Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

1988. DECEMBER 21., SZERDA 5 Menekülés a közelítő csőd elől Egymilliós célprémiumot ígérnek Igaz-e a tömeges elvándorlás Dabason? Maszeknak mentek a szerelők Ganz Vasúti Jármű Rt. néven hétfőn részvénytársasággá alakult a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat korábbi veszteséges üzeme, a járműgyár. Az új részvénytársaság alaptőkéje 1 milliárd 106 millió forint. Az Állami Fejlesz­tési Intézet 500 millió forinttal, a Budapest Bank Rt. 300, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt., a Magyar Hi­tel Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 100—100 millió forinttal, a Ganz Gépgyár 5 millió forinttal, a Ganz Acélszerkezet Vállalat egymillió forinttal járult hozzá az alaptőkéhez. A hétfői közgyűlés 7 tagú igazgatóságot és 5 tagú felügyelőbizottságot választott. Mint ismeretes, a korábbi Ganz-MÁVAG-ot szanálták, az egyes gyárak önállósodtak. Az összesen mintegy 17 milliárd forintos veszteség csaknem kizárólag a járműgyártásból adó­dott, ezért ezt a vállalatot a további eljárás során állami fel­ügyelet alá helyezték. Már a megalakulás pilla­natában tudható volt, hogy a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat előbb-utóbb csődbe megy. Nem történhetett más­ként, hiszen a korábbi ma­mutvállalat adósságainak nagy részét is rájuk rakták teherként. Nem mérlegelve igazán, hogy ezzel csupán egy sok kényelmetlenséggel járó elemzést és a következtetések alapján a döntő lépést odáz­zák el. Mint közismert, a lavinát a Dunai Vasmű leányvállalata, a Lőrinci Hengermű indította el azzal, hogy 33,5 milliós kö­vetelését behajthatatlannak ítélve, egyeztető megbeszélé­seket kezdeményezett. Idő­közben kiderült, hogy az el­múlt hónapokban felhalmo­zódott, több mint 1 milliárd 600 milliós teljesítetlen szál­lítói igény csak egy csepp a tengerben, mert súlyos mil­liókkal tartozik a vállalat az államkasszának is. Gyors megoldást kellett tehát ke­resni, olyat, amelyben a leg­kevésbé a politikai megfonto­lások érvényesülnek. Így ke­rülhetett sor a tegnapi ese­ményre, a részvénytársaság megalapítására,' amelyet — s ezt az érintettek jó előre le­szögezték — kizárólag üzleti alapon működtetnek majd. A szándék komolyságát jelzi az a tény is, hogy a részvénytár­saság vezetőjének már előre pontosan egymillió forintos célprémiumot ígértek tisztán, ha teljesíti a részvényesek által megjelölt feladatokat. Nem mindenki fogadta ki­törő örömmel a vállalat ilye­tén átalakulását, mert az is bizonyos, hogy a szállítók kö­veteléseinek mintegy 30 száza­lékát le kell írniuk. Bizony­talan a MÁV is, mert könnyen megeshet, hogy az új gazda a termékszerkezet radikális átalakításával meg­oldhatatlan gondokat okoz a vasútnak. Mint már lapunk­ban is írtuk, a MÁV úgyne­vezett elővárosi motorvona­tait — amelyekből az elsők a szobi vonalon közlekednek — a Ganz Mozdony- és Va­gongyár Vállalat szerelte ösz- sze a Ganz Villamossági Mű­vekkel közösen. Ma még ki­deríthetetlen, hogy folytat­ják-e a korszerű járművek gyártását, s ha igen, meny­nyiért. Igaz, ez csak egy a vasút sok megoldatlan gondja kö­zül. Persze nem várnak más­ra, maguk is kezdeményez­nek. Ónozó György vezér- igazgató egy tegnapi tájékoz­tatón mondta el, hogy négy­száz roncsvagont adnak el egy olasz cégnek kilós áron, de így is háromszor többet kapnak érte, mintha a MÉH- nek ajánlották volna fel. Emellett hamarosan dönteni kell arról a 8 ezer kocsiról is, amelyet — a vezérigazga­tó szavaival élve — már kö- rülnőtt a gaz valahol a vas­pályákon. Felújításukra nincs pénz, csakúgy, mint újak vá­sárlására. Mit mondhat erre a Pest megyében lakó ingázó? Re­méljük, egyre több korszerű motorvonaton utazhatunk majd. A Rozmaring Tsz nagy­kovácsi részlegében ha benyit a látogató egy földszintes felvonulási épület egyik szo­bájába, arra számít, hogy va­lami raktárba jutott. Annái nagyobb a meglepetése, mikor körültekint, s ámulva látja: ez műterem! Körben a fala­kon tálak, tükrösök, díszesen faragott lopótökök, falipolcok, az asztalokon díszdobozok, bölcsők, bányászfigura emel­kedik ki egy félbevágott tus- kóból, majd egy másikon Petöfi-tejre ismerünk, agancs­tábla, kulacs egészíti ki a gyűjteményt. Egy álló polcon az ötkötetes Néprajzi lexi­kont, a Magyar Népművészet, a Kiskunság régi művészete köteteket pillantjuk meg sok egyéb hasonló témájú mű társaságában. A népi fafaragó, akit meglátogattunk műhe­lyében: Fonay József, a tsz hivatásos művésze, akinek az a munkaköri feladata, hogy szép, művészi értékű mun­kákkal szolgálja meg a bérét Meglepően messzire szállt a visszhangja a hírnek (vagy rémhírnek?), amely szerint a dabasi központú Elektromos Fémipari- és Szolgáltató Kis­szövetkezetből tömegesen ván­dorolnak el a dolgozók. Jól értesültek tudni vélik, hogy a sorozatos kilépések oka a veszteségesség, ami többek között annak a 10 millió fo­rint értékű legyártott játék­nak köszönhető, ami a kis­szövetkezet nyakán maradt. Czindler Béla, a kisszövet­kezet elnöke előbb megütkö­zött a hír hallatán, majd jót derült. Mert mint mondta, igaz, hogy november elsejétől kiléptek a kisszövetkezetből a híradástechnikai és háztartási gépeket javító szerelők, s kis­iparosok lettek, de ők mind­össze hárman voltak. Ezek­nek a fiatalembereknek a döntését valóban gazdaságos- sági számítások motiválták, mert ma már a szolgáltatás díjai nem bírják el a fölös terheket, olyanokat, mint a helyiségbérlet vagy az admi­nisztráció bére. Márpedig a kisiparosokká lett volt szövet­kezeti dolgozók saját házuk­ban alakították ki műhelyü­ket, s az adminisztrációt is maguk végzik. De legalább ennyire vonzó volt elhatározá­sukban, hogy valószínűleg jövőre mint kisiparosoknak nem kell majd naplófőköny­vet vezetniük. Egyébként a három szerelő kilépését a híresztelésekkel ellentétben semmiféle ellensé­geskedés nem kíséri. Ugyanis a Ravillal egyetértésben szer­A fafaragásokat ajándékba viszik külföldi útjaikra a tsz üzletkötői. így eljutott már a nagykovácsi munka az USA- ba. Hollandiába, Dániába. Kenyába. Gorbacsov főtitkár 1986-os magyarországi látoga­tása során eljött a Rozmaring Tsz-be is, s mint a képeken is látszik. Raisza asszony és a főtitkár tetszéssel nézegetik Józsi bácsi nyersszínű, dúsan faragott díszládikáját. A nagykovácsi művészt Tóth László tanácstag és há­rom helyi kislegény: Fazekas Robi, Siklósi Jóska és Kántor Robi társaságában látogattam meg. ök szintén kíváncsiak a munkákra, bár