Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
6 ^£nitm 1988. DECEMBER 21., SZERDA ■ Jogi tanácsok Ä jubileumi jutalom összege • A munka is lehet ajándék • Az eltartó és a tulajdon 9 K. S., (lányi lakos 1988. augusztus 1-jén nyugdíjba vonult. A ‘részére ekkor munkahelyén jubileumi jutalom elmén 1 hónapi átlagkeresetét fizették ki. Ezt azzal magyarázták, hogy Így sokkal jobban járt, mivel az átlagbért felbruttósitották. A munkahely tévesen értelmezhette a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat. 1988 előtt a jubileumi jutalom egyhavi alapbérnek telelt meg és azt semmiféle levonás nem terhelte. Ez évtől kezdve a jubileumi jutalom is adókötelessé vált, ezért rendelkezett úgy a jogszabály, hogy a jubileumi jutalom a dolgozó másfél havi személyi alapbére. Természetesen a személyi alapbért 1988. január 1-jén felbruttó- sították, így a járandóságot ennek figyelembevételével kell megállapítani. Abban az esetben tehát, ha a fentiek figyelembevételével anyagilag kimutatható kár érte olvasónkat, hívja fel a munkáltató figyelmét ennek megtérítésére, elutasítás esetén pedig forduljon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. 9 H. S., túrái levélírónk apó- sának szinte teljes egészében felépítette a házát. A családi kapcsolat azonban nemrég felbomlott, ezen felül olvasónk is megbetegedett súlyosan. Követelhetem-e a munkám ellenértékét? — kérdezi. Ajándékozásról nemcsak akkor beszélünk, ha valaki meghatározott tárgyat ad át ingyenesen szerződő partnerének, hanem akkor is, ha a saját vagyona terhére a másik fél számára ingyenes vagyoni előnyt juttat. A jtiíía"- tás következtében tehát e másik személy gazdagodik. Ennek sokféle formája lehet, így például tulajdonjog átruházása, haszonélvezetről való lemondás, a megajándékozott javára szerződés kötése, de ide tartozik olvasónk esete is, amikor munkájával növelte rokonának a vagyonát. Mindezekből következik az is, hogy az olyan segítség- nyújtás, amelynek nincs vagyoni értéke (pl. szívességből kezességvállalás) nem tekinthető ajándékozásnak. A meglévő ajándék visszakövetelhető többek között abban az esetben, ha arra az ajándékozónak létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ezen túlmenően visszakövetelhető akkor is az ajándék, ha a megajándékozott, vagy közeli hozzátartozója az ajándékozó rovására súlyos jogsértést követett el. A törvény ezen felül visszakö- vetelési oknak ismeri el azt az esetet is, amikor az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adták, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Olvasónk tehát kétféle jogcímen is kérheti munkájáiak az ellenértékét. Egyrészt, mivel maga is súlyos beteg, és az Összegre létfenntartásához szüksége van (ebben az esetben vizsgálják azonban, hogy a visszakövetelés teljesítése a megajándékozott létfenntartását mennyiben veszélyezteti), másrészt visszakövetelheti azért, mivel a házasság felbontása végleg meghiúsította azt a szándékot, hogy a létrehozott vagyonból később maga is részesüljön. Természetesen az ajándék visszakövetelésének a szabályai <gen szigorúak és ezért a jogosság kérdésében az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján a bíróság tud állást foglalni. • L. B., vasad! tsí-tau tartási szerződést kötött. A szerződés alapján az eltartott tulajdonát képező családi házat fogja annak halála után megkapni. A ház igen rossz állapotban van, ezért azt szeretné megtudni, hogy kit terhel a felújítás költsége. A tartási (életjáradéki) szerződés — a hatósági jóváhagyást követően — lehetővé teszi az eltartó számára, hogy az ingatlan tulajdonjogát részére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A törvény azonban védeni kívánja az eltartott érdekét azzal, hogy a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a javára szóló tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba szintén bejegyezzék. Mindezekből az következik, hogy a szerződés megkötését követően az eltartó tulajdonossá válik, és őt valamennyi kötelezettség terheli, és jog megilleti az ingatlannal kapcsolatban. Viselnie kell tehát a fenntartással járó terheket is, de rendelkezhet is a vagyonával, tehát eladhatja, elcserélheti, vagy elajándékozhatja azt. Természetesen a tulajdonjog változása nem mentesíti őt a tartási szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésétől. Az ingatlan megszerzőjének is helyt kell állnia a tartás következtében fennálló anyagi kötelezettségekért. A természetbeni tartásra azonban — tekintettel a szerződés bizalmi jellegére — nem kötelezhető. Más a helyzet, ha a felek öröklési szerződést kötöttek. Ilyenkor ugyanis a tulajdonjog csak a halál bekövetkezését követően lesz a szerződést kötőé. Mindebből az következik, hogy az ingatlan fenntartásával együttjáró terheket a tulajdonosnak kell viselnie. A tulajdonos azonban legtöbbször éppen azért köti az öröklési szerződést, mivel anyagi problémái vannak, így az ilyen költségek viselésére nem képes. Ilyenkor a tulajdonos hozzájárulásával az öröklési szerződés jogosultja ezeket a munkákat elvégezheti és követelését hagyatéki hitelezőként érvényesítheti. Dr. Slnka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi Felszámolás. Az 1986. évi 26. sz. tvr. módosította a felszámolási eljárásról szóló jogszabályt. Kincstárjegy. Az 1988. évi 27. törvényerejű rendelet módosította a kincstárjegyre vonatkozó szabályokat. A változtatást követően a kincstár- jegyben az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget, és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti. Cégnyilvántartás. A bíróság cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. tvr. egyes szabályai módosításra kerültek. Szanálás. A Minisztertanács 79/1988. (XII. 7.) MT sz. rendeletével az állami szanálásról rendelkezik, és ugyanezen a napon kibocsátott jogszabállyal szanálási alapot létesített. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1988. évi 29. törvényerejű rendelete hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 1988. évi 23. tvr.-t. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 60. számában találhatóak. Postabontás 1 VARJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUPAPEST, PF.: 311 -1446 Ürülnek az autósok Nemrégiben közölték a Postabontásban egyik levelemet. melyben azt kifogásoltam, hogy Dunakeszin a Kossuth Lajos út elején felbontották az aszfaltot, és sokáig nem állították vissza az eredeti állapotot. Most örömmel jelenthetem, hogy ez a munka elkészült, az autósok jó úton haladhatnak. Viszont a 2. számú boltnál, ahol rengeteg a vásárló, még máig sem festettek fel gyalog- átkelőhelyet mindkét oldalra. Pedig ez biztonságosabbá tehetné a közlekedést. A 2. számú főút melletti benzinkút szélén butiksor épül. Sok bolthelyiséget alakítanak itt ki, remélhetőleg tavaszra át is adják ezeket, és ezzel is javul Dunakeszi ellátása. Solymosi László Dunakeszi Monori-erdei Ezúton hívnám fel az illetékesek figyelmét arra, hogy a monori-erdei vasútállomáson valakik rendszeresen randalíroznak. Állítólag az éjszakai órákban, a diszkóból hazatérők a tetteseik, akik vonatra, vagy autóstoppra várva, ki tudja, milyen okból, törnek és zúznak. Ablak, ajtó nem marad épen (már csak a keretük maradt meg), így a kis váróterem a hidegtől már nem, csak esőtől és tlQ.tŐl-ygi.yaTamikQr kályha is volt. Ráccsal körülkerítették, de ez is csak ideig- óráíg állt ellen a rontó szándéknak. Lehet, hogy ez nem nagy ügy, de az itt élőknek mégis felháborító, hogy évek óta tart ez az állapot. M. Z.-né Monori-erdő-k Illanicz György, Monor Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára szerint jogos ez a felháborodás. Sajnos egyre több ilyen esettel találkozhatunk a környezetünkben. Megállapodtunk vele abban, hogy továbbítjuk neki olvasónk panaszlevelét, melynek alapján szóvá teszi az ügyet a tanácsülésen, és a helyi rendőrkapitányságon. A rendőrség feljelentés alapján, ismeretlen tettes ellen indít kivizsgálást. Ha az eredménnyel jár, akkor nem fog elmaradni a méltó büntetés. Addig is, a lehetőségeikhez mérten, jobban fognak figyelni az említett környékre. Kétszeresen fizetünk Valószínűleg olyan problémával fordulok az újsághoz, ami nem csak nekem okoz gondot. A településfejlesztési hozzájárulásról kérdeznék. Ketten lakunk a nővéremmel egy öreg lakásban. Felefele arányban használjuk a házat és a telket, hiszen a szüléinktől örököltük. Igazságos-e az, hogy kettő tehót, kettő szemételszállítási díjat kell fizetnünk, mikor csak egy-egy szoba esik ránk, és csak fél telek? Sz. L.-né Vácegres ★ Döndő Lászlóné, a Pest Megyei Tanács adócsoportjának vezetője azt mondta, hogy a tehót az ingatlan tulajdonosa fizeti. Ameny- nyiben a ház és a kert két ingatlannak minősül, úgy jogosan fizettetik mindkettőjükkel ezeket az összegeket. Viszont, ha egy ingatlanról van szó, amelyet ketten használnak, akkor csak egy Válaszol az illetékes összeget kell megtéríteni, természetesen megosztva maguk között. Mivel a levele alapján nem tudtuk eldönteni, hogy ingatlanuk a nyilvántartásban hogyan szerepel, megállapodtunk abban hogy sorait továbbítjuk az adócsoportnak, és ők majd pontosabban tájékoztatják olvasóinkat a kötelezettségeikről. Eredményes év voßf A tápiószecsői helyőrségben működő Nógrádi Sándor nyugdíjasklub december 2-án tartotta meg az 1988. évi beszámoló és tisztújító közgyűlését. A szép számban megjelent nyugdíjasok nagy figyelemmel hallgatták Hárs Gyula nyugállományú ezredest, aki a klub idei tevékenységéről beszélt: Ez évben is sikerült a tervezett programok megvalósítása. Ezek közül kiemelkedett a budapesti nyugállomá- nyúakkal közösen rendezett kirándulás, amely a zsámboki lámpamúzeum és romtemplom megtekintése, majd a lo- vasberényi honvédségi üdülőben eltöltött közös ebéd és séta után, egy kellemes veléncei pince látogatásával végződött. Ijlén többet foglalkoztunk bel- és külpolitikai kérdésekkel és tájékozódással. Klubunk egy akció keretében pénzadománnyal járult hozzá két rászoruló gyermek gyógyíttatásához, valamint az erdélyi menekültek megsegítéséhez. A beszámoló jóérzéssel summázta, hogy küldetésünknek ez évben is megfeleltünk. A tisztújítás során három alapító vezetőnk, költözés miatt, megvált tőlünk, viszont jó utánpótlást biztosítottak a további sikeres működéshez. Befejezésként a jelen levő elöljáró átnyújtotta Erdős Pál nyugállományú őrnagynak, a klub kilenc éven át volt titkárának, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Szvitek Pál nyá. őrgy., Tápiószecső A Pest Megyei Hírlap október 10-i Postabontásában Mozgalmas vasútállomás címmel Betegség miatt szabadlábon A sikkasztó elnök utóélete Több mint egy esztendeje annak, hogy Milliókat sikkasztott az elnök címen cikk jelent meg lapunkban Márkus Gyuláról, az ORGBAU Kisszövetkezet egykori elnökéről. A rendőrségi vizsgálat ekkor lezárult, majd a Pest Megyei Bíróság 1988. március 28-án nem jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki a vádlottat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és 3 rendbeli adócsalás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 4 év és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték — án egészségi állapotára tekintettel az előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezték, y Mankóit elhaiítva Mindezt bevezetőként idéztük fel, hiszen az egykori elnök egészségi' állapota, mint a továbbiakban bebizonyosodott. elég jó volt ahhoz, hogy — mankóit elhajítva — újabb bűncselekmények sorozatát kövesse el. Márkus Gyula, amikor szabadlábra került, megtudta, hogy korábbi élettársa nem kívánja vele fenntartani a kapcsolatot. Emiatt vitatkoztak. majd a férfi közölte: barátnője csak úgy hagyhatja el a lakást, ha aláír egy általa lediktált nyilatkozatot. Időközben az asszony egyik munkatársnője érkezett látogatóba, és a két nő megpróbálta elhagyni a lakást. Márkus Gyula ekkor mankóit eldobva utánuk szaladt és úgy megütötte egykori élettársát, hogy az vérző szájjal a földre zuhant. Ezt követően egy vasdarabbal fenyegetve kényszerítette arra, hogy visszamenjen vele a házba és megírjon több vagyonjogi -kihatással járó nyilatkozatot. További ütlegeléseket helyezve kilátásba arra is rábírta a rémült nőt, hogy egy > szomszédos házaspárral tanúként aláírassa a nyilatkozatot. Elrabolfa a bevételt Márkus Gyula két héttel később megjelent a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon és feljelentette egykori élettársát sikkasztás miatt. Mellékletként csatolta azt az öt darab nyilatkozatot, melyet kikényszerített az asszonytól. Az írásban az szerepelt, hogy az egykori élettárs Márkus Gyula részben zár alá vett vagyontárgyaival sajátjaként rendelkezett, azokat elsajátította. A rendőrség elrendelte a nyomozást, melynek során bebizonyosodott, hogy a kényszer és fenyegetés hatása alatt íródott nyilatkozatok tartalmilag hamisak. A nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, de az érdemes férfiú újabb manővereken törte a fejét. Június 20-án felkereste egyik korábbi zárkatársát. Együtt mentek a Lepence strand autóparkolójába, ahol az előző büntetőeljárás során zár alá vett, és Márkus hozzájárulásával büfévé alakított lakókocsiban az eladót fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy a napi bevételt — mintegy 8 ezer forintot — tartalmazó kazettát adj-a át neki. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy egykori zárkatársával megvereti. A fenyegetés megint csak sikeresnek bizonyult és a két cimbora a pénzes kazettával távozott. Az eset feljelentéssel zárult, melyet követően Márkus Gyula felkereste a büfé üzemeltetőjét azzal az óhajával, hogy kihallgatáskor álljon mellé. Ám ez sem jött össze ... S most következik, rövid idő leforgása alatt, az egészségügyig o_kok miatt szabadlábon lévő elítélt harmadik bűncselekménye. Egykori zár- katársánaik, akivel Lepencén együttműködött, megvételre ajánlotta az előző büntetőeljárásnál zár alá helyezett házát, 1 millió 200 ezer forintért. Bár cimborája aggályát fejezte ki az ügylettel kapcsolatban, Márkus megígérte, hogy beszerzi a szükséges okiratokat, és felvett húszezer forint előleget. Ezenkívül külföldi gyógyszerek megszerzését ígérve is kapott 15 ezer forintot. Újabb vádirat A ház adásvételével kapcsolatos szerződés aláírására, és a pénz átadására 1988. június 22-én került volna sor — amennyiben Márkus Gyula megjelenik. Erre azonban nem volt módja, mivel a rendőrség előállította és őrizetbe, vette. Az egészségügyi okból szabadlábra helyezett elítélt ellen megszületett az újabb vádirat: rablás, hamis vád, zsarolási kísérlet és különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt. A vádlott előzetes letartóztatásban van. Gál Judit jelent meg egy panaszlevél, melyben L. A., albertirsai olvasónk a nemrégiben elkészült peron alatt látott patkányokat kifogásolta. A napokban a Magyar Államvasutak igazgatóságától Csárádi János igazgató aláírásával érkezett válaszlevél, melyben az alábbiakról tájékoztattak: A panasz megjelenését követően intézkedtünk. Már október 17-én kihelyezték a megfelelően kialakított dobozokat — méreggel tele — a vasútállomás több pontjára. A hely-- színről kapott információk szerint ez az eljárás eredményes volt, kipusztultak a patkányok. Szerkesztői üzenetek K. J., Mende: Olvasónk Jövedelméből a .munkáltatója jogosan vonta le az említett mennyiségű összeget adóként. Abban a hónapban a fizetése túllépte azt a határt (éves szorzóval 96 000 forint), ami adómentes. G. T., Hévízgyörk: Azt, hogy pontosan mi a portás kötelessége, és mire nem kötelezhető, a munkaköri leírásában (helyenként változhat), illetve a szerződésében megtalálhatja. Nagyon pontos választ mi is csak ezek ismeretében tudnánk adni. Ennek ellenére — még egy kis utánjárás szükséges — rövidesen bővebben tájékoztatjuk levélben olvasónkat. Hozzászólás és vélemény A Pest Megyei Hírlap november 26-i számában Vakvágány címmel jelent meg egy írás, melyben a Keleti pályaudvar rekonstrukciós vitájához kapcsolódtak az újságíró gondolatai. Az említett gondok után szívesen szólnék a pályaudvar históriájáról, hisz azt ma nagyon kevesen ismerik. 1884. augusztus 26-án adták át a forgalomnak a Magyar Királyi Államvasutak központi személyszállító indóházát, az akkori Európa úgynevezett fejpályaudvarát. A csarnok méretei — hossza 180, szélessége 42, legmagasabb pontja 43 méter — lenyűgözte az utasokat. Az üveges tető alá napközben elegendő fény áradt, a mozdonyfüst elszívásáról szellőzőberendezéssel gondoskodtak. A beépített villanyvilágítás meg egyenesen újdonságnak számított. Az udvari várótermet sokszor igénybe vette 1. ferenc József, aki gyakorta utazott a gödöllői vadaskertbe. A korabeli sajtó krónikása szerint: Messziről tekintve, az épület homlokzati része diadalívnek látszik. A pályaudvar utasforgalmi egységét Roch- litz Gyula, akkori vasúti főfelügyelő, a csarnok szerkezetét Feketeházy János hid- és acélszerkezeti mérnök tervezte, Jungfer Gyula készítette a főkapu kovácsoltvas díszítését. Az indulási oldalt Lotz Károly és Than Mór freskói tették hangulatosabbá. Az 1984-es centenáriumi évfordulóra a MÁV kívül-belül restaurálta az épületet, azonban a vasúti berendezések felújítására akkor nem kerülhetett sor. Ez három évre tervezett munka, jelenleg is folyamatban van. Az átépítés idejére felére csökkentették az érkező és induló vonatok számát, ami egyébként 200—220 is volt naponta. Egyébként az utóbbi adat azt jelenti, hogy teljes üzemben 35—40 millió utas fordul meg évente a pályaudvaron. Megyénk ingázói naponta tapasztalhatják, hogy sajnos ma még sok kényelmetlenséget okoznak a korszerűsítési munkák. Azonban a rekonstrukció befejeztével, a beépített vasútüzemi berendezések már az ezredforduló igényeinek is megfelelnek. Bozó Emil Budapest
