Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
# éST 4 At KV tKI 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT 3 Németh Miklós is felszólalt a vitában Világos programra van szükség Sajtótájékoztató az Elnöki Tanács üléséről Nem a rendőrség ötlete volt (Folytatás az 1. oldalról.) nál mindig rosszabb és ez további áldozatokat követel a lakosságtól. Mindez meglehetősen kényes helyzetbe hozta a szakszervezeteket, hiszen a valóságos helyzet ismerete nélkül könnyen irreális köve- teltések élére állhatnak vagy éppenséggel ellenkezőleg, önmérsékletet tanúsítanak akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. A szakszervezetek megítélése szerint a politikai vezetés, a kormányzat azzal, hogy a ’80- as évtized elején, közepén kitért a valóságos helyzet bemutatása elől, súlyos felelősséget vállalt magára. A parlament ülésszakán tett bejelentés szükséges lépés volt a társadalmi-gazdasági helyzetünK- kel történő szembenézés útján. Szükséges, de nem elégséges. Hátravan még a felelősség megállapítása, annak feltárása, hogy milyen döntési mechanizmus okozta, hogy hosszú ideig ilyen nagyságrendű terhek halmozódhattak fel, és ezt a közvélemény, sőt a vezetés jó része elöl is el lehetett titkolni. Természetesen a most feltárt tények jottányit sem köny- nyítettek a szakszervezetek helyzetén. Ellenkezőleg. Még szűkebbre vonták cselekvésünk egyébként is szűk mozgásterét. Ebben a helyzetben néhány kérdésben a szakszervezeti mozgalomnak is másképp kell megítélnie az élet- színvonal jövő évi alakulásának feltételeit és keresnie kell a reális kompromisszumok lehetőségét. Ezt a célt a jövő évi terv társadalmi elfogadhatósága minimumának megteremtését volt hivatva előmozdítani a hét elején megtartott SZOT—kormány találkozó, ahol, mint ismeretes, bizonyos kompromisszumok születtek, amelyek ha nem is oldják meg a szakszervezetek által feltárt és képviselt problémákat, de de egyes területeken mérsékelik azokat. Ezzel összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy a kormány vezetői részéről a legutóbbi időkben tapasztalhattunk bizonyos rugalmasságot, ami előmozdította a megállapodásokat. — A magyar szakszervezeti mozgalom hosszabb távon, de már a belátható rövidebb pe- riódusiban is egy fejlődésre, növekedésre orientált, a bének, a szociális juttatások, a társadalombiztosítási ellátások reálértéke növelését biztosító gazdaságpolitika kialakításában és gyakorlati megvalósításában érdekelt. E követelmény nem puszta jókívánság, amely az illúziók birodalmába tartozik. Közgazdaságilag is megalapozható, reális lehetőségnek tűnik — ahogy arról az írásos dokumentumban is említést teszünk — egy olyan pálya, amely a belső piac élénkítésével, a szolgáltatói szféra, az infrastruktúra fejlesztésével — még a mai feszítő egyensúlyi problémáik közepette is — megalapozhatja a növekedést, forrásokat teremthet az életszínvonal- politikához, hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok mérsékléséhez. Ahhoz, hogy mai súlyos gondjainkon túljussunk, hogy a gazdaság kimozduljon a holtpontról és ugyanakkor a társadalom is felvállalja a kényszerű áldozatokat, legalább két dologra van szükség. Az egyikről már szóltam: ez a helyzetünkkel történő nyílt szembenézés, a politikai cezúra, a múlt hibás gyakorlatának egyértelmű megtagadása. A másik feltétel nem kevésbé fontos: meg kell tanulnunk, hogy a közgazdasági racionalitás, az egyensúlyi követelmények érvényesülése mellett, éppen egy teljesítményelvű gazdaságban van fokozott jelentősége annak, hogy párhuzamosan működjön a szociális igazságosság, a szolidaritás elve is. Az erre irányuló konkrét javaslataink, elképzeléseink az írásos dokumentumban megtalálhatók, ennek részletezésétől eltekintek. Azt kívánom mindössze hangsúlyozni, hogy a fenti követelmények egyidejű érvényre jutása a társadalmi közmegegyezés feltétele. Szociális partneri viszony kialakítását ajánljuk a kormánynak, olyan kapcsolatot, melynek egyaránt eleme a kormányzat szükséges döntéseinek támogatása és a szakszervezetek által megfogalmazott követelések érvényesülése. Meggyőződésünk, hogy ma az országnak történelmi nagyságrendű feladatainak elvégzéséhez erős, határozott, következetes kormányra, egyben a munkavállalók érdekeit ugyan ilyen erősen, határozottan és következetesen védő szakszervezetekre van szüksége. Olyan erős szervezetekre, melyek nem erejük fitogtatásával kívánnak népszerűségre szert tenni, hanem azzal, hogy a partner érdekeit tiszteletben tartva és tolerálva törekszenek saját szempontjaikat érvényesíteni. A szakszervezeteknek a korábbiaknál jóval tudatosabban, anyagi erőforrásaikat koncentrálva kell hozzájárulniuk a dolgozók szociális gondjainak enyhítéséhez, nehéz helyzetbe került tagtársaik sorsának megkönnyítéséhez — mutatott rá a SZOT főtitkára, majd arról szólt, hogy a mozgalom új szervezete, működése, az érdekképviselet új tartalma egészen új követelményeket támaszt a szak- szervezeti apparátussal szemben is. Ez pedig a mozgalom minden szintjén a szervezet újragondolását, az apparátuA vitában szót kért Németh Miklós is. Bevezetőben arról szólt, hogy a jelenlegi, gondokkal, feszültségekkel terhes időszakban a kormány nem tehát mást, mint hogy felvállalja a stabilizációval kapcsolatos tennivalókat, s egyre több elemében a kibontakozás megalapozását. Ez a törekvése azonban aligha lehet sikeres a szakszervezetekkel kialakítandó együttműködés nélkül. Ezért arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy támogassák a kormányzati munkában tapasztalható megújulást, s viszonzásképpen a kormány a maga eszközeivel elősegíti a szakszervezetek fordulatot és reformot hirdető mozgalmi megújulását. Csak egy erős, az érdekkifejezésben világosan fogalmazó szakszervezet lehet érdemi partnere a kormánynak — hangsúlyozta. Az eredményes együttműködés fontos feltétele mindkét részről a készség az önmérsékletre, a kompromisszumra, valamint egymás tiszteletben tartása a vitában. Ehhez kapcsolódva azonban Németh Miklós kifejtette: valóban szükség van a döntési rendszer s az ennek keretében megvalósuló érdekérvényesítés mechanizmusának korszerűsítésére is. Nem jó ugyanis az a mechanizmus és modell, amelyben a különböző érdekeket kifejező szervezetek állnak egy oldalon, s a kormány áll a másikon. Olyan mechanizmusra, olyan modell kialakítására van szükség, amelyben az érdekképviseleti szervek egymás között is ütköztetik véleményükét. Németh Miklós elmondotta, hogy a parlament legutóbbi ülése előtt tartott SZOT—kormány találkozón még abban a tudatban tárgyaltak, hogy az Országgyűlés elfogadja az 55 százalékos vállalkozási adót. Megismerve az igényeket, olyan megállapodás született, hogy az eredetileg tervezett 2 milliárd forintos központi bér- politikai keretet felemelik 4,1 milliárdra. Időközben a képviselők csak az 50 százalékos mértékű nyereségadót szavazták meg. Így a kormány arra kényszerült, hogy a parlament ülését követő hét végén átdolgozza a költségvetést, mégpedig úgy, hogy korábbi döntésük feltételeit is megteremtsék. Elsősorban azt vizsgálták meg, hogy miként tudják a kiadásokat, a támogatásokat sok belső struktúrájának, feladatainak a mozgalom fő funkciójához igazítását, és természetesen a személyi állomány minőségi cseréjét követeli meg. — Az országnak, a társadalomnak most világos programra, az ennek megvalósítását szolgáló gyors változásokra, ugyanakkor egy elemi nyugalomra van szüksége, hogy nehézségeiből önerőből ki tudjon lábalni. Olyan programra van szükség, amely nemcsak a pénzügyi egyensúlyra, de az emberek morális, lelki egyensúlyának helyreállítására is alkalmas, olyanra, amely perspektívát mutat. Egyebek mellett ehhez kell hozzájárulnia a szakszervezeti mozgalomnak is — mondotta befejezésül Nagy Sándor, arra kérve a küldötteket, hogy foglaljanak állást a javasolt kérdésekben, nyissák meg az utat egy valóságos átalakulás számára. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a megújulás fő irányairól, az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről Nagy Sándor szóbeli kiegészítőjét követően tizenheten mondtak véleményt. A vitában felszólalt többek között Szever József né, a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat szb-titkára, aki a munkanélküli-segély bevezetésével kapcsolatban adott hangot annak az aggodalmának, hogy a munkahely féltése miatt a dolgozók gyávává válhatnak, s ez nagy árat követel a szak- szervezeti mozgalomtól. csökkenteni, ugyanis jövőre a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20—25 milliárd forintot. A támogatások csökkentésénél ..a kormány szem előtt tartotta', hogy emiatt ne növekedjenek még nagyobb mértékben a lakosság terhei. A kormány — a politikai testületek döntéseinek megfelelően — a következő hónapokban mindent megtesz annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a reform munkálatai. Ennek keretében a stabilizációs program bázisán — annak minden prioritását és célját megőrizve — hozzákezdenek egy antiinflációs karakterű gazdaságpolitika kidolgozásához, eszközrendszerének meghatározásához, ami azonban nem szűkül le az ármechanizmus és árpolitika átdolgozására. Németh Miklós végezetül kérte a reformprogramhoz a megújuló szakszervezeti mozgalom támogatását, s hangsúlyozta : a kormány kész és nyitott a párbeszédre, minden hasznos javaslat befogadására. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kun Lászlót, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát vezérőrnaggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács ülése után — a testület több évtizedes történetében első alkalommal — sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. A testület határozatairól, a döntések hátteréről Horváth István belügyminiszter, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár adott tájékoztatást. A sajtótájékoztatón elsőként a belügyminiszter kapott szót; a lakosság meglepően egységes elutasításába ütközött lőfegyverrendelet sorsáról szólt. Elmondta, hogy az Országgyűlés határozata nyomán átdolgozzák a jogszabálytervezetet, s a vitát kiváltó részeket módosítva már mint törvény- javaslat kerül vissza a parlamenthez a lőfegyverek és a lőszerek szabályozása. Az ügy hátterére vonatkozó kérdésekre válaszolva Horváth István emlékeztetett arra, hogy gáz- és riasztófegyverek szabad tartásának ötlete nem a rendőrség vezetőitől származik. Annak idején sokan pártolták azt a véleményt, hogy ezeknek az eszközöknek a szabad használatával a lakosság fokozhatja biztonságát. A fellángolt társadalmi vita láttán a törvény- alkotók most úgy foglalnak állást, hogy olyan szabályozást kell kidolgozni, amely leginkább megfelel a lakosság igényeinek. Arról azonban, hogy hogy ez ügyben mi lenne a legjobb megoldás, nem célszerű népszavazást rendezni — vélte a belügyminiszter. A maga részéről nem javasolta, hogy ,,ez legyen az az ügy, A Hazafias Népfront Országos Elnöksége javasolja, hogy az új választójogi törvény tervezetével kapcsolatban a HNF Országos Tanácsa úgy foglaljon állást: a törvényjavaslat közvetlenül az 1985-ös választások tapasztalatai alapján készült, ezért a benne foglaltak már nem felelnek meg a társadalmi fejlődés felgyorsult ütemének, mai kihívásainak. Ezért kívánatos, hogy új választójogi törvénytervezet szülessen. A HNF OT állásfoglalására vonatkozó indítványát pénteki ülésén fogalmazta meg a testület. Ezen a tanácskozáson a választójogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat társadalmi vitáinak ösz- szegzett tapasztalatain kívül amelyen megújuló politikai intézményrendszerünk egy ilyen fontos elemét kipróbáljuk”. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról Kulcsár Kálmán adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági társasági törvény hatályba lépésének egyik alapfeltétele a cégbíróságok megfelelő szervezetének kiépítése. A kormány biztosította az ehhez szükséges eszközöket; jelenleg a bíróságok felállításának „aprómunkáját” végzi az Igazságügyminisztérium. A főbb jogszabály-módosítások közé tartozik, hogy a gazdasági szervezetek számára — a korábbi kivételek megszűnésével — kötelezővé válik cégnyilvántartási bejegyzés. Újdonság lesz a mindenki számára hozzáférhető, hivatalos lapként megjelenő cégközlöny, amely a bejegyezett szervezetekről tartalmaz információkat. Rendkívüli jelentősége van annak a módosításnak, amely a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét — jól körülhatárolt jogkörrel — a cégbíróságok hatáskörébe utalja. A tervek szerint viszonylag alacsony létszám látja el a cégbíráskodás feladatát; Budapesten mindössze 30 cégbírói státusnövekedést terveznek, s a megyei bíróságokon is általában csak egy-két cégbíró fog működni. A szervezet kiépítéséhez megfelelően képzett, gazdasági szakismeretekkel rendelkező bírákra van szükség. A szakembergárda toborzására a minisztérium nyilvános pályázatot hirdetett, amelyre sokan jelentkeztek. A leendő bírák decemberben szakképzésen vesznek részt, hogy január 1- jétől a kellő ismeretekkel felvértezve kezdhessék meg az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésére vonatkozó tervezetet tekintették át. Vitaindítójában Dezső Márta, a bizottság tagja hangsúlyozta: a társadalmi vitában általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a tervezet nem alkalmas ebben a formájában arra, hogy a Minisztertanács az Országgyűlés elé terjessze, mert az 1983-as választási törvényhez viszonyítva visszalépést jelent. Kukorelli István, a bizottság titkára kiemelte: társadalmi vitában a szerveződő civil társadalom hangjának felerősödése volt tapasztalható. A törvénytervezet az egy- pártrendszer politikai alapján áll, s ezért természetszerűen nem alkalmas arra, hogy alkalmazásával többpártrendszerű választást lehessen lebonyolítani. Ugyanakkor kívánatos, hogy olyan, a társadalmi fejlődésnek megfelelő törvény szülessék, amely figyelembe veszi: o civil szféra részt kíván venni a képviseleti szervekben. Az Országgyűlés december 20-án kezdődő ülésszaka előkészítéseként Stadinger István elnökletével pénteken ülést tartottak az Országgyűlés állandó bizottságainak és megyei képviselőcsoportjainak tisztségviselői. Az Elnöki Tanács által javasolt 13 megvitatandó napirendi ponthoz kapcsolódóan Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a résztvevőket a kormányzat döntési mechanizmusának második reformszakaszáról, s az ezzel kapcsolatos várható intézkedésekről. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter szólt azokról az alkotmánymódosítási javaslatokról, amelyek szükségesek a munkájukat. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a távlati terveknek megfelelően 1990. január 1-jétől az állami vállalatok és a szövetkezetek is cégbírósági törvényességi felügyelet alá kerülnek. A felszámolási eljárásra vonatkozó módosításokról Madarasi Attila tájékoztatta az újságírókat. A változásokat a többi között az indokolta, hogy a felszámolási eljárást — immár egyéves tapasztalat alapján megállapítható — számos felesleges előírás hátráltatta. Ezek megszüntetésével jelentősen egyszerűsödik a procedúra. A módosítások egy másik körének célja, hogy a gyakran elhúzódó felszámolási eljárás alatt is biztosítsák a gazdálkodás folytatásának feltételeit. A kincstárjegyekről szóló törvényerejű rendelet módosításával az eddigi úgynevezett kamatozó kincstárjegyek mellett új forma jelenhet meg a magyar értékpapírpiacon. Ennek egyik újdonsága, hogy nem előre meghatározott feltételekkel bocsátják ki, hanem meghirdetik, és a jelentkezők maguk közük, milyen feltételekkel hajlandók ilyen kincstárjegyet vásárolni. Ily módon az értékpapírnak — a megtakarítási hajlandóság függvényében — egyfajta piaci árfolyama alakulhat ki. Ilyen akciót a tervek szerint még az idén meghirdet a Magyar Nemzeti Bank. Felmentések, kinevezések A Minisztertanács — nyugállományba vonulásuk alkalmából — felmentette honvédelmi miniszterhelyettesii tisztségük alól Horváth István altábornagyot, az MN poütikai főcsoportfőnökét és Nárai István altábornagyot, az MN kiképzési főfelügyelőjét. A felmentéssel egyidejűleg a Minisztertanács Krasznai Lajos vezérőrnagyot és Stock János altábornagyot kinevezte honvédelmi miniszterhelyettessé, akik Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke előtt letették a hivatali esküt. Az eskütételen megjelent Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter Krasznai Lajos vezérőrnagyot az MN politikai főcsoportfőnökévé, Stock János altábornagyot pedig az MN légvédelmi és repülő főcsoportfőnökévé nevezte ki. ★ Az Elnöki Tanács a Magyar Néphadsereg fejlesztésében, kiképzésének korszerűsítésében kifejtett eredményes munkásságuk, életútjuk elismeréseként, nyugállományba vonuj lásuk alkalmából Horváth István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek és Nárai István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek a Vörös Zászló Érdemrend, valamint dr. Nyitrai Lajos vezérőrnagynak a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. most beterjesztésre kerülő új törvénytervezetekkel, illetve a már meglévő törvények módosításával kapcsolatban. Villányi Miklós pénzügyminiszter — aki több napirendi pontnak az előadója lesz — taglalta a jövő évi költségvetési tervezetet. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a társadalombiztosítási alappal, Czibere Tibor művelődési miniszter pedig a szakmunkás- képzési és továbbképzési alappal kapcsolatos törvényről beszélt. Dr. Korom Mihály, az alkotmányjogi tanács elnöke áttekintést adott az Országgyűlés új ügyrendjének kidolgozásáról. Megbízható partnerek Üllőn, a Monorvidékl Afész lakatosüzemében évente mintegy 24 millió forint értékű terméket állítanak elő. Kapacitásuk nagy részét immáron több mint másfél évtizede a MÁV-nak gyártott tehervagonajtók kötik le, amelyekből az idén háromezer darab készül el. Felvételünkön Oláh Mihály és Di- kovics István gyors, szakszerű mozdulatokkal hegesztik ösz- sze az ajtókat (Hancsovszki János felvétele) Készen a párbeszédre A HNF a választójogi törvénytervezetről Visszalépést jelentene A parlament napirendjére} Az ülésszak előkészítése
