Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
4 ^£Man 19S8. DECEMBER 21., SZERDA Amatőr színjátszók Vest megyében A közönség ítélete egységes Egy körzet művelődési házainak összefogásából született meg a Buda-környéki Stúdió előadása. Mrozek Emigránsok című darabjának rendezője, Bicskei Gábor. Amatőr produkciót ilyen nagyszabású ösz- szefogás még nem jellemzett. A zsámbéki művelődési házban erről is kérdeztük a rendezőt. — Tulajdonképpen mi a különbség az amatör és a profi színházi produkció között? — Az amatőr szívvel teszi, amit csinál — ezért mindent maximálisan akar megoldani. Amatőr szívvel, de profi tudással dolgozik, noha papíron sehol nem jelenik meg, hogy ő színházi ember. — A hivatalos papírt leszámítva a profiknak is így kellene tenniük a dolgukat. Valami más különbség nem lehet? — De, feltétlenül. Sajnos nem tudom elég pontosan kifejezni magam. Rendezni szeretek, talán tudok is, de beszélni róla képtelen vagyok. Talán úgy tudnám megfogalmazni a lényeget, hogy az amatőr élete más viszonyban van a szereppel, színházi tevékenységével. Kihat rá és megváltoztatja a személyiségét. Ezért szeretik olyan sokan és olyan nagyon a színjátszó csoportokat. Nem arról van szó, hogy a munkájúkban nem találják meg az önkifejezést, hanem arról, hogy itt még inkább kiteljesíthetik magukat. Szeretném elmondani egy régi tanítványom esetét, mert igen emlékezetes számomra. Vörös Pistivel úgy ismerkedtem meg, hogy a húgáért jött. Általános iskolásokból szerr/1 — Uj magazin Veszedelmesvideók Üde, kellemes színfoltja az újságárusstandoknak az új magazin, amely a keresztség- ben a Video Hírek, Sikerek nevet kapta. Bár a jó alakú vet- kőző-öltöző hölgy mutogatása cím- és hátlapon kissé lapos ötlet, a magazin — belelapozva — sokkal tartalmasabb témákat ígér. A VHS magazin szerkesztői szándéka szerint a jövő évtől minden páratlan hónap közepén, összesen hatszor évente kapható az újságárusoknál. Ez az újság nemcsak a videósoknak, a videokészülék- tulajdonosoknak készült — bár remélhetően, valamennyien előbb-utóbb azokká válunk —, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a filmek világa, a sztárok élete, a politikusok véleménye, a video és a filmek kulturális jelentősége iránt. Mi lesz veled, VHS? Meddig bírja a versenyt a VHS az amerikai NTSC szisztémával dolgozó kamkorderekkel? A sikeres cikk szerzője, Ömol- nár Miklós, mindenesetre azt tanácsolja, ne fussunk Amerikába olcsó videóért, mert az az itthoni VHS-rendszerünk- ben egy fabatkát sem ér. Milyen hatással van a videózás a gyerekekre, különösen, ha azok a felnőttek kazettáihoz is hozzájutnak? Erről beszélget a riporter a pszichológussal. Majd az orvossal arról, mit üzen az a pornókazetták tulajdonosainak? Sztárportrét olvashatnak a keményfejű apa, Kirk Douglas fiáról, Michael Douglasról, remek fotókkal a jóképű színészről. Találnak beszélgetést Szász Endrével a video és a képzőművészet apropóján. Hogyan született meg az asztalos fiúból, Harrison Fordból a kalandos természetű régész: Indiana Jones vonzó figurája? Életnagyságban található az Oscar-díj fotója, hozzá körítésként az Oscar-sztori. Az érdekes, sok újdonságot tartalmazó magazint az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat adja ki. A. P. veztünk éppen csoportot, az még az első kötetlen, ismerkedő beszélgetés volt. Pisti már sokadszor járta a hetedik évet, nem is akarta befejezni az általános iskolát, csak arra várt, hogy elég idős legyen és elmehessen dolgozni. Magunk között tartottuk és a munka megtetszett neki. A próbákon ő tudta leghamarabb könyv nélkül a szerepet. El sem tudom képzelni, miként tanulhatta meg, hiszen egy későbbi alkalommal kiderült, egyáltalán nem tud olvasni. Szóval arra is mi tanítottuk meg. Nem akarom nagyon húzni a dolgot, fokozatosan megváltozott. A Disznójáték című darabban volt egy monológja, ami eleinte sehogy sem akart sikerülni. Közben valóban abbahagyta a tanulást, dolgozni kezdett, de a magánélete nagyon rendszertelen volt, néhány zavaros ügylettel tarkítva. Aztán azt vettük észre, hogy egyre jobban adja elő azt a bizonyos monológot. Átélte, majd átvitte a saját életére is. Esti iskolán befejezte a tanulmányait, az élete is rendeződött. Elkezdett másképp viselkedni. Szóval ez az, amit én más viszonynak nevezek. — Szabad egyedi esetből következtetéseket levonni? — Nem erről van szó. Mániákusan szeretek itt a főiskolán a népművelés szakos hallgatóknak rendezni valamit. Hosszú ideje, minden évfolyamnak. Az egyik évben a csecsemőotthon karácsonyi ajándék vásárlását szerettük volna megkönnyíteni, az előadást ennek a célnak szenteltük. Soha ilyen élményem nem volt. Két amatőr előadásból tízezer forintot hoztunk össze. Utána megvettük az ajándékokat és a diákok a helyszínen rögtönzött kis műsor keretében adták át. Abból a csoportból többen is Fótra mentek el dolgozni. — Mégis azt hiszem, a körülmények nem kedveznek az amatőr produkcióknak. — Valóban. De mégsem ez a meghatározó. Az Emigránsok próbáit itt tartottuk az irodában, mert másutt nem volt helyünk. össze is törtük az egyik íróasztalt, ami az ágyat jelképezte. Mégis nagyképűség nélkül ki merem jelenteni, színvonalas produkció született. Hogy a közönség ugyanúgy értékeli az amatőr előadásokat is, mint a hivatásos színészek teljesítményét, arra a legjobb példa a Zsámbéki szombatok rendezvénysorozata, ahol már hosszú évek óta békésen megférnek egymás mellett a két kategória bemutatkozásai. Nyertünk már díjakat, arattunk elismeréseket olyan előadással, amiben a szereplők egy része életében először volt színpadon. Például a mostani népművelés szakosakkal Apokrif betlehemes címmel készítettünk összeállítást. A gyerekek kerestek meg a tervükkel, hogy ilyesmivel szeretnének foglalkozni és arra kértek segítsek, rendezzem meg. Hiába voltam nagyon fáradt, az, hogy ők kezdeményeztek, olyan kényszerítő erő volt, amire nem tudtam nemet mondani. Ennek megfelelően alakultak a próbák is. Alapelvem, hogy fogadjuk el egymás ötleteit, gondolatait, de utána nagyon keményen csináljuk végig azt, amibe belevágtunk. — Ha jól értem, az ön egyik kulcsfogalma az igényesség! — Feltétlenül. Amikor színházról beszélgetek, mindig Hevesi Sándor gondolata jut eszembe. „Az ókori Róma romjai alól előbújik az örök bohóc és egy kecses piruettel belejt a középkor színpadára, mintha mi sem történt volna.’’ Kulturális depresszióban élünk, de éppen az emberek érdekében a színházakra most nagyobb szükség van, mint bármikor. Amatőröknek és profiknak Vállvetve * keli játszaniuk, mintha misem történt volna. De ezt csák masszív értékeken át lehet megtenni. Szabó Z. Levente Kl ALLITOTERM ÉKBŐL Tisza-parfi tájak Érden Zombori László képei az érdi művelődési központban december 25-ig, Szekeres Erzsébet akvarelljci és textiljei december 22-ig a váci kommunális galériában tekinthetők > meg. Derűt sugározva Az alföldi festészet szegedi csoportja őrizve a hagyományokat a táj iránti hűségében, erőteljesen tekint Európára is a képi nyelv újdonságaiban, amelynek nemcsak elfogadója, hanem teremtője is. Ilyen értelemben szegedi festő Zombori László, aki állandó környezetének fogadja el a Tisza-partot. Ebben a tájban láttatja a felszálló ködöt, az alkonyt, a