Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

or. úia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 31«. SZÄM 1988. DECEMBER 30., PÉNTEK A puiykaeteíőtől a tésztaszűrőig Fontosak a kisegítő üzemek A termelőszövetkezetek ipa­ri részlegei rendkívül fontos munkát végeznek, amit a nagyipar nem tud, vagy nem nyereséges elvállalnia, az itt pompás munkaalkalom. Az elmúlt évtizedek bebi­zonyították, hogy ez a gazdál­kodási forma roppant rugal­mas. Szinte órákon belül ké­pes arra, hogy új munkára álljon át. És a feladatukat — sajnos! — még mindig régi gépeken végzik. Ritka az olyan üzem — mint .például a Rá­kosmezeje Tsz-ben a fémnyo­mó —, ahol új. nagy hatékony­ságú présgépek is vannak. Kicsiből nagy Itt is az az igazság, hogy az emberek hozzáértése, lelkiis­meretes munkája, szaktudása, leleményessége pótolja az iga­zi korszerű technikát. Másik nagy előnye a terme­lőszövetkezeti ipari üzemek­nek. hogy nem válogatnak, minden munkát elvállalnak. Még a szérianagyság sem per­döntő. Mert arra számítanak — és az eltelt idő őket iga­zolta! —, hogy a kis rende­lésből még lehet nagy, de az elutasított megrendelő már nem jön vissza. Nincs védőháló Ezeken a helyeken nincs ki­téve nagyszámú plakát, hogy arra intse az itt dolgozókat, hogy takarékoskodjanak az anyaggal, energiával, ezt fö­lösleges lerlne hirdetni, hiszen itt ez mindennapos, megszo­kott, már-már rutinfeladat, sőt, be van tervezve a terme­lésbe. Példa erre a Rákosme­zeje Tsz-ben a kávékiöntő ese­te. Levelesládánkból Vidám és szomorú ünnepek Az idén is megrendeztük a karácsonyi ünnepséget a Dó­zsa György úti idősek napkö­zijében. Ünneplőbe öltözött nénik és bácsik gyűltek össze. Az asztalokon fenyődíszek, gyertyák és finom sütemények voltak. A megjelenteket Biha­ri Jánosné, a napközi vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Csernus J. Alán. a rendelőin­tézet vezető főorvosa mondta el ünnepi beszédét. A József Attila Gimnázium színjátszó­csoportja kis jeleneteket adott elő. A legsikeresebb számuk a Drága nagymami című dal volt. A műsor után mindenki kézhez kapta az ajándékot. Az idősek által készített ajándé­kokból minden meghívott ven­dég kapott egy kis szettet. A nagyközségi tanácstól színes televíziót kapott karácsonyra a napközi, amelyet szívesen néznek a lakók. Még ezen a délutánon ellá­togattunk Albertirsára, a kör­zetünkhöz tartozó kis rokkan­tunkhoz. Pálinkás Julikához. Örömmel újságolta, hogv az evangélikus egyház részéről is volt látogatója előző napon. Állapota annyira javult, hogy szívesen kézimunkázik, sokat olvas, érdekli minden, ami a világban történik. Boldog, ha valakitől levelet kap, minden kedves régi ismerősének ké­peslapot küld ünnepek táján. A gondozók szeretik őt, néha kissé szomorkás, de azért a régi humora is megmaradt. A következő napon Gyöm­rőre mentem a szociális ott­honba, Soltész nénit és egy pár Monorról ott lakót meglá­togatni. Bejött a szobába egy kislány a néniket szebbé va­rázsolni. ök is készülődtek sa­ját karácsonyi ünnepségükre. A nővérkék díszítgették a fo­lyosókat, készítették HZ' égőket, hogy méltón ünnepelhessenek az ott lakók. Többen vannak azonban, akiket senki sem látogat. Egyikük elmondta, hogy 42 éve nem látta a saját fiát, szo­morúan gondolt a karácsony­ra. özv. Olasz Józsefné Monor Ebből sokkal többet tudná­nak készíteni, de nem szabad, no nem azért, mert valaki ezt megtiltotta, csupán azért, mert csak hasznos hulladék­ból érdemes, különben ráfi­zetnének. És ki az a szövet­kezeti vezető, aki ráfizetést kockáztat? Itt nincs állami vé­dőháló. Abból élnek, amit megkeresnek. Jelenleg annyi hasznos hulladék áll rendelke­zésükre, amiből 4000 kávé­kiöntő elkészülhet, ennél egy darabbal sem csinálnak töb­bet. A kereskedelem a felénél is kevesebbet fizet érte, mint amennyiért eladja ... így ke­letkezik egy gyártható ter­mékből hiánycikk. Készül ebben az üzemben pulykaetető, annak a burája, a megrendelő egy szentgott­hárdi cég, 11 ezer darabot szállítanak belőle. Komoly megrendelő a temetkezési vállalat, készül itt urnabetét, koporsó, kandeláberégőfej- betét, sőt, szenteltvíztartó is, ebből 150 darabot rendelt az említett vállalat, de az urna­betétből 15 ezer darabot! Megrendelőik sorába tartoz­nak a vállalatok, intézmények nagykonyhái, gyártanak ne­kik szűrő-merőkanalat, évente 600-at, kombinált tésztaszűrő­ből pedig 800—1000 darabot. A szűrő-merőkanalak a kívánt méretben — 3—5 literes — ké­szülnek. De gyártanak cuk­rászvillákat is évente 4—6 ezer darabot. Beszédes adat A munka nagyságáról, az itteni tevékenységről — véle­ményem szerint — roppant beszédes az az adat, miszerint 100 tonna lemezanyagot dol­goz fel a részleg. (harmat) Kulturális ajánlatok Gyomron pénteken 15 órá­tól a színjátszók összejövetele. Mendén 17-től az asztalite­nisz szakkör, 18-tól az ifjúsá­gi klub foglalkozása. Monoron 10-től 18-ig Vasa- rely-kiállítás a filmszínház­ban 18-tól és 20-tól: Erősza­kos rendőrök (színes, olasz krimi). Péteriben 16-tól a gyerek­klub, 16.30-tól néptánc, 17-től sportköri összejövetel. Pilisen 15-től a csillagász szakkör foglalkozása. Sülysápon 14-től a népi tánccsoport próbája, 18-tól a csillagász szakkör és az ifjú­sági klub összejövetele, 15-től bolhapiac, 18-tól filmvetítés: Szalamandra (színes, szinkro­nizált olasz—angol krimi). Vecsési arcképcsarnok Márványtábla a szülőház falán Utam gyakran visz a vecsé- si MÁV nagyállomásán ke­resztül. A minap megelége­déssel tapasztaltam, hogy Goldmann György emléktáb­láján friss babérkoszorú nem­zetiszínű szalagját lengeti a decemberi szél. A nagyközségi pártbizottság és a tanács ve­zetői nem feledkeztek meg elődeik 1974-i avatóünnep- ságen tett ígéretükről, misze­rint „e tábláról sohasem fog hiányozni a megemlékezés, a tisztelet és az elismerés ba­bérkoszorúja.” Ki is volt Goldmann György és milyen szálak fűz­ték személyét Vecséshez — kérdezhetik az olvasók. Vecsésen született, 1904. de­cember 21-én, a MÁV-állomás emeleti lakásában. Édesapja itt volt állomásfőnök. De nem sokáig. Pestre helyezték. A kis Gyurika ott töltötte gyermek­éveit és ott is járt iskolába. Már akkor kitűnt rajzkészsé­gével, így útja egyenesen a Képzőművészeti Főiskolára vezetett, ahol nem kisebb egyéniség, mint a híres Kisfa­ludy Strobl Zsigmond volt a tanára. A főiskola kötött ke­reteit nem sokáig bírta. Mes­terének ajánlásával és báto­rításával Párizsba ment, ahol tovább folytatta tanulmányait és a múzeumok csodálatos szobrain tapasztalhatta a kü­lönböző korok stílusát. Párizs, ban részt vett egy kiállításor Önportré című fejszobrával Ezzel díjat nyert és szép, el­ismerő kritikákat kapott. Szoborcsoport Sikeresen, önbizalommal tel­ve és nagy terveket szőve jött haza, hogy művészetéi idehaza bontakoztassa ki. Az akkori hazai sivár képzőmű­vészeti életben nehezen tudott gyökeret ereszteni. Kis mű­termében szorgalmasan dolgo­zott, készült egy önálló kiállí­tásra, itthoni megmérettetés­re. A Nemzeti Szalonban állí­tott ki sikeresen. Már Párizs­ban kapcsolatba került a for­radalmi eszmékkel, idehaza is bekapcsolódott az új progresz- szív törekvésekbe. Ez művé­szetében is erőteljesen jelent­kezett. Alapítója és aktív tag­ja volt a Szocialista Képző­művészek csoportjának. Kiál­lításokon meghökkentő hatást keltett szocialista-realista stí­lusuk, az Ülő munkás, a Hor- thy-rendör és az életnagyságú, álló Munkás című szobor. A tragikus sorsú Bagi Ilona sír­jára készített Síremlék című szoborcsoport végképp felkel­tette iránta a rendőrség ér­deklődését. Ezt a síremléket 1944-ben a nyilasok összetörték. A szobor egy darabját, az ökölbe szorí­tott. kézfeiet Desterzsébeti kommunisták találták meg a Duna-parton. Eldugták, meg­őrizték. A vecsési kiállításon látható volt, jelenleg a pest- erzsébeti múzeumban van. Goldmann György az ille­gális kommunista párt tagja lett. Mindjobban bekapcsoló­dott az illegális pártmunkába. Ebben felesége, Sugár Irén is segítette. Műterme állandó ta­lálkozóhelye volt nemcsak a haladó képzőművészeknek, hanem az illegális pártveze­tőségnek is. Itt tartották a po­litikai vitákat, szemináriumo­kat is. Goldmann György később a Felvidékre utazott, hogy ele­get tegyen Bottyánszky grófnő megrendelésének egy mellszo­bor elkészítésével. Már az utolsó simításokat végezte, amikor 1942 júniusában felfe­dezték tartózkodási helyét és feleségével együtt letartóztat­ták. Börtönmunka Schönhertz Zoltán perében volt az egyik fővádlott. Kom­munista szervezkedésért élet­fogytiglani fegvházra ítélték. Először a Margit körúton ra­boskodott. majd a szegedi Csillagbörtönbe szállították. A szegedi Csillagbörtönben sok ismerősre lelt. Az 1942-es nagy letartóztatások szinte le­fejezték az akkori kommunis­ta pártot. Ott is a pártsejt tagja lett. Sokat vitatkoztak, olvastak, készültek egy új életre. Goldmann Györgyöt megbízták egy felszabadulási szobor terveinek elkészítésé­vel. Az asztalosműhelyben dolgozott, ahol egy gyönyörű faragott íróasztalt készített a börtönparancsnoknak. Sajnos ez a háborús időkben elveszett. A börtönmunka mellett így hozzájutott papírhoz, ceruzá­hoz és fahulladékokhoz is. Rajzolni, faragni tehát tudott. Börtöngrafikái megmaradtak, ezeket sikerült a börtönből ki­juttatnia. Az egyik grafikai sorozatban végig lehet kísérni a felszabadulási emlékmű mű­vészi koncepciójának érlel 5'- dését. Az első kép egy megbi­lincselt rabot ábrázol, ezt már egy álló, de lehajtott fejű, megbilincselt alak követ. A harmadikon felemelt fej­jel, a negyediken felemelt fej­jel és felemelt, megbilincselt karokkal ábrázolta a figurát, az utolsón már egy napba né­ző, felemelt arcú,‘"bilincseit a feje felett széttépő alakot raj­zolt. Ezt a figurát fából is ki­faragta. Ez is megmaradt, még a felszabadulás után is látták egy kiállításon, majd nyomtalanul eltűnt. Nem sok­kal később a régi tanítómes­ter felszabadulási emlékmű­vén láthatjuk viszont. A női ■MÜGYELETHHI Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron, Maglódon cs Ecscren: közpon­ti ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyömrő 70), Monoron, Mono- ri-erdőn, Vasadon, Csévha- raszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvo­si rendelőintézetben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet '(Pilis. Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Lo- sonczi u. 1., telefon: Sülysáp 50), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Baj­csy-Zs. u. 68.). Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 8-tól 13 óráig Mo­noron a szakorvosi rendelő- intézetben. A vecsési és az ül­lői betegeket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Baj­csy-Zs. u. 68.) Egyéb időpont­ban, tehát szombaton 13 órá­tól hétfőn reggel 7 óráig Bu­dapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakren­delőben van fogászati ellátás. Gyermekorvosi ügyelet: szombaton 8-tól 12 óráig a monori szakorvosi rendelőin­tézetben. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri, az üllői és a gyom­rok Ügyeletes állatorvos: dr. Fodor János, Vasad, Ifjúság utca. Beteg állatok bejelentése: Monoron a főtéri gyógyszer- tárban szombaton reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Hétköznapi bosszúságok Mindent nem lehet lenyelni Nagyobb családi összejöve­tel volt nálunk. Az ünnepélyes ebéd után sör mellett folyt a terefere a férfiak között. Borból csak egy hétdecis üveggel fogyott. Az asszonyok egy üveg Coca-Colét, az egyet­len kisfiú meg egy kisüveg Róna üdítőt fogyasztott. Összejött egy szatyor üveg, amely visszaváltásra ítéltetett. Mivel Gyomron az Erzsébet- telepi, illetve az Imre utca végén levő kis üzletben nincs se kóla, se Róna, sem az em­lített fajta bor, de a sörös­üvegekhez sem volt üres rekesz, elvittem a vasútállomásnál le­vő ABC-be. Annál is inkább, mert otthon úgy számoltuk, hogy kapok érte 44 forintot. Feleségem megkért, hogy hoz­zak érte két kiló savanyúká­posztát. Az üzletben a szokásos mó­don elvette a szatyrot az el­adónő. Közben egy ismerőse is megérkezett üvegekkel, ösz- szecsókol óztak, megérdeklőd­ték egymás hagylétét és az enyémmel együtt bevitte az ő szatyrát is. A kiadott cédu­lát csodálkozva vettem kézbe. Megfordítottam és rögtön lát­tam, hogy az egy darab 10 forintos üveg hiányzik róla a felsorolásnál. Szóvá tettem, de a hölgy váltig állította, hogy olyan üvegem nem is volt. W t Mivel nem tudtam kivel bi­zonyítani, nagyot nyeltem, hogy „lenyelte” a kólásüve- get. Annyit azonban megje­gyeztem, hogy ezután mint a pénzfeladásnál részletes üvegjegyzéket fogok készíteni. De ajánlatos lenne, ha egy kis asztalkán vennék át a? üve­geket, mint minden más üzlet­ben, mert már mások is je­lezték, hogy hasonlóképpen jártak. Mivel mást nem tehet­tem, csak egy kiló káposztá­val tértem haza ... Van a gyömrői vasútállo­másnál olyan tárgy is, amit már nem lehet lenyelni és szó nélkül sem lehet mellette el­menni. Ugyanis napok óta ott hever egy szabályos buszmeg­állót jelző táblás oszlop, tele­tömött szeméttartóval. Valami féktelen fiatalok valahol erő­fitogtatásból kitörték és oda­cipelték, nyilván virtusból. Virtus az is, hogy a szépen rendbe tett aluljáró falát sáros cipőtalpukkal összepecsételik, a neoncsöveket összetörik? A nyomok a művelődési há­zat látogató, vonaton ideuta­zó fiatalokhoz vezetnek, mert az állomáshoz vezető úton az árokba gyakran kerül sörös­üveg. Nem is olyan régen az utca végig volt szórva mozi­műsor lapokkal és a maglódi Parking belépő reklámcédu­lájával. De arra is volt pél­da, hogy az egyik ház elé ki­ültetett kis fácskákat derékba törték. Diszkó után érdemes lenne a kellemetlen fenekedők után nézni. Tarró József alak kezében pálmaággal. Ér­dekes hasonlatosság. 1944 második felében, a kö­zelgő front hatására, a szege­di politikai foglyokat mind nyugatabbra viszik. A végál­lomás Dachau volt. Itt halt meg 1945 januárjában flekk­tífuszban. Üjra feltehetik a kérdést, hogy került mindez újra fel­színre, miként kapcsolódott Vecséshez? Véletlenül. 1964- ben mint a művelődési ház igazgatója feladatomnak tar­tottam, hogy a népművelési és művészeti folyóiratokat át­nézzem, tanulmányozzam, tá­jékozódás, ismeretszerzés cél­jából. Kezembe került á Kép­zőművészeti értesítő egy gzá­rna, melyben egy képekkel il­lusztrált hosszú cikk volt Goldmann Györgyről, a szo­cialista képzőművészről, aki Vecsésen született. Mivel itt nem nagyon születtek még hí­res emberek, úgy látszott, ezt a lehetőséget kamatoztatni kell a község kulturális életé­ben. Merész elhatározással felke­restük Vértes Györgyöt, a cikk íróját, hogy terveinkhez kikérjük véleményét, támoga­tását. Vértes György elvtársa, barátja volt Goldmann Györgynek. Nála senki jobban nem ismerte, s akkor az Or­szággyűlési Könyvtár igazga­tója volt. Lelkesedésünket a titkárkisasszony azonban lehű- tötte, mondván, fontos érte­kezlet van, eltarthat délután 3—4 óráig is. De bejelenthe­tem magukat. Mikor Vértes György meghallotta, mi járat­ban vagyunk, azonnal bere­kesztette az értekezletet és iz­gatottan lépett a szobájába, ahol egy kávé mellett vára­koztunk. Előadtuk jövetelünk célját: kiállítást szeretnénk rendezni Goldmann György műveiből, hagyatékából em­lékszobát kívánunk létesíteni, képzőművészeti pályázattal akarjuk megörökíteni nevét, utcát, szocialista brigádot is jó volna elnevezni róla, és szülő­iházára-emléktáblát kívánunk elhelyezni. Ajándékba Vértes György egyetértett elképzeléseinkkel és azokat mindvégig a legmesszebbme­nőkig támogatta, széles körű összeköttetéseit mozgósította. A Nemzeti Galéria saját anya­gából és a Vértes György ál­tal őrzött hagyatékból meg­rendezte Vecsésen a kiállítást. A sikeres kiállítás és a szé­les körű publikáció eredmé­nyeképpen a Művelődésügyi Minisztérium bronzba öntette a művész Munkás című szob­rát és Vecsés községnek aján­dékozta. A szobor a Kun Bé­la téri iskola elé került, ma is látható, már amennyiben az elé ültetett növény ezt megengedi. Ez az egyetlen köztéri Goldmann-szobor. 1979. december 21-én, szü­letésének 75-ik évfordulóján a Nemzeti Galéria rendezett nagyszabású kiállítást az egy­kori Szocialista Képzőművész­csoport tagjainak alkotásai­ból. Minden évben visszaté­rően a legmagasabb párt-, ál­lami és művészeti szervek megkoszorúzzák a Kerepesi temetőben Goldmann György­nek a Munkásmozgalmi Pan­teonban elhelyezett emléktáb­láját. 1974-ben márvány emlék­tábla került a szülőház falára és azóta minden évben friss babérkoszorú szalagját len­geti a decemberi szél. Somogyi Lajos (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Apróhirdetések A Vetőmagbolt értesí­ti tisztelt vásárlóit, hogy 1988. december 31-től 1989. január 8- ig zárva lesz. A nyit­va tartása 1989, január 9-től meghosszabbo­dik hétfőtől péntekig 8—17 óráig, szomba­tonként pedig 7—13 óráig várjuk vásárló­inkat és boldog új évet kívánunk min­denkinek. Monor, Kossuth L. u. 79. (fő­tér), telefon: 551. Mo­nor. HIRDESSEN A MONORI HÍRL/fTAN! Szőlöskert kiadó, Üllő, Mező u. 7. Érdeklődni lehet vasárnap. EskövŐiruba-köl­csönző. Monor, Kinizsi u. 43. Központtól Pé­teri Irányába. Az Edász Vállalat Esztergomi Üzemigaz­gatósága felvesz váci és nagymarosi állo­másokba elektrikust. Jelentkezés: Edász Váll. Esztergomi Üzemigazgatóság üzemviteli osztály, Esztergom, Mártírok u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom