Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) kőbánya nyereséges lett volna. És még valamit. Azt mond­ják, demokrácia csak ott ala­kulhat ki, ahol az erőszakszer­vezet nem tudja az egészet el­nyomni. A részleges hatalom a hatalom megosztásához vezet, s ez demokratikus társadalom­szerveződéshez. Sose volt iga- zabb Juhász Ferenc keserű jelzője: valóban „tékozló or­szág” a mienk. Javaslom tehát, hogy növel­jük az állami tulajdonú laká­sok, üzletek értékesítési há­nyadát. Javaslom a termelő­egységeknél létszámhígítás miatt fölvett vezetők létszá­mának radikális csökkentését. Javaslom a társadalmi szerve­zeteknek nyújtott támogatások 20 százalékos mérséklését. Sokat gondolkodtam, ilyen körülmények között javasol­jam-e a költségvetés elfoga­dását. Nemleges következte­tésre jutottam. Szavazzuk meg jobb híján, kényszerűségből a 4-es változatát a költségvetés­nek, azzal a módosítással: ne vegyék el a tanácsoktól az 500 milliós támogatást. Bízom ben­ne, hogy a Pénzügyminiszté­rium ezt máshonnan is ki tud­ja gazdálkodni. Javaslom te­hát: ezt az 50/0 milliót inkább a társadalmi szervezetek tá­mogatásából vonják el. KO VACS LÁSZLÓ: Differenciák kiegészítés Az elmúlt években gyakran hallottuk, hogy többet fogyasz­tottunk, de nem mindig jelöl­tük meg. hogy milyen terüle­ten. A többletkiadás a költség- vetés egyes területeire is igaz — mondta a képviselő, majd saját tapasztalatainak a tükré­ben elemezte, hogy mi vezetett a költségvetés egyensúlyi álla­potának megbomlásához. — Fokoztuk a jövedelem­centralizációt és a támogatá­sokat, ami elsősorban az át­lagos vagy ennél jobban mű­ködő vállalatokat sújtotta, és nem ösztönözte a • gazdálkodó­kat nagyobb teljesítményre. — A támogatások dinami­kus emelkedése nem segítette a merev, bürokratikus intéz­ményrendszer megváltoztatá­sát — emelte ki Kovács Lász­ló. — A radikális átalakítás nemcsak takarékossági okok­ból szükséges, hanem a társa­dalmi, gazdasági folyamatok felgyorsítása érdekében is. Mi­lyen utat kell választanunk? Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az intézkedések érdemi hatá­sa kevés, a valóságos egyen­súly megteremtését nem biz­tosítja. A kormány bizalmat kér a parlamenttől, a néptől. Én magam is úgy látom, bi­zalom nélkül nem lehet ered­ményes munkát yégezni. A képviselő befejezésül egy javaslatot terjesztett elő: — A májusi nyugdíjkom­penzációkor a társadalombiz­tosítás éljen a differenciálás lehetőségével. A 4 ezer forint alatti nyugdíjaknál 200 forint, 4—5 ezer forint között 150 fo­rint, 6 ezer forint felett pedig a javasolt 100 forintos emelést valósítsák meg. Az általam ja­vasolt változtatás éves szinten 1,2 milliárd forintos többlet- kiadással jár. Kérem, vizsgál­ják meg annak lehetőségét, hogy milyen pótlólagos forrá­sokból lehetne biztosítani eh­hez a fedezetet — mondotta befejezésül Kovács László. újabb korlátozásokkal kell-e fellépni. Vagy inkább nagyobb figyelmet kellene fordítani a takarékosságra. Horváth Fe­renc képviselő azt tette szóvá, hogy a nehéz gazdasági hely­zetben is szaporodnak a köz­pénzeken épülő, szuperluxus­igényeket kielégítő üdülők, va­dászházak, ahová nemritkán személyi használatú helikop­terrel érkeznek a hazai vendé­gek, nagy hatalmú, befolyásos emberek. S bár felróható a honatyának, hogy a jelenség­ből általánosít, a felszólalását követő taps jelezte: sokkal szi­gorúbban kellene osztogatni a közpénzeket. A vitában az is megfogal­mazódott, hogy valójában a Pénzügyminisztérium által előterjesztett változatok közül egyik sem tartalmaz reális vá­lasztási lehetőséget. A hozzá­szólások csak megerősítették, hogy a kormány a jövőben aligha állhat ki még egyszer ennyire egyoldalú, az elvoná­sokat a végsőkig növelő költ­ségvetési tervezettel a parla­ment elé. Mindenképpen át­gondoltabb pénzpolitikára van szükség, s ebből következően a cél csak az lehet, hogy a ki­adások további lefaragásával teremtsünk fedezetet az elvo­nások csökkentésére. Dr. Hor­váth 'Miklós a többség egyetér­tését bírta, amikor követelte, hogy a kormány következete­sen hajtsa végre a veszteséges vállalatok felszámolási prog­ramját, és radikálisan csök­kentse az államigazgatási ap­parátust. Lehetséges, hogy 1989 vé­gén egy ehhez hasonló terve­zetre már nemet mond a parlament. Ha csak a stabi­lizációs program keretében hozott intézkedések nem állít­ják meg a gazdasági és társa­dalmi válság felé vezető úton az ország szekerét. VILLÁNYI MIKLÓS: Cél a támogatáscsökkentés Sokan bírálták a költségvetést Nehezen hihető, hogy bárki is a képviselők közül megiri­gyelte a kormánytagok bár­sonyszékét, annyi kritikát, el­marasztalást kapott a költség- vetés vitájában a Miniszterta­nács. A felszólalók legtöbbje aggodalmának adott hangot, kifejezte azt a véleményét, hogy a pénzügyminiszter által előterjesztett változatok nem szolgálják igazán a stabilizá­ciós programot. Az elvonások növelése nem jár együtt azzal, hogy a hatékony termelés fi­nanszírozására és az indokolt szociális juttatásokra a jövő­ben az igényeknek megfele­lően többet költhetünk. Ép­pen ezért nem meglepő, hogy a honatyák végül az állami kiadások további lefaragására kényszerítették a kormányt. Többen foglalkoztak a pót­adó kérdésével is. Fábián Ká­roly megjegyezte: a pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával" áll elő, s tovább erősödik az el- vonó-elosztó, más szóval fosz- togató-osztogató mentalitás. A kormány persze azt mond­ja, kényszerhelyzetben van. Ezzel a képviselők is egyetér­tenek, ám azt már vitatják, hogy a szorzások közepette A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénz­ügyminiszter kapott szót. Vá­laszában felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány­zás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át ,az Országgyűlés. A továbbiak­ban elmondotta, hogy a kor­mány elhatározott célja a tár­sadalom működéséhez szüksé­ges kiadások számottevő csök­kentése. Szükség van. az úgynevezett háttérintézmények racionali­zálására, a felesleges, párhu­zamos intézmények megszün­tetésére is. Ugyancsak lénye­ges a gazdaságtalanul műkö­dő állami eszközök új műkö­dési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a fe­leslegessé vált vagyont érté­kesítsék. A vitában elhangzott meg­jegyzésekre reflektálva ki­emelte: jövőre 9 milliárd fo­rinttal csökken az agrárszek­tort érintő támogatások ösz- szege. Ennek azonban túlnyo­mó többségét az áremelések kiegyenlítik, fgy az agrárgaz­daság . vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Többen bírálták a Pénzügy­minisztériumot. hogy jelentős összegű, vállalati adóterheket engedett el a kormány felha­talmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva Villá­nyi Miklós ígéretet tett arra. hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. .Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. Villányi Miklós végezetül el­mondta, hogy a terv- és költ­ségvetési bizottságnak a par­lament elé terjesztett négyes számú ‘ tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figye­lembe veszi a 20 milliárd fo­rintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támoga­tási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügypolitikai törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében el­fogadásra ajánlotta. Kevesebb lesz a különadó Ezt követően Puskás Sán- hogy a szünetben a bizottság dor, a terv- és költségvetési megvitatta a Király Zoltán ál­bizottság előadója lépett a tál előterjesztett úgynevezett mikrofonhoz. Beszámolt arról, támogatási csomagtervet. Pus­Ha a kormány kávézik, ak­kor nem érdemes beszélni. Er­re jutott Moravszki György Szabolcs-Szatmár megyei kép­viselő, az ebédszünet utáni el­ső felszólaló. Hiába függesztet­ték fel újabb két percre az Országgyűlés munkáját, az el­ső padsorok foghíjasak marad­tak. A képviselő csak akkor kezdett — immár harmadszor — a mondandójához, amikor a pénzügyminiszter végre meg­érkezett. Néhány kollégája azonban csak később került elő... ★ A parlament tulajdonképpen nem a bős-nagymarosi víz­lépcső építéséről szavazott ok­tóberben, hanem a kormány­nak adott bizalmat. A kor­mány föllélegzett, s azóta ke­vés információt kapnak a kép­viselők. Holott akkor olyan döntés született, hogy a beru­házás a teljes nyilvánosság mellett folytatódjék. Mindezt dr. Berdár Bélától (25. vk.. Bu­dakalász), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazga­tójától. az építkezés ellenőrzé­sére létrejött parlamenti ad hoc bizottság titkárától hallot­tuk. A bizottság kialakította munkaprogramját. E szerint mihamarabb napirendre tűzik az öreg Duna helyzetét, hely­színi szemlét tartanak a sziget­közi szivárgó rendszernél. Ar­ra ösztönzik a kormányt, hogy tárgyaljon a csehszlovák féllel a. kiegészítő beruházásokról. Meg arra is hogy vegyék számba valamennyi szennyező- forrást. készüljön program az elhárításukra, s mindehhez le­gyen pénzügyi fedezet. NOTESZLAPOK Minden javaslatot, kezdemé­nyezést — így az alternatív szervezetekét is — megvizsgál­ják. Szakmai kérdések megvi­tatásába független szakértőket is bevonnak. A bizottság állás­pontja szerint a szennyvíztisz­títási program végrehajtása nélkül nem lehetséges az erő­mű csúcsra járatása. ★ ' Minden a pénz körül forog ezen az ülésszakon. És ugye szegény ember vízzel főz. Vagy még azzal se? Valameny- nyi fölszólalónak jár ugyanis egy mikrofon s egy pohár víz. A költségvetési vitában részt vevő Kiss István Bács-Kiskun megyei képviselő azonban csu­pán az előbbit kapta meg. Föl­nézett a papírjaiból, majd ki­szaladt a száján: mi az, már víz sincs? Na, jó úton hala­dunk ... Ilyenkor ez kerül a jegyzőkönyvbe: derültség a te­remben. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter (7. vk., Cegléd) képtelen szabadulni az újságíróktól. Két lépést se te­het a folyosón anélkül, hogy valaki meg ne állítaná. A ka­tonai kiadások csökkentése, az alternatív katonai szolgálat kérdései mellett az váltja ki a legnagyobb érdeklődést, hogy egy teljes szovjet páncélos hadosztályt vonnak ki hazánk területéről. Azt tudakoltuk a minisztertől, mi lesz a meg­üresedő létesítmények sorsa? Netán a Magyar Néphadsereg birtokába kerülnek, vagy eset­leg polgári célra hasznosítják azokat? — Konkrétumokkal nem szolgálhatok, még nem tisztá­zódtak a dolgok. Azt minden­esetre figyelembe kell venni, hogy ezeket a létesítményeket a szovjet egységek hozták létre, szovjet forrásokból. Megkérdeztük Kárpáti Fe­renciül azt is: hogyan érinti a kormányzati munka korszerű­sítése a Honvédelmi Miniszté­riumot? — Ez a döntés valamennyi főhatóságra, minisztériumra, így a honvédelmi tárcára is vonatkozik. Szervezeteket von­tunk össze, csökkentettük a létszámot. Mérsékelni akarjuk az adminisztrációt is, amely — nemcsak a minisztériumban, hanem a csapatoknál is — a hatékonyság rovására megy. Annyit még elárulhatok: a munka nem fejeződött be. Sokan szorongatták dr. Vo- na Ferenc (16. vk., Ráckeve) ráckevei körzeti állatorvos ke­zét, miután a parlament — a kormány ellenére — elfogad­ta javaslatát: ne a tanácsok­tól, hanem a társadalmi szer­vezetektől vonjanak el 500 millió forintot. Ám akadt en­nél drasztikusabb indítvány is, amely szerint 50 százalékkal kell csökkenteni e szervezetek költségvetési támogatását. Ez Király Zoltán Csongrád me­gyei képviselő véleménye. De mit szól ehhez dr. Dobi Ferenc (6. vk., Tápiószele), a Mező­gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete fő­titkára. — Azzal nem értek egyet, hogy a tanácsoktól vonják el a pénzt, óm azt túlzásnak tar­tom, hogy felére csökkentsék a társadalmi szervezetek, ez esetben a szakszervezetek tá­mogatását. Ez már a politikai munka rovására menne. Ez nem jelenti azt, hogy ellene vagyunk az ésszerűsítésnek, a korszerűsítésnek. Ezt bizonyít­ja az is, hogy az utóbbi időben a szakszervezeti központban 28, a megyei szervezeteknél 20—22 százalékkal csökkentet­tük a létszámot. Dr. Dobi Ferencnek akad egyéb hozzátennivalója is a vitához. Például az, hogy a mezőgazdaság legalább olyan arányban részesüljön a költ­ségvetésből, mint amennyit le­tesz az asztalra. Ez vonatko­zik a szakszervezethez tartozó többi ágazatra is. Az pedig különösen irritálja a dolgozó­kat, hogy különböző szakmák bér- és. egyéb követelésekkel állnak elő. Ezek mögött nem mindig van az igényeknek megfelelő teljesítmény. Pa­naszkodni, követelni ők is tud­nának ... ★ Karácsonyi hangulat iion a Parlamentben is. Az aulában ott a fenyőfa, de valahogy nem olyan, mint amit a koráhbi években megszoktunk. Nem annyira sudár, nem annyira dús, és mintha a díszeket is lespórolták volna. Jól illik az elfogadott költségvetéshez. Kövess László kás Sándor kitért arra is:Vo- na Ferenc felvetette, hogy a négyes számú változatban sze­replő, a tanácsok támogatását 500 millióval csökkentő el­képzeléssel nem ért egyet. He­lyette javaslatot tett a társa­dalmi szervezetek támogatá­sának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott ál­lást foglalni ebben a kérdés­ben, ezért az eredeti indít­ványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 szá­zalékos különadót ajánló ter­vezetén sem. Egyetértett azon­ban azzal, hogy a vitatott kér­déseket a reformbizottság jö­vő évben tárgyalja meg és foglaljon állást. Kérte az Or­szággyűlést,. hogy a terv-, és költségvetési bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják el. Ezután a törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő in­dítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Hor­váth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a tá­mogatási albizottság létreho­zására és működésére vonat­kozóan, a reformbizottságnak átadta. A költségvetési tör­vényjavaslat kifejezetten, szö­vegszerű módosítására nem tettnek külön indítványt a kép­viselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a ta­nácsok támogatásának érintet­lenül hagyásáról — szavaztak. Ezzel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítvá­nyát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25 tar­tózkodással nem, fogadták el a kormány álláspontját. Az elnök Villányi Miklósnak adta meg ezután a szót, aki ki­fejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetési egyenleg rová­sára javasolta a tanácsi támo­gatások csökkentésének elha­gyását, hanem egyúttal indít­ványozta a társadalmi szervek támogatásának • mérséklését. Ezért kérte, hogy e .két javas­latról együtt szavazzon az Or­szággyűlés. X parlament két­séget kizáró többséggel, 57 el­lenszavazattal és 17 tartózko­dással úgy döntött, hogy a ta­nácsok támogatását a költség- vetés kiadási oldalán 500 mil­lió forinttal megtartja, és he­lyette ennyivel csökkenti a tár­sadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és költ­ségvetési bizottság négyes szá­mú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazat­tal és 13 tartózkodással — vok­soltak e változat mellett. Ez fe­leslegessé tette, hogy külön- külön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminisz­ternek a tartalék felhasználá­sára vonatkozó kiegészítő ja­vaslatáról is. Ezt kétséget ki­záró többséggel — 15 ellensza­vazattal és 17 tartózkodással — fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általános­ságban is elfogadják-e. Az Or­szággyűlés a Magyar Népköz- társaság 1989. évi költségveté­séről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartóz­kodással — törvényre emelte Végül a vállalkozások 1989 évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról sza­vaztak a képviselők. A tör­vényjavaslatot a pénzügymi­niszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pe­dig azt javasolta, hogy a nye­reségadó alapja után 4 száza­lékos kiegészítő adókötelezett­séget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tar­tózkodással — fogadta el. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően az Or­szággyűlés tájékoztatást hall­gatott meg a nemzeti kisebb­ségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. SZŰRÖS MÁTYÁS: Fontos a pápai üzenet Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán saj­tóértekezlet keretében nyilvá­nosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén el­mondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nem­zeti kisebbségek jogainak tisz­teletben tartásáért. A doku­mentumot diplomáciai úton el­juttatták a magyar kormány­hoz is. — A pápai megnyilatkozás — amely egyaránt szól a hí­vőkhöz és az államokhoz — megítélésem szerint összhang­ban van kormányunk e kér­désben vallott és többször kinyilvánított álláspontjával, törekvéseivel. A pápai üzenet gondolatme­nete, az abban megfogalma­zott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alap­vető céljaival, mint a humánus szocialista társadalom, a de­mokratikus jogállam megte­remtése. Külön is hangsúlyoz­ta, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemze­tiségek alapvető kötelezettsé­geivel, így az állampolgári és társadalmi lojalitás érvénye­sítésével. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állásfogla­lása újólag megerősítené a pol­gári és politikai jogok egyez­ségokmányához való teljes kö­rű csatlakozásunkkal is kife­jezésre juttatott felfogásunkat, a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek fórumain előter­jesztett humanitárius kezde­ményezéseinket, közöttük a nemzetiségi jogok nemzetközi kodifikációjának igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett ma­gyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konst­ruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyház­közi, másrészt együttes álla­mi-egyházi rendezvények meg­tartását, esetleg nemzetközi keretekben is. A külügyi bizottság azt ja­vasolja, hogy az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalma­zott gondolatokat. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kér­te az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állás- foglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogal­mazásával és nyilvánosságra hozatalával. Tóth Károly megyés püspök (országos lista) a Magyarorszá- gyi Egyházak ökumenikus Ta­nácsa nevében, a magyarorszá­gi nem római katolikus egyhá­zak nevében, s ezen egyházak az Országgyűlésen is jelen lévő vezetőinek egyetértésével kife­jezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üze­nete nyomán az Országgyűlés figyelme újra ráirányul az egy­házaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Ország- gyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nem­zetközi dokumentum előkészí­tését, amely kodifikálja a nem­zeti cs etnikai kisebbségek jo­gait, az emberi jogok egyete­mes nyilatkozatához hason­lóan. A külügyi bizottság tájékoz­tatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés de­cemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az el- \ nöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. Csütörtökön a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja mun­káját a parlament.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom