Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

mr « jHKvret 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Országgyűlési bizottság Vita előtt zavar Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága. A testü­let a mezőgazdasági és élelme­zésügyi ágazat jövő évi költ­ségvetésének tervezetét, a ma­gánszemélyek jövedelemadójá- «$1 szóló törvény módosítási Javaslatát, valamint a társa­dalombiztosítási alapról, to­vábbá a szakképzési hozzájá­rulásról és szakképzési alapról intézkedő törvény javaslatát vitatta meg Cselőtei László el­nökletével. ' A jövő évi költségvetési ter­vezet vitáját némi zavar előz­te meg, lévén, hogy a képvi­selők az ezzel kapcsolatos írá­sos anyagot csak egy nappal korábban kapták kézhez, és — amint a későbbiekben, kiderült — magát a költségvetés adat­szerű tételeit pedig egyáltalán nem ismerték, mert azok nem álltak rendelkezésükre. Cselő­tei László arra kérte a testüle­tet: igyekezzenek keresni a vita során azokat a pontokat, amelyek már ismeretesek előt­tük, és amelyekben képesek lehetnek állásfoglalásra. A képviselők tájékoztatására — mint mondotta — jó lehetősé­get kínált a sajtó, nevezetesen a Magyar Mezőgazdaság című hetilap, amely egy korábbi or­szágos értekezlet nyomán az agrárágazat jövő évi terveit, elképzeléseit részletesen is­mertette azzal a sajtótájékoz­tató-anyaggal együtt, amelyet Szabó István, a TOT elnöke tartott a MUOSZ-ban. Kihasználják a joghézagot Munkában - munkakönyv nélkül Az illetékes vállalat műszerésze a füle botját sem moz­gatta, amikor elromlott az írógép. A sokadik eset után — amúgy fű alatt — szerződést kötöttek vele, s lássunk csodát: fél óra múlva ott volt, ha összekuszálódtak a betűkarok. Egy vállalat azért fizet a pályaudvar mellett székelő cég alkalma­zottjának, hogy azonnal értesítse a szállításvezetőt, amint be­érkezik az alapanyaggal rakott vagon. Ezekért a telefonhíváso­kért tisztes összeg üti a markát. Elterjedt gyakorlat a me­gyében az is, hogy az üzemorvosok — az ország más vidékein a szállodaorvosok — különböző turpisságok révén jutnak kiegé­szítő jövedelemhez. Kifogyhatatlan a kisebb-nagyobb szabály­talanságok példatára, amelyekre a munkakönyv nélküli fog­lalkoztatásról szóló jogszabály megsértése, illetve hézagai ad­nak módot. A vonatkozó rendelet szerint a hét napot meg nem haladó munkára alkalmilag — mun­kakönyv nélkül — is lehet fog­lalkoztatni dolgozókat. Megvan ennek az előnye, főleg a sze­zonális tennivalók idején, ami­kor például sürgető a termés betakarítása, egy-egy vagon kirakása vagy a hólapátolás, ám sok helyütt ezzel nem elé­gednek meg. Meghatározott időre Ez derült ki abból a vizsgálatból, amelyet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség szak­emberei végeztek az utóbbi időben. Ennek során 14 Pest megyei, országosan pedig ösz- szesen 290 munkáltatót ellen­őriztek, s érdekes megállapí­tásokra jutottak, amelyekről dr. Farkas Istvánnal, a mun­kaügyi felügyeleti osztály ve­zetőjével beszélgettünk. Budakeszi szemüvegesek Látásjavító szemüvegekhez készítenek kereteket a Visoram Szemüvegkeretgyár budakeszi telepén. Az SZTK-vényre kap­ható férfi-, női és gyermek-szemüvegkereteket egyre szebb szí­nekben és formákban állítják elő az itt dolgozó ügyes kezű szakemberek. Évente mintegy 150 ezer darab kerül ki innen az Ofotért boltokba. Képünkön: Radics Erzsébet beállítja és for­málja a keretszárat (Hancsovszki