Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
I — ^<£7e.i KÖWvvr>v _______________________ SZENZÁCIÓS SZOVJET DÖIÍTÉS A LESZERELÉSRŐL PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSAGAÉS A MEGYEI TINACSLIPJl- -• • • • •.••• *«*• • - •- • • • ............. -if XXXII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ára: l,BO íorint 1988. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Az erőszak nélküli világ az eszményképünk fiortessv beszéde az ENSZ-hen Kedd óta New York vendége Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke. Szerdán, helyi idő szerint kora délelőtt az ENSZ székházában kezdte meg a napot: találkozott Javier Pérez de Cusllar főtitkárral és Dante Caputóval, az idei közgyűlés argentin elnökével, majd elmondta nagy érdeklődéssel várt beszédét a közgyűlési ülésszakon. (A délelőtti órákban George Shultz amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter külön tanácskozott — ami a csúcstalálkozó egyfajta előkészítését is jelentette.) Az ENSZ-ben töltött órák után Mihail Gorbacsov a New York-i öbölben, a Szabadság-szobor közelében fekvő Kormányzó-szigetre érkezett. A csúcs- találkozó helyszínén már várta Ronald Reagan elnök és alelnöke, egyben utóda, George Bush. Gorbacsov Reaganncl ötödször, Bushsal, mint megválasztott elnökkel először találkozott. A munkaebéd után visszatértek Washingtonba. Mihail Gorbacsov megtekintette a Szabadság-szobrot, majd a Manhattan csücskén épült Világkereskedelmi Központot, amelynek 110 emeletes felhőkarcolói a chicagói Sears-székház után az Egyesült Államok legmagasabb épületei. Gorbacsov ismerkedett a környező negyeddel, a Wall Street környékével, amely a világ legnagyn b pénzügyi-gazdasági központja, s ahol a tőzsde is működik. A városnézés New York szívében, a Times SQuaren folytatódott — nem kevés gondot okozva a rendőrök ezreinek, akik a zsúfolt és biztonságosnak amúgy sem mondható városban a vendégek testi épségét vigyázzák. A szovjet vezető tegnap este ismét az ENSZ-be látogatott, ahol a küldöttség- vezetők fogadásán vett részt. Gorbacsov csütörtöki programja, hír szerint, nem kevésbé lesz zsúfolt: többek között az amerikai gazdasági és kulturális élet vezető személyiségeit fogadja. Találkozik Edward Kennedy szenátorral, s a család más tagjaival is. Példátlanul nagy várakozás előzte meg Mihail Gorbacsovnak tegnap délelőtt az ENSZ-bcn elhangzott beszédét, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Hetvenedik a sorban Skála Áruhál Nagparoson A nagymarosi Skála Áruház látképe (Vimola Károly felvétele) Á szovjet vezető beszéde bevezető részében áttekintette a világ mai helyzetét. Megállapította: a világ előrehaladása ma csupán az emberiség egészének egyetértésével valósulhat meg. A nemzetek közösségének meg kell tanulnia, hogy olyan módszerekkel alakítsa és irányítsa a végbemenő folyamatokat, amelyek segítségével megőrzi a civilizációt, biztonságosabbá és kedvezőbbé teszi a Földet a normális élet számára. Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel történő fenyegetés nem lehet a külpolitika eszköze. Minden országtól, főleg a legerősebbektől meg kell követelni, hogy önként korlátozzák magukat, teljes mértékben zárják ki az erő alkalmazását. A továbbiakban Gorbacsov kiemelte, hogy ideológiától mentessé kell tenni az államközi kapcsolatokat. Ahogy mondotta: „nem mondunk le meggyőződésünkről, filozófiánkról, hagyományainkról, senkit sem szólítunk fel arra, hogy mondjon le a sajátjáról, de nem akarunk bezárkózni saját értékeink keretei közé.” A szovjet vezető egyúttal sürgette a politikai párAhromejsv lemondott Egészségügyi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Szergcj Ahromc- jev, a Szovjetunió marjall- ja, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Dmitrij Jazov hadseregtábornok, honvédelmi miniszter hivatalában marad. Gcraszimov a szovjet külügyminisztérium szóvivője hangoztatta: a 65 éves Ahromcjcv lemondása nincs összefüggésben a szerdai Gorbacsov-bejclcn- tésscl. A marsall — mondotta — kizárólag egészségügyi okok miatt távozik a vezérkar eléről és Gorbacsov elnök tanácsadójaként tevékenykedik a továbbiakban. beszéd gyorsítását. Ezzel ősz-' szefüggésben kifejtette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör magának az a felismerés, hogy békés időszakra van szükség. Ma ez válik uralkodó irányzattá. Az egyes országok törekvései mellett az Egyesült Nemzetek Szervezete is hozzájárulhat a megkezdődött pozitív folyamatok továbbviteléhez. Gorbacsov kitért arra is, hogy a nemzetközi gazdasági biztonság elképzelhetetlen, ha azt elszakítjuk a leszerelés témakörétől, de elképzelhetetlen akkor is, ha azt a világméretű ökológiai fenyegetéstől kiragadva kezeljük. Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: nem kellene-e létrehozni az ENSZ-ben a sürgős ökológiai segítségnyújtás központját. Ennek feladata lenne, hogy operatív módon irányítson nemzetközi szakértői csoportokat azokba a térségekbe, ahol a környezeti helyzet gyors romlása tapasztalható. Afganisztán problémájáról szólva Mihail Gorbacsov megállapította: a genfi megállapodások lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy már ebben az évben lezárjuk a rendezés folyamatát. Ez azonban nem történt meg. Ezért a közgyűlés novemberi határozatát ki lehetne egészíteni néhány konkrét intézkedéssel. A szovjet vezető ezek közé sorolta, hogy 19S9. január 1-jétől teljes egészében be kell szüntetni az összes támadó akciót, ugyancsak az említett naptól kezdve leállnak az ellenségeskedő feleknek szánt fegyverszállítások. A közgyűlés határozatában előirányzott, széles alapokon álló kormány megalakulásának idejére Kabulba és az ország más stratégiai fontosságú központjaiba ENSZ békefenntartó erőket kell küldeni. Gorbacsov a világszervezet főtitkárához fordult azzal a kéréssel, hogy segítse elő, hogy nemzetközi konferenciára kerüljön sor Afganisztán semlegességével és demilita- rizálásával kapcsolatban. A szovjet vezető súlyos incidensnek nevezte azt, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem engedték be New Yorkba a PFSZ vezetőjét, Jasszer Arafatot. Beszédének ebben a részében foglalkozott a nemzetközi adósságválsággal, állást foglalt amellett, hogy sokoldalú fórumon vitassák meg rendezésének módjait. Ennek keretében az ENSZ égisze alatt tartsanak konzultációt az adós és a hitelező országok kormányfői. A beszéd legnagyobb érdeklődéssel fogadott részében Gorbacsov közölte, a Szovjet(Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly fogadta a hoi!and pártküldöttséget Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta a Holland Kommunista Párt küldöttségét, amely Márius Ernstingnek, a párt alelnöké- nek vezetésével tartózkodik hazánkban. A delegáció tagja Fenna Bolding szenátor és Coen Teulings, a KB tagja. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt előtt álló legfontosabb feladatokról, valamint véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat érintő időszerű kérdésekről. Megállapították, hogy a szocialista országokban végbemenő megújulási folyamat jelentősen hozzájárul a nemzetközi együttműködés elmélyítéséhez, a közös biztonság megszilárdításéhoz. A találkozón jelen volt Geese Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A kínai kormány vendége Várkonyi Pekingbere Szerdán Pekingbe érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter, aki csütörtökön kezdi meg hivatalos tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. A magyar diplomácia vezetőjét a pekingi repülőtéren Tien Ceng-pej kínai külügyminiszter-helyettes fogadta. Szerdán este Csien Csi-csen külügyminiszter a kínai kormány vendégházában díszvacsorát adott Várkonyi Péter és kísérete tiszteletére. Kevesebbet kell utazgatni, bővebb lett a nagymarosi áruválaszték. Az idén nagyot változott a kereskedelmi ellátás a községben, mivel az ÉKV Kossuth téri ki- vül-belül szép és kulturált, alig fél éve megnyitott élelmiszerboltja után. tegnap a Magyar utcában a vásárlóknak ünnepélyesen átadták a Skála Coop kereskedelmi lánc hetvenedik egységének számító Szobi Áfész új, kétszintes üzletházát. A megnyitón Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke a választókörzet ország- gyűlési képviselője méltatta ennek jelentőségét, s emlékeztetett arra, hogy a majdnem 6 ezer lakosú nagyközségben élő 700 szövetkezeti tag évekig vásárolta a célrészjegyeket, ezzel is hozzájárulva a beruházás költségeihez. Az áruház a helybelieken kívül szolgálja majd a nyaranta itt üdülők sokaságát, a vízi erőmű építőit, s bizonyos mértékig a környékbeli falvak lakóit is, akár az Ipoly mellékéig. Egészen eddig a halárig szeretné fejleszteni a megyei tanács az alapellátást, s ebben együttműködik akár állami, szövetkezeti, vagy ma- gánvállálkozókkal is — mondotta Balogh László, aki Balázs Vincéné igazgatónak átadta az áruház kulcsát. Az eseményen részt vett dr. Imre István, a Skála Coop Rt. elnök-vezérigazgatója. dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ főtitkára, az MSZMP KB tagja, és B.asmann István, a Szobi Áfész elnöke elismerő díjakat adott át a beruházásban és az építkezésben részt vevő dolgozók egy csoportjának. Elsőként Mercz Teréz belsőépítész vehette át a Kiváló Szövetkezeti Munkáért című kitüntetést. A környezet hangulatához is jól illeszkedő, 1 ezer 710 négyzetméter alapterületű üzletházat — melyben ruházat, üveg, iparcikk, élelmiszerrészleg. valutabeváltóhely, büfé létesült, kenyérsütő kisüzem felszerelését tervezik és dollárért is lehet majd vásárolni — Baráth Zsigmond, a Szövterv tatai irodájának építésze tervezte, kivitelezője a rétsági Épszöv volt. A 75 millió forintos beruházáshoz a megyei, a községi tanács, a Mészöv, a Belkereskedelmi Minisztérium járult hozzá, s a szobiak 8 millió forint bankkölcsönt vettek fel. A megnyitás napjára 25 millió forintos árukészlet várta a vásárlókat, akik ugyan örültek a karácsony előtti új lehetőségeknek, a választéknak, de néhány cikket, például a hosz- szú férfi térdzoknit akárcsak Pesten, itt is hiába keresték, s a nagyon népszerű mélyhűtők iránti igényeknek is csak a töredékét tudják egyelőre kielégíteni. A nyitás előtti, úgynevezett próbanapon 800 ezer forintot költöttek a nagymarosi Skála Áruház első bevásárló csoportjai. A KÉPZŐ KÉPES L ényegében a jövő köszönt ránk a tapasztalattal. Ma a megyében, a megnehezedett munkavállalási feltételek közepette — ami azonban még mindig távol van más megyék hasonló természetű gondjaitól —, a leggyorsabban, a legkönnyebben a már rutint szerzett — mesterségüket legalább öt—tíz esztendeje gyakorló — szakmunkások tudnak elhelyezkedni. Amíg például a segédmunkások esetében a választható munkahelyeknek a száma erőteljesen csökkent —, és vannak már települések, tapasztalataink szerint, ahol segédmunkások elhelyezkedési lehetősége egyenlő a nullával —, a szakmunkásoknál nem észlelhető ez a folyamat. Sőt! Bizonyos szakmáknál a kereslet öttízszeresen haladja meg a kínálatot, azaz egy-egy jelentkezőre öt-tíz választható munkahely jut. Ezen a szemüvegen át nézve tehát találkozik a továbbtanulni akaró gyermekek érdeke a társadalom érdekeltségével: jogos igény a szakmunkásképző intézeteknek a bővítése, felszereltségüknek a javítása, örül tehát az ember, amikor a megyében járva, sokfelé tapasztalja a szakképzés tárgyi feltételeinek a gazdagítását. Amibe beletartozik Örkényben a mezőgazdasági szakmunkás- képző kollégiumának az építése éppúgy, mint Halásztelken a kertészeti szakmunkásképzőnek a bővítése. Általában a korábbiaknál nagyobb erők koncentrálódnak a megyében a szakképzés kereteinek a tágítására — elég itt utalni például Cegléd új kereskedelmi szakközépiskolájának az építésére —, ugyanakkor ezekben az intézményekben járva egyre többet hallani aggodalmas hangokat a képzés személyi feltételeinek alakulásáról. Annak szól az aggodalom, hogy e^yre nehezebb betölteni az álláshelyeket. Magyarán, a meghirdetett állásokra gyakran egyetlen jelentkező sincsen...! IJa pesszimisták vagyunk, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy miközben némileg javulnak a képzés tárgyi feltételei, azaz a szakmunkásképzők képesek (lesznek) befogadni a felvételt kérő gyerekeknek az egyre nagyobb csapatát,. fogyatkozik azoknak a száma, akik vállalják az oktatásnak minden gondját-baját ott, ahol a jövő munkásait készítik fel. S ha a képző tárgyi feltételeit illetően képes legalább a minimális követelményeknek megfelelni, de nem képes a személyi feltételeket elfogadhatóan kialakítani, akkor nyugtalanító, el nem kerülhető a kérdés: valójában mire (lesz) képes a képző?! Jogos követelmények serege fogalmazódik meg a szerkezetváltással, a termékminőség lényeges javításával, a kvalifikáció, azaz a szakképzettség jelenleginél jóval magasabb színvonalával kapcsolatban.. A szerkezetváltáshoz, a termékminőség javításához úgy kapcsolódik a képzettebb, a szakmáját jobban értő munkaerő, mint karhoz az ujjak, s mint karhoz a mozdulatokat vezérlő idegrendszer. Ez objektív összefüggés, azaz hatása nem alakítható tetszés szerint; törvényszerűen érvényesül. Tetszik vagy nem tetszik, tudomást veszünk róla, avagy mellőzzük a tény belátását, előre tudható: a képzés mai színvonala eldönti a termelés holnapi színvonalát. Ebben az egyszerű igazságban persze az is bénne van — és talán ezt a legkeservesebb tudomásul venni —, hogy az égetően szükséges és remélhetően sorra kerülő technikai, technológiai váltás eredménye vajmi kevés lesz, ha hiányozni fognak a korszerű technika és technológia alkalmazói, az értő, felkészült szakemberek. Ennek tudatában kapja meg az igazi súlyát az a tapasztaK. T. I. latunk, hogy vannak a megyében szakmunkásképző intézetek, amelyekben a képesítés nélküli oktatóknak a száma az ún. törzstag pedagógusok csoportjának az égyharmadát teszik ki...! Sajnos, sokkal több vigasszal a megyei átlag sem szolgál: a megye szakmunkásképző intézeteiben a képesítés nélkül oktatóknak az aránya túlhaladja az egyötödöt a teljes létszámon belül... S eregnyi oka van ennek a képtelen helyzetnek. A kedvezőtlen bér, az alacsony társadalmi presztízse azoknak a pedagógusoknak, akik a szakoktatásban vállalnak munkát, a mostoha iskolai oktatási feltételek, a tantermi és a tanműhelyi képzés közötti sokféle ellentmondás stb. A legfőbb ok azonban más, s az összes többinek ez az erőteljes táplálója. Ez a legfőbb ok pedig az, hogy hazai viszonyaink között soha nem volt és ma sincsen kellő rangja a szakmunkásképzésnek; a család éppúgy perifériának tekinti, mint az oktatás egész szervezete. Szinte a szükséges rossz sorsa jut ki ennek a területnek, hiszen — beszédes adat — elgondolkoztató; az összes oktatási kiadásoknak még a hat százalékát sem költi a társadalom arra, hogy holnapi szakmunkásai sokra legyenek képesek. Mészáros Ottó
