Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
Könyv és gondolkodás Szótagolva nehezen megy A karácsonyt megelőző egykét hétben még a szokásosnál is gyakrabbban jártam különböző könyvesboltokban. Köny- nyü volt megállapítani, hogy akár más áruféléknek, úgy a könyveknek az ára is emelkedett, ám így is a legolcsóbb, a legszebb és a legtöbbet adó ajándéknak számítanak.. Persze, ha elolvassák a megajándékozottak! Mert napjainkban egyre kevesebben vesznek könyvet a kezükbe. Így beszélt erről nekem Juhász Julianna gimnáziumi tanuló: a család esti programja, hogy leülnek a televízió elé és nézik a filmet. Amikor véget ér a műsor, már senkinek sincs kedve könyvet olvasni. Igaz a megállapítás, de még inkább igaz az, hogy akik olvasnak, azok sem az igazán értékes műveket olvassák. Az idősebbeket, de főleg a fiatalokat jobban érdekli a mozi, a tévé, és legújabban a video. Azok közül a barátaim közül, akiknek videójuk van, majdnem mindegyikről elmondhatom, hogy teljesen lekötik őket a filmek különböző változatai, a krimik, a fantasztikus és horrorfilmek. Az. hogy a fiatalok közül ki mennyit olvas, leginkább iskolatípusonként változik. Keményfi Elemér tanártól hallottam: a szakmunkásképzőbe járó 14—17 éves fiatalok túlnyomó többsége alig vagy egyáltalán nem vesz a kezébe könyvet, újságot. Lehet, hogy érdektelenek, nem érdekli őket a haza és a világ gondja, de szerintem az olvasástól való idegenkedésük első oka, hogy ezek a fiatalok szótagolva olvasnak. Olvasási kultúrával nem rendelkeznek. Az általános iskolából így kerültek ki, ezért nehezükre esik és fárasztja őket az olvasás. Mi a helyzet a gimnáziumokban és általában a szak- középiskolákban? — Nem a mennyiséggel van gond. inkább a minőséggel. Elolvasnak az itteniek mindent, ami érdekes — krimiket, fantasztikus regényeket. Ismerik Rejtőt, Szilvásit, Agatha Christie összes írását — mondta a gimnázium könyvtárosa —. de egyetlen drámát nem olvastak Németh Lászlótól, vagy verset Pilinszky Jánostól. Természetesen vannak kivételek, de jelenleg az ő számuk a kisebb, ők vannak hátrányosabb helyzetben. A televízió — ahogyan Juhász Julianna mondta — elhódította a középiskolásokat is az olvasástól, de ezt meg is toldhatjuk: a dobhártyaszaggató diszkózene az árnyalt beszéd megtanulását is hátráltatja. Kár lenne mindezért az iskolát okolni, mindent a pedagógusok nyakába varrni. Az irodalom, az olvasás iránti közöny és érdektelenség része annak a folyamatnak, amelyet a kultúra, a tudás, a műveltség elértéktelenedése jelzett az elmúlt évtizedekben. A magyar élet megújulása új felfogást sürget és kényszerít ki napjainkban, amely e romlást megállíthatja és elvezethet az anyagi gazdagodáshoz is, persze ehhez először a tudásunkat kellene gyarapítani. Ebben nélkülözhetetlen az .olvasás, és ennek szeretet« is, az erre való nevelés a szülői házban és az iskolában egyaránt. Ha visszaemlékszem eszmé- lésemre, a harmincas évek második felére, esténként ösz- szegyűltek a szomszédok és mindenki elmesélte a maga történeteit. Én ezeket áhítattal hallgattam, ekkor ez helyettesítette az olvasást. Persze, a kíváncsiság már akkor is ott motoszkált bennem, hogy mit mondhatnak a felnőtteknek a titkos jelek a kalendáriumban, a bibliában, a Friss Újságban meg az Igazságban. A negyvenes évek elején — csodás és félelmetes elemekkel volt akkor tele a világ — mindannyian nagyon sóvárogtuk a tisztességesebb, emberibb életet Akkor a falusi gyerekek sokasága kapott biztatást a családtól, hogy olvasni, tanulni kell, mert különben megmaradtok földtúró parasztnak. A Robinsonhoz, meg a Verne-könyvek hőseihez hasonló romantikus történetek után engem a népiesek irodalma vonzott, ők adtak érzelmi töltést sokunknak, tőlük igyekeztünk megtanulni népben és nemzetben gondolkodni. Nem ismerem még a karácsonyi könyvvásár mérlegét, nem olvastam sehol, mennyivel nagyobb értékű könyvet ajándékoztunk egymásnak, mint az előző esztendőben. De ennél — az árakban megmutatkozó értéknél sokkal fontosabbnak tartom, ha elhisz- szük és másokkal is elhitetjük: tágabb világunkat megmenteni csak akkor tudjuk, ha embertársainkkal együtt gondolkodóvá válunk. Ez pedig nem megy a könyvek nélkül. Tercsik Mihály A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 310. SZÁM 1988. DECEMBER 30.. PÉNTEK Programok az éjszakában A gödöllői Napsugártól Párizsig Szilveszter az év utolsó napja. Ifjak és öregek várják az estjét s az éjszakáját, amikor egy kicsit megbolondul az ország, a világ. Sokan vidáman, szórakozva búcsúztatják az óesztendőt, s ébren lesik az éjfélt, hogy úgy köszöntsék a titkokat rejtegető új évet. Hogyan telik ez a nap Gödöllőn cs néhány más településen? Erről érdeklődtünk. tárcsái Zólyomi Kati, ilyen bulin vesznek majd részt Kovács nagymama lakásán, aki addig lányáéknál pihen egy idegen ágyban és bizonyára kényelmetlenül. Á. M. Épül a központ "T Befejezéséhez közeledik Vác- kisújfalun az oktatási központ építése, ahol helyet kap az iskola, az óvoda, a napközi otthon, a könyvtár, a tornaszoba és két szolgálati lakás. Képünkön: Együd József helybeli kisiparos az ablakot üvegezi (Vimola Károly felvétele) A Napsugár étterem a város egyik legnépszerűbb és legismertebb vendéglátó egysége. Kulai László üzletvezető tájékoztatott arról, mi lesz náluk december 31-ón. — Az asztalainkat már november végén lefoglalta az itt szórakozni kívánó vendégsereg. Éttermünkben 80-85 fő kényelmesen elfér és hatszáz forintból megoldhatják a szilvesztert. Kétféle menüt szolgálunk fel, természetesen aperitiffel és vacsora után kávéval. Éjfélkor pezsgőt és virslit kapnak a vendégeink. Amikor Bokor Lászlóval, a Gödöllő étterem vezetőjével beszélgettem, náluk még volt hely, bár korlátozott számban. A komplett vacsora itt olcsóbb, ötszáz forint és hatfo- gásos, náluk egy évek óta ösz- szetartó, törzsvendégekből kialakult kör köszönti majd az újévet. Zene és tombola itt is lesz. Nem lesz viszont műsor egyik helyen sem, mint a vezetők elmondták, igen drágák a műsorok, és a színvonaluk nem megfelelő, A közelmúltban megnyílt Unó Ring vezetői bátrabbak, ők a korábban vállalt kockázataik mellett most is kockáztatnak, s az ő szilveszteresti programos vacsorájuk ára 950 forint lesz. A műsor ottjár- tunkkor még zsákbamacska volt, mindössze annyit árultak el, hogy lesz sztriptíz is. Hely még volt, s náluk éjfélkor nemcsak virsli, hanem malacsült és a pénzt és szépséget jelentő lencsefőzelék is az asztalokra kerül. Az utcán lótó-futó asszonyokat nézve találgatom, vajon ők hová mennek, melyiküknek van családonként ezrese A MŰVÉSZ FELESÉGE. Azt gondoljátok: a költés szekér,/ Mely ballag széles országutakon? / Sas a költés: hol nem járt senki sem. / Ö arra indul fennen, szabadon. Petőfi Sándor írta ezeket a sorokat Az utánzókhoz című versében 1844-ben. Az idén újabb mellszobrát avaíták egyik településünk közterén. Esős idő volt. A csapadék hol eleredt, hol elállt. Az ünneplők esernyőt emeltek fejük fölé, nem áztak el. A költő feje fölé senki nem tartott semmit, elázott. Amikor rövid időre kisütött a nap, megcsillantak az állán a vízcseppek. Fotográfusi hévvel jártam kö- rül a költőt, s közben készítettem a felvételeket a megázott, a csapzott Petőfiről. Mindaddig, amíg oda nem jött a szobrász felesége letörölni a vízcseppeket a költő arcáról, mert azért így mégsem jó, ha lefényképezik. Ha lett volna nála hajszárító, talán azt is elővette volna. PORTÖRÖ. Az ő nevét talán meg sem őrzi a krónika. Pedig például róla is lehetne portrét mintázni. A bagi Mu- haray Elemér Népi Együttes pótolhatatlan táncosa és vőfélye ő. Ha megjelenik a színpadon, tekintet nem marad fapofa. Ha senki más nem tudná meghatni a közönséget, Portörő megjelenése igen. Az ő arcában, egész megjelenésében . mintha azokat az őseinket látnánk, akik hagyományait ő már átmenekíti a kétezeregyedik év utáni időkre. A költészet szekerén Ha valaki, akkor Portörő nem a költészet szekerét választotta. Szinte száll a színpadon. De a színpadra lépés előtt és után teli van keservekkel, s nem tud sasként szállni, hanem szekérre kényszerül. Hiszen mindig viaskodnia kell munkahelyi elöljárójával, hogy engedje el a fellépésekre. Ö a legtöbbször a szabadságát áldozza arra, hogy szabad legyen, s az együttesben szerepelhessen. Meg kell töltenie borocskával a kulacsot is, ez a kellék nélkülözhetetlen társa, akár a féltve őrzött kalap. Ám az idén ősszel a jövő évi ku- lacsbavaló is veszélybe került, mert amikor szüretelnie kellett volna, akkor is a színpad hívta. Mi lesz, ha egy hét múlva már hűlt helyét találja a szőlőnek a szőlőhegyen? így panaszkodott és én titokban bízom benne, hogy jövőre sem kell vízzel töltenie a kulacsot, amely ott száll a derekán a dobogón, együtt, vele. IIÜTVE AZ IGAZI. A hagyományőrző együttesek bemutatóin, minősítő versenyein népes szakembergárda figyeli árgus szemekkel a szereplők produkcióit. Nemcsak a tánc hitelességét, a zene minőségét mérik, hanem mindazt, amit a színpadon látnak. Hogy kik lépnek a színpadra? A kép nagyon változatos. Eltérő a színvonal. Amelyik együttes kiemelkedően táncol, ott általában a viselettel sincsen gond, odaillőek a kellékek is. És mindez fordítva is igaz. Akik még nem rugaszkodtak el sas módjára fennen, szabadon, azokról a külsőségek is elárulják, széles országútnak látják a hagyományőrzés művészetét. Az egyik gödöllői bemutatkozáson például egy dunántúli együttes értékes anyagot — Bartók Béla-gyüjtést — elevenített fel. Ám az asztalon kancsó, vagy kulacs helyett kólásüveg őrizte a vörös borocskát, pedig nem erre az italra illik a reklámmondat: hűtve az igazi! NEM A SZEME ZÖLD. Szűkebb pátriánkat képviselte egy másik együttes. Műsorszámuk elején fiatal lányok léptek a színpadra. Teleobjek- tívet raktam a fényképezőgépemre és úgy céloztam meg a szereplőket. Majdnem felkiáltottam a látványon: az elöl álló hölgy a kezén zöldre lakkozta a körmeit. Hogy kinek, milyen színű a szeme, senki sem bánja a hagyományőrző együttesek találkozóin. Sajnos a zsűri ezt a zöldre lakkozott körmöt sem vette most észre, de csak azért nem — véleményem szerint — mert más, súlyosabb hibákat is észlelt az előadáson. B. G. egy-egy éjszakára. Földi Atti- láné kerepestarcsai asszony éppen beteg gyermekével a karján a rendelőből jön. Hogy hol tölti a szilvesztert? — Valószínűleg otthon, családi körben és már lábadozó gyermekkel — mondja. Kovácsné Mara, az IBUSZ- ból lohol csillogó Volvo ja felé, ők férjével Párizsba mennek három napra, de mindez annyiba kerül nekik, amennyiből egy négytagú család hónapokig élhet. Ök nem érzik nagy kiadásnak, de a teljes név kiírásához nem járulnak hozzá, pedig minden fillérjük tisztességes úton szerzett. Véletlenül kerülök kapcsolatba a Kerepestarcsán kisiparos Rónaszéki Tiborral, ő barátaival Csehszlovákiába megy. A város nevét még nem tudja, az utat Székesfehérvárott szervezik, ötezer forintba fog kerülni. Bizony meg kell húzni a nadrágszíjat előtte is, utána is egy kicsit — mondja a fiatalember. — A boltokban már lefagyasztva várja a vásárlót az utolsó napok virsli- és' debreceniszállítmánya. A legtöbben otthon maradunk, sütünk egy adag rétest, jelképesen azzal is bezárva az óesztendőt. Megsütjük az újévi malacot, lehűtünk egy üveg pezsgőt és megtakarítunk pár száz forintot fejenkint — mondta több családanya. Van, aki azért tölti otthonában ezt a nevezetes éjszakát, mert munkahelyén az év utolsó napjaiban nagyon elfáradt, nagy volt a hajtás. — Az év végi zárás, leltár egy pénzintézetnél borzasztó nagy munka, felelősség és megterhelés, kell utána a pihenés. Odahaza pihenve az igazi a szilveszter — mondta fáradtan az OTP gödöllői fiókvezetője, Tordai Jánosné. A fiatalok mennek, szervezkednek már hetek óta, házibuli házibulit ér, lesik a szülőket, nagyszülőket, hol lesz egy üres lakás, ahol húszan- huszonöten összejöhetnek és kirúghatják a ház oldalát. Szabó Krisztina kerepesi tizenhét éves lány és barátnője, a kisA tangazdaság különdíjasai Talajművelés és -meszezés A Gödöllői Agrártudomá- ^ nyi Egyetem tudományos ^ diákköri konferenciájáról ^ írt tudósításunkban arról is ^szó esett, hogy a mozgal- ^ mat a kutatások eredmé- ^ nyeit felhasználó vállala- | tok, intézmények is támo- 4 gatják. Azonkívül, hogy z gyakran a tudományos vizs- '■j, gálódások terepenként je- ^ lentkeznek, néhányuk kü- ^ Iöndíj felajánlásával ösztö- 4 nözte a munkát. A Gödöllői Tangazdaság például két különdíjat adományozott. Maijuk Vaszilij ötödik évfolyamos szovjet hallgató az őszi búza alapozó talajművelésének fejlesztéséről értekezett különböző termőhelyeken. Témavezetője dr. Bir- kás Márta egyetemi adjunktus és Nánai Csaba, a tangazdaság nagygombosi kerületi igazgatója volt. A talajművelés gépi ellátottsága, végrehajtásának minősége, a talajban és a felszínen létrehozott közvetlen és közvetett változások befolyásolják a növénytermesztés eredményességét. Az őszi búza Magyarországon és Ukrajnában is a legfontosabb szántóföldi növény, talajművelésének fejlődésében az utóbbi 5—6 év alatt számottevő változások történtek. Az elővetemények tarlómaradványai befolyásolják a művelés eszközeinek, eljárásainak megválasztását. A művelés módja és minősége főként az őszi búzánál módosítja az elővetemény-hatást, és ez fordítva is igaz. A felvetett kérdéseket nagygombosi, jászapáti és jánossomorjai termőhelyeken vizsgálta. A vizsgálatok alapján értékelte a talajművelés minőségét befolyásoló agronómiái tényezőket, a klasszikus és modern talajművelési és elővetemény hatáselvek érvényesülését. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen december 31-én reggel 8 órától 1989. január 2-án, reggel 8 óráig: dr. Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Váci Mihály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Gaigahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Váckisújfalun, Vácszentlász- lón, Valkón, Versegen, Zsám- bokon december 31-én, reggel 8 órától 1989. január 2- án, reggel 8 óráig: dr. Márton János, Galgamácsa, tsz- tanya 1. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál dr. Rédling Tibor vehető igénybe. Apróhirdetések Eladó Gödöllő, János utca 11/C. III. 12. másfél szobás, étkezős szövetkezeti lakás. Er. dt-klődni a Helyszínen 17 órától. 1300-as Ladát elcserél, ném telekre Gödöllőn, gáz legyen az utcában. Ajánlatot Tavasz jeligére a Gödöllői Hírlaphoz várok. 96 nm lakőterületű családi ház eladó. Gö. döllői lakást vagy kisebb családi házat beszámítok. Antalhegyj út l8'A. 2100. Demeter. A GÄF-KER Kisszövetkezet felvételre keres autószerelőt, karosszéria-lakatost, autós szakmában jártas üzletkötőt. Gödöllő, Rigó u. 19. 69 nm-es OTP öröklakás sürgősen eladó. Gödöllő, Szőlő u. 26/1. Gödöllőn 120 nm összkomfortos családi házamat bővítési lehetőséggel elcserélném öröklakásra vagy eladnám. Érdeklődni: munkanapokon 8—10 óráig 20-366-os telefonon. A talajszerkezet védelme és a vízmegőrzés Magyarországon és Ukrajnában is a művelés céljaihoz kapcsolható. Maijuk Vaszilij javaslatait ennek szellemében fogalmazta meg. Kupi Károly —szintén végzős hallgató — a talajsavanyo- dás és a -meszezés hatását vizsgálta a borsó termésére és beltartalmi értékeire. Témavezetői dr. Ángyán József és dr. Turcsányi Gábor egyetemi adjunktus, valamint dr. Szemők András, a tangazdaság növénytermesztési osztály, vezetője voltak. A környezet és benne a termőföld savanyodása az elmúlt néhány évtizedben általánossá vált. Ez a jelenség jelentősen rontja a növénytermesztés feltételeit, ami elsősorban a növények táplálkozásának és fejlődésének akadályozásában nyilvánul meg. A szerző.vizsgálatainak célja annak megállapítása volt, hogy a talaj savanyúságának mértéke hogyan befolyásolja a szárazborsó termését, és ez a hatás milyen mértékben egyenlíthető ki a talaj meszezésé- vel. Munkáját a tangazdaság nagyüzemi tábla- és idősoros adataira, valamint az ottani meszezési kísérlete adataira alapozta. Vizsgálatait költség-, jövedelemszámításokkal egészítette ki. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon a talajok meszezése elkerülhetetlen, és mind a növénytermesztés eredménye, mind a talajok állapota szempontjából kedvező hatású. Mozi December 30-án: Az álarcos lovas legendája. Színes, magyarul beszélő amerikai wes'ern. 4 órakor. A nindzsa színre lép. Színes amerikai kung-fu kalandfilm. 6 és 8 órakor. Január 1-jén: Az álarcos lovas legendája. Színes, magyarul beszélő amerikai western. 4 órakor. Zsaroló zsaruk. Színes, magyarul beszélő francia film- vígjáték. 6 és 8 órakor. Súlyemelés Aszódi erős fiúk Az aszódi fiúnevelő intézet sportolói közül a súlyemelők részt vettek a Cegléden megrendezett Bem Kupa-versenyen. A serdülők korcsoportjában 82,2 kg-ban Lénárt Jenő első helyet ért el, 56 kg- ban Tóth Ervin második lett. Az ifjúságiaknál 90 kg-ban Glózik István a Bem Kupa bajnoka lett. A verseny nemcsak érdekes, hanem látványos is volt, hiszen neves női súlyemelők is dobogóra léptek, köztük a veresegyházi Takács Erika, az aboszoiút magyar bajnok. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