februárt maradozó hófoltjaival, az ártéri fákat, a halászhálókat, a szikes földeket, a gátoldalt, a nádast. De ábrázolja a görög mitológiából ismert Ikarusz mondát és biblikus témákat is. Akárcsak Ferenczy Károlynak, vagy az irodalomban Thomas Mannak, Zombori Lászlónak is motívuma lett a Józsefet eladják testvérei ismétlődő drámája. E tágított témavilág térben, időben egyaránt terjeszkedik a múltba és a jövőbe is. A festő hallatlan eleganciával, gazdag, időnként nagyvonalú rajzi bőséggel, érzékeny színfutamokkal dolgozik. A négy évszak pazar és változó színpompája érinti a téli határt, az októberi színözönt. a nyári forróság tikkadt tónusait. Minden tekintetben felkészült művész; stílusa, világa, minősége van. Szekeres Erzsébet kiegyensúlyozott egyéniség-,- atai « kivívta a harmóniát önmagának és ezért táguló környezetének is. Ez a titka és egyben törvénye is. Gödöllőn él Nyáry Cva: A fák öreganyja RÁDIÓFIGYELŐ vizsgalatok nyomában. Sokszor éri a Központi Népi Ellenőrzés szerveit az a szemrehányás, hogy a feltárt visszásságokból levont következtetések jórészt elsikkadnak, és így a sokszor több hónapos munka eredménye kárba vész. Kétségkívül, ebben sok igazság van, de egy alapvető tévedés is. A KNEB nem végrehajtó szerv és így nem lehet számon kérni a testülettől a megfelelő intézkedéseket. Az erre vonatkozó javaslatokkal egyébként nem marad adós, ezeket eljuttatja az illetékes szervek képviselőinek az asztalára. A vizsgálatok lebonyolítói arról már nem tehetnek, hogy legtöbbször csak aktatologatás a végeredmény, minden kézzel fogható haszon nélkül. Különben nekik is ez a legnagyobb szívük bánata. A rádió riportere, Nagy Izabella műsorában ezt a helyzetet igyekezett a nyilvánosság előtt feltárni, mindenképpen lehangoló eredménnyel. Mint kiderült, az elmúlt évek vizsgálatainak anyaga sok olyasmire derített fényt, aminek terheit most cipeljük a hátunkon. Így például a külföldi kölcsönök felhasználása terén már korábban kimutatták, hogy rengeteg a felesleges beruházás csupán a kirakatpolitika jegyében. A vizsgálatok azt sem rejtették véka alá, hogy a hazai termelési tapasztalatok olykor idegborzolóan nyugtalanítóak. A legnagyobb bajunk, hogy képtelenek vagyunk az egyes munkafolyamatokat gondosan megszervezni. Míg külföldön minden szerszám és alkatrész példás rendben és minőségben áll a munkás keze ügyében, addig nálunk néha órákig kell ácsorogni, hogy minden visszazökkenjen a szükséges kerékvágásba. Ráadásul hajlamosak vagyunk emiatt a dolgozókat elmarasztalni. Ennek cáfolatára jellegzetes példa az az algériai építkezés, melyen a gyenge minőség és a határidőcsúszások miatt kénytelen volt egy olasz vállalkozó átvenni az irányítást. És íme, ugyanaz a magyar munkásgárda a korábbiakhoz képest csodát művelt, aminek egyszerű titka a munkafolyamatok gondos megszervezésében rejlett. A KNEB vezető munkatársai azon keseregtek a rádió mikrofonja előtt, hogy ugyan nem söprik le véleményüket a felügyeleti hatóságok az asztalról, de a bürokrácia tehetetlenségi súlya alatt elvérzik minden jó szándék. A kilátástalan küzdelembe előbb-utóbb mindenki belefárad és kénytelenkelletlen úszik az árral. Az összegyűjtött tapasztalatok között nagy hangsúllyal szerepel, hogy a vállalatok nem érdekeltek a költségek megtakarításában, mert — úgy vélik — azt is lefölözné a kormány. Így pedig az inflációnak képtelenek vagyunk gátat vetni. szép jószágok szolgája. Legalábbis ennek vallja magát a ma már nyugdíjban lévő idomár, Gállá Mihály. Bár szegénysorsú gyerekként szülei papnak szánták, azonban hamar szerelmese lett a zöld gyepnek és a rajta száguló paripáknak. önvallomása tulajdonképpen kemény életsorsot rajzol a háta mögé, azonban ezt a képet líraian szövi át a szerető melegség, ahogyan emlékezetéből visszaidézi négylábú barátait, melyekkel foglalkozása során egy istállófedél alatt találkozott. Treibitsch Péterrel folytatott beszélgetése során ugyan egyszer sem említette, de minden szavából érződött, hogy hivatásnak és nem tehernek érezte a lovakkal való foglalkozást. Szinte minden horkaná- sukat megértette, mintha emberi beszéd lett volna. Ám ma sem hűtlen hozzájuk. A friss levegő mellett az istállószag az, ami leginkább élteti. A fiatalok körében nagy tisztelet övezi, és nemcsak mesternek nevezik, hanem annak is tartják. A szépen összeállított műsor végén szelíd büszkeséggel vallotta: Mindig egyenesen mentem a magam kijelölt útján, nem vethet a szememre senki semmi ‘rosszat. Szombathelyi Ervin és alkot. Kerepestarcsán dolgozik. Agrármérnök és festőművész. Maga így nyilatkozik forrásairól: A fonal és a varrás szeretetét édesanyámtól kaptam örökségül. E munkát szeretni, tisztelni és becsülni kell: sok türelmet igényel, míg a megálmodott kép megvalósul. Ezúttal textilfestményre ál? rrtfJBTa ií^ttöff&íSőlSftrés thsft matos finomságú akvarellek- ben közöl Igényes képi beszámolókat az általa bejárt tájakról, így a Vízi világról is. Művei Vác előtt többször szerepeltek Gödöllő, Budapest, Aszód, Szentendre, Eger, Nagy- tarcsa, Szada, Szob tárlatain és csehszlovák, német kiállító- termekben. Szívesen vált a gyermekek képzőművészévé, hiszen több mesét „műfordított’’ vizuális nyelvre. Murá- lis munkája a gödöllői gyermekkönyvtárban örvendezteti szépségével az ifjú olvasókat. Stílusosan csatlakozik Nyáry Éva Damaszkuszban végezte festői tanulmányait. Több önálló kiállítása nyílt Szíriában. Budakeszin, Bala- tonfüreden. Művei magyar, amerikai. kanadai, svájci, ausztrál, itáliai köz- és magángyűjteményekben találhatók. Mostani tárlatán sajátos hangulatú zsámbéki templommal, szentendrei részlettel jelentkezik. Valamennyi stílusosan csatlakozik a művész alföldi tájaihoz. Munkái Budapesten, a Poscher János Művelődési Házban láthatók december 22-ig, Kelemen Kristóf portréival együtt. Mesterek portréi Kelemen Kristóf szobrásza- tunk egyik hivatott mestere, akinek József Attila szobra Monoron álL ö az alkotója .a szigetszentmiklósi Ádám Jenő síremlékének is. íízobráíban általánosít és ugyanakkor a személyiségjegyeket plaszti- kailag is sűríti. Így válik Bi- ítcsi Tivadar portréja a színészet. Pogány Ó. Gáboré a múzeumalapító művészettörténet. Radnay Györgyé pedig az opera jelképévé. Ezúttal külön örülhetünk a terrakottába álmodott Barcsay-fejnek, és a bronzban kivitelezett Hincz Gyula-arcmásnak. Ez zel akaratlanul is Szentendre illetve Vác két muzeális mesterét értelmezte. Barcsayt tömbös nyugalommal, Hinczet lángoló hajának lázas feszültségével. László Elemér a VI. kerületi Majakovszkij Művelődési Otthon decemberi festővendége. Jeleskedik arcmásaiban és igazán intim hatásokat ér el budapesti részleteiben. Minden szabadidejét a festészetnek szenteli, s a műben el is éri képességeinek optimumát. Szigorú önismerete segíti ebben; fürkész kíváncsisága, amely az űrreoülést is művészete forrásává avatja. Losonci Miklós Pest megyei Karácsonyra ebben az évben is megérkeztek Aprajafalva lakói meg egy új kis jövevény. a mozikba Hupikék tÖrpikék és Törpicur Színes, szinkronizált belga rajzfilm. Rendezte: Peyo Cegléd, Szabadság 22-én, 23-án és 25-én. Vác, Kultúr 26-átc! 30-áig és 1-jén. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! Moziüzemi Vállalat \ j