János felvétele) — Milyen szabályokat kell betartani a munkakönyv nél­küli foglalkoztatás esetében? — Hét napnál hosszabb idő­re nem szabad senkit sem al­kalmazni. Amennyiben ennyi idő alatt nem jutnának a mun­ka végére, úgy új szerződést kell kötni, ám a bért ebben az esetben is az utolsó napon ki kell fizetni. Tehát szabályta­lan az a gyakorlat, hogy vala­kit huzamosabb ideig foglal­koztatnak, s csupán havonta egyszer adják ki a járandósá­gát. Ezt már nem lehet alkal­mi munkavállalásnak nevezni. Fontos szabály az is, hogy a dolgozót rendszeresen foglal­koztató vállalatnak igazolnia kell, hogy az illető szabadságát — kényszerszabadságát — tölti, vagy egyéb ok miatt meghatározott időre engedé­lyezik az alkalmazását. Diá­kok esetében iskolai és szülői hozzájárulás is szükséges. Ezeket azonban nem mindig tartják be. A vállalatok pél­dául nem szívesen kérnek iga­zolást a szabadságról, arra hi­vatkozva, hogy akkor nem kapnak munkást... Ezt főleg Pest, Borsod és Békés megyé­ben tapasztaltuk. Aíkalmi alkalmazott — Mi van akkor, ha egy vállalat egy esztendő leforgása alatt 52-szer köt valakivel szerződést?--Ez ' is alkalmi munkavállalásnak számít? — Ha minden hetedik nap után megkötik a szerződést, akkor ez bizony annak minő­sül. A jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy hány alkalom­mal lehet ismételni, s a heti pihenőnap kiadása eleve a fo­lyamatosság megszakítását jel­zi. Az ellenőrzött vállalatoknál gyakorta találkoztunk azzal, hogy mellékfoglalkozások, másodállások takargatására használják fel ezt a lehetősé­get. Általános tapasztalat, hogy ennek során megsértik a bizonylati fegyelmet, hiányo­sak a bérkifizetésről tanús­kodó adatok, nem lehet meg­állapítani, mikor hány órát dolgozott a munkavállaló. Az egyik Pest megyei cég erdé­szetében például nem is kötöt­tek szerződést a dolgozókkal. Semmiféle nyilvántartást nem vezettek, csupán a bérkarto­nokat nyitották meg, ám azo­kat is csak úgy tessék-lássék módra. Elveszett esztendő — Beszámít-e a nyugdíjba az így munkában töltött idő? — Ha a dolgozó kéri, akkor az alkalmi viszonyt is be kell jegyezni a munkakönyvbe, . s így természetesen ez is beszá­mít a nyugdíjba. Azonban ez csak ritkán fordul elő, mert sokan nem tudnak erről a le­hetőségről és nem is figyel­mezteti őket senki. Találkoz­tunk olyan esettel is, hogy va­lakinek emiatt elveszett egy teljes munkában töltött éve ... Mindez abból is fakad, hogy a munkaszerződést szóban is meg lehet kötni, csupán a bé­rezésről kell írásban meg­egyezni. — Mi lesz a sorsa a vizsgá­lat tanulságos megállapításai­nak? — Tapasztalatainkat meg­osztottuk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal. Jelez­tük, hogy a bizonytalanságok feloldása a jogszabályok meg­reformálását indokolja. Kövess László Újságírók elismerése A magyar sajtó napja alkal­mából a Hírlapkiadó Válla­lat munkatársai közül a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Április 4. Érdemrend­ben részesítette Zsigmond Má­riát, a Nők Lapja rovatveze­tőjét. A művelődési miniszter Szocialista Kultúráért kitünte­tésben részesítette Marti Bar­nát, a Nők Lapja Magazin fe­lelős szerkesztőjét és Rózsa Lászlónét, a Nők Lapja fő­munkatársát. A Miniszterta­nács Hivatalának elnöke Szo­cialista Újságírásért kitüntető jelvényben részesítette Szőke Rozáliát, a Csepel Újság fele­lős szerkesztőjét. A Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge nívódíjban részesítette Korniss Pétert, a Nők Lapja művészeti szerkesztőjét, Staar Gyulát, a Természet Világa ol­vasószerkesztőjét, Tanács Istvánt, a Népszabadság fő­munkatársát, Babus Endrét, a Heti Világgazdaság munkatár­sát. Aranytoll díjat kapott Szluka Emil, a Népszabadság nyugdíjas munkatársa, Földeá- ki Béla, a Szabad Föld nyug­díjas munkatársa. Kiváló Munkáért kitüntetést tizen­egyen kaptak. . A magyar sajtó napja alkal­mából lapunk több munkatár­sa is elismerésben részesült. Máza Katalin elnyerte a Bu- dapest-Vidéki Postaigazgató­ság nívódíját. Ugyancsak Mó- za Katalin, valamint Jocha Károly és Kádár Edit a Hír­lapkiadó Vállalat nívódíját ve­hette át. Pató Zsuzsa a Pénz­ügyminisztérium sajtópályáza­tának harmadik díját érde­melte ki. Felszámolások, egyeztető tárgyalások Polarizálódó gazdálkodók Az év vége felé közeledve úgy tűnik, ha jelentős erőfeszíté­sek árán is, de összességében jól zárják az évet a megyénk­ben működő, illetve az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségéhez tartozó gazdál­kodó szervezetek. Az év har­Az ifjúság helyzetéről Kormány—KISZ tárgyalás Tárgyalóasztalhoz ültek a Minisztertanács és a KISZ képviselői szerdán délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre ál­lamminiszter, az ifjúsági szö­vetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A' "kormány tagjai és a KISZ vezetői immár máso­dik alkalommal találkoztak. A szándék az volt, hogy meg­vitassák: miilyen további le­hetőségek kínálkoznak az if­júság helyzetének javítására. A tanácskozáson elfogadott napirendnek megfelelően ezút­tal a lakáshoz jutás esélyei­nek növelésére, a pályakezdők első munkahelyhez való jogá­nak biztosítására, a gyer­meknevelés költségeinek kom­penzálására, a családi jöve­delemadó-rendszer kidolgozá­sának-felgyorsítására és az oktatásügy pénzügyi támoga­tására vonatkozó konkrét ja­vaslatokról folytattak eszme­cserét a tárgyaló felek. madik negyedének végéig 6,5 milliárd termelési értéket produkáltak, s a tervek mint­egy 70 százalékát teljesítették. A harmadik negyedévi álla­pothoz képest természetesen módosultak ezek a mutatók, s ma már tudni lehet azt is, hogy a megyei átlagon belül igen nagy a szórás. A hagyo­mányos formában működő ipari szövetkezetek nyeresége körülbelül az elmúlt évi felé­re esik vissza, de veszteséges egyikük sem lesz. Más a helyzet a kisszövet­kezetek háza táján. Számuk ma már — a tavalyi szinte járványszerű átalakulási hul­lám következtében — jóval 200 fölött van, s ha egészé­ben azt is mondhatjuk, hogy jól gazdálkodnak, dinamiku­san fejlődnek, a legtöbb prob­léma ezekkel a szervezetekkel van. Némelyiküknél olyan szintre jutottak a pénzügyi ne­hézségek; hogy felszámolásu­kat a Pénzintézeti Központ megindította, illetve több kis­szövetkezetnél folynak az adós kisszövetkezetek és partnereik közötti egyeztető tárgyalások. Nem romlott a fizetési morál Van feketelista az OTP-nél? Elég, ha bebizonyítom, hogy semmi szükségem a pénz­re, nekem magamnak is jó­val több van a kelleténél, máris kaphatok kölcsönt a bankoktól — panaszkodott egy amerikai üzletember. Sze­rencsére nálunk más a módi, Ki fizeti a disznók taxiszámláját? A szalonna is lehet színhús A rossz nyelvek szerint a Malév légikisasszonyainál csak egyetlen élőlény utazik többet: Pest megye sertései. Azonban még mielőtt valaki egy Malactours utazási iroda megnyitására adná a fejét, megjegyezzük, derék disznó­ink nem világlátás céljából furikáznak keresztbe-kasul hazánkban. Szállítóik vágóhidat keres­nek. Mégpedig azért, mert sok van belőlük, lehet válogatni közöttük: hol adnak többet a malacért. Hohó, mondhatnék, a hús kötött áras, azaz mindenütt ugyanannyit kapni érte! Erre a választ viszont az élet ad­ja: valóban kötött áras, de mint láthatjuk, ez korrekt üz­leti viszony helyett legfeljebb manipulációkat szül. A vágó- hidaknak ugyanis folyamato­san dolgozniuk kell, ezért praktikához folyamodnak, oda­csábítják magukhoz az eladót. No, nem szirénénekkel, hanem jóindulattal: nem ä legnagyobb pontossággal állapítják meg a hízott sertések értéktelenebb szalonnájának vastagságát és az értékes húsrészek arányát, azaz a kövérre is azt mondják, hogy sovány, s aszerint is töb­bet fizetnek érte. Igaz, olyan eset még nem fordult elő, hogy a hátaszalonna vastagságát a disznó fülén állapították volna meg, de azért tévednek any- nyit, hogy híre keljen a hizla­lók között, érdemes némely vágóhídig akár több száz kilo­métert is utaztatni a sertése­ket, ott többet kapni értük. Különösen a dunántúli vágó­hidak örvendenek ilyen hír­névnek, mivel az ország eme részén hizlalják a vágóhidak kapacitásához képest a legke­vesebb malacot. Felmerülhet a kérdés, ho­gyan tudják elszámolni a hús­áron vett szalonnát? Nos, a válasz egyszerű: bárhogyan. Ugyanis a hús zsírtartalma, minősége csak az átvételnél árcsökkentő vagy árnövelő té­nyező, a boltok pultján már ugyanannyit kell fizetni érte, legyen az színhús, avagy mó- csing. Ha megyénk húsellátását, vágóhídjaink kapacitását nem is veszélyezteti az, hogy disz­naink java a dunántúli mé­szárszékeken vérzik el — hi­szen a Pest és Nógrád i megyé­ben tevékenykedő PENOMAH évente így is háromszázötven­ezer sertést vághat, s megyénk további tizenhat vágóhídján is kétszázezer állat kerül kés alá —, de tudjuk, nem a legjobb megoldás ez a sertésutaztatás, annál is inkább nem, mert néha Pest megyében is távoli területek például Békés megye malacait kell megszerezni, mi­vel a mieinket máshol, például Békés megyében vágják. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Orszá­gos Húsipari Kutatóintézet és a Húsipari Központ szakembe­rei egy olyan, nyugatnémet be­rendezés meghonosításán fá­radoznak, melynek segítségé­vel pontosan meg lehet hatá­rozni az értékes és az érték­telenebb húsreszek arányát. Az elképzelés szerint először az élő állaton ultrahangos vizs­gálattal határoznák meg a sza­lonna vastagságát, ekkor kap­ná a termelő pénzének egy bizonyos részét, majd sertésé­nek levágása után pontosan, számítógép segítségével hatá­roznák meg, mennyire hájas a disznaja, s ennek függvényé­ben kapná újabb forintjait. E módszer bevezetésétől re­mélhetünk javulást, minden gond megoldását azonban aligha. Figyelembe kell ven­nünk kistermelőink bizalmat­lanságát, ők ugyanis egyben, azonnal, helyszínen kívánják megkapni pénzüket, s nem hin­nének a később közölt szalon­naadatokban. Azonkívül to­vábbra is megmarad az a gond, hogy a vágóhidak teljes kapacitását a jelenlegi sertés- állomány vágása nem képes le­kötni, így tehát bizonyára nem szűnne meg ez a piaci viszo­nyokat nélkülöző, tisztességte­len verseny a malacokért, a kövérekért is. Vannak, akik azt hangoztat­ják: itt az alapvető gond tu­lajdonképpen az, hogy a farka csóválja a malacot, azaz a vá-j góhíd tartja fenn a termelőt, míg