Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

^ClWflP 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Kontárok-e a kútfúrók? A mester földrengést csinált A vízvezeték-szerelő akkor még fiatal férj volt, tele ener­giával, ötlettel, ambícióval. Nem is gondolkozott sokat azon, hogy miként juthatna jó vízhez. Megvette a kétszázas eternitcsöveket, állványt ácsolt, s nekilátott a saját készítésű földfúróval. Ahol végleg el­akadt, béléscsövezte a lyukat, majd jó két hónapig szivaty- tyúzta a homokiszapot. Renge­teg homokot termelt ki, mert jutott belőle a háza renoválá­sára, s még a szomszédoknak is eladott vagy húsz köbméter­nyit. De a víz csak nem akart tisztulni. Hát egy kollégája ta­nácsára vascsövet engedett a mélybe, rákötötte a kompresz- szort, s amikor már 16 at­moszféra nyomás volt a lég­tartályban, kinyitotta az ürítő­csapot. Olajos hordóból Néhány pillanattal később a föld hatalmasat mordult, s meglódult lábai alatt. Az egy­másba tolt két húszméteres vascső nyílként röpült ki a lyukból, megemelte a hétmé­teres állványt, a nyolcvankilós házi kompresszort pedig a tető magasába dobta. A feltörő víz ledöntötte lábukról a kút kö­rül álldogáló embereket. Ami­kor a szökőkút végre elcsen­desedett, egy óriási sáros üreg tátongott a kút helyén, s ijesz­tő gyorsasággal megtelt vízzel. Az áradat elindult a ház felé. Az épület frissen vakolt falán hatalmas repedés éktelenke­dett. íme egy igazi történet a kontár kútfúrás következmé­nyeiről. Mert tíz évvel koráb­ban, ettől a háztól alig száz méterre, az utolsó betongyűrű körbepördült, s a homokhullás magával ragadta a kútásót, akit azóta sem találtak meg. Az előző történet bizonyít­hatóan igaz, a kútásóét csak úgy hallottam. Viszont szem- és fültanúja voltam annak, amikor a megrendelő és a kútfúró kisiparos parázs vitá­ba keveredett. Mert a mester használt olajtartályból szivaty- tyúzta a vizet, az öblítéses fú­ráshoz. A mélyből feljövő víz még két hónap múlva is ola­jos volt. A Pest Megyei Tanács mű­szaki osztályán Tóth József vízügyi csoportvezető elmond­ta, hogy a. kútfúrást, kútásást nem tiltja jogszabály. Az in­gatlantulajdonos megrendelhe­ti a kutat az 5/1970. (XII. 31.) számú OVH-rendelet értelmé­ben, ha nem nagyüzemi öntö­zésre használja majd a vizet, s a mélység nem haladja meg az első vízadó réteget követő zárt réteget. Ha ennél mélyebb kutat kíván fűratni a tulajdo­nos, ahhoz már a területileg illetékes vízügyi igazgatóság engedélye szükséges, pontos csövezési tervvel, valamint a munkára vállalkozó megneve­zésével. No de itt a kérdés, hogy ki­ből lehet kútfúró? — Ipari miniszteri rendelet szerint „talajvíz kinyerését szolgáló kútfúráshoz” ipariga­zolványt lehet kiadni. Hogy kinek, azt az OVH szabályoz­za. Eszerint a 8004/1982-es jog­szabály kimondja többek kö­zött azt is, hogy ha a telepü­lésen már megfelelő gyakorlat­tal bíró kútfúró tevékenyke­dik, s képesítése nincs, akkor a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézethez kell, hogy irányítsa a helyi tanács. Az intézetben egy tanfolya­mon sajátíthatja el a kútfúró azokat az elméleti ismerete­ket, amelyek nélkül ma már nem folytathatná munkáját. — Minden nagykapunak van kiskapuja is. Tehát kell, hogy legyenek kivételek is, hiszen sokkal több kutat fúrnak meg évente, mint amennyiről a he­lyi tanácsok tudnak... — Tényleg van kivétel, mert ha már nagyon idős a mes­ter, nem lehet kényszeríteni, hogy iskolapadba üljön. Az ilyenek egyébként annyira is­merik szakmájukat, hogy akár oktathatnának is. De van egy másik lehetőség is, amikor az iparjogosítvány kiadásához ele­gendő, ha valaki legalább egy évet dolgozott a kútfúró ipar­ban, s azt igazolni is tudja — mondja Tóth József. Engedély nélkül — Én fúrhatok magamnak otthon kutat? . — Annak, akinek legalább középfokú végzettsége van, mondjuk technikus, kiadhat az elsőfokú építésügyi hatóság, vagyis a helyi tanács enge­délyt. De akkor mellékelni kell a csövezési- tervet. Egyébként az ingatlantulajdonos a saját telkén oda fúrathatja a kút­ját, ahová akarja, sőt, még a házát is fölé építheti. A lényeg az. hogy szabályosan történjen a fúrás, és a helyi határmély­séget ne haladja meg. Ez a síkvidéki területeken Pest me­gyében általában 15 és 30 mé­ter között változik. — Ellenőrzi-e valaki a házi kútfúrásokat? — Igen, ugyanúgy, mint bármely más kisipari tevé­kenységet. De tagadhatatlan tény, hogy sok kutat fúrnak engedély nélkül. Büntetni ezt az illegális tevékenységet csaK akkor lehet, ha az a tanácsok tudomására jut. Az államigaz­gatási hatóságok azonban in­kább bejelentés nyomán foly­tatnak le vizsgálatokat. Ugyan­is az állandó és hiánytalan el­lenőrzés. a kontár kútfúrás föl­fedezéséhez egyszerűen nincs Körbe forgó zsákok Alapanyag a gyártóknak akkora apparátus, ami elég ha­tékonyan dolgozhatna. — Miért tilos a kontár kút­fúrás? — Mert a felsőbb, tehát az első vízadó réteg már minde­nütt elszennyeződött, elnitráto- sodott. Ha ezt a talajvizet szakszerűtlen furkálással lejut­tatják az alsóbb rétegekbe, egyetlen ilyen fusermunkával több ezer köbméter vizet szennyezhetnek el véglegesen. Márpedig Pest megye terüle­tén csakis a mélyfúrású kutak vizét lehet meginni, hogy med­dig, az sajnos attól is függ, hogy hány új kutat fúrnak meg illegálisan, az engedélye­zettnél mélyebben vagy sza­bálytalanul. Nem kellett az akció Még annyit, hogy néhány évvel ezelőtt a PVCSV akciót hirdetett. Felajánlotta, hogy saját, önjáró fúrógépeivel la­kossági megrendelésre méltá­nyos összegért báriknek fúr­nak kis mélységű, talajvizet adó kutat. Azonban hiába volt a vállalat minden igyekezete, hogy a már meglévő ivóvíz­rendszerek tehermentesítésére a mezőgazdasági célú kutakat népszerűsítse. Alig akadt meg­rendelő, mert a kontárok sok- kal olcsóbban vállalták a kút­fúrást, vagy inkább a nem drá­ga ivóvízzel locsolnak ma is a kiskertekben. A vízbázisok ka­pacitásának, a csővezetékek keresztmetszetének növelése viszont értelmetlen pénzpazar­lás volna, a nagy költségek és az ingadozó fogyasztás miatt. Nem véletlen, hogy ma már kormányzati szinten foglalkoz­nak a lakosság vízfogyasztási szokásainak megváltoztatásá­val, mellesleg a meggyőzéssel párhuzamosan a jövő évi vízár emelésének tervével. Mert se­hol a világon, nem locsolnak kerteket ivóvízzel, csak- ná­lunk. Aszódi László Antal Törökbálinti siker Törökbálinton az OMÜV Mű­szer- és Vasipari Kisszövetke­zete ez évben 22 millió forint értékű irányítástechnikai be­rendezés gyártását tervezte. Most az év végéhez közeledve kiderült, hogy ezt jócskán, mintegy 8 millió forinttal tel­jesítik túl. (Hancsovszkl János felvétele) Szigetszentmiklóson is MDF-szervezet Gödöllő, Szentendre és Százhalombatta után Sziget szentmiklóson is megalakulta Magyar Demokrata Fórum he lyi szervezete. A Hazafias Népfront székházában tar­tott találkozón az érdeklő­dőknek dr. Kós Ferenc tanár ismertette a mozgalom cél­jait és Benke Ferenc, az MDF csepeli szervezetének vezető­je beszélt a fórum eddig végzett munkájáról, az elkö­vetkezendő időszak tenniva­lóiról. Mint elmondták, az MDF nem kormányellenes, de nem is kormánypárti Bárki részt véhet munkájában, de elha­tárolják magukat a szélsősé­gektől. Az anyu azért nagyon hiányzik Jubileum Nagykovácsiban Harmincéves a MÉM He­vesi Ákos Nevelőotthon Nagy­kovácsiban. A három évtized alatt kb. 1500 erdészgyereket vagy nagycsaládos, hátrányos helyzetű mezőgazdasági dol­gozó gyerekét segítette tanul­mányaiban A hajdani növen­dékek között van orvos, mér­nök, tanár, újságíró, hajóska­pitány. Harmaduk helyezke­dett el a mezőgazdaságban, s ritka, aki legalább a szak­munkás-oklevélig nem jutott el. Az intézet igazgatója, Tóth László is jubilál, negyedszá­zada álil az intézmény élén. Magyar—történelem szakos tanárként a világvégi Mérk- vállajra került. Tíz évig ta­nított már ott, mikor tanár feleségével, Mara asszonnyal meghívták Nagykovácsiba. 1962-ben költöztek ide, a kö­vetkező évben már Tóth László áll az intézmény élén. A ne­gyedszázad mérlege: egy tévé­doboznyi levél, dokumentum, az egykori tanítványok hálás sorai. A hivatalos elismerés: Munka Érdemrend ezüst fo­kozat, Kiváló Pedagógus, az Erdészet Kiváló Dolgozója, hogy csak a nagyját említ­sem. Tizenkét éve ő áll a községi pártszervezet élén, a Kossuth utcai rész tanács­tagja, végrehajtóbizottsági tag. Az intézetben egyébként a Tóth-házaspárnál is régeb­ben, 28 éve dolgozik Barócs Lászlóné tanárnő, s a ma már nyugdíjasán is aktív Kucsera Istvánná főszakács 30 éve jár be mindennap a gyerekekhez. A kásás, havas decemberi időben a Tisza grófok egy­kori parkjában sétálunk Tóth Lászlóval. Megvan még a vér­bükk, a kanadai hars, s meg is szaporodott az állomány, 1964-ben 10 ezer facsemetét ültettek el az erdészgyere­kek. A 10 hektáros parkon folyik át az Ördögárok. Átsé­tálunk a hídján, három szép családi házban nyolc pedagó­gus szolgálati lakás van. A közelben szalad le a domb, 50 szánkó várja az intézet rak­tárában, hogy havat hozzon az idő. Tóth László azon mor­fondírozik, hogy az útikalauz kiemelt természeti értékként említi a parkot, de megjegy­zi: nem látogatható. Holott a kapu mindig tárva van, bárki tér be, a gyerekek szívesen körbevezetik, mindent meg­mutatnak. Néhány felsős fiú­val: Kántor Robival. Dinnyés Norbival, Hollós Tamással, Siklósi Jóskával, Dengyel Ár­pival, Török Bélával leülök beszélgetni. Kántor Robi nem titkolja, hogy a sok jóbarát mellett az itteni lányok se közömbösek számára. Török Béla bevallja, hogy lefekvés után még néha elpityeredik, hiányzik anyu, aki az ország közepén, Pusz- tavacson maradt. Áfányi László Radioaktív hulladéktemető Hol nem okozhat veszélyt? A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének vizs­gálatára alakított akadémiai bizottság december 20-ig csz- szegzi eddigi tapasztalatait, majd március végéig az Akadémia elnöksége elé ter­jeszti állásfoglalását. Ebben válaszol a testület a radioak- tívhulladék-temető létesítésé­vel kapcsolatos tudományos A főépítész segítségével Egyszer igazi város lesz Érd is Ez évben mintegy 600 millió forint értékben állítanak elő kü­lönféle műanyag-alapanyagokat a Pcmü zsámbéki gyáregysé­gében. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amint a rak­lapon levő granulátumokkal teli zsákokat műanyag bandázzsal erősíti össze Sándor Elemér gépkezelő (Eancsovszki János felvétele) Nemcsak külföldön, hanem itthon is vannak olyan kis­városok, amelyekben szíve­sen sétálgatunk, mert külö­nös hangulatuk van. Az Érdre látogatót számta­lan, olykor ellentmondásos hatás éri. A városban sok minden adott ahhoz, hogy a vendég úgy érezze, hangula­tos településre tévedt. Talál­ható itt néhány műemléki ér­tékű épület, a XVI. század második feléből származó, a török idők emlékét idéző mi­naret. De a varázs, a hangu­lat ma még hiányzik. Lehet, hogy mindez a város hatal­mas kiterjedésével magyaráz­ható, hiszen a látogató több­nyire csak egy-egy részben — Óvárosban, Parkvárosban, Érdligeten — sétálgat. De nincs könnyű helyzetben az idegen akkor sem, ha a központot keresi. Pedig nem is volt az olyan rossz, ami­kor a régi városba érkező az állomásról a főútvonalon vé­gighaladva a központba ju­tott, anélkül, hogy kérdezős­ködnie kellett volna. Bár hi­vatalosan Érdnek is van centruma, ám nem a hagyo­mányos értelemben, vagyis a központi épületek nem a főútvonal végén, nem a főté­ren találhatók. Egységes városkép Az egységes városkép ki­alakítása érdekében, s azért, hogy az idelátogatók is hangulatos településnek te­kintsék Érdet, van még mit tenni. Ebben a munkában nem kis feladat vár a város főépítészére. Az Érdi Városi Tanácsnál alig néhány hónapja kezdte meg a munkát Szinai János főépítész. A település terv­szerű fejlesztése, a helyi adottságok, történelmi hagyo­mányok, gazdasági lehetősé­gek összehangolása a jövő szempontjából is fontos. — A város képének alakí­tásakor elsősorban a helyi sajátosságokat kell figyelem­be vennünk. A rendezési terv fővárosi szakemberek munká­ja, akik nem lehetnek tekin­tettel mindenre — nem az ő hibájuk —, ami a település természeti és gazdasági lehe­tőségeiből adódik. Angol kertváros Érd jövőjét nemcsak jele­ne, hanem múltja is megha­tározza. Helyi sajátosság, hogy a parcellák szabálytalan for- májúak, a telekosztás nyomán kialakult kertvárosi lakó- és üdülőépület-együttes egye­dülálló az országban. Legin­kább az angol kertvárosokra emlékeztető települést ered­ményezett. Ez önmagában nem lenne baj, de az már igen, hogy a nagyszabású parcellázás során a terepvi­szonyokat nem vették figye­lembe, megszegték a beépíté­si előírásokat, nem maradt hely a közintézmények kiala­kítására. — Mindezek meghatározzák a főépítész tennivalóit, mely nehéz, de nagyon szép szak­mai feladatok sorát foglalja magába. Ezért is vállaltam ezt a munkát. Célunk a vá­rosi jelleg erősítése, ami egyébként az 1980-as általános rendezési tervben már meg­történt, továbbá egy központ kialakítása, a nagy kiterjedés miatt hat alközpont megtartá­sával. Ez utóbbi kezdetét je­lentette a Skála felépítése az autóbusz-pályaudvar mögött. A lakótelep egy része meg­épült, de a folytatás elmarad, hiszen a kertvárosi jelleg erő­sítése a célunk. A város középtávú fejlesz­tési tervében a lakosság alap­ellátásának javítása, a ke­reskedelmi egységek bővítésé, a víz- és csatornahálózat épí­tése szerepel. De a távolabbi jövőt is szép tervek jelzik, megvalósításuk az ezredfor­dulóra várható. Ilyen az elő­városi gyorsvasút megépítése, melyríek a bejárók bizonyára örülnének. Bár a Bécs—Buda­pest világkiállítás rendezési jogát még nem kaptuk meg, de már erre is készülnek az érdiek. A város könnyen megközelíthető lehetne vízen is, nem csak közúton. Ha lesz kiállítás, ha nem, akkor is tervezik egy nemzetközi ide­genforgalmi központ létesíté­sét Ófaluban. • A termálkút olyan adottság, melyet nem szabad kihasználatlanul hagy­ni. A fejlesztés a Liget üdü­lőszövetkezet megalakulásá­val kezdődött el, a további nagy tervek — szálloda, kem­ping építése, Ófalu rekonst­rukciója — megvalósításához vállalatok és bankok is tár­sulnak. Az idegenforgalom fejlesztése olyan eredménye­ket hozhat, amelyből a város más részei is hasznot húzhat­nak. Egyéni hangulat Érd az idén ünnepli vá­rossá nyilvánításának • tizedik évfordulóját. Az építés foly­tatódik, de már tervszerűen, a főépítész irányításával, hogy évek, vagy lehet, hogy évti­zedek múlva a település iga­zi város legyen, melyet nem az egymás mellett sorakozó épületek garmadája, hanem sajátos, egyéni hangulata jel­lemez. Uhrin Edit kérdésekre. Miként Nemecz Ernő akadémikus, a bizottság vezetője elmondta, az MTA elnöksége néhány héttel ez­előtt hívta életre ezt a bizott­ságot, miután elfogadta a szociális és egészségügyi, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az atom- erőművi kormánybizottság el­nökének erre vonatkozó fel­kérését. Az akadémiai állásfoglalás azért vált szükségessé, mert a Paksi Atomerőmű négy blokkjában keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelye­zésére adott szakvélemények ellentmondóak. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a Vízügyi Tudományos Kutató- intézet, az MTA Izotópkutató Intézete, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem, a Magyar Ál­lami Eötvös Loránd Geofizi­kai Intézet, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem szakembereinek megítélése szerint Ófalu térsége alkalmas a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére. A független szakértők bizottsága, amely­nek tagjai közt van geológus, geofizikus, hidrológus, villa­mos- és építőmérnök, közgaz­dász, s amelyet a helyi taná­csi szervek kértek fel dön­tésük megalapozására, arra a megállapításra jutott, hogy ez a terület nem alkalmas erre a célra. Következésképpen a szakhatóság nem engedélyez­te, hogy Ófalu térségében ra­dioaktívhulladék-temetőt lé­tesítsenek. Az akadémiai szakértőbi­zottság tagjai a föld-, a fi­zikai, a biológiai, a műszaki, a szeizmológiai, az állam- és jogtudomány, valamint a szo­ciológia képviselői. Nem vesz­nek részt a bizottságban azok a szakemberek, akik ko­rábban áttekintették a radio­aktív hulladékok elhelyezé­sének terveit. Az alkalmi bi­zottság jelenleg tanulmányoz­za a korábban felkért szak­emberek sok kötetnyi szak- véleményét csakúgy, mint Ófalu térségét a helyszínen. Vizsgálják többek között a kijelölt terület geológiai adottságait, tektonikai, hidro­lógiai viszonyait. Ezeket meg­ismerve mondhatnak véle­ményt arról, hogy a jövőben — 500—600 éven belül — az erózió lepusztíthatja-e a tér­ség felszínét olyan mértékben, hogy a földbe temetett radio­aktív hulladékok felszínre kerülnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom