Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

2 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés A reformok bonyolult útjain A szovjet alkotmánymódosítás új lendületet ad a folyamatnak A kínai külügyminiszter moszkvai útja csúcsot készít elő Arafat vízumának megtagadása elszigetelte Washingtont Altalanos PILLANATKÉP Az év utolsó hetei változat­lanul a diplomácia szokatlan felélénkülésének jegyében tel­nek. Amikor e sorok íródnak, a Görögországhoz tartozó Ro­dosz szigetén legmagasabb szin­tű tanácskozást tartanak a Közös Piac országai. Egy má­sik diplomáciai hír: Közzétet­ték Washingtonban azt a for­gatókönyvet, amelyet immár véglegesítettek Mihail Gorba­csov jövő heti New York-i tar­tózkodásáról. Ügy döntöttek, hogy biztonsági okokból a „hármas nem hivatalos csú­csot”, amelyen Mihail Gorba­csov, Ronald Reagan és George Bush vesz részt, a Gorvernor’s Island (Kormányzó-sziget) el­nevezésű helyen tartják, amely a New York-i öbölben fekszik. A hármas munkaebéd után az SZKP főtitkárának, szovjet ál­lamfőnek lehetősége lesz arra Is, hogy külön eszmecserét folytasson az Egyesült Államok november 8-án megválasztott új elnökével, aki hivatalosan jövő év január 20-án vonul be a washingtoni Fehér Házba. A diplomácia ezután is ma­gas fordulatszámon forog majd. Mihail Gorbacsov útja New Yorkból Havannába ve­zet, ahol legmagasabb szintű szovjet—kubai találkozója ke­rül sor. Ezt követően pedig a szovjet államfő Londonba uta­zik, s ott találkozik a brit po­litika irányítóival. KOMPROMISSZUMOS HATÁROZATOK Az élénk diplomáoiai mozgás mellett a fő figyelem a szovjet belpolitikára irányult. A világ­sajtó nagy teret szentelt a leg­felsőbb tanács rendkívüli ülésszakának, amely az alkot­mánymódosításról és az új vá­lasztási törvénytervezetről tár­gyalt. Az érdeklődés indokolt, hiszen a rendkívüli ülésszak, amely az SZKP pártértekezle­tén elhatározott reformfolya­mat jegyében tartotta meg ta­nácskozását, olyan változtatá­sokat tűzött napirendjére, amelyek alkalmasak arra, hogy az elkövetkező években modern, demokratikus szovjet jogállamot építsenek ki. Az alkotmánymódosítást a Szovjetunió 15 köztársaságá­nak helyi parlamentjei egyen­ként megvitatták, s a többségi jóváhagyó álláspontok mellett kialakultak olyan módosító ha­tározatok is, amelyek — ha központilag szentesítik azokat — veszélyeztették volna a Szovjetunió állami egységét. így például az észt legfelsőbb tanácsnak az a döntése, amellyel jogot formált arra, hogy semmisnek nyilvánítson a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa által elfogadott döntése­ket, csak káoszt eredményezett volna. Ezért már a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­sége érvénytelenítette ezt az észt határozatot. Ettől függet­lenül természetesen nemcsak az észt szempontok találtak jó- akaratú meghallgatásra a moszkvai legfelsőbb vezetés­nél, hanem messzemenően fi­gyelembe vették más köztársa­ságok felvetéseit is. HÁROMSZÁZEZER JAVASLAT Mint előadói beszédében Mihail Gorbacsov elmondta, több mint 300 ezer javaslat ér­kezett az alkotmánymódosítás és a választási törvény terveze­téhez. Ezek alapján számos változtatást határoztak el az eredeti tervezethez képest. Az egyik legfontosabb változtatás például .hogy a parlamentnek ezentúl joga lesz az államfő határozatainak, illetve az el­nökség döntéseinek megvétó- zására, s o kormánynak pedig évente legalább egyszer be kell számolnia munkájáról a népképviselők kongresszusá­nak. Ez egyébként egy eddig ismeretlen testület lesz a Szov­jetunióban. Megválasztása 1989 márciusában történik. S ez a demokratikus szerv választja majd meg az új államfőt, aki­nek jogköre rendkívüli módon kiszélesedik a jelenlegi, gyak­ran pusztán protokolláris jelle­gű ténykedésre szűkülő szerep­körhöz képest. Nyugati hírügy­nökségek elemzései szerint ez az erős „elnöki rendszer” vál­totta ki a legtöbb értetlenséget sok köztársaságban. Attól tar­tottak ugyanis, hogy ez odave­zet, hogy az új államfő túl nagy hatalmat összpontosíthat kezében. A legfelsőbb tanács rendkívüli ülésszakán viszont világossá tették, hogy a szovjet rendszer hagyományos, kollek­tív irányítási elve fennmarad továbbra is a kulcsproblémá­kat érintő kérdésekben. A szövetséges köztársaságok­ban egyesek félremagyarázták az alkotmánymódosítást, s az a benyomásuk támadt, hogy ez csorbítja a helyi kormányzatok eddigi jogkörét. A legfelsőbb tanács ülésén ezt is tisztázták, világosabb megfogalmazások­kal, s ha kellett olyan komp­romisszumokkal, amelyek nyo­mán töröltek egyes kitételeket az eredeti tervezetből. CSAK ÁTMENETI MÓDOSÍTÁSOK Mint Mihail Gorbacsov vita­záró beszédében mondta, a legfelsőbb tanács küldöttei el­ismerték, hogy a szovjet nép érdekeit az alábbi elv szava­tolja: „az erős szövetséget erős központ és erős köztársaságok jelentik." „A problémákat a testvériség erősítésével, a köl­csönös tisztelet és megértés alapján fogjuk rendezni” — mondotta az SZKP főtitkára, államfő. Hírügynökségek hát­tér-információikban rámutat­nak, hogy az SZKP reformok­nak elkötelezett vezetőségét az vezérli az alkotmánymódosítás és az új választási törvény gyors keresztülvitelével, hogy minél előbb létrehozzon egy olyan struktúrát, amelybe majd a peresztrojka további pilléreit — például a gazdasá­gi, jogi és igazságszolgáltatási reformokat — beépítheti. Meg­figyelők megjegyzik, hogy nyil­vánvalóan megnyugtatólag ha­tott egyes köztársaságok aggá­lyoskodásaira az államfőnek az a kijelentése, amellyel a vita végén jelezte, hogy az elfoga­dott módosításokat átmene­tieknek tekinti. Mint kijelen­tette: a további módosításokat annak az igénynek megfele­lően végzik el, hogy a helyi kormányzatok nagyobb hata­lommal rendelkezzenek, a köz­társaságok jogait újból megha­tározzák. Ezt a munkát azon­ban — tette hozzá Mihail Gor­bacsov — már a jövő március­ban megválasztott népképvise­lőknek kell elvégezniök. CSIEN CSI-CSEN TÄRGYALÄSAI Harmincegy év után először köszöntöttek Moszkvában kí­nai külügyminisztert Csien Csi-csen személyében. A pe­kingi doplomácia vezetője csü­törtökön érkezett hivatalos lá­togatásra a szovjet fővárosba. Hosszú és nehéz volt az eddig vezető út. Á két nagyhatalom évtizedeken át valóságos pro­pagandaháborút folytatott egy­más ellen, s kapcsolataik több­ször a mélypontra kerültek. Ennek során még véres, több emberéletet követelő határin- cidens is előfordult annak ide­jén az Usszuri-folyó mentén. Majd 1979 után az afganisz­táni szovjet katonai segítség szolgáltatott első helyen indo­kot a Kínai Népköztársaság vezetőinek, hogy elzárkózza­nak a viszony javításától. Eh­hez járult az a pekingi állítás, hogy a Szovjetunió „indokolat­lanul nagyszámú csapatokat” tart szolgálatban a kínai határ mentén, s túl ezen SS—20-as közepes hatótávolságú raké­ták is „fenyegetik a keleti szomszédot”. A Mongóliában álllomásozó szovjet kontingen­seket is a kapcsolatjavítás aka­dályaként jelölték meg. Majd az „indoklistában” az is szere­pelt, hogy Vietnam, Moszkva jóváhagyásával, internaciona­lista katonai segítséget nyúj­tott Kambodzsának a vörös khmerek vérengző rendszeré­nek leverésére, s hogy ezek az egységek továbbra is a délke­let-ázsiai országban állomá­soznak. Peking azóta reálisabb ma­gatartást tanúsít, s nem min­den problémát igyekszik „moszkvai beavatkozással” magyarázgatni. Szovjet részről is tettek persze jelentős lépé­seket a közeledés felé. Mongó­liából csapatkivonásokat je­lentettek be. Az SS—20-asokat nemcsak Európában, hanem Ázsiában is megsemmisítik, mivel ezeket a fegyverrend­szereket, az Egyesült Államok­kal közösen, kiiktatják saját arzenáljaikból. Afganisztán­ból megkezdődött és félidőhöz ért a szovjet kontingensek ki­vonása. Ami pedig Kambo­dzsát illeti, szovjet közvetítő lé­pések zajlottak le, de világos­sá tették: ez az ügy Vietnam és Kambodzsa kétoldalú meg­egyezésére tartozik. így történt, hogy felvetődött a szovjet—kínai csúcstalálkozó, s mindkét fél kedvezően fog­lalt állást erről. Ügy tűnik, hogy erre a jövő év első felé­ben sor kerülhet Pekingben. A kínai külügyminiszter moszk­vai útja, amelyet Sevardnadze pekingi látogatása követ majd, ezt készíti elő a hírmagyarázók szerint. Mindenesetre, kedvező elő­jel az, hogy a kétoldalú keres­kedelmi forgalom 1981—1986 között tízszeresére emelkedett. A TASZSZ szerint értéke je­lenleg 2,8 milliárd dollárt tesz ki, és az árucsere az év első felében több mint harminc szá­zalékkal élénkebb, mint 1987 hasonló időszakában. PALESZTIN VITA GENFBEN? Reagan elnök teljes mellel támogatta Shultz külügymi­niszter döntését, amikor visz- szatért a hálaadás ünnepét kö­vető első munkanapon Wa­shingtonba. A washingtoni diplomácia vezetője ugyanis utasítást adott, hogy tagadják meg a vízumot Jasszer Ara- fattól, aki az ENSZ december 1-jén kezdődő palesztin vitá­jában akarta ismertetni állás­pontját a közgyűlés előtt. A vihar óriási volt. Bush jónak látta, hogy elmondja: nem kérték ki véleményét az ügy­ben. Tekintve ugyanis, hogy az Egyesült Államok, mint az ENSZ székhelyét biztosító or­szág, 1947-ben kötelezettséget vállalt az ott felszólalók beuta­zásának engedélyezésére, a vi­har nem csitult. Az Egyesült Államok telje­sen elszigetelődött az ügyben. Izrael kivételével szinte min­den ország ellene foglalt ál­lást. A világszervezet főtitká­rának felszólítására azonban ismét negatív választ adott, s így az ENSZ jogi bizottsága vitatta meg a kérdést. Wa­shington 24 órát kapott Arafat vízumának megadására. Ez a követelést azonban a kor­mányzat azonnal elutasította. A kiút tehát az lehet, hogy az ENSZ palesztin vitáját Genfbe helyezik át, s ott Jasszer Arafat elmondhatja: milyen kompromisszumos utat javasol a közel-keleti problé­ma békés rendezésére. Árkus István Gorbacsov fogadta a kínai külügyminisztert Baráti légkörű találkozó Várkonyi Péter Manilában Tárgyalások Corazon C. Aquino, a Fülöp- szigetek köztársasági elnöke pénteken fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik Manilában. Az elnök asszony közölte, hogy országa kész a kapcsola­tok további fejlesztésére. Ér­deklődéssel fogadta Várkonyi Péter tájékoztatóját Magyar- ország politikai és gazdasági reformtörekvéseiről. A magyar diplomácia vezetője átadta Corazon Aquinónak Straub F. Brúnó levelét, amelyben az El­nöki Tanács elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg a Fülöp-szigetek államfőjét. Várkonyi Péter ezt megelő­zően tárgyalt vendéglátójával, Raul Manglapus külügymi­niszterrel. Konkrét gazdasági kérdések­ről esett szó Várkonyi Péter és Jósé Concepcion kereskedelmi és ipari miniszter találkozóján. Várkonyi Péter találkozott Jovita Salonga szenátusi el­nökkel és a felsőház több tag­jával. A menekültek segítésére Kormánybizottság Az örményországi és az azerbajdzsánt feszült helyzet­tel összefüggésben, a két köz­társaságból állandó lakhelyü­ket kényszerből elhagyó ál­lampolgárok nagy száma miatt a Szovjetunió Minisztertaná­csa pénteken kormánybizottsá­got hozott létre. A bizottságot Borisz Scser- bina miniszterelnök-helyettes vezeti, tagjai között van az azerbajdzsán, az örmény és a grúz miniszterelnök, számos össz-szövetségi minisztérium és főhatóság képviselője. A bi­zottság feladata a menekültek segítése élelmiszerrel, lakó­hellyel, gyógyszerrel, munkale­hetőséggel. Kötelességük reagálni A PFSZ felhívása A Palesztinái Felszabadítási Szervezet erőteljesen arra kéri fel az arab államokat, hogy mielőbb tartsanak csúcsérte­kezletet, s azon vizsgálják fe­lül az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataikat — je­lentette be pénteken a PFSZ tuniszi székhelyén Ahmed Abder-Rahman hivatalos szó­vivő. A« lépésre azután került sor, hogy Washington előző este megerősítette: nem kí­vánja megváltoztatni a PFSZ vezetőjének vízumkérelme ügyében hozott elutasító hatá­rozatát, mely lehetetlenné tette, hogy a világszervezet közgyű­lésének palesztin vitájában felszólaljon Jasszer Arafat. Abder-Rahman szerint az amerikai álláspont a nemzet­közi közvélemény semmibevé­telét jelenti, s egyben jelzi a súlyos veszélyt, mely mind a Közel-Keletet, mind más tér­ségeket fenyeget e magatar­tás miatt. Erre az arab orszá­goknak is kötelességük reagál­ni — hangoztatta a szóvivő, s úgy vélte, hogy erre egy mi­előbbi csúcstalálkozó adna megfelelő kereteket. Benazir Bhutto asszonyt Isz­lámábádban pénteken ünne­pélyesen beiktatták miniszter- elnöki hivatalába. A muzul­mán világban a harmincöt éves politikus,az első nő, aki a legmagasabb kormányhiva­talt töltheti be. Benazir Bhutto pártja, a Pa­kisztáni Néppárt nem kapott ugyan abszolút többséget a novemberi általános választá­sokon, de a független képvise­lők és kisebb pártok támoga­tásával jelentős parlamenti fö­lényt élvezhet. A Ziaul Hakk által 1977-ben megdöntött és 1979-ben kivég­zett Zulfikar Ali Bhutto mi­niszterelnök lányát csütörtö­kön kérte fel kormányalakí­tásra Iszhak Gúlám Han pa­kisztáni elnök. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság alapvető érde­kei nem ellentétesek egymás­sal, a két ország együttműkö­désének a belső szükségletek, továbbá a megoldandó mo­dernizációs feladatok és nem­zetközi kérdések szempontjá­ból is jók az esélyeik — mond­ta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, a legfel­sőbb tanács elnökségének el­nöke pénteken fogadta Csien Csi-csen kínai külügyminisz­tert. akivel a két ország viszo­nyának kérdéseit tekintette át. A Szovjetuniót elégedettség­gel tölti el a különböző téren megvalósult együttműködés fejlődése — jelentette ki a szovjet vezető, hozzátéve, hogy most még csak a kezdetnél tartanak. A kínai külügyminiszter egyetértéssel fogadta a ked­vező feltételekről szóló érté­kelést. majd megjegyezte, hogy a két ország népei előtt az át­alakítás és a reform nem könnyű feladatai állnak, s ezért fontos, hogy a Szovjet­unió és Kína kapcsolatai új típusúvá váljanak. — Szeretnénk, ha pontosan értenének bennünket — mond­ta Gorbacsov az ázsiai—csen­des-óceáni térség kérdéseivel foglalkozva: — A Szovjetunió nem akarja senkinek az érde­keit sem megsérteni a térség­ben. A térség gondjairól szólva A Szovjetunió elvi jelentő­ségű új lépésként értékeli Nadzsibullah afganisztáni ve­zető felhívását egy nemzet­közi konferencia összehívására — jelentette ki Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes a szovjet kor­mány nyilatkozatát ismertetve pénteki sajtóértekezletén. A nyilatkozat felolvasása után néhány magyarázó megjegy­zést fűzött á dokumentumhoz. Moszkva azért tartja idősze­rűnek a tanácskozás összehí­vását, mert több mint fél év eltelt a genfi megállapodás aláírása óta, de még mindig messzinek tűnik az afganisz­táni rendezés. A nyilatkozat szerint a konferencia újabb ösztönzést adhatna ahhoz, hogy Csütörtökön az észak-kauká­zusi Ordzsonikidze városában fegyveres bűnözők egy cso­portja hatalmába kerített egy autóbuszt, amelyen 39 iskolás, egy tanár és az autóbusz ve­zetője tartózkodott. A bűnözők így akarták biztosítani saját külföldre távozásukat — je­lentette pénteken gyorshírben a TASZSZ. A túszok életének megóvá­sa érdekében az ország veze­tése úgy határozott, hogy szál­lító repülőgépet bocsát a bű­nözők rendelkezésére. Az ál­lambiztonsági szervek más hatóságokkal együttműködve kiszabadították a túszokat. Valamennyi gyermek, a tanár és a sofőr kiszabadult, egész­ségi állapotuk a jelentés sze­rint kielégítő. A túszejtők egy IL—76 típu­Pénteken Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök levélben köszöntötte Benazir Bhuttót. A kormányfő levélben azon re­ményének adott hangot, hogy javulni fog a két ország kap­csolata, s hangsúlyozta, Indiá­nak és Pakisztánnak együtt kell működnie a térség problé­máinak megoldásában. A beiktatási ünnepséggel egyidejűleg Bhutto legnagyobo vetélytársát, Havaz Sarifot, az Iszlám Demokratikus Szövet­ség nevű párttömörülés vezér­alakját Pandzsáb tartomány főminiszterévé választották. Megfigyelők szerint a jövőben éles politikai küzdelem várha­tó a miniszterelnök asszony és a legnépesebb tartomány kor­mányzója között. Csien Csi-csen kitért a Kam­bodzsa körüli konfliktushely­zetre. A feszültség felszámo­lása — mondta — megfelelne mind Kína, mind a Szovjet­unió érdekeinek, mind pedig Vietnam s nem utolsósorban maga a kambodzsai nép érde­keinek. A Szovjetunió és Kína hozzá tudna járulni a térség békéjének és stabilitásának erősítéséhez. Gorbacsov egyetértett ezzel az értékeléssel, s kijelentette: már megvannak az alapok, hogy a probléma rendezésének zárószakaszába jussanak. Rá­mutatott, hogy Vietnam és Kambodzsa vezetésének ebbe az irányba mutató konstruk­tív álláspontja van. — Fontos szerepet játszhatna — tette hozzá — Kína és Vietnam pár­beszéde. A megbeszélésen elhangzott, hogy mindkét ország vezetői komolyan készülnek az legfel­sőbb szintű találkozó megtar­tására. Mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a csúcstalálkozónak, amely ala­pos előkészítő munkát követel. Ennek része Csien Csi-csen mostani s Eduard Sevardnadze tervezett kínai látogatása. Bár még nem állapodtak meg konkrét időpontban, a csúcsta­lálkozót valamikor a jövő év első felében megtarthatnák. A meleg, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Eduard Se­vardnadze is. megteremtsék a békés politi­kai rendezés külső feltételeit, s ezáltal lehetővé válna, hogy a belső feltételekről maguk az afgánok döntsenek. A nyilatkozat szerint a kon­ferencia megszervezését vál­lalhatná az ENSZ főtitkára, akinek felhatalmazása Afga­nisztán ügyében erre is kiter­jed. Petrovszkij emlékeztetett rá, hogy Nadzsibullah javaslatát több ország támogatja, köz­tük India is, amiről Radzsiv Gandhi Újdelhiben tájékoztat­ta Mihail Gorbacsovot. A Szovjetunió — tette hozzá a miniszterhelyettes — nyitott mások véleménye előtt, kész azokat megvitatni. sú óriás szállítógépen távoz­tak a Szovjetunióból, Izraelba. A Tel-Aviv melletti Ben Gu- rion polgári repülőtér illeté­kesei szerint a szovjet légügyi hatóságok értesítették Izraelt a tényekről. Az izraeli hatóságok a leg­magasabb szintű riadókészült­séget rendelték el péntek dél­után a nemzetközi repülőtéren. A nagy erőkkel kivonult ka­tonai erősítés készületeit Dán Somron vezérkari főnök sze­mélyesen irányította, s ott tar­tózkodott Jichak Rabin védel­mi miniszter is. Péntek este az elrabolt szov­jet óriás gép leszállt az izraeli Ben Gurion repülőterén. Az IL—76-os repülőt a légikikö­tő katonai szektorába irányí­tották, s — tisztes távolságból — a hadsereg egységei körül­vették a járművet. Az IL—76-os elrablói, 4 fér­fi, egy nő — nem egészen egy órával a gép leszállása után — megadták magukat az iz­raeli hatóságoknak. WC5AK RÖV/DEN... j SIKERESEN útjára indult pénteken az Atlantis nevű amerikai űrrepülőgép. Felada­ta, hogy pályára állítson egy félmilliárd dollár költségű titkos katonai műholdat, amely a Szovjetunió és Kelet- Európa területén végbemenő katonai mozdulatokat hivatott megfigyelni. A FRANCIA nemzetgyűlés csütörtökön este a nyugatné­met Bundestaggal egyidejűleg ratifikálta azt a két jegyző­könyvet, ami egy közös vé­delmi és biztonsági tanács és egy közös gazdasági és pénz­ügyi tanács felállítását írja elő. Az iszlám világ első miniszterelnök asszonya Beiktatták hivatalába Bhuttót Szovjet kormánynyilatkozat Afganisztánról Messzinek tűnik a rendezés Izraelben megadták magukat a légi kalózok Hints áldozata a géprablásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom