Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
Ala: 12 oldal I MEGYÉM VíLAG PH0L£íflKjrtl, EGYESÜLJETEK! aZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES 1 MEGYEI THUGS LAPU XXXII. ÉVFOLYAM, 288. SZÄM Ara: 2,20 forint 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT Megkezdődött a szakszervezetek országos értekezlete Világos programra van szükség Pénteken Budapesten, az Építők székhazában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati jogú küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendezzék soraikat, tisztázzák és egyértelműen fogalmazzák meg nézeteiket, törekvéseiket, a szakszervezeteknek egymáshoz és más szervezetekhez való viszonyát. A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt napirendjét a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapclveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Nagy Sándor a mozgalom megújulásáról Elöljáróban Nagy Sándor leszögezte: az országos tanácskozásnak a társadalomban felgyülemlett feszültségek, a szakszervezeti tagság állal régóta igényelt változások ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széles körű vita tapasztalatainak birtokában kell meghatározni az átalakulás, a változás fő irányait, az ehhez kapcsolódó politikai, szervezeti és egyéb feltételeket, az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka legalapvetőbb kérdéseit. — A szakszervezeti mozgalom megújulása, útkeresése kapcsolódik a hazánkban ez év májusában megindult politikai Változásokhoz. Természetesen a szakszervezetnek is megvannak minderről a saját tapasztalatai. Azt látják, hogy néhány hónap alatt több dolog történt ebben az országban, mint korábban hosszú éveken keresztül. Azt is látják, hogy a politikai vezetés elkötelezett a gyökeres változások, változtatások mellett, hogy dinamikusan próbál hozzányúlni a felgyülemlett társadalmi, gazdasági, politikai problémák megoldásához. — A Szakszerveztek Országos Tanácsa többszöri vitában mérlegelte: milyen funkciót, milyen szerepkört kell szánnunk az országos tanácskozásnak. A SZOT azt kezdeményezi. hogy a most összeült országos tanácskozás szabjon irányt a szakszervezetek tartalmiszervezeti megújulásához, ezzel szoros összhangban adjon felhatalmazást egy, az előzőek szerinti tartalmat tükröző alapszabály — vagy javasolt új nevén: alapokmány — kidolgozásához és nem utolsósorban körvonalazza a legfontosabb érdekképviseleti-érdekvédelmi kérdésekben követendő magatartásunkat, törekvéseinket. Az országos tanácskozásnak vitára és elfogadásra javasolt dokumentum összeállításakor több fontos kiindulópontot igyekeztünk szem előtt tartani: az egyik az volt, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak számunkra a magyar szak- szervezeti mozgalom elmúlt évtizedei, múltbeli tapasztalatai; a másik szempont arra a kérdésre adandó válaszunk, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenéznie ma a szakszervezeti mozgalomnak; a harmadik pedig az, hogy hogyan körvonalazható, hogyan valószínűsíthető a szakszervezeti mozgalom jövőbeli társadalmi szerepe hazánkban. Mindezeket a szempontokat csak vázlatosan érintve, de ezeket súllyal figyelembe véve úgy gondolom, a legfontosabb annak leszögezése, hogy a magyar szakszervezetek jelenleg és a jövőben is alapvető feladatuknak, egész tevékenységüket átható fő törekvésüknek a dolgozók érdekeinek felelős és hatékony képviseletét, védelmét tekintik. — Ezek sorában első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánunk munkálkodni, amelyben a párt társadalmi vezető szerepe érvényesül. Maguk is egy alulról építkező, demokratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Ugyanakkor mindezt úgy értelmezik, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya partneri viszonyt jelent, ahol nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi-politikai egymásrautaltság a fő rendezőelv. Lényegesen bonyolultabb kérdés az egypártrendszer— többpártrendszer problémája, amely ma számos helyen és formában felmerül. A magyar szakszervezeti mozgalomnak, az általa képviselt dolgozóknak nem áll érdekében, hogy a szakszervezetek ki- sebb-nagyobb politikai csoportosulások harcainak színterévé váljanak. Ez a felfogás feltételezi, hogy nagy önállósággal rendelkező szakszervezetek önkéntes tömörülései alkotják a szakszervezeti mozgalom gerincét, azaz közkeletű kifejezéssel élve, az egész mozgalom, az egész szervezet alulról építkező, alulról meghatározott. A TDDSZ levele A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya levelet intézett a SZOT főtitkárához, az országos szakszervezeti tanácskozáson való részvételükkel kapcsolatban. Ebben arról adnak tájékoztatást, hogy bár örömmel fogadták a tanácskozásra való meghívást, nehezményezik, hogy a SZOT-on kívül szerveződött többi, a TDDSZ-nél kisebb taglétszámú független szakszervezetet nem hívták meg. A levél szerint a szervezet eredetileg a szolidaritás szellemében kívánt részt venni a tanácskozáson, de most éppen e szakszervezeti szolidaritás jegyében mégsem vállalkoznak a meghívás elfogadására. Fel kell oldanunk azt a szigorú elhatárolást, amely szerint a szakszervezetek szerveződése vagy szakmai, vagy ágazati. Ügy gondolom, hogy történelmi tradíciónknak, mai viszonyainknak és a jövő követelményeinek akkor tudunk megfelelni, ha a döntés jogát a legilletékesebbre, a tagságra bízzuk: a szakmai és ágazati szerveződés milyen kombinációjától várják érdekeik jobb feltárását, hatékonyabb érvényesülését. Természetesen egy ilyen módon működő szakszervezeti mozgalomban más a döntési mechanizmus is, mint amihez eddig szoktunk. Nem járható a minden egyes kérdésben többségi alapon hozott döntések, kötelező határozatok útja, azaz nem tartható fenn a demokratikus centralizmus eddigi elve és gyakorlata. — Ahhoz, hogy az elmondottak a valóságban is érvényesüljenek, hogy a szakszervezeti mozgalom a vázoltak szellemében működhessen, új alapszabályra, illetve javasolt nevén: új alapokmányra van szükség. Ennek kidolgozásához kérünk felhatalmazást az országos értekezlettől. Itt szeretném megemlíteni azt a kérdést is, hogy javaslatunk értelmében a létrejövő szövetség nevét is célszerűnek tartjuk megváltoztatni. Nem azért, hogy átfessük a cégtáblát, hanem azért, mert a javasolt új elnevezések pontosabban kifejezzék a szándékolt új tartalmat. Ami a konkrét elnevezést illeti: én személy szerint a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést ajánlom. A szervezeti elképzeléseket illetően vannak más természetű aggályok is. Nem kevesen féltik a szakszervezeti mozgalmat a széthullástól és ezt a félelmüket összekapcsolják az előzőekben vázolt szövetségi jellegű szerveződési elv alkalmazásával, azaz ez utóbbiban látják a fő veszélyt. Meggyőződéssel vallom, hogy éppen az ellenkezője igaz. Ha nem alakítják át szervezetünket, akkor nem marad együtt a tagság. Az egy más kérdés, hogy magának az átalakulásnak is vannak veszélyei, nehézségei, de ezeket elkerülhetjük, legalábbis mérsékelhetjük. A szakszervezetek tudatában vannak az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetének — mondotta a továbbiakban Nagy Sándor. — Az Ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán az ország valós gazdasági, nemzetközi pénzügyi terheiről nyilvánosságra hozott adató* azonban számunkra is megdöbbentőek voltak. A reális elszámolás hiányában szembesültünk most már évről évre visz- szatérően azzal a megmagyarázhatatlan ellentmondással, hogy a látható erőfeszítések, az életszínvonal korlátozása ellenére a népgazdaság helyzete tovább romlik, a kialakuló gazdasági helyzet a várt(Folytatás a 3. oldalon.) Új típusú egység Pártkapcsolatok Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházéban fogadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina pártelnök vezetésével tartózkodik hazánkban., A delegáció tagja Antonio Resk, a BKP tagja, a párt Sao Pauló-i városi bizottságának titkára. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi változások hátteréről és fő vonásairól, az MSZMP megújulási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű feladatokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zajló demokratizálódási folyamatokról, a brazil kommunisták tevékenységéről. A találkozón a két párt vezetője megállapította, hogy a világ előtt álló új kihívások jelentősen érintik a nemzetközi kommunista mozgalmat is. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a Brazil KP kész elősegíteni a mozgalom meg újulását, az új típusú egység megteremtése, a realitásokhoz való fokozott alkalmazkodás, az együttműködés fejlesztése útján. Összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására, a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására, az illetéktörvény módosítására, a társadalombiztosítási alapra, a szakképzési hozzájárulásra és a szakképzési alapra, a polgári törvénykönyv módosítására, a külföldiek magyarországi befektetésére, az alkotmány módosítására, az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 19SS. évi 23. törvényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság bejegyzése cégjegyzékbe kötelezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, Illetve a tanácsi szakigazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendeletet is módosította annak érdekében. hogy a kincstárjegy a jövőben újabb, korszerűbb formában is megjelenhessen. A testület személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé megválasztotta dr. Petrik Ferencet, aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt a hivatali esküt letette. Az eskütételen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. december 31-i hatállyal Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Krasznai Lajos alezredest — a Pest megyei pártbizottság korábbi első titkárát — vezérőrnaggyá kinevezte. (Folytatás a 3. oldalon.) A magyar sajtó napján Vácott Elismerés a segítőtársaknak A szabad sajtó az a szellemi tükör, amelyben egy nép megpillanthatja önmagát. Marx sajtóról írott gondolataival vezette be köszöntőjét dr. Olajos Mihály, a váci pártbizottság első titkára a magyar sajtó napja alkalmából rendezett megyei ünnepségen, a váci Bartók Béla Zeneiskolában. A megemlékezésen részt vett többek között Csikós József, az MSZMP KB sajtóalosztály-vezetője, Simányi József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének titkárságvezetője és Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettese. Az idei sajtónapnak az ad különös jelentőséget, hogy hetven esztendeje, 1918. december 7-én jelent meg a Magyar Kommunista Párt lapja, a Vörös Újság. S hangsúlyossá teszik ez az ünnepet a társadalmunkban végbemenő változások is, hiszen az újságírók a közélet részvevői, akik nemcsak közvetítik, de formálják is azt. Dr. Olajos Mihály ünnepi megemlékezése után Bárd András, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője köszöntötte az ünnepség vendégeit, újságírókat, lapterjesztőket, kiadói és postai dolgozókat, és lapunk külső munkatársainak, tudósítóinak adott át jutalmakat. Pest Megyei Hírlap Emlékplakettet kapott Apáthy-Tóth Sándor ceglédi fotóművész. Elismerésben részesült Csiba József, gödöllői tudósító; Papp Rezső, a Váci Hírlap külső munkatársa, Bozó Emil levelező, Solymosi László dunakeszi és Széles Tamás váci sporttudósító. Munkánk nélkülözhetetlen segítői, a nyomdászok nevében Gondi Lajos részesült könyvjutalomban. A Pest Megyei Hírlap terjesztésében elért eredményeik elismeréseként emlékplakettet vehetett át Bárd Andrástól Bondor László, az Örkényi Béke Tszt főkönyvelője; Koller Istvánná, az MSZMP Dunakeszi Bizottságának politikai A próbabevaPJás sikerült Bonyolult a nyomtatvány A személyi jövedelemadóval kapcsolatos próbabevallások tapasztalatairól tájékoztatta az újságírókat Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke pénteken a hivatalban. Elmondta, hogy szeptemberben 11 ezer nyomtatványt küldtek szét az adófizető állampolgároknak. Ebből 7700 érkezett vissza, amelynek 25 százalékát hibátlanul töltötték ki az érintettek. A visszaérkezett bevallások 20 százalékánál kisebb, 50 százalékánál jelentős hibát fedeztek fel az ellenőrzések során. Megállapították: a hibák elsősorban azzal magyarázhatók, hogy meglehetősen bonyolult volt a bevallási nyomtatvány és sok esetben az útmutatót sem értették meg az állampolgárok. Okulva az eddigi tapasztalainkból, új bevallási nyomtatványokat dolgoztak ki, amelyek terjedelme lényegesen csökken, várhatóan három oldal lesz. Külföldi — angol, amerikai és svéd — szakértők tanácsait is kikérték az új útmutatók elkészítésénél. Ezekben a szöveges leírás mellett már rajzok is segítséget nyújtanak az eligazodáshoz. December végén, január elején már hozzá lehet jutni azokhoz az egységcsomagokhoz, amelyek két példány adó- bevallási nyomtatványt, útmutatót, valamint a befizetéshez szükséges csekket tartalmazzák. Ezek az egységcsomagok ingyenesek lesznek. A bevallást a magánszemélyeknek március 20-ig, egyéni vállalkozóknak február 28-ig kell eljuttatniuk a lakóhely szerinti illetékes adófelügyelőségekhez. A bevallásokat s az adókülönbözet befizetését valamennyi postahivatalnál elfogadják. Sütő Dezső elmondotta; a jelenlegi rendszerben mindenkinek adóbevallást kell készítenie, akinek adóköteles jövedelme van. Dr. Olajos Mihály köszöntötte a sajtó dolgozóit munkatársa; Kökényest And- rásné, a gödöllői postahivatal hírlapfelelőse és Tóth József - né, a pilisi postahivatal hírlapfelelőse. Ezt követően a Népszabadság terjesztésében elért eredményeikért a Népszabadság emlékplakettjét adta át Horácski József Almádi István- nénak, a szigetszentmiklóSi postahivatal hírlapfelelősének; Esztergomi Istvánnak, a budaörsi pártbizottság politikai munkatársának; Gazsi László- nénak. a budakeszi postahivatal hírlapfelelősének; Kotricz Péternének, az érdi pártbizottság politikai munkatársának és Tóth Miklósnak, a ceglédi postahivatal kézbesítőjének. A Budapest-Vidéki Posta- igazgatóság nívódíjpályázatot hirdetett a posta munkájának bemutatására. A Pest Megyéi Hírlap munkatársának, Máza Katalinnak Katona István, a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság postaforgalmi vezérigazgató-helyettese adta át a díjat. Az ünnepség résztvevőinek a Bartók Béla Zeneiskola pedagógusai és növendékei adtak színvonalas műsort, amelyben fellépett Bednarik Anasztázia, az iskola tanára orgonán és az iskola ütős zenekara.