már itt a fa­luban is volt kiállítása Fónay Józsefnek, két éve meg Szent­endrén. de Pesten a Május 1 moziban kétszer is szerepelt már műveivel. — Talán 25 évesen kezd­tem — válaszolja érdeklődé­semre. — Buszsofőr voltam a MÁVAUT-nál. Sok volt az állásidő két fuvar között, ak­kor kaptam rá unalmamban. Nem ismeretlen mesterség ez a családunkban, anyai nagy­bátyám is faragó. Ide a tsz-hez is buszvezetőnek jöttem, de nyolc éve a faragás a hivatá­som. Egy ideig számláltam a munkáimat, fatálból 150-et csináltam. A legnagyobb mé­retű egy kopjafa, amely itt áll a faluban a gyerekotthon udvarán, a magassága 6,5 méter. Az állatkertben a ma­jomház mellett pedig egy 140 centis indiánfigurám ál­lították ki dísznek. Nézegetjük a munkákat, a gyerekek élénken kérdezget­nek. Meg is hívja őket Józsi bácsi, hogy ezentúl járjanak el hozzá, megtanítja őket — mestersége apró fogásaira. Eleinte 6 vésőt használt, ma 120 darabból áll a készlete. Anyaga dió-, cseresznye-, kör­tefa. Egy fajtán belül is száz­féle színárnyalat létezik. Fo­nay Józsefnek nincs kötött munkaideje. De néha már hajnali fél ötkor dolgozik, s még az esti nyolc óra is a munkapadnál találja. Nya­ranta elmegy a Rákos menti fafaragó táborba, s eredmé­nyes munkálkodását okleve­lek bizonyítják. Átányi László ződéses alapon vállalta a kis­szövetkezet, hogy a garanciá­lis javításokhoz anyagot ad folyamatosan a három kisipa­rosnak. Ami pedig a sorozatos kilé­péseket illeti, már a régmúlté, tehát rosszindulatú pletyka. Annyi igaz belőle, hogy 1984- ben valóban elkezdődött egy elvándorlás a szolgáltató ága­zatból, majd a következő év januárjában a fodrászok és a kozmetikusok közül tizenhe­ten kiléptek és önálló kisszö­vetkezetet alakítottak Daba­son. A két kisszövetkezet azonban más-más profilja miatt nem háborgatja egy­mást, mert az egykori anya­szövetkezetnek egyetlen fod- rászati üzlete maradt meg néhány dolgozóval. Az viszont tény, hogy a kisiparosok jól konkurálhatnak a Gelkából kialakult Elektron Szolgáltató Kisvállalat azonos tevékeny­ségével. A tömeges elvándorlás nem igaz, ahogyan egyértelműen a veszteségesség sem a termelés­ben. Mert az Elektromos Fémipari Szolgáltató Kisszö­vetkezet éves átlagban 50 mil­lió forintot termel, s a Biogál A kisfiúk nagy része a vas­útról, a mozdonyvezetőkről, a hosszú utazásokról álmodik. Persze valószínűleg csak azok, akiknek családjában nem dol­gozik vasutas, akik nem ta­pasztalják már kora gyermek­korukban, hogy ez a szakma sokkal nehezebb az átlagos, hétköznapi munkánál. i,»: Pintér József, a Nyugati pá­lyaudvar jegyvizsgálója azon­ban a pályafenntartási szolgá­latnál dolgozó édesapja pél­dáján okulva döntött úgy, hogy más szakmát tanul. Hosz- szú idő. óriási vargabetű után derült ki: a kisállattenyésztés helyett mégiscsak jobban sze­ret az emberekkel foglalkoz­ni. — Régen bizony még „ka­lauz urak” voltunk. Manapság már kis késés esetén is első­ként bennünket szidnak az utasok — mondja, de nem pa­naszkodik. Természete nem engedi, hogy szívére vegyen mindent. Ügy véli, a vasút­nak saját törvényei vannak, amiket mindig és mindenkor meg kell szívlelni és alkal­mazni azokat a szolgálatban. Százhalombatta. Művelődési Központ. Dec. 23—28-ig, Pa­noráma Mozi Video. Videofil­mek külön program szerint. Szentendre. Felszabadulás. Dec. 22—23, 5 és 7 óra, Az amerikai feleség mb. ol.. 25— 26, 5 óra, Távol Afrikától I—II. am. 27-én 5 és 7 óra, Lola, NSZK. 28—29, 5 és 7 óra, A kilencfarkú macska ol. krimi. Dunakeszi. József Attila. Dec. 25. fél 4 óra, Donald kacsa nyári kalandjai am. rajz. 25—26, fél 6 és fél 8 óra, Fogadjunk! ol. 27-én fél 6 óra, 2001 Ürodüsszeia, ang. sci-fi. Vörös Csillag. Dec 22— 23-án háromnegyed 6 óra, ’53 hidég nyara, szovjet kaland. 25—26, fél 4 és háromnegyed 6 óra, A dzsungel könyve, am. rajz. 25—26-án. 8 óra, Trón, avagy a számítógép lá­zadása, am. Szigetszentmiklós. Kossuth. Dec. 23-án 6 óra, Távol Af­rikától I—II. am. 25—26, 6 és 3 óra, Rocky Horror Picture Show. 27-én 6 és 8 óra, 48 óra, am. film, Dunaharaszti. Béke. Dec. 22-én 7 óra, Kalózok, fr.—tu­néziai—am. 25-én 5 óra, Üd­Gyógyszergyár jövőre már ed­dig 30 milliós megrendelést adott a műanyagüzemnek. Bugyin a villanymotorok te­kercselésével és felújításával foglalkozó részlegnek, Ócsán az asztalos- és lakatosipari, va­lamint Dabason a lakatosipari egységeknek is biztos a mun­kája jövőre, mert az új meg­rendelések már többnyire adottak. Ám a tízmillió forintnyi já­ték, ami a kisszövetkezet nya­kán maradt, mégis igaz hír­nek bizonyult. Alapanyag- hiány miatt nem tudták idő­ben továbbítani, s a Skála nem vette át a műanyag ter­mékek sokaságát. S éppen ez az egyetlen igazán veszélyes bizonytalansági tényező a ter­melésben, mert az import erő­teljes csökkenése miatt alig- alig lehet hozzájutni a poli- sztirolhoz, és más alapanya­gokhoz. Ezért fejezte be tá­jékoztatóját ( Czindler Béla elnök azzal, hogy ha jövőre javul az alapanyag-ellátás, vagy legalább nem lesz rosz- szabb, akkor biztos a mű­anyagfeldolgozó részleg ke­nyere is. Ahhoz viszont, hogy mun­káját megfelelően, sőt kivá­lóan lássa el — ő az egyik legjobb kalauz a Nyugatiban — ennél több szükséges. Pin­tér József szerint nagyon fon­tos a jegy vizsgáló szakmában: szeretni az utazást, az utasok­kal együtt, no- és ami a leg­fontosabb, az á nyugalom. Csakhogy manapság nehéz é három dolgot összehozni. A túlnyomórészt a Szob—Sturo- vo útvonalon szolgálatot tel­jesítő vasutast gyakorta éri meglepetés! Volt már arra példa, hogy „bliccelő” utastól zsebkést kapott — hegyével a hasa felé irányítva. De előfor­dult olyan eset is, hogy utast védelmezve került hasonlóan nehéz helyzetbe... Mégis, miután feleleveníti ezeket az emlékeket, csak annyit mond: a kalauzoknak sokszor hasonló a sorsuk, mint a futballbíróknak. Sokat le kell nyelniük pályafutásuk so­rán. De végül is, mint a bírók a fociért, a nézőkért, ők a vas­útért, s értünk vannak. vözítö kegyelem, am. 26-án 5 és 7 óra, A misszió, ang. 28-án 5 és 7 óra, Jó reggelt, Babilónia, ol.—am. Budaörs. Szabadság. Dec. 23-án 6 óra, Halálos tévedés, NDK kaland. 25—26-án 6 óra, A nindzsa színre lép, am. 27-én 6 óra, Fehér farkasok, NDK kaland. Gyál. Dózsa Dec. 22. este fél 8 óra, valamint 23-án fél 6 és fél 8 óra: A birodalom védelme, ang. krimi. 25-én fél 6, valamint 26-án fél 6 és fél 8 óra: A halálosztó, am. sci-fi. Ráckeve. Szabadság. Dec. 25-én 6 óra, 48 óra, am. kri­mi. 26-án 6 és 8 óra, Tánc­kar, am. musical. 27-én 6 óra, Miss Arizona, magy. Dabas. Kossuth. Dec. 22-én 6 és 8 óra, Hannah és nővé­rei, am. 23—27-ig Panoráma Mozi Video. Videofilmek kü­lön program szerint Nagykáta. Rákóczi. Dec. 22—23-án, 6 és 8 óra, Az is­tenek fegyverzete, hongkongi kaland. 25—26-án 6 óra, Vang Vu, a kung-fu hőse, kí­nai film. 25—26-án 8 óra, Frances, ang. 27-én 6 és 8 óra, ’53 hideg nyara, szovj. kalandfilm. Karbantartás az ISG-ben Az ISG-ben készülnek, többek között, a csúcstechnológiának számító NC- és CNC-számítógépek, forgácsoló és megmunká­ló berendezések nélkülözhetetlen szerszámai, a váltóélű ke- ményfémlapkák is. A napokban kezdték e lapkák égetésére használt kemencék felülvizsgálatát, karbantartását (Erdősi Ágnes felvétele) Nem sül el, ha nincs a kézben A vadászok öröme Csitult a fegyverrendelettel kiváltott orszá­gos felháborodás hullámverése, az emberek elkönyvelték már, hogy kedvező változás várható. Furcsa módon a fegyverek szerel­mesei, a vadászok örülnek a legjobban, hi­szen lélekben már felkészültek rá, hogy a dárdákkal, csúzlikkal felszerelkezett vadász- gató suhancokat a légfegyveresek váltják fel érdéin kben. A légfegyverrel nagyvadat nem lehet lelőni, de úgy megsebesíteni igen, hogy később elvérezve pusztuljon el az állat. A légfegyveresek az apróvadakat, a fácánokat, nyulakat tizedelhették volna meg, jókora kárt okozva a népgazdaságnak, s tönkretéve a va­dászok munkáját, akik tudvalevőleg nem­csak vadásszák az állatokat, hanem gondoz­zák, vigyázzák is az állományt. A légfegyver nem veszélytelen fegyver, több szomorú példa bizonyítja, alkalmas az emberi élet kioltására is. A gázpisztolytól sem véletlenül tartottak a vadászok. Egy éve történt, hogy álarcosok fogták közre a vadászt és gázpisztollyal ká­bították el, majd elvették a fegyverét. A fegyverrendelet azért is okozott megdöb­benést a vadászok között, mert a kezdő va­dász nagyon szigorú szabályok szerint és csak hosszú idő múlva juthat fegyverhez. A vadászjelölt k*ét-három évig a vadásztársaság mindenese. Segít az állatok gondozásában, etetésében, vadászatok alkalmával hajtó. A próbaidő letelte után féléves iskola követke­zik, ahol megtanulja a fegyver használatát, ápolását és a biztonsági rendszabályokat. Az iskolát vizsga követi, s az elmélet mellett a gyakorlatban is bizonyítani kell. Nem kap­hat fegyvert, aki húsz lövésből képtelen öt­ször eltalálni az agyaggalambot. A sikeres vizsga után a kérelme a rendőrségre kerül. Ök véleményt kérnek a munkahelyéről, ki­faggatják a szomszédokat, s csak makulátlan múlttal juthat fegyverhez a jelölt. Kizáró ok már az is, ha korábban ittas vezetésért meg­büntették. Hazánkban harminchétezer hivatásos és sportvadász van, s évente húszezer külföldi is megfordul nálunk. Ehhez képest nem tű­nik soknak az évi húsz vadászbaleset. Az utóbbi adat azonban bizonyság arra is, hogy sem a képzés, sem a szigorú szabályok nem jelentenek garanciát. Egészen biztosan csak az a fegyver nem okoz sérülést, vagy tragédiát, amelyik nincs a kézben. M. T. Furucz Zoltán Termelőszövetkezeti művész Unahnábsn kezdte el Aszódi László Antal Elsőként őket szidják A kalauz úr ma is nyugodt R. K. I. * 6 * 6 —— Mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom