelni, mert a továbbiakban kiderül a közvetett- összefüggés a mo- nori-erdei környezetszennyezési botránnyal! Nyugat-európai színvonal A Volán Tefu a feladat súlyának megfelelő komolysággal látott munkához. Mert bár az ÁDR-ből, tehát a veszélyes áru közúti fuvarozásának szabályzatából 1995-ig nem kötelező vizsgáztatni a gépkocsi- vezetőket, a vállalat mégis ki- képeztette embereit, s felkészítette járműparkját ugyancsak az ÁDR-szabályok szerint. Az értesítési kötelezettséget sem írja elő az ÁDR, mégis többletmunkát vállaltak azzal, hogy telexen felhívták a szállítás útvonalába eső összes rendőrkapitányság, tűzoltóparancsnoikság és tanács figyelmét, gondolva az esetleges balesetekre, veszély- helyzetekben a teendőkre. Ä vállalat ma már 30 speciálisan felszerelt, illetve átalakított szállítójárművel rendelkezik. Vannak gólyadarus, és UNICON-felépítményű, keretes emelővel ellátott konténerszállítóik, nyergesvontatóik pótkocsival. S mivel az aszódi hulladéktemető, napi kapacitása 120 darab kétszázliteres hordó befogadására alkalmas, a Volán Tefu öt pó- tos vagy tíz szóló tehergépkocsival tud oda anyagot szállítani. Hazánkban Aszódon van az első nyugat-európai színvonalú veszélyeshulladék-teme- tő, rendkívül szigorúak a biztonsági előírások. A szállítójárművek platóira csak úgy lehet föltenni a hordókat, hogy középen maradjon hely az aszódi labor dolgozójának a hordónkénti mintavételhez. Erre a műveletre azért van Szeptember óta a svéd Scandiaconsult cég szakemberei — mint független szakértők — alapos vizsgálatnak vetették alá a magyar vaskohászat helyzetét, szerkezetátalakítási programját. A vállalkozást a Világbank anyagilag is támogatta. A svéd szakértők átfogó jelentést készítettek, amelynek főbb megállapításait csütörtökön ismertették a kohászati vállalatok képviselőivel és az újságírókkal a nemzetközi kereskedelmi központban. A svéd konzultációs csoport leszögezi: a magyar iparszükség, hogy a visszaéléseket kiszűrjék, s ne kerüljön a telepre olyan anyag, amit ott nem szabad tárolni. A helyszíni mintavétel utáni analízis az idén kiderítette két esetben, hogy be nem jelentett anyagot akart lerakatni a Csepel Autógyár és az ÉGIS Gyógyszergyár. Mindkét szállítmányt visszaküldték a feladónak ! Bérbe vennék * 4 S éppen az ilyen felelőtlen visszaélések megelőzése érdekében lépett igen gyorsan a Volán Tefu. Egy Liaz és az IFA nyerges szerelvényt küldenek ki az NSZK-beli Hamburgba, ahol a K. O. Storck Vergal cég speciális géplánccá alakítja azokat. E szerelvényekre kamrás prést, centrifugát, minilabort építenek. Ugyanis a veszélyes hulladékok jelentős része vízzel erősen hígított állapotban gyűlik össze. Márpedig a temető befogadóképességét hiba volna vízzel elfoglalni. Ezért az új berendezéssel még a feladónál a helyszínen ki lehet préselni a vizet a hulladékból, s így 70-85 százalékos szárazanyag-tartalom érhető el, tehát a térfogat is kisebb lesz. Magát a vizet pedig olyan feltereken préselik át, amilyenek csatornába engedhető tisztaságúra szűrik azt. Ezután pedig a minilabor dolgozója mintát vesz minden egyes hordóból, konténerből vagy tartályautóból, s a vizsgálat dönti el még a helyszínen, hogy Aszódra szállítható-e az így sűrített veszélyes hulladék vagy máshová. A mobil gépláncon végzik majd a mintavételt, s az analizálást, de hogy kik, azt majd a jövő évi gazdasági lehetőségek szabják meg. Tény, hogy a géplánc a legfejlettebb nyugati technológiák egyikét valósítja meg hazánkban először. Végezetül érdemes idézni Maráczi Sándor forgalmi igazgatóhelyettes szavaiból, nem minden tanulság nélkül. — Mindenki tudja, hogy vannak átmeneti tárolók Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, Hernádkércsen. De szerintem sokkal több az illegális, ideiglenes veszélyeshulla- dék-tároló. Nem ritkán elhagyott bikaistállókban rejtik el a veszélyes hulladékot, s csak nagyon keveset derítenek fel még a katasztrófa bekövetkezte előtt a hatóságok. Tehát lesz még munkánk bőven. Egyébként a Magyar Nemzetben megjelent cikk után a monori tanács elnökének is fölajánlottuk hogy november végétől, amikor a tatabányai fuvarunk befejeződik, átadjuk bérbe a felszabaduló 30 darab 4 köbméteres zárt konténerünket Ügy gondoltuk, hogy azokban, az erre a feladatra rendszeresített konténerekben a monori-erdei mérgezett földet biztonságosabban lehetne tárolni. Még a mérgezett föld kitermelését, konténerbe pakolását is vállaltuk. A napokban jelentkezett is a monori tanácselnök, hogy bérbe vennék a konténereket. Aszódi László Antal nak hosszú távon szüksége van a vaskohászatra. Ha javaslataikat elfogadják és annak megfelelően átalakul az ágazat, versenyképessé válik a kohászat, és segíti a feldolgozó iparágak gyors korszerűsítését is. Az átalakulás után évente 200 millió dollár takarítható majd meg. A világpiaci helyzetet is értékelve fontosnak tartják, hogy hazánkban megszűnjön az úgynevezett hosszú termékek (rúd- és idomáru) túltermelése és számottevően növekedjen a lapos termékek, köztük a hengerelt áruk aránya. Gumi formacikkek Gyálon Gépalkatrészek, öntözési berendezések gumitömítéseit készítik Gyálon, a Szabadság Termelőszövetkezet gumiüzemében. Termékeiket a Taurus Gumigyár által gyártott jó minőségű fekete, fehér és színes kaucsuk nyerskcvcrékből állítják elő. Képünkön: hidraulikus présgépen, sajtolási technológiával készülnek egyedi megrendelésre tömítőclemek (Erdősi Ágnes felvétele) F. A. M. Az építkezés védőügyvédéi A beruházók is vállalkoznak Svéd szakemberek véleménye A magyar vaskohászatról