másutt, ahol ismeretlenek az ilyen gondok, a termelő tartja fenn a vágóhidat. En­nek eléréséhez azonban olyan kacskaringós út vezet, mint a malac farka. Továbbra is lát­ni fogunk röfögőkkel megra­kott teherautókat, s biztosak lehetünk benne, a taxiszámlát is mi, fogyasztók fizetjük ki. S mit mondhat erre a háziasz- szony? Talán annyit: a drága, mócsingos hús — disznóság. Tóth Béla Endre amúgy sincsenek sokan, akik igazolni .tudnák, nekik több van a kelleténél a lila és zöld hasú bankókból. Nem is ehhez ragaszkodik a pénzin­tézet, hanem megfelelő számú kezeshez, akiktől szükség ese­tén behajtható az adós tarto­zása. Demokratikus intézmény ez, mert kezes nélül az egye­temi tanár sem kap kölcsönt, viszont egyéves munkavi­szonnyal a rovott múltú is megkaphatja a kért pénzt, ha néhány cimborája bizonyítja, amúgy becsületes ember ... Ha valaki három, négy vagy több kezest állít, már az sem érdekli a pénzintézetet, hogy a lendő adós fizetésé­nek egyharmadát bőven meg­haladja a törlesztendő részlet, találkoztam már olyan ember­rel is, aki a hatezer forin­tos fizetésére tizenötezer fo­rintnyi törlesztést vállalt. Az OTP-nek azonban így sincs oka a panaszra, A romló életszínvonal sem befolyásol­ta a fizetési morált — ez de­rül ki abból a felmérésből, melyet Meggyes József, az OTP Pest megyei igazgató- helyettese készíttetett lapunk számára. — A harminckét OTP-fiók­tól beérkezett adatok szerint a hátralék hatvannyolc millió forintot tesz ki, ami jelentős summának tűnik első hallás­ra, de a huszonnyolc milliár­dos hitelállományunkhoz ké­pest már nem olyan sok — magyarázza az igazgatóhelyet­tes. — Ennek jelentős része banktechnikai okokra vezet­hető vissza — teszi hozzá, és ezen az OTP türelmét is érti, mivel az első olyan hónapot, amikor nem fizetett az adós, még újabb kettő követi, mi­re a letiltást a munkahelyére kézbesítik. — A hátralék tehát nem sok, de vajon emelkedett-e ez az összeg tavaly óta? — Ha a hiteládlomány nö­vekedését is figyelembe vesz- szük, ami huszonöt százalékot tesz ki, inkább csökkent, mert a hátralék csak tíz százalék­kal lett magasabb. — Mit tehet az, aki ha akarna sem tudna fizetni, munkanélkülivé vált? — Belső szabályt erre még nem dolgoztunk ki, de való­színűleg, ugyanazt az eljárást követjük, majd mint azoknál, akik betegség, vagy más ok­ból nem tudják az adósságu-i kát törleszteni. Kérhetik a törlesztés felfüggesztését, smi azt legtöbbször megadjuk. Az is elképzelhető, hogy a mun­kanélkülieknél a halasztás en­gedélyezéséhez egy újabb ke­zest is kérünk. Az OTP nem vállal kocká­zatot, kezesek hadával bás­tyázza körül a kiutalt köl­csönt. Tőlük akkor is behajt­ják a pénzt, ha az adós — a világútlevél birtokában — nem retúrjegyet vált. Szeren­csére erre ritkán van szükség, a legtöbb adós, ha zsíros kenye­ret eszik is, befizeti a tarto­zását. Becsületből, no meg azért is, mert nem szeretne felkerülni a „feketelistára". Meggyes Józseftől ugyanis megtudtam, valóban létezik ilyen „feketelista", s az OTP haragtartó, a nem fizető adó­sokat ugyanolyan . kartotéko­kon tartják nyilván, mint a szociálpolitikai kedvezmény­ben részesülőket. Még hosszú évek múlva is érheti kelle­metlen meglepetés a „rossz" adóst. Enyhébb esetben — az újabb kölcsön felvételekor — nemcsak több kezest kérnek tőle, de a notórius nem fize­tőtől meg is tagadhatják a kölcsönt. Mátrai Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom