Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov beszéde a világszervezetben Csapatkivonás Kö is (Folytatás az 1. oldalról.) unió határozatot hozott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. „Az elkövetkező két évben fegyveres erőink létszámát 500 ezer fővel csökkentjük — mondotta. — Lényegesen csök­kentjük hagyományos fegy­verzetünket. Ezt a csökken­tést egyoldalúan hajtjuk vég­re, nem kötjük össze azt a bécsi utótaláikozón elfogadás­ra kerülő mandátum szerint megtartandó tárgyalásokkal. A Varsói Szerződésben lévő szövetségeseinkkel egyetértés­ben elhatároztuk, hogy 1991- ig hat harckocsi-hadosztályt vonunk ki az NüK-ból, Cseh­szlovákiából és Magyarország­ról. E hadosztályokat felosz­latjuk. A szovjet fegyveres erők ezen országokban állo­másozó hadseregcsoportja! oól kivonjuk a deszantegysegeuet és számos más egyseget es al­egységet, beleértve az átkelé­si deszantegységeket, azok fegyverzetét és haditechniká­ját. A három országban állo­másozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegy­verzetét 5 ezer harckocsival csökkentjük. Valamennyi olyan szovjet hadosztályt, amely egyelőre szövetségeseink területén marad, átszervezünk, a maitól eltérő szervezetet adunk nekik, amely a harc­kocsik nagyarányú kivonása után egyértelműen védelmi jellegű szervezet lesz. Ezzel egy időben csökkent­jük a Szovjetunió európai te­rületén állomásozó fegyveres erők létszámát, fegyverzeté­nek mennyiségét. Együttesen a Szovjetunió e részében és európai szövetségeseink or­szágai területén a fegyverze­tet 10 ezer harckocsival, 8 és fél ezer tüzérségi eszközzel, 800 harci repülőgéppel csök­kentjük. A polgári termelésben E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió áziiai területén lévő hadsereg­csoportosításokat is. A Mon­gol Népköztársaság kormá­nyával egyetértésben hazatér az országból az időlegesen ott állomásozó szovjet erők jelen­tős része." Mihail Gorbacsov egyúttal bejelentette, hogy a Szovjet­unió lépéseket tesz védelmi iparának békés célokra törté­nő fokozatos átalakítására. Ki­jelentette, teljes mértékben reális a védelmi ipar ilyen átalakítása. A Szovjetunió a maga ré­széről kész számos lépés meg­tételére e téren — hangoztat­ta Gorbacsov, megállapítva, az elképzelések között szere­pel a védelmi ipar átalakítá­si terveinek kidolgozása a Szovjetunióban jelenleg meg­valósított gazdasági reformok keretei között. 1989-ben kí­sérletképpen két-három üzem Ilyen átalakításának előkészí­tését valósítják meg és közzé teszik a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogyan helyez­ték el a haditermelésű ipar szakembereit, hogyan használ­ják fel a polgári termelésben annak gépi berendezését, épü­leteit és felszerelését. „Kívánatos, hogy minden ország, mindenekelőtt pedig a katonai nagyhatalmak ter­jesszék elő hasonló terveiket az ENSZ-ben” — hangoztatta Gorbacsov. Részletesen foglalkozott vé­gezetül a szovjet vezető a szovjet—amerikai kapcsola­tokkal is. Kijelentette, az Egyesült Államok következő kormányzata, amelyet George Bush, a megválasztott elnök alakít meg, olyan partnerre talál a Szovjetunióban, amely kész hosszú szünetek, kitérők nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellemében, arra törekszik, hogy konkrét ered­ményeket érjen el a napiren­den szereplő kérdésekben. Ezek a kérdések átfogják a szovjet—amerikai viszonyt és a nemzetközi politika minden fontos kérdését. Haladjunk előre „Mindenekelőtt arról van szó, hogy következetesen ha­ladjunk előre a hadászati tá­madó fegyverzet 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés megkötése terén, megőrizve a rakétaelhárító fegyverrend­szerekről megkötött szerző­dést” — hangoztatta Gorba­csov. Ugyancsak feladatként jelölte meg azt, hogy dol­gozzák ki a vegyi fegyverek felszámolásáról szóló szerző­dést, megállapítva: a Szov­jetunió megítélése szerint megvan a lehetőség arra, hogy 1989 e téren döntő ev legyen. Ugyancsak tárgyalni kell az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Tapssal fogadták Gorbacsov rámutatott: a szovjet—amerikai tárgyaláso­kon a lehető legszélesebb as­pektusban kell foglalkozni a gazdasági, a környezetvédel­mi és a humanitárius problé­mákkal is. Gorbacsovot a zsúfolt köz­gyűlési teremben helyet fog­laló küldöttek és vendégek — akik között ott volt George Shultz amerikai külügymi­niszter is — nagy tapssal fo­gadták. Beszédét élénk figye­lemmel kísérték, s annak el­hangzása után hosszan tartó tapssal köszöntötték a nagy jelentőségű leszerelési intézke­déseket bejelentő államférfit. Az első nemzetközi visszhangok A világhírügynökségek Mi­hail Gorbacsov ENSZ-beszé- dét gyorshírekben idézték. A beszéd elhangzása után közre­adott hírszolgálati tájékoztatá­sok elsődleges mondanivalója értelemszerűen a bejelentett leszerelési lépésekhez kötő­dött. Valamennyi nemzetközi hír- ügynökség első helyen emelte ki azt a bejelentést, hogy a Szovjetunió a következő két évben egyoldalúan 500 ezer fővel csökkenti erőinek létszá­mát, s jelentős mértékben ha­gyományos fegyverzetét is. A hírügynökségek különleges fontosságot tulajdonítottak an­nak a közlésnek, hogy 1991-ig három kelet-európai országból: az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról hat harc­kocsizó hadosztályt vonnak ki. Az AP amerikai hírügynök­ség Gorbacsov beszédéből arra a mozzanatra figyelt fel, hogy a szovjet vezető országa gaz­daságát a „leszerelés gazdasá­gává” akarja átalakítani, s hogy nyilvánosságra kívánja hozni a hadiipari cégek át­alakítására és a katonai szak­értőknek a polgári termelés területére történő „átállításá­ra” vonatkozó terveket. Margaret Thatcher brit kor­mányfő melegen üdvözölte szerdán este Mihail Gorbacsov bejelentéseit a szovjet fegyve­res erők egyoldalú csökkenté­séről. „A világközvélemény drá­mai bejelentést várt és drámai bejelentést kapott” — így kezdte a szovjet államelnök beszédéről beszámoló tudósítá­sát szerdán este a londoni ITV televízióhálózat riportere az ENSZ New York-i székházá­ból. A tudósító hozzáfűzte: „Változatlanul Gorbacsov szab­ja meg a napirendet és dik­tálja az ütemet a kelet—nyu­gati kapcsolatok új korszaká­ban”. „A szovjet hagyományos haderők és fegyverzetek csök­kentésének mértéke meghalad­ja az előzetes várakozásokat" — emelte ki hírmagyarázatá­ban a BBC televízió katonai szakértője. Harminc éve nem járt indiai kormányfő Pekingben Megismerni egymás nézeteit Az indiai—kínai felső szin­tű érintkezések újraf elvétele bizonyosan előmozdítja majd a kétoldalú viszony javítását, de egyben hozzájárulhat a megértés szellemének kiala­kításához is az egész ázsiai térségben — mondta szerdán Radzsiv Gandhi küszöbön- álló pekingi látogatásáról nyi­latkozva. A december második felé­ben esedékes látogatás jelen­tőségét aláhúzza az a tény is, hogy három évtizede nem járt indiai kormányfő a kínai fővárosban. A két hatalmas ázsiai ország viszonyát meg­keseríti a megoldatlan határ- probléma és az 1962-es határ- háború kínzó emléke. Az arab szolidaritás helyreállításának útján Egyiptomot újra befogadták Az Arab Gazdasági Egység Tanácsa, a 13 állam kereske­delmi együttműködését fejlesz­tő szervezet szerdai ammani ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött, hogy visszaállítják Egyiptom tagságát, melyet a 70-es évek végén, a Camp David-i egyezmények aláírása, majd az ennek nyomán meg­született egyiptomi—izraeli különbéke-szerződés miatt függesztettek fel. A zárt ajtó mögött tartott ülésen Szíria és Líbia hangoztatta „fenntartá­sait" Egyiptom visszavételével kapcsolatban, de tíz másik arab állam határozottan emel­lett voksolt. Kairóban e hír hallatán köz­leményben üdvözölték az egyiptomi tagság helyreállítá­sát, s Eszmat Abdel-Megid miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter hangoztatta: „Kedvező lépés az arab szoli­daritás helyreállításának út­ján.” A gazdasági lehetőségek bő­vülésén túl politikailag és lé­lektanilag is jelentős Egyiptom számára e fejlemény, hisz újabb lépcsőfokot jelent az arab közösségben korábban el­foglalt helyének visszaszerzé séhez, közeledés a pánarab szervezetben felfüggesztett tagságának visszaállításához is. Radzsiv Gandhi nagyon lé­nyegesnek nevezte azt, hogy mindkét oldalról megértsék és tiszteljék a másik nemzeti méltóságát és érzelmeit. „A magam részéről ebben a szel­lemben kívánok majd tár­gyalni” — mondta, hozzátéve: természetesen fontosak a meg­állapodások, de a jobb kap­csolatok elősegítése érdekében talán még fontosabb az, hogy kölcsönösen kifejtsük és meg­ismerjük egymás nézeteit. Üzenet New Yorkba Teljes betiltást A vegyi fegyverek teljes be­tiltására szólította fel a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vezetőit a Vegyipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICEF). A brüsszeli székhelyű szak- szervezeti szövetség Tokóiban rendezte meg háromnapos — szerdán véget ért — tanács­kozását. A résztvevők — 50 ország mintegy négyszáz kép­viselője — a New York-i csúcstalálkozó kapcsán üzene­tet intéztek Mihail Gorba- csovhoz, Ronald Reaganhoz és George Bushhoz. Az üze­netben felszólítják a két nagy­hatalom vezetőit: fogadjanak el egy olyan konvenciót, amely betiltja a vegyi fegyverek gyártását és felhalmozását.. Halálos áldozatok Örményországban Földrengés a Kaukázusontúlon Rendkívül súlyos, a 12 foko­zatú skála szerint nyolcas erősségű földrengés volt szer­dán, moszkvai idő szerint 10 óra 41 perckor a Szovjetunió kaukázusontúli területein. A rengés epicentruma az örmény hegyekben, Leninakántól öt­ven kilométerre volt — jelen­tette a TASZSZ hírügynökség, a moszkvai szeizmográfiai ál­lomás tájékoztatására hivat­kozva. A földlökéseket egész Dél- Kaukázusban érezni lehetett: ötös erősségű földmozgásokat észleltek Jerevánban és Tbili­sziben is, hármas erősségűeket pedig Groznij városában. A Szűrös Mátyás ciprusi megbeszélései Tömgetjuk a békés rendezést A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja (AKEL) Központi Bizottságának meghívására pártküldöttség élén Nicosiá­ban tartózkodó Szűrös Má­tyás, a KB titkára, megbeszé­léseket folytatott Donisz Hrisztofinisszel, az AKEL PB tagjával, a KB külügyi titká­rával a nemzetközi politikai helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről. Szűrös Mátyást fogadta D imitriosz Hriszto- fiász, az AKEL KB főtitkára. Szűröst, aki az Országgyű­lés külügyi bizottságának el­nöki tisztét is betölti, ciprusi tartózkodása során fogadta Georgiosz Vasziliu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Kölcsö­nösen hangsúlyozták, hogy a politikai kapcsolatok rende­zettek, jók, de a gazdasági és kulturális együttműködésnek még jelentős tartaléka van­nak. Mindkét fél szükséges­nek nevezte a kapcsolatok to­vábbfejlesztését. Szűrös kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársa­ság. úgy. mint eddig tette, a jövőben is szolidáris; támo­gatja a ciprusi kérdés igaz­ságos rendezésére irányuló tö­rekvéseket. Vasziliu elnök a két nép közötti baráti érzések hangsúlyozása mellett jelez­te. hogy nagy örömmel készül jövő év első felében tervezett magyarországi hivatalos láto­gatására. A köztársasági elnökkel va­ló találkozón részt vett Schmidt Antal kereskedelmi tanácsos. Elítélik Izraelt és bírálják Washingtont Kemény hangú ENSZ-határozatok Az->-ENSZ-,közgyűlés kedden véget ért közel-keleti vitája után három határozatot fogad­tak ej. Ä dokumentumok el­ítélik az arab területeket meg­szállva tartó és a nemzetközi joggal ellentétes gyakorlatot folytató Izraelt, továbbá fel­hívják az érdekelteket, hogy a világszervezet védnökségével, az öt állandó BT-tagállam és valamennyi fél — beleértve a PFSZ-t is — részvételével tartsanak nemzetközi béke- konferenciát a térség problé­máinak megoldására. Az egyik határozat az izraeli csapatok azonnali, teljes és feltétel nélküli kivonását kö­veteli a megszállt területekről, továbbá bírálja az Egyesült Államokat, amiért az Izrael­nek nyújtott katonai és gazda­sági segítséggel Tel Avivot ag­resszív és terjeszkedő politiká­ra bátorítja. A közgyűlés másik határoza­ta törvényellenesnek és ér­vénytelennek minősíti a Go- lan-fennsíkon és más arab te­rületeken bevezetett izraeli törvényeket és joggyakorlatot. A határozat kimondja, hogy Izrael „nem békeszerető ál­lam”, és az Izraellel való dip­Svájcban megkezdték az előkészületeket Arafat sikeres Eredményesek és építő szel­leműek voltak azok a tárgya­lások, amelyeket Jasszer Ara­fat. a Palesztinái Felszabadító Szervezet Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke folytatott ked­den Stockholmban — közölte a svéd külügyminisztérium. Arafat Sten Andersson svéd külügyminiszterrel és Ingvar Carlsson miniszterelnökkel ta­lálkozott. és megbeszéléseket folytatott öt amerikai zsidó személyiséggel, akik tagjai a Tel-Avivban működő Nemzet­közi Békekutató Központnak. Ezeket a tárgyalásait maga Arafat a vártnál is sikeresebb­nek minősítette. A palesztin vezető kormány­főnek kijáró fogadtatásban ré­szesült a svéd fővárosban. A fogadtatást és a prominens zsidó személyiségekkel folyta­tott tárgyalásait nemtetszéssel lomáciai, kereskedelmi és kul­turális kapcsőíatok felfüggesz­tésére szólít fel. A harmadik, a közel-keleti rendezésről elfogadott határo­zat megállapítja, hogy a pa­lesztin népet képviselő Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) nélkül nem lehet meg­valósítani a térség békéjét. A rendezéshez elengedhetetlen, hogy Izrael kivonuljon a meg­szállt arab területekről, és megvalósuljanak a Palesztiná­ról és a Közel-Keletről szóló ENSZ-határozatok. A SZÁMŰZÖTT UNOKÁJA Csaknem hatvanévnyi távol­iét után engedélyt kapott a ha­zalátogatásra az 1917-es orosz- országi forradalom egyik veze­tőjének, a meggyilkolt Lev Trockijnak az unokája — ezt maga a Mexikóban éló unoka, Esteban Volkov-Bronstcin kö­zölte újságírókkal. Hazalátoga­tásának az ad aktualitást, hogy Moszkvában élő féltestvére gyógyíthatatlan beteg. Volkov- Bronstein elmondta, hogy már birtokában van a beutazási en­gedély. Nagyapja — eredeti nevén Lev Davidovics Bronstein — egyike volt az 1917-es forrada­lom vezetőinek. Trockijt 1929- ben száműzték a Szovjetunió­ból, majd 1940 augusztusában Mexikóban meggyilkolták. Uno­kája, Volkov-Bronstein ekkor 14 esztendős volt. szovjet hírügynökség értesülé­sei szerint Leninakánban anyagi károkat okozott a ter­mészeti csapás: további részle­tek egyelőre nem ismeretesek. Leninakánban és Kirova- kánban feltehetőleg vannak halálos áldozatok is. Az utóbbi nyolcvan eszten­dő legsúlyosabb kaukázusi földrengésének minősítette a TASZSZ hírügynökség szerda esti jelentésében az észak- örményországi földmozgást. A szovjet hírügynökség komoly károkról, emberi áldozatokról és sebesültekről számolt be Örményország több körzetéből, de további részleteket nem kö­zölt. A földmozgásokat az Észak-Kaukázusban is érezni lehetett. Borisz Scserbina miniszter­elnök-helyettes vezetésével kormánybizottságot hoztak léi­re a földrengés következmé­nyeinek felszámolására, a fe­dél nélkül maradt emberek el­helyezéséért és élelmezéséért. A mentésben és a helyreállí­tásban katonai egységek, vala­mint a polgári védelem alaku­latai is részt vesznek. A föld­rengés sújtotta körzetekbe or­vosi brigádokat indítottak út­nak. Törökországban és Iránban is éreztette hatását szerdán az a nagy erejű földrengés, amely­nek epicentruma az örmény­országi Leninakán közelében volt. A szovjet határ közelér ben levő hegyvidéki török fal­vakban az eddigi jelentések szerint négyen vesztették éle­tüket és félszáz épület össze­omlott. A földmozgásokat ész­lelték Irán északnyugati vidé­kein is, ám károkat és sebe­sülésekét az ország déli ré­széről jelentettek, amelyet vi­szont kedd este óta tizenhat kisebb-nagyobb földlökés ért. A törökországi Kars tarto­mányban öt percen belül két, mennydörgésszerű robajjal kí­sért földrengést is észleltek szerdán délelőtt. A hegyvidé­ki falvak vályogból és téglá­ból épült házai kártyavárként omlottak össze. Attól tarta­nak, hogy az áldozatok száma még magasabb lesz. A legsú­lyosabb károk Akyaka falu­ban keletkeztek. Itt leomlott a mecset minaretje is. A teheráni rádió beszámolt arról, hogy az ország déli ré­szén levő Fars tartományban tizenegy településen okoztak károkat a kedd óta észlelt so­rozatos földlökések, amelyek közül a legerősebb a Richter- skála szerint 4,8 fokos volt. A földomlások több utat eltorla­szoltak. Egyébként iráni köz­lés szerint kedden 4,8 fokos földrengés volt a Perzsa-öböl iráni partvidékén is. fogadta az izraeli és az ame­rikai-kormányzat. A svéd ve­zetők hangsúlyozták, hogy Arafat e látogatása a közel- keleti rendezésre irányuló svéd törekvések keretébe il­leszkedik. Az amerikai kül­ügyminisztérium — Charles Redman szóvivő révén — el­határolta magát az Arafat és a zsidó személyiségek között lezajlott stockholmi találkozó­tól. Közben a svájci hatóságok már megkezdték az előkészü­leteket az ENSZ-közgyűlés jö­vő héten Genfben tartandó rendkívüli ülésének biztonsá­gos megrendezésére; csaknem kétezer katonát és rendőrt kí­vánnak mozgósítani. Redman szóvivő jelezte, hogy Washing­ton képviseltetni fogja magát a genfi ülésen. Általános sztrájk Karabahhan Örményországban és Azer­bajdzsánban jelenleg a legfon­tosabb, a legsürgetőbb problé­ma a menekültkérdés — je­lentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Vagyirn Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő szerint a legfőbb fel­adat jelen pillanatban a két­irányú menekültáradat megál­lítása. Ebben — mint mondot­ta — nagy szerep hárul a he­lyi és központi sajtóra is. Sajnálattal állapította meg, hogy egyebek között Azer­bajdzsánban a köztársasági tv elnöke, az ifjúsági és úttörő­lapok vezetői nem a rendezést elősegítő, a hangulatot csilla­pító állásfoglalásokkal vették ki részüket a legutóbbi napok eseményeiből. Perfiljev hang­súlyozta, a tv elnökét, vala­mint több lapszerkesztőség ve­zetőjét felmentették tisztségé­ből, s közölte azt is, hogy több más állami és pártvezetöt is felelősségre vonnak a kiala­kult helyzet kapcsán. A szóvivő beszámolt arról, hogy Örményországban és Azerbajdzsánban több helyütt megindult a munka, a Kara- bah-hegyvidéken viszont álta­lános sztrájk van. Kérdésre válaszolva Perfiljev nem erő­sítette meg, de nem is cáfolta, hogy Örményországban újabb halálos áldozatai lennének az örmények és azerbajdzsánok közötti összecsapásoknak. 4.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom