Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. DECEMBER 23., PÉNTEK Érden a városi tanács ható­sági osztálya tavaly 49 esetben változtatott pénzbeni bírságo­lást, szabálysértési ügyekben, elzárásra, s háromra ténylege­sen sor is került. Ha jövő év elejére elkészül az idei statisztika, senki nem fog meglepődni azon, ha a vég­eredmény az említett számnak több mint a kétszerese lesz. Ezeknek a szabálysértési ügyeknek a lebonyolítása lát­szólag egyszerű, mert ha meg­van a tettes, az elkövetés bizo­nyítható, akkor elindítja az el­járást a vétkes ellen. Ám egy­re gyakoribb, hogy az idézé­sekre nem jelennek meg az el­követők. ilyenkor szükségsze­rűen kell alkalmazni a rendőri elővezetést. Csakhogy az előve­zetés pénzbe kerül, a közigaz­gatási határig 800 forint, a vá­ros területén pedig a tárgya­lásra kísérés 250-től 500 forin­tig terjedhet. Gyakorlati tapasztalatok ve­tették fel a kérdést: mi törté­nik akkor, ha a szabálysértő nemhogy a pénzbírságot, még az elővezetés vagy kísérés költ­ségét sem hajlandó megfizetni, vagy nem is tudja, mert állan­dó jövedelme, elkobozhaó va­gyona nincs. ACELSZERKEZETI RT. Tápiószelén A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat is az elavultnak ítélt vállalati struktúra átalakítá­sával próbálja gazdálkodását megreformálni. Rövid hír tu­datja, hogy december 21-én a tápiószelei acélszerkezeti gyá­rát részvénytársasággá ala­kította. Már a nyáron meg­szűnt a gyárak közötti szoros kötődés, s ez lehetővé tette, hogy készüljenek az önálló­ságra. A tápiószeleiek a leg­fontosabbnak az üzleti kapcso­latok kiépítését tartották. Több, keményvalutát hozó szerződés bizonyította a gyár életképességét. Nem véletlen, hogy részvényvásárlással sza­vazott bizalmat a tápiószelei gyárnak a Kohászati Gyárépí­tő Vállalaton kívül a Csepel Művek, a Vasmű, a Nikex, a December 4. Drótmű, a Fer- roglóbusz, a Tápiószele és Vi­déke Áfész, a Nagykátai Ta­karékszövetkezet és a Tápió­szelei Tanács. A KGYV Acél- szerkezeti Rt. alaptőkéje 300 millió forint. A részvénytár­sasági forma — remélhetőleg — lehetővé teszi régi sérel­mük orvoslását is, nevezete­sen, hogy az itteni munkások fizetése 30 százalékkal alacso­nyabb volt, mint a központ­ban dolgozóké. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az 1989/ 90-es tanévtől kezdődően infor­matikus könyvtáros szak indul, amelyhez a bölcsészettudomá­nyi karon elsősorban az angol (tanári) szakot, a természettu­dományi karon elsősorban a kémia (tanári) szakot (eseten­ként más bölcsész- vagy TTK-s szakot is) lehet felven­ni. Az informatikus könyvtáros szak célja olyan egyetemi vég­zettséggel rendelkező szakem­berek képzése, akik a hagyo­mányos könyvtári ismeretek mellett elsajátítják az infor­mációk rendszerezésének és feldolgozásának képességét, valamint a modern számító- gépes rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket, beleértve az ön­álló gyakorlati alkalmazásuk­hoz szükséges tudnivalókat. Ezek birtokában alkalmassá válnak számítógépes rendszer- fejlesztési feladatok ellátására is. A hallgatók oklevelébe az informatikus könyvtáros be­jegyzés kerül. Végzés után le­hetőség nyílik a különböző (is­kolai, közművelődési, tudomá­nyos és szak-) könyvtárakban történő elhelyezkedésre vagy pedig a társadalmi szükségle­tekkel és a technológiai fejlő­déssel párhuzamosan fejlődő M önszerveződéses alapon a hét elején megalakult Sziget­halmon a munkásőr baráti kör. Mit takar az elnevezés? Mi­lyen célból hozták létre? Kik­nek a részvételére számíta­nak? Ezekről érdeklődtünk a kör megszületésében kezdemé­nyező szerepet betöltő Paulin Bélától, a nagyközségi pártbi­zottság tagjától. Kedden este alakult meg a munkásőr baráti kör, egyelőre húsz taggal. Háromtagú ideig­lenes vezetőséget is választot­tunk, amelynek az lesz a fel­adata, hogy tovább bővítse a kört, érdeklődő embereket nyerjen meg a szervezendő összejöveteleknek. A munkás­őr baráti kör egy helyi közös­ségi fórum szeretne lenni, amelyben az aktív és nyugál­lományú munkásőrökön kívül mindenkit szeretettel várunk, aki egyetért az ország szocia­lista céljaival és mélyebben kíván tájékozódni a helyi és országos közéleti, politikai és egyéb kérdésekről. Tehát nem egy zárt közös­ségről van szó? — Egyáltalán nem. Ogy is mondhatnánk: a munkásőrök barátait szeretnénk megnyer­ni, olyan embereket, akik tá­mogatják a Munkásőrség te­vékenységét, a testület céljait. Természetesen közösségi, talál­kozási lehetőségeket is szeret­nénk teremteni a kör létreho­zásával a leszerelt, vagy tar­talékos állományú munkás- őröknek. Számítunk a község­beli ifjúgárdistákra is, de vár­juk a körbe a szigethalmi ér­telmiségieket is, akik helyben dolgoznak, vagy más, közeli munkahelyen tevékenykednek és igazában alig ismerik egy­mást. Egy sajátos fórumát sze­retnénk meghonosítani a he­lyi közéletnek, ahol a baráti kör tagjai egymással és meg­hívott vendégekkel folytatná­nak eszmecserét, kötetlen be­szélgetést a legfontosabb he­lyi és országos kérdésekről. A tájékozottság javításához olyan lehetőségeket alakítanánk ki, amelyen a résztvevők mélyebb ismereteket 1 szerezhetnének, mint amire egy-egy újságcikk elolvasása, rádió-, tévéműsor meghallgatása, megnézése le­hetőséget ad. megvalósításánál hasznosíthat­nak a tanácsi szervek dolgozói. Tervezünk különböző baráti találkozókat, üzem-, tsz-láto- gatásokat is. De ezek mellett a kötetlen eszmecseréket, külön program nélkül létrejövő be­szélgetéseket, Ismerkedéseket is igen fontosnak tartjuk. Üjra hangsúlyozni szeretném, a ba­ráti kör teljesen nyílt, bárki látogathatja az összejövetele­ket, csupán a kör tagjaitól kér­jük a Munkásőrséggel kapcso­latos gondolatok, célok meg­értését és elfogadását. Egyéb­ként az alakuló ülésen részt vett ősi Tamás, a nagyközség pártbizottságának titkára és Baráth László, Ráckeve mun- kásőrparancsnoka is. A baráti kör háromtagú, ideiglenes ve­zetőségének elnöke pedig Dó­zsa Lajos lett. Szeretnénk a község minden rétegéhez el­jutni és megnyerni — elsősor­ban változatos programjaink­kal, kötetlen összejöveteleink­kel — minél több szigethalmi embert. P. G. Százötödik születésnap Mészáros István kápolnásnycki lakos betöltötte 105. élet­évét, és ezzel Fejér megye — de talán az ország — egyik leg­idősebb polgára. A Kápolnásnyék melletti grófi tanyán szüle­tett 1883-ban. Tcjszállító munkás volt. Hat gyermeke közül há­rom még él. Rozália 62, Teréz 63 és Ferenc fia 71 éves. Nyolc unokája és 10 dédunokája van. Egészséges, szemüveggel olvas, mindössze hallása romlott meg kissé. AJÁNDÉKOK A RÁSZORULÓKNAK Emberség a gyakorlatban Musits Antal Imre, a lágy­mányosi Szent Adalbert-temp- lom plébánosa ruha- és játék­csomagokat pakol a Wartburg­jába. A hívek gyűjtötték ösz- sze. Már elvitte ajándékait az Aga utcai nevelőintézetbe, a pomázi Munkaterápiás Inté­zet egyik részlegébe, most Pi- liscsabára tart, a Bétel Evan­gélikus Gyermekotthonba. Elkísérem útjára én is. A gyermekotthonban isme­rősen üdvözli a plébánost a vezetőnő, Szűcs Piroska. Az atya 4—5 éve rendszeresen el­hozza a hívek ajándékait. Nagy dolog az még manapság is, hogy a katolikus plébános az evangélikus otthonba viszi a játék- és ruhacsomagot. Azért is, mert létezik éppen itt me­gyénkben római katolikus sze­retetotthon is, másrészt, ha az évszázados ellentétekre gon­dolunk, akkor ez dicséretes to- larencia a másik vallásfele­kezet irányában, amely az új nemzeti megértés szempontjá­ból is nagyon fontos. Meg is kérdezem a plébános atyát, hogy nem zavarja-e ez a do­log. Csodálkozva néz rám. Ö a rászorulóknak visz néhány csomag holmit, s e percben eszébe sem jut, ki melyik val­lásnak a híve. A Bétel Gyermekotthonban értelmi fogyatékos és mozgás- korlátozott gyerekek vannak, akik soha nem lesznek képe­sek az önálló életvitelre. S va­lójában már nem is igazi gye­rekek, hisz a 70 beutalt közt csak 9-10 kiskorú van. Az otthont az evangélikus egyház tartja fenn, de az állam fizet minden beutalt után., A rak­tár éppen megtelt, már el­küldték csomagjaikat az NDK-, NSZK-beli és a holland egy­házak. Musits Antal Imre plébá­nossal visszaülünk a Wart­burgba. Irány Ipolytölgyes, a római katolikus egyházi szere­tet szolgálat Szent Erzsébet egészségügyi gyermekottho­na. Itt nyolcvan ápolt él, ha­sonló szellemi állapotban, mint Piliscsabán. Az intézmény a parókiához csatlakozó szép modern épület. Az egyház épít­tette, de lényegében az állam tartja fenn, a beutalás! jog is állami. Zárlat van az influen­zajárvány miatt, így nem ta­lálkozhatunk az ápoltakkal. Egy Trabantból éppen pakol ki egy fiatalember, ő a kis­pesti Nagyboldogasszony plé­bánia ajándékait hozta. Utána mi is behordjuk a holmit az atyával. Egy hatalmas festmé­nyen Szent Erzsébetet látjuk gyerekek között. A folyosó fa­laira a beutaltak rajzoltak, ér­dekes és otthonos a gyerek- rajz-dekoráció. Egy másik ré­szén sok-sok színes tenyér lenyomata fedi a falat, dí­szek függenek, mindenütt szín és játékosság. A ruha­adományokra nagy szükség van, hisz a nyolcvan ápoltról hamar leszakad az ing, a nad­rág. A gondozók nehéz, ideg­őrlő munkát végeznek. Szol­gálatnak tekintik. Egyikük, PizI Jánosné így vall erről: — Nagybörzsönyben lakom, öt éve eltemettem a fiamat 19 évesen. Autóbaleset áldoza­ta lett. Kislányom és unokám van. Két éve ez a munkahe­lyem. Ügy érzem, közelebb kerültem a Jóistenhez, azál­tal, hogy itt dolgozom. Na­gyon szeretem a gyerekeket. Átányi László NEM LÉGÜRES TÉRBEN i tagadás, a mostani viharos időkben az emberek egy része el­fordul a politikától, közöm­bössé válik, a magánéletbe menekül. Mások viszont szin­te megrészegülve vetik magu­kat az eddig távolinak hitt politikai küzdelmekbe. Akad­nak olyanok is, akik önma­guk arcképét festik át, tuda­tosan, ösztönösen. Az eddig rugalmasnak ismert vezető például — ahogy a köznyelv mondja — átmegy diktátorba, még a legkisebb változásokat is ellenzi környezetében. A másik pedig — aki közismert volt merevségéről, vonalas- ságáról —• átmégy demokra­tába, túl akar licitálni a leg­hangosabb ellenzékin is. Van aki most találja meg igazi énjét, van, aki épp most ve­szíti el, s van olyan is, aki­nek igazában nem is volt, nincs is saját énje. Tény viszont, hogy a zajló politikai élet hatást gyako­rol az emberre, a szélsősé­ges esetektől eltekintve, mind többen kezdik felismerni, a politikai eligazodás, tájéko­zottság, tisztánlátás — már amennyire ez lehetséges — napjainkban olyan belső igénnyé válik, ami elől nem nagyon lehet kitérni. A vá­lasz sokféle lehet, ahogyan az elején is említettük, de való igaz, az emberek eny- nyit talán csak a felszabadu­lást követő közéleti pezsgés időszakában politizáltak. S ez alatt nemcsak a pulpitusokon elhangzó vitákra, nyilvános politizálásra gondolunk, ha­nem a négy-, hatszemközti, kötetlen politizálásra, amit igazában nem is nevezünk így. Egyszerűen az emberek többet beszélgetnek, vitatkoz­nak, hol higgadtan, hol indu­latosan, hol tájékozottan, hol egészen tájékozatlanul. Mindez egyúttal tükörképe annak a politikai kultúrának, amely jellemzi országunkat. Kár lenne újra és újra kese­regni a sokat emlegetett pol­gári demokratikus hagyomá­nyok hiányán, majd a felsza­badulást követő időszakra jel­lemző politikai pezsgés elsor­vadásán. Közismert, hogy a politikai kultúra elsajátításá­nak és gyakorlásának jóidéig az elemi színterei is hiányoz­tak. Szándékosan mondom így az állampolgároknak — de azt is mondhatnám, a párt tagjainak is. Sok volt az írott és íratlan tabu, sorompó a gondolkodás, a szabad véle­ménynyilvánítás, az egyéni nézőpont kifejtése előtt. S még nem beszélhetünk telje­sen múlt időben, még nincs nagyon mit ünnepelnünk, az út elején vagyunk. Ügy tűnik, az igazmondást is újra és újra tanulnunk kell. Még inkább annak a felismerését, mik az igazmon­dás kritériumai, hány arca van a vélt, vagy valós igaz­ságnak, mindenki számára igazság-e amit annak gondo­lunk, a többség vagy a ki­sebbség igazsága hordozza-e a nagyobb etikai értéket. S még sorolhatnánk tovább az egyéni tapasztalással és a gyakorlatban is igazolt építő­kockákat, amelyek nélkül aligha beszélhetünk politikai kultúráról, amelynek fejlesz­tése politikai és társadalmi érdekké kezd előlépni. Ezt a párt alapozta meg. Elég töb­bek között a Politikai Főis­kola átalakulóban lévő belső arculatára egy pillantást vet­ni^ párt legmagasabb szin­tű politikai tanintézete az új oktatási évtől már a hivata­los állásponttól eltérő nézete­ket vallókat is asztalhoz hív­ja, vitafórumokat szervez, nyitottá teszi oktatását. Kor­szerű központja kíván len­ni a politikai kultúra formá­lásának. Sajátos eszközeivel hasonlót tesz a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­ga is, amely mindinkább a hallgatóság érdeklődése, igé­nyei szerint alakítja temati­káját, nagy teret adva a tár­sadalom röntgenezésében fon­tos szerepet betöltő szocioló­giának, a vezetés és szervezés tudományának, nem kevésbé a politika tudományának és pedagógiájának. Hasonlóan részt vállal a politikai művelt­ség terjesztéséből a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete is, elsősor­ban a filozófiai, hadtudomá­nyi, jogi, történelmi, közgaz­dasági szakosztályok tematiká­jának és ismeretterjesztő mód­szereinek megújításával. Igaz azonban a mondás eb­ben az esetben is, a politikai műveltséget sem lehet csak úgy a fejekbe tölteni, kell ehhez a befogadó igénye, akarata, erőfeszítése is. S ez akkor válik tömegessé, ha a saját politikai műveltségük megalapozásán, pallérozásán munkálkodók személyes ta­pasztalatai is megerősítik, nem légüres térben mozog­nak, nem elvont politikai is­mereteket és szándékokat nö­vesztenek fel magukban, ha­nem cselekvő részesei lehet­nek az eseményeknek. Ma­napság nem azért igyekeznek magasabb politikai műveltsé­get szerezni az emberek — nem is mindig iskolai for­mában — hogy általuk ma­gasabb beosztásba kerüljenek, hanem önmaguk teljesebbé tétele miatt. em kétséges, politikai életünk további gazda­godásától, a politika tényleges demokratizálásának mértékétől is függ, vajon az elhúzódó, kertjeiket művelő emberek tábora fog-e szapo­rodni, vagy mind többen fel­ismerik: most valóban tér és lehetőség nyílik a felelős po­litizálásra és nem csupán a szavak csépléséröl van szó... Páll Géza N í Ha az adós nem tud fizetni Mibe kerül az elővezetés? Fogas Lajosné szabálysértési főelőadót és Kiss Imrénét, az adócsoport vezetőjét kérdeztük a kevésbé ismert témáról. A két szakember szerint Ér­den nem jellemző a kényszerű rendőri kísérés, annál inkább az elővezetés, mert a városnak nincs büntetésvégrehajtási in­tézete, a legközelebbiek Pán- halmán és Baracskán vannak. Ha az elkövető nem fizeti be a költséget a határozat jog­erőre emelkedésétől számított 15 napon belül, s nem él a fel­lebbezési lehetőséggel sem, ügyét átteszik az adóhatóság­hoz.v Ám hjába az adóügyi jog­szabályok, ha a szabálysértő fi­zetésképtelen, az eljárási költ­ség behajthatatlan. Ilyen eset­ben az ügy két évig is hever­het ad acta, amikor végül is elévül. így, ha a szabálysértési bírságot átváltoztatják elzárás­ra, akkor elvész a kirótt bír­ság, majd az elővezetési költ­ség is. Az ilyen vagyontalanokkal szemben hatástalan marad a pénzbírság vagy akár az el­zárás is, ha a társadalmi oko­kat nem sikerül megszüntetni. Aszódi László Antal Szigethalmi fórum Munkásőr baráti kör alakult Nem reménytelen vállalko­zás ez az olyan községben, ahol az ott élők zöme nem helyben dolgozik és csak es­tére tér haza? — Pontosan ez a sajátos helyzet is foglalkoztatott ben­nünket, amikor a baráti kör megalakítását elterveztük. Ügy gondoltuk, ha lesz helyben egy összejöveteli lehetőség, ahová mindenkit szívesen várunk, nem kell a kör tagjai sorába belépni mindenkinek, aki a rendezvényeket látogathatja, kialakulhat egy mag, amelynek a tagjai a jelenleginél jobban érdeklődnek a helyi és orszá­gos kérdések, nem kevésbé egymás iránt. Nem lesz ez így túl partta­lan fórum, közösség? — Bízunk benne, hogy nem. Ugyanis minden fontos helyi kérdést — már kiforratlan ál­lapotában is — megvitatunk majd a baráti kör összejövete­lein és összegyűjtjük a hasznos javaálatokat, észrevételeket, melyeket a községfejlesztési feladatok kidolgozásánál és Informatikus könyvtáros szak indul Humán és reál érdeklődésűeknek vállalati, illetve önálló infor­mációs-dokumentációs rend­szerekben vállalt munkavég­zésre. Ide tartoznak a már lé­tező, illetőleg tervezett vagy pedig a.közeljövőben ..szükség­szerűen kialakuló politikai, igazgatási, kulturális, jogi, szo­ciológiai (köz-), gazdasági, sta­tisztikai, orvostudományi, egészségügyi, gyógyszerészeti, természettudományos, ipari (el­sősorban kémiai vagy vegy­ipari), nyomdai, lexikális, ok­tatási és nyelvi (elsősorban an­gol nyelvi) információs rend­szerek, illetőleg adatbankok. Az első két tanévben az úgynevezett alapozó tantár­gyak (bevezetés a könyvtári és információs ismeretekbe, írás-, könyv- és könyvtártörténet, kommunikációelmélet, művelő­dés- és olvasásszociológiai do- ' kumentumleírás, katalogizálás, információtárolás és -keresés, osztályozási és információke­reső nyelvek, könyvtártan, könyvtárügy), a harmadik és negyedik évben az informati­kai szaktárgyak (informatika alapjai, bibliográfia és szaktá­jékoztatás, számítástechnikai alapismeretek, számítástechni­ka alkalmazása a könyvtári és információs rendszerekben, könyvtári és információs rend­szerek) oktatása folyik. Ugyan­csak a harmadik évtől kezdőd­nek a speciálkollégiumok és a szakszemináriumok, amelyek a szűkebb pályaorientációt, il­letve a szakdolgozat előkészí­tését segítik elő. Az ötödik év­ben a könyvtári vezetés- és szervezéselmélet, valamint a művelődés- és könyvtárpoliti­ka szerepel a tantervben, a hosszabb zárógyakorlat mellett. Az alternatívaként megadott két szak lehetővé teszi mind a humán, mind pedig a termé­szettudományos beállítottság­gal rendelkező fiatalok jelent­kezését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom