Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-24 / 306. szám
6 Titian 1988. DECEMBER 24., SZOMBAT Határőr a boltajtóban ? Ha nincs hiánycikk, nem utazunk Bécsbe — Nem struccpolitika ez? Mindenki tudja, hogy az egynapos bécsi út célja nem a városnézés. — Igen, mi is tudjuk. Nem az a helyzet, hogy mi kívánjuk eldönteni az állampolgár helyett, hogy a saját pénzét mire költse. Ma az ország devizahelyzete nem teszi lehetővé, hogy mindenkinek évi 350 USD „zsebpénzt” adjunk, amit ott és arra költ, amire akar. A turizmust tudjuk finanszírozni, de ha mindenki egyszerre felvenné a saját devizazsebpénzét, az komoly gondokat okozna. Erre nem rendelkezünk tartalékkal. — És a valutáért árusító bolt? — Olyan, ahol a deviza-számlatulajdonosok és a külföldiek vásárolhatnak, van sok, többre, a kormány döntése alapján, nem is adunk engedélyt. Ha olyan boltot engedélyeznénk, ahol az utazási keretet is el lehet költeni, mindenki kiváltaná a valutát, s gondolom, az érthető, erre kölcspnt nem kapnánk más országoktól. A közelmúltban közzétett új vám- és deviza- rendelkezések bizonyítják: a kormány így is tett engedményeket. Elárulhatom, több variáns közül választottak. Az ilyen népszerű intézkedéseket könnyű meghozni, de előfordulhat, hogy a túl sok engedménnyel kieresztjük a szellemet a palackból, s azt visszazárni már nem lehet.. Az ország menthetetlenül eladósodna, és köztudott, ha az adósságainkat át kellene ütemez- tetni, az egyesek szerint, az életszínvonal legalább harmincszázalékos visszaesését is jelenthetné ... — Megoldás lenne, ha a nyugati partner magyar termékekért hozná be a keresett műszaki cikkeket, s így a valuta az országban maradna. — Igaz, de lépjünk még eggyel tovább! Akkor már árusíthatnánk forintért is ... és ez az igazi megoldás. Biztosíthatom, a kereskedelemért felelősök dolgoznak azon, hogy a keresett műszaki cikkek itthon is kaphatóak legyenek, megfelelő áron. Az országban sokan foglalkoznak azzal, hogyan költsük el a pénzünket, nem ártana nagyobb súlyt fektetni arra is, hogyan keressük meg — teszi hozzá. Kézenfekvő és logikus, ha a valutáért megszerezhető cikkeket itthon forintért is hasonló áron lehetne kapni, valóban csak azok váltanák ki a valutakeretüket, akik világot akarnak látni. Félő azonban, hogy külföldön betévednek egy boltba, ahol valami extra újdonságot kínálnak és nem is drágán ... M. T. Az egészségmegőrzésért Adatbank alakul Az egészségmegőrzés társadalmi programjának kezdeti tapasztalatait összegezték, s a további teendőket határozták meg a megyei egészségvédelmi tanácsok titkárai az Egészségügyi Minisztériumban tartott országos értekezletükön. Az értekezleten bejelentették: január elsejétől az Egészségmegőrzés Társadalmi Programjának Információs Központja néven adatbank kezdi meg működését, amelyet az OET, a Központi Statisztikai Hivatallal közösen hoz létre. Ezután a megyei egészségvédelmi titkárok a KSH munkatársaival konzultáltak a helyi információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről. Szó volt a gyermekélelmezésben — a Gyermekek a gyermekek egészségéért alapítvány támogatásával — kezdeményezett új programról. ÖTSEBESSÍGES LADA VALUTÁÉRT Bemutató Pécsett ötsebességes Lada személy- javításáról is gondoskodnak, s gépkocsik értékesítését kezdte a vevő megtakaríthatja a kül- meg valutáért a pécsi székhe- földi beszerzéssel járó utazási lyű Garancia Szállító és Szol- és ügyintézési költségeket, gáltató Ipari Szövetkezet. A a Garancia jövőre önálló Nyugat-Európában már ismert, külkereskedelmi jogot kap. s hazánkban eddig nem árusí- árréscsökkentéssei igyekszik tott 1500 köbcentiméteres. még kedvezőbbé tenni a kon- 2107-es „Toscana” Pécsett tar- vertibilis valutáért külföldről tott pénteki bemutatóján a beszerzett és itthon értékesí- szövetkezet vezetői egyebek tett háromévesnél „fiatalabb” között elmondták, hogy aján- két literesnél kisebb személy- dékautó-szolgálatuk a kocsit a gépkocsik árát. Megkezdték 7000 nyugatnémet márkás ár egy új értékesítési rendszer kiszámlájukra történt megérke- dolgozását is, amelynek kere- zését követő két héten belül teben a hazai vevők a mainál szállítja a vevőnek. A vételi olcsóbban, forintért juthatnak szándékot 30 ezer forintos elő- majd nyugati gyártmányú leg befizetésével kell jelezni, használt autonoz. s az autó árán felül a hivata- A szövetkezet az országban los hazai árnak az idén még 20, általa elsőnek bevezetett és jövőre pedig 10 százalékát kite- jövőre is folytatódó gépkocsi vő vámot is a vevő fizeti, de eladási hitelakció keretében az még így is a szabadpiaci árnál idén csaknem kétezer személy- oicsóbban jut a Lada Tosca- autót és közel félezer teher- nához. A kocsik garanciális gépkocsit értékesített forintért. O , I I I Az utazás védőszentjel, a háromkirályok: Gáspár, iS ßi" I © fi © m 6S © K Menyhért, Boldizsár a napokban számos népi játékban “ 8 szerepelnek, művészeti alkotások ihletűi, és karácsonykor sok lakásba bekopogtatnak, hogy a Ivisjézus születése alkalmából köszöntsék a házigazdát. Képünkön: misztériumjáték Gyomaendrődön ellátmányát a „turista”, de nem kellene utazgatással tölteni idejét. A tsz-vezető elképzelése szerint a nyugatnémet partner behozná az árut, a hasznon pedig megosztoznának. A BM Határőrség országos parancsnokságán először meglepetést, majd derűt keltett az ötlet. Végül fegyelmezett hang közli, ugyan léteznek olyan épületek honunkban, melyek területenkívüliséget élveznek, így a követségek, vannak szabadraktárak is, melyek szintén különleges elbírálás alá esnek, de ezek egyike sem tartozik a határőrség égisze alá, magyarán semmi közük ezekhez, elképzelhetetlen tehát, hogy a jogszabály kijátszása érdekében — mely szerint az ellátmány csak külföldön költhető el — ilyen épület elé határőrt állítsanak. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokságán elő- rebocsátják, hogy vámszabad területen kereskedni az érvényes előírások szerint nem szabad, s ez a szabály a világ valamennyi országára vonatkozik. Azt is hozzáteszik, munkájukat utasítások szabják meg, határolják körül, s ők végrehajtják ezeket, ott vámolnak, ahol kell. Amúgy sem kellene az ilyen boltok elé vámost és határőrt állítani, sokkal jobb vámjogi megoldások is léteznek, például előre elvámolhatnák az ' árut, kiszámíthatnák a vámtételt, csakhogy az ellátmány hazai elköltése már devizajogi probléma, s mint ilyen, a Pénzügyminisztériumra tartozik. A Pénzügyminisztérium devizagazdálkodási osztályának vezetője, dr. Vásony Gergely szerint nem létezik olyan jogszabály, amit nem lehetne kijátszani, de nem az a cél... A valutát utazásra kapják az állampolgárok. Az ötlet nem új. Sokan megfogalmazták már, valahogy itthon kellene tartani azt a rengeteg valutát vagy legalább egy részét, mely az osztrák kereskedők zsebébe vándorol. A sajtó hírül adta, nem kevesebb, mint egymilliárd dollárnak megfelelő nyugati fizetőeszközről van szó. Ennyit költöttek az idén magyar „bevásárlóturisták” videóra, színes televízióra, fagyasztóládára és más műszaki cikkekre — Bécsben. Az osztrák kereskedő, amikor hírül vette, hogy a magyarok világútlevelet kapnak, másnap már a határ menti falvakban üzletnek való helyiséget keresett. Magyarul tanult és gondosan felmérte, milyen készülékek dobogtatják meg a magyarok szívét. A mi rugalmasságunkra pedig az jellemző, hogy egy év után már sajnáljuk a sok elfolyt keményvalutát. Lehetne máshogy csinálni? Lehetne, de eddig minden kísérlet zátonyra futott a jog szikláin. Nem állítom, hogy a Rákosmezeje Tsz úttörő vállalkozására nem ez a sors vár. Az ötletet az adta, hogy működik a területükön egy vámszabad raktár. Az épület falai között különleges viszonyok uralkodnak. Az itt tárolt áru nem számít magyar területen levőnek, ezért elvámolni sem kell azokat. A raktárból leplombált autón viszik el az árut, így is hozzák. A vámosok ügyelnek arra, hogy más formában áru ki vagy be ne juthasson. De mi történne, ha kereskedelem céljára hoznának létre hasonló „raktárai”? A vámosok nemcsak ellenőriznének, de a helyszínen el is vámolnák a ki hozott, ár-u-t. Innen már csak egy lépés, hogy határőrt is állítsanak a bejárat elé, aki stemplijével igazolná, hogy a vásárló elfogyta az országot. Így ezután is „külföldön” költené el az Sok háta közt elvész az ügyiéi Engedély nélkül Budaörsön és körzetében a vízgazdálkodási feladatok megvalósításakor mindig is meghatározó jelentősége volt úgy a földrajzi elhelyezkedésnek, mint a domborzati viszonyoknak. A főváros közelsége — annak előnyével és hátrányával — rányomja bélyegét a körzet mindennapi életére. Budaörs lakótelepét a Fővárosi Vízmű Vállalat, Törökugratót a PVCSV látja el ivóvízzel. Budakeszin is fővárosi vizet isznak az emberek, akárcsak Üröm Széchelyi-telcpcn. De Üröm nagyobbik felén és egész Pilisborosjenőn a váci regionális vízmű vállalat szolgáltatja az ivóvizet. A szennyvíz elvezetése és tisztítása Budakeszin a Fővárosi Csatornamű Vállalat feladata. Ha a vízközművek felügyeletét, s ezzel kapcsolatosan az államigazgatási feladatok bonyolultságát vizsgáljuk, akkor igazat kell adni Bódis Istvánnak, a Budaörsi Tanács építési osztálya csoportvezetőjének. Ugyanis szerinte államigazgatási átfedés alakult ki Budaörs és körzete, a fővárosi és a megyei tanács építési hatósági feladataiban. S mert e területen gyakorlata alakult ki a víz- és csatornavezetési szolgalomnak, az ebből eredő gondok is szinte mindennaposak. Arról van szó, hogy a domborzati viszonyok miatt nem lehetett minden utcába a vizet vagy a csatornát bevezetni. Így a mögöttes telkeken keresztül fektetik le a közműveket a legközelebbi gerincvezetékig. Ezt nevezik szolgalmi víz- vagy csatornavezetésnek. Ám Budórs nagyobbik felét — s részben Budakeszit is — a Fővárosi Vízmüveik látja el. Annak felügyeleti szerve a Fő- uárníi Tanács amelv Pest megyei ügyekben elsőfokú hatóságként illetékes eljárni például közműépítés engedélyezésekor. Ugyanakkor, ha az ingatlantulajdonos, akinek a telkén át akarják vinni a szolgalmi vezetéket, fellebbez az engedélyezés ellen, akkor a másodfokú hatóság, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium foglalkozik az ügyével. Holott a csoportvezető szerint a megyei tanácsnak kellene másodfokon eljárnia. S állítja Bódis István, hogy a Fővárosi Tanács a szolgalmivezeték építésének engedélyezését eleve átengedi a minisztériumnak, ahol kénytelenek viszonylag bagatell ügyekkel foglalkozni. így tehát nem csoda, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. s az állampolgárok maguk igyekeznek megoldani gondjaikat, sajnos, általában kontár módon. Nem akármilyen gondról van szó, mert a budaörsi, a budakeszi szennyvíztisztító, illetve szennyvíztisztító telep már telített, nagyobb terhelés■ re alkalmatlan. Az emberek persze nagyon leleményesek, ■ s a maguk módján akarnak ■ segíteni a csatornázási gondo- ; kon. Ha kérnek is, és kapnak is engedélyt zárt szennyvíz■ tároló építésére, ügyesen szik- i kasztot építenek, szinte észre- vehetetlenül. A betonfalba . szájjal befelé sörösüvegeket- falaznak. S amikor az építési- hatóság a helyszínen ellenőr- zi a kivitelezést, a ravasz trükk i nem látható. Később a tulaj- . donos egyszerűen átüti az üve- gek száját takaró vékony be- i tonréteget, kitöri a palackok .. alját, s máris üzemelhet a til- tott szikkasztó. A. L. A. Irigyek a szomszédok, érdektelenek a vállalatok A JAPÁN CSODA MAGYAR MÓDRA A japán háziasszony megfőzi a pálcikákravalót, ikebanával díszíti az asztalt és ha ideje engedi, összeszerel egy-lcét Canon, vagy Nikon fényképezőgépet, melyekről tudvalevő, hogy a világ legjobb gépei. Na, igen, japán csoda, — szokták a példára válaszolni nálunk és a véleményhez még a széttárt kar is dukál, jelezve, érthetetlen és utánozhatatlan, ami ott történik. A jó szándék itthon is megvolt, többszörös nekirugaszkodással próbálták elterjeszteni a bedolgozói rendszert — valljuk be, nem sok sikerrel. Akad néhány — a szabályt erősítő — kivétel, de a mezőgazdasághoz hasonló „ipari háztáji’* nem alakult ki honunkban. A munkanélküliség árnyékában eretnekségnek tűnhet a kihasználatlan munkaerőről írni. de ha jobban belegondolunk. nem egymást tagadó fogalmak ezek. A gyakran tíz-ti- zenkét órát dolgozó családfőt tehermentesíthetné, ha az asz- szonyka otthoni munkával néhány ezer forinttal kiegészíthetné a családi kasszát. Megnyugtató érzés volna az is. ha az időlegesen munka nélkül maradtak — besegítve a bedolgozói munkába — kikerekíthetnék a segélyt. HIRDETÉSRE ROHAM A hazai gazdaság mumusaként emlegetett háttériparban is gyökeres változást hozhatna. ha a sokszor hiányzó apró alkatrészeket, a berendezések kisebb részegységeit jól működő bedolgozói rendszerben állítanák elő. szerelnék össze. Ha mindezekhez még azt is hozzátesszük, hogy az igény is óriási, az újságban meghirdetett egy-egy ilyen munkát valóságos rohammal próbálnak megszerezni az asszonyok és az otthoni munkára kényszerülők. joggal csodálkozhatunk, miért nem élnek a vállalatok, szövetkezetek ezzel a lehetőséggel. Rossz kiindulópont volna azt feltételezni, hogy az ottani vezetők, szakemberek nem ismerik ezt a módszert. Valószínűbb. hogy pontosan tudják a bedolgozói rendszer előnyeit és hátrányait és a mérleg mutatóját az utóbbiak lendítik ki. A Rákosmezeje Tsz Irodaépülete előtt életfa díszeleg. A műalkotás kanyargó tömzsi ágai szimbolizálhatják azokat a próbálkozásokat, melyekkel ■ a nyereséges, jól menő szö- : vetkezetek sorában maradtak. (A megstuccolt ágak pedig sugallhatják az állami elvonást __ de maradjunk a tém ánál.) Az egyik ág jelentheti azt a közös vállalatot, mely csaknem teljes egészében a szövetkezeté, lévén, hogy a részesedésük meghaladja a kilencven százalékot. A Dél-Pesti' Építőipari és Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat neve is jelzi, sok mindennel foglalkoznak, jól működő bedolgozói rendszert is létrehoztak. : NEM KIFIZETŐDŐ Dr. Pigniczky Imre igazgató elmondja, több, mint száz otthoni munkást foglalkoztatnak, a rendszer legnagyobb gátjaként az irigységet említi. Azt még viszonylag könnyen megemésztik a szomszédok, hogy a munkabér az anyagmentes termelési érték húsz. harminc százalékát is eléri, nehezebb elfogadtatni, hogy fizetnek a családi házban levő műhely bérletéért, a gép amortizációjáért. karbantartásáért, s állják a felmerülő rezsit is. a villanyszámlát, a fűtési költségeket, stb. A japán módszert csak annyiban sikerült adaptálni. hogy a szomszédok nálunk is sárgák lesznek a megkeresett jókora összeg láttán. Ettől kezdve már hazai módi szerint mennek a dolgok: feljelentgetés. vádaskodás, vizsgálatok sora nehezíti a bedolgozókat foglalkoztató cég helyzetét. Mégis, az igazgató szerint megéri. A bedolgozók takarékoskodnak az anyaggal, energiával, gondozzák a gépüket és az őket alkalmazó cég mentesül a szociális kiadásoktól is. Ménesi Imre a Mechanikai Művek gyáregységének vezetője. Apróbb-nagyobb kondenzátorokat készítenek a., cég megbízásából a környék asz- szonyai. Azaz készítettek, mert a vezető szerint az új bérszabályozás becsapta a kaput a bedolgozói rendszer előtt. Később helyesbít, nem szűnik meg az otthoni munka, de szélesebb körű elterjesztésére, az új bázisbértömeg-gazdálkodás miatt nem is gondolhatnak. Hátrányként említi a magas szállítási költséget, csaknem minden nap körbejárják a bedolgozókat. hogy anyagot vigyenek és begyűjtsék az elkészült alkatrészeket. A munka- kultúra és a fegyelem sem igazán jó — sorolja —. és csak egyszerű munkafolyamatokat lehet kiadni. Végül kitér a szervezés nehézségeire és a jókora adminisztrációra Is. ami nem teszi csábítóvá a vállalatok számára a bedolgozói rendszer kiépítését. VAN ADÓKEDVEZMÉNY A Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályvezető-helyettese. Soponyai Katalin számára ismerősen csengnek ezek az ellenérvek. A tanács időben felismerte, hogy a munkanélküliség gyógyszere is lehet a bedolgozói rendszer, ezért megpróbálták népszerűsíteni, elterjeszteni ezt a foglalkoztatási formát. Amelyik cég beadta a derekát, az nevetségesen alacsony bértételeket szabott. csaknem ingyenmunkát vártak el, valószínűleg így akarták hígítani bérszínvonalukat. Voltak olyan cégek is. melyek szívesen kiépítették volna a bedolgozói hálózatot, de nem találtak piacképes terméket. melyet elkészíttethettek volna. Pedig a szabályozók egyértelműen támogatják a bedolgozói formát. Nem kell béradót fizetni, ha a bedolgozó éves keresete nem haladja meg a harminchatezer forintot. Harminchat és kilencvenezer között a szokásos adó öt- ven százalékát és csak kilencvenezer fölött kell a teljes adót kifizetni. Az ellenérvek közül a szervezés és az ezzel járó jókora adminisztráció látszik a leginkább elrettentőnek. Vannak országok, ahol az adminisztrációt is bedolgozók' végzik, az otthoni számítógép mellett. Mondom: máshol — nem Magyarországon. Mátrai Tibor
