Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1988. nECEMP.FR 5„ HÉTFŐ Csendes napok, nehéz esztendők Elnök lett, mert óvodát akart Sok az egyenes szakasz a Rád felé vezető műúton. Viszonylag gyorsan ér oda a gépkocsival utazó. Az autóbuszok óránként közlekednek, a műszakból érkezőkkel negyedóránként állnak meg a járatok. A Cserhát peremére települt faluból így vált a munkások lakóhelye, hiszen a többség Vác nagyüzemeiben dolgozik. A közös tanácsú község lakóival a penciek kötöttek szövetséget, ebbe a faluba való Pápai Tiborné, a tanácselnök is. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a rádiak ezerhatszázan, a szomszédok ezern egyszázán lakják a településüket. Munkástelepülés Ha azt kérdeznénk, mi a Vonzó, a mai-asztaló tulajdonságuk ezeknek a helyeknek, az itt élők többsége biztosan azt válaszolná: az, hogy itt születtek, itt nőttek fel, tudatukba vésődött a hegyoldalak minden színfoltja, az őszi erdők tarkasága, a nyárelőn beérő málnaszemek pirossága, hogy csak ezt említsük, mert a termés minden évben meghatározza a családok anyagi helyzetét. Itt is, mint például Kosdon, ez a másodlagos bevételi forrás, összekötő szál a múlttal, miáltal hasznosítják a paraszti történelem, la- . pasztalatait. Takaros haták;' csinos poi'ták mellett vezet az út a tanácsháza felé. Délelőtti csend uralja a tájat. Az utcák névtelenek, csak egykét idős ember tűnik fel, amint bevásárolni indul az ABC-áruház felé, ahol, mint mondják: ma már éppolyan friss, ízletes házikenyeret kapni a penci szállító pékmester jóvoltából, mint amikor még a háznál sütötték. Az elnök asszony felsorolja, hogy hányféle kereskedelmi egység működik a két területen, amire azt lehet mondani, hogy kielégítik az igényeket. Hozzátéve persze, hogy csak a jelenlegi közlekedés mellett, mert a ruházati és iparcikkek nagyobb részét természetesen a szomszédos Vácott lehet beszerezni. A város közelsége a másik fontos megtartó erő. No meg az olcsó telek lenne az. amire házat építhet magának a fiatal család. Eddig ez történt, de amit lehetett, azt már kiosztották. A többit a termőföldek rovására kellene parcellázni. Kellene. mert különben — itt egv kis aggodalom érződik Pápai Tibor- né hangjából — elköltöznek a fiatalok. — Hová mehetnének? — Sorban állnak a Váci Tanácsnál. mint lakásigénylők. Amelyik gyár tud nekik segíteni, az segít a letelepítésben. Maradnának pedig szívesen a faluban is, ha volna hová építeniük. A korábbi években sok szó esett arról, hogy a város vezetősége támogatja a környező falvakat, segít a telkek megszerzésében, közművesítésében, ha részesedhet, az üzemek dolgozóinak itt adhat építési területet — jegyzem meg, mire helyeslés a válasz. — Volt erről szó. de most nem hallani az elképzelésekről, pedig ez lehetne a megoldás, még akár váci családok javára is. Szerény források A községfejlesztés dinamikusabb esztendeiben a rádiak szintén meghozták a maguk áldozatait, aminek most élvezik a gyümölcsét. Náluk is kiépült a vízvezeték-hálózat, ritka már az a ház, ahol nincs fürdőszoba. Az pedig külön szerencse, hogy a televízió sokat pótol a hiányzó szórakozási, művelődési alkalmakból, amire itt beismerjen is ritkán van mód. A helyi vélemények szerint Vác közelsége a magyarázat. Oda s még azon is túl járnak el, sokan a saját gépkocsijukkal, azok, akik színházat akarnak látni, a helybeli mozi műsorán kívül esetleg a legújabb filmet megnézni. Igaz, a Muzslay-kastély ép szárnyában lévő -könyvtár bőséges választékkal várja a könyvek barátait akik zömmel az iskolások, nem hiányoznak, de többen lehetnének a felnőttek. A romos műemlék épület csak a tanács gondjait szaporítja. mert szemlátomást megy mindjobban tönkre, s ezt helyi anyagi forrásból megakadályozni képtelenek. A hajdan szép, barokk épület most inkább csúfítja, mint díszíti a faluképet, s ebben az állapotában keresik rá a vevőt, aki hat-hét millió forintért birtokba vehetné. Latolgatjuk, mi mindenre lehetne használni. de tény, hogy csak sokmilliós felújítás után, amire ezekben az esztendőkben alig van valakinek pénze. A tanácsnak a legkevésbé, mert önálló gazdasági egység nem működik a területén. Eleinte a kosdi termelőszövetkezet, csatlakozás után a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet gazdálkodik a földeken. A költségvetés bevételi oldalain a csekélyke helyi adón kívül így csak az úgynevezett fejkvóta szerinti támogatás szerepelhet. A költségvetés 14 millió forintos összegének nyolcvan százalékát a bérekre fordított kiadások jelentik. Ebből fizetik a tanárokat, az orvosokat. a szociális intézmények személyzetét, s mindazokat, akik ma közvetve vagy közvetlenül tanácsi alkalmazottaknak számítanak. Még ebr ben a két kis községben is vagy háromszázan. Közéjük tartozik a tanácsháza néhány tagú munkatársi gárdája, akiknek semmivel sem jobb a helyzetük más helységekben dolgozó kollégáikénál, mivel hat-hétezer forint bruttó havi fizetésnél nagyobbra nem emelkedett eddig a fizetésük. Talán csak a pénzügyi szakember jár valamivel jobban a havi hétezerrel, s viszonylag jobb más falusi iskolákénál a helybeli pedagógusok 7 ezer 154 forintos átlaga. ami ebben a kategóriában a megye harmadik legjobbjának, 65 százalékos bérbeállásnak számít. Pápai Tiborné tehát a nehezebbnek számító korszakban hagyta ott mostani tisztéért a penci óvodát, s régi hivatása, az óvónői pálya után most is vágyakozik. Nehéz pillanataiban azt mondogatja: a legközelebbi választáskor vissza is megy, bár lehet, hogy erre nem kerül sor. Furcsa indíték késztette rá, hogy a két község vezetője legyen. — Őszintén szólva, a penci óvoda felépítése, bővítése volt a legfontosabb célom — mondja. — Ott ma az a helyzet. hogy csak ötven gyereket tudnak hivatalosan befogadni. de a konyháján százötvenre főznek. A felvételek idején ebben az évben öt gyereket ki kellett hagyni. Ahol befizetik — Évente csak kétmillió forint jut fejlesztésre — folytatja az elnök asszony. — A belvízrendezésre nemrég 500 ezret költöttünk. A rádi iskola központi fűtése egymillióba került. A penci óvodára két és fél millió kellene, de még csak 250 ezrünk van. A két településen ezer-ezer forintot szavazott meg a lakosság területfejlesztési hozzájárulásra. Ami ebből bejön. azt ott kell felhasználni, ahol befizetik. A rádiak pénzének tehát már megvolt a helye, a pencieké az óvodára menne, ám ez még nem elég. — Lehet, hogy még egy választási időszakot is el kell hozzá tölteni a tanácsházán ? Kovács T. István A lakosság érdekeit szolgálta A város díszpolgára volt Hatvankettedik születésnapján, hosszú betegség után elhunyt Pomozi Miklós, a váci főpostahivatal nyugalmazott vezetője. Nemcsak egykori munkahelyén, a városi tanács épületén is leng a fekete zászló, mert 1950-től 35 éven át váci tanácstag volt. Alsóvárosban született, s fiatal kora óta a postánál dolgozott. Felnőtt fejjel elvégezte a postatiszti szaktanfolyamot. A pártnak 1945 óta volt a tagja, úgyszintén a Postások Szakszervezetének is. 1952-ben a váci körzeti postahivatal helyettes vezetője lett. majd 1977-től a váci 1-es főpostahivatal vezetője. 1950-ben választották meg először tanácstagnak, a belső kerületek lakosainak érdekét képviselte lelkesen, fáradhatatlanul. Szót emelt a televízióban is, hogy elkezdjék az Izzó melletti vasúti gyalog- aluljáró építését, és harcolt az első váci villanyrendőrért. Mint az ügyrendi bizottság elnöke dolgozott a városért. Sokszor elismerték munkáját. Az Elnöki Tanácstól megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet és a Munka Érdemrend bronz, majd arany fokozatát. Többször volt kiváló dolgozó, s aminek nagyon örült: 1985-ben a város díszpolgára lett. Halálhíre városszerte megdöbbenést keltett. Temetéséről elhamvasztása után intézkednek. Tárlat a könyvtárgalériában A mesevilág vonzó bája Az idősebbeknek is tetszik. November húszadikán nyitották meg a váci városi könyvtár galériájában Gross Arnold tárlatát. A grafikusművész húsz művét állította ki ez alkalommal. A Gross Arnold-i bájos mesevilág ezúttal is nagy sikert aratott a látogatók körében. A Játékvonat kéményén virágokat eregető mozdonya, térdén foltos nadrágban, a „bakon” ülő masinisztája álomvilágot tár föl. Nap- ernyős hölgyek utaznak, virgo- lódó gyerekekkel ölükben, egy mosolygós térben, mosolygós időben. Az Andersen-emléklap meseíája, a képeken újra és újra megjelenő sejtelmes repülőgépek finom rajzai, a sugárzó nap-asszonyok, az ar- cukban-mozdulatukban karakteres, törékeny mívű emberek, mind-mind jóízű élményt jelentenek. A vendégkönyv lapjai is erről tanúskodnak. Kővári Zita például ezt írta bele: Rajzolna nekem egy vígAndersen-emléklap (Vimola Károly felvételei) M, hol, mikor? A Vox Humana jubileuma December 5„ hétfő: Bíró Ádám kiállítása a Margaréta kávéházban. — A pedagógusklub műsoros Télapó-estet rendez Nagymaroson a kultúr- házban. December 6„ kedd: délután a kertbarátok köre tagjainak a NÖM1 tudományos munkatársa tart előadási Vj zöldségfajták ismertetése címmel. — A Madách Galériában megtekinthető a Kedvenc mesém, mesehősöm című gyer- mekrajz-kiállítás. — 18 órakor a HNF nöklubjában Mikulásest, szervező: Fodor Ferenc- né. December szerda: 10 és 14 órakor Hol vagy Télapó? címmel a Figura Bábszínház vendégjátéka a művelődési központ színháztermében. — 15 órakor vetélkedő Vác legjobb őrse címmel az úttörőházban. — 16 órakor dr. Birksteiner Alfréd vezető ügyész előadása a pedagógusklubban. — 17 órakor az új barátok klubjában megbeszélik.a decemberi programot. December 8„ csütörtök: 10 és 14 órakor ismét a Figura Bábszínház előadása a színházteremben. — Délután fel- szabadulási emlékünnepség a zeneiskolában. — 17 órától a 42-es teremben eszperantó társalgás ' és nyelvgyakorlás. December 9., péntek: Révész Antal grafikusművész kiállítása az emeleti Galériában. — 17 órakor az ifjúsági Lapozgató Rehabilitáció - Szob múltja A Dunamenti Híradó, a gödi termelőszövetkezet üzemi lapja legutóbbi számában arról írt. hogy Vácott, a Néphadsereg úton működik a tsz rehabilitációs üzeme. Huszonnyolc, megváltozott nr—'ka- képességű férfinak és nőnek nyújt munkalehetőséget. Az elmúlt esztendőben 1,8 millió forint üzemi eredményt mutattak fel. Babakocsik vázának összeállítását és ülésrészének elkészítését végzik az itt dolgozók bérmunkában egy szövetkezet részére. Egy hónap alatt betanítják az ide kerülteket. ezalatt személyi órabért kapnak, majd teljesítménybérben dolgoznak. A normák azonban kedvezőbbek, mint más üzemekben. A havi kereset a rehabilitációs üzemben háromezer-ötszáz és ötezer-ötszáz forint között van. A Népfront, a HNF országos titkárságának a folyóirata bemutatta Mándli Gyulát, a Szobi Községi Könyvtár igazgatóját, a nagyközség lelkes helytörténészét. Mándli nem Szobon született, csak 1978-ban került oda a Dunántúlról. Egy országos népfrontkezdeményezésre kutatja a helység múltját. Az elmúlt évtizedben ötezer diafelvételt készített Szob nevezetességeiről, az antikváriumokból megvásárolt több korabeli rézkarcot, járja a levéltárakat és gyakran bekopogtat magánházakhoz. Az igazgatói-könyv- tári feladatok után éjszakánként rendezgeti gyűjteményét. A község 1980-ban ünnepelte 700. évfordulóját, de településnyomokat már a honfoglalás idejéből is találtak a régészek ezen a vidéken. P. R. klubban zenés klubdélután. — 19 órakor a Színházteremben a Szolnoki Szigligeti Színház társulata bemutatja Molnár Ferenc Az üvegcipő című víg játékát Rendező: Garas Dezső. December 10.. szombat: 9től 13 óráig a MozgáskorlátokóttáR' .....Egyesületének váci s zervezete cserebere-akciót rendez a Kereskedelmi Szakmunkásképző Ifjúság téri épületében. — 17 órakor a Harmónia klubban jogi előadás. — Este az ifjúsági klubban lemezbemutató. — 19 órakor az 50 éves Vox Humana Kórus jubileumi hangversenyt ad a művelődési központ aulájában. December 11., vasárnap: a Börzsöny természetjáró kör tagjai 8 órakor találkoznak a MÁV-állomás várócsarnokában. A mai 14 kilométeres túra útvonala: Szokolya. Királyrét. inóci turistaház, Kós- pallag. — 19 órakor a Vox Humana Kórus, Makiári József vezetésével a zeneiskolában előadja Händel Dettenge- ni Te Deum című művét. szomorú bohócot! Hátha... Ez életem „legnagyobb” vágya! A kiállítás ideje alatt; január kilencedikéig a könyvtárban dedikált plakátokat is vásárolhatnak a művész tisztelői. B. A. Éhe a szép szónak Káromkodunk, lépten-nyo- mon. Töltelékszavunkká vált az erotikus cselekedet igéje, minden második, harmadik szavunkká lett valamelyik trágár, négyfretíís szó. Káromkodunk. „Mint a kocsis” — mondja a közmondás, mondja a magyar, ha csúnya beszédet hall. Mint a kocsis? Amikor ez a szólás született, még számtalan kocsis (hajtó, íogatos) noszogatta, adjusztálta a szekere elé fogott igásállatot. Ostorral, bottal, lapáttal. Vagy: szóval, káromkodással. Ma már elvétve találunk Vácott és a környező községek területén fogatost, tehát olyan embert, aki az igavonó állatot — az ostor mellett — szavaival biztatja s ezek a szavak nem éppen az illető kulturáltságát igazolják. És mi is — káromkodunk. Vonaton, autóbuszon, köztereken és mellékutakon szalad- nak-szakadnak ki szánkból a csúnya szavak, az ordenáré mellékmondatok. Jól öltözött, ápolt arcú nők és férfiak — fiatalok és idősebbek — szájából szakad ki a rossz, tanulók és egyetemisták csevegését sokszor fizikai fájdalom hallgatni. Nincs szókincsünk? Ugyan . .. Szépirodalmat, főképp a diá kok, valamennyien olvasnak s ma már a munkahelyeken is egyre inkább hallatják hangjukat, nyilvánítják véleményüket a mezőgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi, ipari, közlekedési dolgozók. Szépen, kulturáltan beszélnek a nyilvánosság előtt, de csak a nyíl vánosság, a publikum előtt. S a szünetben? Káromkodnak. Káromkodunk. Pazaroljuk anyanyelvűnk kincseit., melyeket nyelvész elődeink évszázaddal ezelőtt, óriási filológiai csatákat követően hagytak ránk, nekünk, a felelőtlen utódoknak. Pazaroljuk azzal, hogy nem gyakoroljuk a szép magyar beszédet. S azzal is, hogy káromkodunk, Mint a kocsis ... Tessék meghallgatni a gimnazisták, szakközépiskolások szóbárbaját. Tessék nyitott füllel járni a zsúfolt autóbuszon, a vonaton, a kompon, akárhol. Tessék elmenni — no, nem Bözsi néni kocsmájába, inkább akármelyik belvárosi presszóba, városunk bármelyik közterére: a hang adók, a csivitelők töltelékszavai mindenütt elveszik a szép szóra éhező emberek étvágyát. Lovas nemzet voltunk — 1 ma már kétmillió gépkocsi ro bog a magyar utakon. S a volán mögött ülő úrvezetők és pilóták is nagyon tudnak ám káromkodni! Mint a kocsis ... Besze Imre Télapó-szolgálat Idén is meghirdette — most ingyenes — Mikulás-szolgáltatását a városi KlSZ-bizott- ság. A Télapót hétfőn és kedden lehet hívni, reggel 8 és délután 15 óra között, a 10-068 és a 10-069-es telefonszámon. Mozi Kultjír filmszínház: december 5-én fél 6 és fél ÍJ órai kezdettel, kiemelt I-es helyáron A kis szemtanú című színes, amerikai bűnügyi történetet vetítik. Főszereplője: Harrison Ford. Videoprogram: Í7 és 19 órakor A macska című francia film szerepel a műsoron. A film két főszereplője: Jean Gabin és Simone Signorét. Apa és fia Egyedülálló tanulmány Aki -november 23-án, a ké- | ső esti órákban látta a TV- Híradó aznapi harmadik kiadását, hallhatta dr. Vác zy Hübschl Kálmán és dr. Eckhardt Sándor érdekes beszélgetését a Mi okozza a rákot jcímű könyvről. A címlap szerint „Egyedülálló tanulmány, amely a Magyar Biológiai Társaság 1988. évi pályázatára készült”. A Vácott élő, idősebb generációnak sokat mond az idősebb Váczy Hübschl Kálmán neve. Emlékét az egykori váci evezősegyesület épületének lépcsőházában táblácska örökíti meg. Az evezősök egyesületének elnöke, a helyi sport támogatója volt. Foglalkozását tekintve a két világháború közötti időben Vác neves építészmérnöke. Visszaemlékezéseinek zárósorai szerint „Nyugodt a lelkiismeretem, hogy Vác város műszaki fejlesztése érdekében lelkiismeretesen, szorgalmasan és eredményesen működtem közre’”. Nevéhez fűződik a mai gimnázium épülettömbjének emeletráépítése, a főtéri kórház átépítése. Áz ő tervei szerint készült a Széchenyi és Sallai utcák sarkán álló városi lakóház, a Kultúr mozi és az úttörőház, s a Buki-szigeti vízműtelep. A fiúk, dr. Váczy Hübschl Kálmán 1912-ben született. Szülei akkor a Kisváci főúton laktak. A gimnázium első hat osztályát Vácott végezte, majd Esztergomba került, s ott érettségizett. Több diplomával rendelkezik, főként a biológiának élt, s kutatásaihoz a laborvezetői állás volt a legközelebb. Valami maradandót szeretne alkotni az emberiség javára. A rák korunk veszedelmes betegsége, szerinte mindent igénybe kell venni, hogy felfigyeljenek rá a tudományágak vezetői. Kutatásának híre eljutott a tengerentúlra, Szent-Györgyi Alberthez is. A Nobel-díjas tudós 1984-ben írt levelében megköszönte érdekes értekezésének megküldését, s biztatta a munka folytatására. A Tv-híradó nem mondta ki a döntő szót. A könyv ötezer példányából negyvenet a kutatóorvosok elvittek a nagyvilág számos országába. Reméljük, értesülünk majd a sikeres folytatásról. Papp Rezső .ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap)
