Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1988. DECEMBER 27., KEDD Nincsenek üresjáratok Van még esély a szép ünneplésre J Vajon sikerül-e határidőre átadni 1989-ben az, új ^ kenyérgyárat, az utóbbi évek egyik legjelentősebb ^ ceglédi beruházását? Erről laggattuk Kovács Károlyt, í a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatóját. — ön nem látszik gond­terheltnek. Ezek szerint min­den rendben halad. — Hát azt nem mondhat­nám, hogy minden rendben halad. Mert nagyon komoly gondjaink- vannak a beruhá­zásnál. Bár jelen pillanatban nincsenek elháríthatatlan aka­dályok. Sajnálatos tény, hogy a legalapvetőbb berendezé­sek, a kemencék — amelyek lengyel masinák — szeptem­ber végéig nem érkeztek meg. Hiába érveltünk, a kül­földi partner márciusra ígér­te az első szállítást. — A közel féléves csúszás mennyire borítja fel a prog­ramot? — Hát annyira, hogy emiatt átütemezhettük az ed­digi elképzeléseinket. Gya­korlatilag a kemencék beér­kezéséig el kell végezni áz egyéb szerelési munkálatokat. Hogy aztán minden erőt a kemencék beszerelésére le­hessen összpontosítani. — Hol tart napjainkban az építkezés? Megálmodott nem kapható — Áz utóbbi időben némi­képp lelassult az építkezés üteme, holott korábban szin­te minden az elképzeléseink szerint valósult meg. Most viszont... Több tízezer négy­zetméter egyszínű — fehér vagy kék — csempére lenne szükség, ám képtelenség be­szerezni. Mindenféle mintá­sat ajánlanak, igen ám, csak nem hat. hanem negyven fo­rintért darabját. Ugyanakkor a különleges szigetelésű fa­lakhoz nem kapható a terve­ző által megálmodott anyag. De ezt elmondhatom az aj­tókról, ablakokról is ... En­nek ellenére ezek az inter- mezzók tulajdonképpen nem okoznak pillanatnyilag fenn­akadást. Hiszen folyamatban van az épület világítás-, fű­tés-, vízvezeték-, valamint kazánszerelése.. A téli időjá­rástól függetlenül hozzáfogtak a vakolásokhoz. Elkészült a tetőfedés is. Elkezdődött a lisztfogadó-, tároló- és továb­bítórendszer, illetve a híd­mérleg beépítése és szerelé­se. Napokon belül megérke­zik a négy darab ötventonnás lisztsiló. Tehát végül is nin­csenek üresjáratok. A saját kivitelezésű feladatokat a munkatársaink valamikor ja­nuárban kezdik majd el. Egy jottányit sem — Az, hogy a külföldi part­ner módosította a szállítás időpontját, veszélyezteti-e az átadás dátumát? — Abban az esetben, ha márciusban valóban megér­keznek a kemencék, akkor 1989 június 30-ra elkészülhet a létesítmény, természetesen egy feszesebb tempóban. Min­denesetre egy újabb hónap csúszást már nem bírunk el. Így is gondolni kell arra, hogy nekünk a melegüzemi próbákra és az azt követő próbaüzemelésre már nem lesz annyi időnk, mint amennyit terveztünk. Ez bi­zonyos kapkodással járhat. Ám az előbb említetteket meg kell csinálni. Ehhez vi­szont nagyobb felkészülés és összehangoltabb munka szük­ségeltetik. Cegléd a hezai lapokban A Magyar Mezőgazdaság ok­tóber 19-i számában látott nap­világot Vitéz Ibolya Gondok között — eredményesen című riportösszeállítása a cukorré­pa-termesztés helyzetéről és nehézségeiről. Egyebek között dr. Sárközi Ferenc, a Ceglédi Állami Tangazdaság termelé­si vezérigazgató-helyettese fejti ki; hogyan érik el a jó átlagokat, illetve mi az ő vé­leménye az ágazat kilátásairól, jövőjéről. A Népszava október 24-i számában megjelent Hétvégi munka a földeken című tudó­sításában olvastuk, hogy „Pest megye ceglédi térségében az utolsó tábláról is learatták a napraforgót. Javában tart az őszi mélyszántás.” A Népi Ellenőrzés októberi számában olvastunk a Ceglé­di NEB által lefolytatott vizs­gálatról, amely megállapítot­ta: „Kilenc termelő közül egyetlen akadt, aki nem hami­sította a tejet. A többieket harmincezer forint bírsággal büntette meg a NEB vizsgá­lata után a Törteli Tanács. El­lenőrzés hiányában jóformán kockázatmentes volt a vize­zés, hiszen a népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a törteli Dózsa Tsz tejbegyűjtő állomása és a" tejbegyűjtő ko­csik nincsenek ellátva a tej minőségének megállapításá­hoz szükséges eszközökkel.” A Kisalföld november 2-i számában jelent meg a Miért keresett a csicsóka?, a Nép­szava ugyancsak november 2-i számában a Gyógyszer a sze­gények ételéből, illetve a Dél- Magyarország november 3-i számában a Keresett a csicsó­ka című írások arról, hogy csicsóka termesztésére és fel­dolgozására rendezkedik be a ceglédi Lenin Tsz. Egy jelen­leg használaton kívüli épüle­tet alakítanak át a csicsóka feldolgozására, ahol a többi között a cukorbetegeknek va­ló fruktóz tartalmú csicsóka­cukrot. gyártanak majd. A Verseny és Vállalkozás (a Magyar Gazdasági Kama­ra folyóirata) 1988. évi máso­dik számában olvastuk Rab László Kiút kádertorlódáskor című képes riportját, amely­ben bemutatja Kovács Ká­rolyt, a Dél-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatóját, aki 1976—1983 között Cegléd Város Tanácsának volt az el­nöke. A Magyar Ifjúság november 13-i számában Olvastuk dr. Pál Judit Játszik a MÁV cí­mű jegyzetét arról, hogy a MÁV a Cegléd felé tartó Csa­ba expresszen 7 személynek adott ki helyjegyet ugyanarra az ülőhelyre, egy olyan számú kocsira, amely nem is volt a szerelvényen. A Képes 7 november ’ 26-i számában olvastuk Völgyi Ve­ra „Kőzápor” expressz című képes riportösszeállítását ar­ról az utóbbi időben elterje­dő és eléggé el nem ítélhető cselekedetről, hogy 10-14 éves unatkozó gyerekek kővel do­bálják meg a robogó vonato­kat, amely már több alkalom­mal okozott súlyos személyi sérüléseket és jelentős anya­gi károkat. A vonatdobálások egyik veszélyes területének tartják a MÁV munkatársai Cegléd térségét. Kósik Lajos — Vajon az áremelések mi­ként módosítják a beruházás költségeit? — Voltaképpen a kivitele­zésre fix áras szerződést kö­töttünk. De az áfa többletki­adásokat jelent, akár tetszik, akár nem. Ugyanakkor a ko­rábban megrendelt gépek, be­rendezések árváltozásai is drágítják a kivitelezést. Elő­fordul, hogy a pénz egy-egy területen nem elég, szeren­csére arra szintén akad pél­da, hogy némely dolgot sike­rül olcsóbban megoldani. Az áfát leszámítva, szeretnénk az eredetileg tervezett költ­ségkeretek között mozogni. Anélkül, hogy az elképzelt műszaki kritériumokból egy jottányit is engednénk. Ami miatt fájhat a fejünk, hogy a beruházáshoz jelentős álla­mi támogatás társul. Az is­mert okokra hivatkozva a megyei tanács lényegesen sze­rényebb összeget kíván erre a célra előirányozni, mint azt korábban ígérte. Nem titko­lom: szakszervezeti szerveink segítségét kértük. Az ÉDOSZ főtitkárával beadványt fogal­maztunk meg a MÉM-mi- niszterhez. Hiszen mintegy 75 ezer ember holnapi biztos ke­nyere semmiképpen sem te­hető kockára. Áll a zászló — A beruházások egyik legkritikusabb pontja a minő­ség. A kivitelező miúdig el­ső osztályút ígér, aztán sok­szor be kell érni jóval ala­csonyabb kategóriával. — Szó sem lehet minőségi engedményekről, mert az ké­sőbb megbosszulná magát. Ha valamilyen anyag nem sze­rezhető be, akkor csak ahhoz hasonló színvonalút fogadunk el. Annál is inkább, mivel ez a termékeink nívóját is befo­lyásolhatja. Aki pedig vál­toztat — ám legyen — az vállalja ennek ódiumát. — Milyen gyakran látogat ki a létesítményhez? — Ez változó. Igen sűrűn megfordulok odakint a tele­pen. Kétnaponként, hetente egyszer. Ahogy az elfoglalt­ságom engedi. — Végül is optimista? A határidő marad? — Igen. Még áll a zászló. Örülnék, ha június / végéig megtörténne a próbaüzeme­lés, júliusban indulna a fo­lyamatos termelés. Úgy ér­zem, van még esély arra, hogy augusztus 20-án szépen ünnepeljük az új kenyér ün­nepét. Fehér Ferenc Új térképek is készültek Engednek a sürgető kéréseknek Földmérés, földvédelem, földértékelés, ügyintézés A legutóbbi tanácsülésen beszámoló hangzott el a ceg­lédi földhivatal munkájáról. Egyebek között szó volt arról, hogy az intézmény Cegléd és Nagykőrös, valamint a hoz­zájuk tartozó 13 település ha­táskörébe tartozó földügyek első fokú feladatait látja el. A területükön az egységes ingatlan-nyilvántartások szer­kesztését az 1980-as határidő­re befejezték és azokat forga­lomba helyezték. Azt köve­tően a földterületek nagyobb részének új értékelése és felmé­rése elkészült. Ezeket az egy­séges ingatlan-nyilvántartások átalakítása követte. Utóbbiak lehetővé tették a szerkesztés­kor előforduló hiányosságok megszüntetését is. A változá­sokat — név, lakcím, műve­lési ág, hagyatéki ügyek stb. — az érdekelteknek csak kis része jelenti be. Az ilyen el­térésekből következő hiá­nyosságok megnehezítik a nyilvántartást. Jelenleg a vá­rosban a személyi számok felvételén dolgoznak, amely- lyel számos egyéb hiányos­ságot is megszüntetnek. A földhivatalhoz — a nagy­kőrösi kirendeltséget is bele­számítva — mintegy 30 ezer különböző ügyirat érkezik. A dolgozók csaknem azonos mennyiségű más jellegű fel­adatokat is elvégeznek; így ügykezelést, földmérést, föld­védelmet, földértékelést stb. Az ügyintézők tehát alapo­san leterheltek, ezt még fo­kozza az, hogy számos ügy­fél a fogadási időn túl is folyamatosan keresi fel a hi­vatalt, s ezzel zavarják az ottani munkát. Ezért nehéz elérni az ügyintézés meggyor­sítását. Számos a rövidített határidejű eset, amikor adott szervek vagy állampolgárok „sürgető” kérésének enged­nek. Határidőn túl ügyintézés ritkán fordul elő — évente mintegy kétszáz. Érdemileg akkor orvosolhatják a dolgo­kat, ha az iratok megfelelnek az előírásoknak. Történetesen igazolva van például jelzá­logjog, özvegyi és haszonélve­zeti jogok törlése, épületfel­tüntetés, tartozáskifizetés, tu­lajdonjog-bejegyzés. Mivel ezek többnyire hiányoznak, jó néhányan ezt nem akarják tudomásul venni és negatívan vélekednek. Talán ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy gyakran hallani a hivatal munkáját bíráló hangokat. A gazdálkodó egységek földterületei a korábbi ren­dezésekkel és cserékkel kiala­kultak. Stabilizálódtak a magánszemélyek területei és a zártkerti földek is. A hasz­nosítás döntően a rendeltetés­nek megfelelően történik és csak a jogi szabályozás kere­tein belül van attól eltérés. Mondjuk egyes tsz-ek a gyep­területet 3 évig szántóként, utóbbit pedig adott évben zöldugarként használják. A helybéli és a környező községek mezőgazdasági üze­mei a korábbi esztendőkben nagy figyelmet fordítottak elbontott tanyaterületek re- kultiválására és termelésbe vonására, valamint adott föld­táblák meliorációjára. Ez a folyamat 1988.-ban erősen visszaesett. A termőföld hasznosítását és védelmét évente határ­szemléken ellenőrizték, és a szabálytalanságok megszün­tetésére intézkedés történt, így volt ez az idén is. A fel­szólítást követően a magán- személyek a földjeiket meg­művelték. Ez ideig csupán egy honpolgárnak szabtak ki földvédelmi bírságot, amely még nem jogerős. Több par­lagföld tulajdonosa éllen a szankcionálási eljárás folya­matban van. A város egész területére új térképek készültek. Gon­dot okoz az, hogy ezeket még nem lehetett forgalomba he­lyezni és ezért a földügyek intézésénél a régi és új tér­képeket egyaránt figyelembe kell venni. Jelentős az új fel­méréseknél a földmérési hiba, ezek kijavítását a földhivatal kérésre térítés nélkül elvégzi. Bosszantó, hogy az elhelye­zett több száz földmérő jel jó része erősen megrongálódott. Jelentős elmaradás van az új és az átalakított régi épületek nyilvántartásba vételében. En­nek alapvető oka az, hogy az építtetők egy része a felhívás ellenére sem nypjtja be a szükséges vázrajzot. Ugyan­akkor a hivatal pedig nem elég következetes a mulasz­tók elmarasztalásában. Nem csak a mennyiség fontos A véradó válasza December 20-i számunkban Elmaradt a véradás címmel közöltük olvasónk levelét. Most pedig a vétranszfúziós állomás osztályvezető főorvosánaik vá­laszát tesszük közzé. Az örmény földrengés káro­sultjainak adott vérkészítmé­nyek pótlására meghirdetett rendkívüli véradások megkez­dése óta — december 11-e — 428 donor adott vért december 20-ig a ceglédi vértranszfúziós osztály által szervezett vér­adások keretén belül, ami megfelelt a vérellátó egy egész havi forgalmának. Érthető, hogy e nagy mennyiségű vér feldolgozása rendkívül szigo­rúan szervezett munkamód­szert kíván, a kiszállásos és a benti véradók egybehangolá­sát, a vérek felszabadító vizs­gálatának elvégzését — és a szükséges biztonságos vérké­szítmények elkészítését. Ez a megfeszített munka közel 1500 dolgozói munkaórát igényelt a véradó állomás dolgozóitól ed­dig. Kis számolás bizonyítja, hogy jelentős a túlórák száma is. Köztudott és a felhívásban is így szerepel: az adomány pótlását két hónap alatt kell elvégezni, hisz nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Ugyanakkor terüle­tünk egészségügyi ellátásához szükséges vérkészítményeket is biztosítani kell. Dr. Bíró János osztályvezető főorvos ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap) Öröm lesz ránézni A vasútállomás patinás épületét az egykori külső megőrzésé­vel újítják fel. Az állványok lebontásakor — képünkön — elő­tűnnek a díszes ablakkeretek, épületdíszek. Öröm az épületet szemügyre venni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vidéken még nem játszották Most rémmesékkel áll elő y A József Attila Színház egy- y re többet foglalkoztatott tagja y a ceglédi születésű Rátóti Zol. í tán. A tavalyi évadban sok 2 darabban játszott, de szerepei y közül a kétszemélyes Varsói 4 melódiát emelném ki. — Szereti Viktort játszani? — Egyik legkedvesebb sze­repem. sajnos csak ritkán tud­juk műsorra tűzni. A nézők alig egy karnyújtásnyira ül­nek tőlünk, de a stúdiószín­pad amúgy is szűk, zárt egy­séget alkotó játéktere sokkal intimebb. finomabb játékmó­dot kíván, mint a nagyszínpa­di előadások. — Szerepeltek-e vidéken ez­zel a darabbal? — Nem. még nem játszottuk vidéken sehol a Varsói meló­diát. — A nyár elején egy krimi­ben lépett föl a Vigadóban. — A Veronica szobája című Levin-darabban, amelyet Szi­lágyi Tibor rendezett. Már nem először lehettem részese jól sikerült vigadóbeli előadás­nak. — Ekkoriban jelentkezett önálló Csoóri-estjével. Olyan, másokat is foglalkoztató gon­dolatokról hallhatunk ezen az estjén, mint a haza- és szülő­szeretet. a szerelem szépsége. Felelősségvállalás a máért, ag­gódás a holnapért. Miért vá­lasztotta Csoóri Sándor ver­seit? — A műsorom bemutatásá­ra Jancsó Adrienn adott lehe­tőséget egy sorozatában. Csoóri verseiben ugyanazokat a töp­rengésre késztető gondolatokat érzem, amelyek engem is na­gyon fpglalkoztatnak. Ezért közel állnak hozzám a versei. — A nyáron a gyulai Vár­színházban játszott a Császár messze van című új magyar történelmi drámában. Itt és ősz óta a József Attila Szín­házban is Ráby Mátyást alakítja. Milyen ez a szerep? — Ráby igazságkereső élet­sorsa egy szálon fut végig a darabban, végig hősnek kell lennie. — Nem először láthattuk te­levíziós játékban. — Nagyon szeretem a kosz­tümös és a szalondarabokat. A nézőknek talán sokkal egy­szerűbbnek tűnnek ezek a fi­gurák, de nekem időnként gondot jelent a megformálá­suk. — Hogyha a néző könnyed­nek látja, az már a színészi munka dicsérete is. Novem­berben új önálló esttel jelent­kezett. Milyen jellegű és kik­nek ajánlható ez a műsor? — A műsor címe 33 magyar rémmese, s a Mértékestek ke­retében jött létre, a Kulturális és Értékvédő Egyesület segít­ségével. Czakó Gábor 77 ma­gyar rémmeséjébő! mutatok be harminchármat. Ezeknek a rémmeséknek komoly mon­dandójuk. s nagyon aktuális tartalmuk van. Széles skálájú játéklehetőségre nyílik alkal­mam. Fiataloknak, idősebbek­nek egyaránt ajánlhatom. — Tegyük még hozzá, hogy a műsorban Selmeczi György zeneszerző közreműködik. A közönség hogyan fogadta ezt az estjét? — A királypincében érzésem szerint jól fogadták. Érdemes lenne máshol is kipróbálni a műsort, s lemérni a különbö­ző korosztályú közönség rea­gálásait. Borsos Hedvig PEMÜ Ceglédi Cipő- ipari Gyára cipőipari szakmunkásokat és ci­pőipari szakmunkára betanított munkásokat vesz fel. Kereset: 5000 —10 000 Ft-ig. teljesít­ménytől füg’gően. Je­lentkezés: a munka­ügyi előadónál. Cím: Cegléd, Fütőház u. 11. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN! Német—magyar for­dítást vállalok. Nyárs­apát, Iskola dűlő 7* Keszthelyi Sándor. Vendéglátó üzletbe női dolgozót állandó mun­kára felveszek kiszol­gálónak. Cegléd, Ma- lomtószél 25. szám. Sport eszpresszó. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom