Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
MKOrEt 5 1988. DECEMBER 20., KEDD Senki mocskolni ne merészelje Ez az otthonunk, itt a hazánk A Kis-Dunára vezető utak csábítanak. Ráckevén a híd közepéig is elmegyek. Ügy nézek le onnét a csendes víztükörre, melyen sirályok lebegtetik magukat a csendes- télidöben. Gyönyörű kép, sajátos hangulat, Érdemes lesz ide eljönni a nyáron, hisz sok értéke van en- *nek a hajdanvolt városkának, amely ma ismét a régi rang elnyerésére törekszik. Több is annál, mint egy hasonló kiterjedésű nagyközség. Erre gondolhatok, ha csak a Kossuth utcán végigmegyek; ha az ország egyetlen vidéki Árpádszobrát veszém szemügyre; ha a régi birtokos, a törökverő Sa- voyai Jenő helyreállított kastélya előtt haladok el, melyről úgy mondják, az első magyar világi barokk műalkotásként épült a tizennyolcadik században Johann Lucas Hildebrandt híres építőművész tervei szerint. Jó lenne belülről is látni, de a portás eltanácsol. Csak értekezletek,. konferenciák résztvevőinek — mondja. Az útikönyvek szerint szombaton láthat a turista egy-két termet. Óvják a házat, mint az ékszerdobozt. v Burcsellá'n utaztak A lüktető, kora délutáni forgalomban nyitok ajtót a Du- natours Idegenforgalmi Hivatalban, ahol Bak Angéla munkatárs ad választ a kérdésre: kik jönnek ide, hová utaznak a helybeliek. Ilyenkor gyérebb az ide látogatók csoportja, mint nyáron, amikor csehszlovák családok érkeznek, hollandok, NDK- és NSZK-beli csoportok jönnek, tagjaik némelyike nem is először, kedvenc úti céljuk a dunai település. .Ezért kiterjedt a fizetővendég-szolgálat, kihasznált a kétcsillagos szálloda. Ami pedig a helybeliek úti céljait illeti, az a korábbi évekhez képest kevesebb, de még így is 27 túrát indítottak az ország különböző vidékeire ebben az évben. Külföldre a Pegazus Toursszal együttműködve szervezik az utakat, s ez újabban népszerű. Érthetően a közeli országok irányába, s jobbára nyugat felé. A vendég szemének biztosan gyönyörű látvány nyaranként a sok-sok vízbe hajló szomorú- fűz, a hangulatos kis párti teraszokon felidézheti a múltat, aki a helység történetébe beleolvasott. A századfordulóra gondolva még mosópad fölött ruhát sulykoló asszonyokat képzelhet a partszegélyre, beljebb valahol egy barna testű burcsella, azaz gabona- szállító hajó húz el, mint amilyenek a tizenhatodik vagy még a tizenhetedik század táján is jártak errefelé, talán éppen a hajómalmok egyike előtt kikötve. Három templom tornya Nem is nagyon kell a képzeletre bízni magunkat, hisz pár perc alatt is betekinthetünk a múzeum gazdag gyűjteményébe, amely cifraszűrös paraszti múltat idéz, klumpát viselő mezei munkásokat, hajóscsaládok életét, a vízi világ hajdani romantikáját. A téli homály talán a valóságosnál is szürkébbé teszi a házak homlokzatát. Ám az is igaz, néhol nem ártana már állványozni, a régi városháza tornyos épületén is igencsak meglátszanak az idő nyomai. Meg is említem ezt Ágoston Lajosnak, a tanács műszaki csoportvezetőjének, aki végigsorolja, hol, melyik házat tették a közelmúltban rendbe, s elismeri, hogy az említett épületre is ráférne a nagyobb beavatkozás, amire sor kerül majd. Csak hát manapság nehéz megmondani, mikor jön össze a pénz, amiből nem kevés kell ilyen' célra. Ráckevén így is beszélnek a házak, a kövek, az emléktáblák, s azt mondják el, ki mindenki talált itt otthont magának háborús dúlások, tűzvéMegújul a műemlék jellegű templom Közadakozásból renoválták Néhány hónap ^Iatt megújult a budaörsi Nepomuki Szent János templom. Brönz színben ragyog a torony kupolája, piros hódfarkú cserép fedi a hajót a pala helyett. A parókián Szent- györgyvölgyi Zoltán érseki tanácsossal, a plébánossal beszélgetünk. Így meséli el a‘ templom történetét: — A török hódítás után csak romjai maradtak a templomnak. Ezt a mostani épületet a letelepült svábok építették 1744—1755 között Mayerhoffer Ádám és Med- hammer György tervei szerint barokk stílusban. A kegyúr a Zichy-család volt. A szentmise német nyelven folyt. A II. világháború alatt a templom több belövési kapott. Volt olyan golyó, amely átment rajta. Akkor nem volt jó minőségű anyag a helyre- hozatalához, így mára már nagyon meggyengült, muszáj volt renoválni. — Adott-e pénzt hozzá a műemléki felügyelőség? — Nem, mert a templom csak műemlék jellegű, ahhoz nem jár. Viszont minden tervet jóvá kellett hagyatni vele. még azt is előírták, milyen színű lehet a hófogó rács. A színpróbához is kijöttek. S a hajdani palatető helyett csak hódfarkú cserepet engedélyeztek. Ez maga félmilliót tett ki a 3 milliós költségből. — S honnan vették a pénzt? — Az az ezer vallásos család adta össze, amely ma Budaörsön él. Családonként 3 ezer forintot vállaltak. Ebből kijön a tetőcsere, a víztelenítés és májusig elkészül a templom külső festése is. — A külföldön élő budaörsiek nem segítettek? — Most nem kértünk tőlük, kíváncsiak voltunk, hogy mire megyünk a magunk erejéből. De akik erre jártak közülük a nyáron, s látták, mire készülünk, segítettek bennünket adományaikkal. Tíz éve, mikor bevezettük a központi fűtést, akkor gyűjtést rendeztek számunkra Nyugatnémetországban, s' átadták a korszerűsítéshez szükséges összeget. — Milyen vállalat végezte el a munkálatokat? — Semmilyen. Egyetlen bádogos és a jászárokszállási tsz 4 tagú brigádja. A torony teljesen új, a kupolában egy darab használható fa nem volt. A tetőszerkezetnél is sok cserére volt szükség. Már csaknem befejezték a munkát, a sekrestye fölött dolgoznak. — Mivel foglalkozik önöknél a szeretetszolgálat? — Meglátogatják a beteg híveket a kórházban vagy otthon. A szegényebbeknek kifizetik a tüzelőjét, ruhát gyűjtenek számukra. E téren szerény munkát végzünk, hiszen a szociális gondoskodást átvállalta tőlünk az állam. — Van-e még ma is német nyelvű szentmise? — A kitelepítés után, mikor a hívek 80 százalékának távozni kellett az országból, hosszú ideig szó sem lehetett róla. Ma havonta egyszer, nyaranta minden vasárnap van német nyelvű szentmise. — Hol tartják a hittanórákat, s hány gyerek jár? — Mind a négy budaörsi iskolában és itt a templomban is, mintegy háromszáz gyerek részvételével. Vagy nulladik órában vagy a déli órákban. — Gördítenek-e még valamilyen akadályt az iskolákban ? — Ma már semmit! A szülők érdektelensége a legfőbb akadály. Átányi László szék, a népet sareoló török, a Budát visszafoglaló osztrák ellenére. Gyarapította, újraépítette a helységet a tprök elől menekülő, az Al-Duna felől érkező nép. Békésen élt együtt a szerb, a magyar és később a német ajkú honpolgár. Mint ahogy az egyik ezerhétszázas években hozott közös határo- zatuk is bizonyítja: „Senki a másik hitét és nemzetségét mocskolni na merészelje.” A reformáció nagy alakjai közül hosszú ideig élt és itt halt meg Szegedi Kis István költő és prédikátor, akit a város széphistóriáját megíró Skaricza Máté követett a szószéken. Három nagy templom tornya emlékeztet erre a múltra, s köztük az 1487-ben olasz mesterek által építeni kezdett gótikus szerb templom. A harang tornya külön álló, mint az olasz campanilék. Mártity Miroszláv, e görögkeleti plébánia vezetője szerint Európa harmadik legértékesebb műemlék templomában állhattam szemben a királyi kapuval, nézhettem ámulattal a csodálatos ikonosztázt, a falakat, a mennyezetet beborító freskókat, melyeket fel kell újítani, s ehhez hamarosan hozzálátnak a restaurátorok. A tetőn, a külső homlokzaton most dolgoznak az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei, Hervai Ferenc építészmérnök művezető irányításával. Talán város lesz Az állam költségén hozzák rendbe a páratlan értékű műemléket, nemcsak a környékben élő és a helyi szerb nemzetiségűek örömére, hanem valamennyiünk gyönyörűségére, s nem utolsósorban az idegenforgalom javára. A külső munkák Hervai Ferenc szerint jövőre elkészülnek, s tavaly óta folynak nagyobb lendülettel. Bár, ahogy az anyagiak engedték, 1961 óta mindig javítottak valamit azon, amit az idő vasfoga elkoptatott. — Talán várossá válunk egyszer — vélekedik fiatal mezőgazdász ismerősöm. Ám remélem, hogy csak úgy, hogy megőrizzük szülőfalum mai hangulatát. Azt, ami engem ide köt. Még akkor is, ha lassan cammog a HÉV Budapestig, ha inkább kocsiba kell ülnünk, hogy igazi színházat lássunk. De hát nekünk ez az otthonunk, itt van a hazánk. Kovács T. István Kafdresefek A gyanútlan autós, aki esetleg war vegigkocsiKazta egtsz Európát, kulinkén iiiueti, ei- úoiuogui maja honunkban is. -biz eisu megAtípetes bzomoai- iielyen en. jx lóvaros leié auiozva háromszor nagyja ei a varost, s tér vissz«, ekkor kezűi uelatni balgaságát, ei- naiarozza, a „nagyvau", a ío- varos uecserkoszcse eióit nem art gonaosaooan lanuiiuanyózni a térképét. Ha ezután a rossz sorsa a 4-es útra tereli, s eierte Pestet, a mmuen- tudok önbizalmával varja a „Huuapest vege” táblát, nogy azt einagyva háromszáz meter után újra a főváros útját koptatnassa. Itt azonban nincs taÖAa, a iaiszat szerint Pest bekeoeiezte a megyei útszakaszt. Ezek után nyilvánvaló, csak egy a biztos: semmi sem biztos. Mmtan az autós így felvértezte leikét az esetleges megiepetesek ellen, hosszaoo utakra merészkedik a fuvarosban. Mivel már jócskán elhagyta a „határszakaszt”, biztonságban érzi magát. Nem csoda tehát, na az újabb áthúzott „Budapest” tábla a XVII., vagy a XIX. kerületben ököicsapásként éri. Azonnal leállítja a kocsiját és a szemében eszelős lények csillognak, amikor a térképet szaggatja, forgatja. Mindhiába, a térkép megőrzi a titkot. Akárhogyan is számolgatja a megtett kilométereket, s hiába rajzolja be az útvonalát, egyre csak oda lyukad ki, ő bizony Budapesten van. Két lehetősége marad. Vagy belátja, hogy megőrült és hallu- cinál, vagy ha vérmesebb. megpróbál magyarázatot találni a rejtélyre. Ha kellően kitartó, megtalálja a tanács illetékesét, aki vállvonogatva azt mondja, az a tábla nem tábla, pontosabban mégis tábla, csak nem azt jelenti, ami rajta van — mindössze a városi sebességkorlátozást oldja fel. Az élet szép, a nap süt, a madarak dalolnak — így érzi az autós a hideg tél ellenére is. Még oda is kacsint a megszokott táblára, s a nyitva hagyott fél szemével mered az újabb, sebességkorlátozó táblára, mely a lakott területen engedélyezettnél is alacsonyabban maximálja a segességet... Ha sötétben autózna erre. megfejthetné a titkot. Elég kitenni egy pesti útszakasz két végére a „Budapest vége” táblát, s máris meg van oldva a közvilágítás, mivel lakott területen kívül nem kell lámpákat felszerelni, s kevésbé kiépített út is me*rtesz’. Mátrai Tibor Harminchárom lakás Budaörsön, a Szabadság út és a Nefelejcs utca sarkán megkezdték a magánerőből épülő 33 lakásnak, és a földszinten elhelyezkedő üzletközpontnak az alapozási munkáit. A kivitelezést az erre a munkára szerveződött lakásszövetkezet vállalta (Hancsovszki János felvétele) Társulnak a tanáccsal Vállalkozó tangazdaság , A főváros egyik legszebb építészeti alkotása a Benczúr utca 47. szám alatti épület, — az egykori Liget Szanatórium otthona. Az épületnek irodalomtörténeti érdekessége, hogy hosszas betegség után itt hunyta le szemét örökre Ady Endre. A Benczúr utcai épület szomorú sorsra jutott a II. világháború után. Az egykori szanatóriumi szobákba kényszerűségből lakók költöztek. Sokszor két-három gyerekes családok. Tömegszállásnak lehetett nevezni ezt az állapotot, — otthonnak azonban nem. A túlzsúfoltság nyomán siralmas állapotba került az Környezetvédő fiatalok Javaslat: zöld front Zöld front alakítását javasolja az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség elnöksége mindazoknak a szervezeteknek, amelyek rendelkeznek környezetvédő programmal. Az IKSZ vezetői hétfőn tájékoztatták felhívásukról a sajtó képviselőit. Az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség október 8-án alakult, és jelenleg 640 tagja van — főként olyan diákok, akik már korábban létrejött környezetvédő csoportokban tevékenykednek. A szövetség azt vallja céljának, hogy szolgáltató funkciókat lásson el az ilyen csoportok részére: információkat ‘biztosítson számukra, segítse kapcsolat- tartásukat, koordinálja munkájukat, védje érdekeiket. épület. Megállapították, hogy rendbehozatala, több mint 100 millió forintot igényel. Minthogy a VI. Kerületi Tanácsnál ilyen pénzösszeg nem állt rendelkezésre, újszerű kezdeményezéshez folyamodtak. Pályázatot hirdettek olyan vállalkozó részére, aki felvállalja az épület felújítását és a célnak megfelelő, . igényes hasznosítását. A' versenytárgyaláson "számos ajánlkozó között volt az Alagi Állami Tangazdaság is. Ajánlatuk kedvezőnek tűnt, ezért a VI. Kerületi Tanácscsal társulási szerződést kötöttek az épület közös hasznosítására. A társulás élére igazgató- tanácsot választottak, amely most felszólította a VI. Kerületi Tanács vállalkozási csoportjának szakembereit, hogy egyfelől kezdjenek széles körű piackutatásba, miként lehet az épületet gyógyszálló, idegenforgalmi szálloda, vagy irodaházként legkedvezőbben hasznosítani. A piackutatás tapasztalatait figyelembe véve még a jövő év első feléhen hozzálátnak olyan építészeti tanulmányterv elkészítéséhez, amelynek nyomán nemcsak eredeti szépségében újul meg az épület, hanem a társuló felek r'észére hasznot hajtó létesítménnyé alakulhat. K. Z. Arc-, test- és hajápoló szerek mindkét nemnek Szebbek, üdébbek lehetünk Poppea, Néró császár felesége a fáma szerint szamártejben fürdött, így őrizte meg sokáig bőrének üdeségét. Évszázadokkal később, XV. Lajos francia király udvarában a hölgyek már eperkrémet kentek az arcukra és pezsgőfürdőt vettek, ha fittek akartak lenni. Madame Pompadour, XV. Lajos barátnője arcpirosítót és szépségflastromot is használt a sokféle kenőcs, szépségvíz és balzsam mellett. Így aztán nem is lehetett csodálkozni azon, hogy tetemes pénzösszeget költött évente kozmetikai szerekre. A mai kor leányai és asz- szonyai hallatlanul sokféle arc- és testápoló szer között válogathatnak. Az illatszerboltok pultjai csak úgy roskadoznak a különféle márkás külföldi és hazai kozmetikumoktól. A honi kozmetikai cégek hamar felismerték, hogy a vevők egyre inkább a természetes alapanyagú kozmetikumokat keresik, s inkább többet fizetnek értük, de a pénzükért valóban jó minőséget akarnak. A debreceni Hélia—D Társaság felfutása a nyolcvanas évek elején Nedeczky néni csodakenőcsének továbbfejlesztésével, vagyis a napraforgó- szár-kivonatú sorozattal kezdődött. Mára már a propolisz-, a kukoricakivonat, a tokaji aszú, a spanyolmeggy és a zöldborsó is bevonult a konyhából a koz'metológiába. Benedikti Csaba értékesítési osztályvezető-helyettes elmondta, hogy már a kozmetikai szempontból nagyhatalomnak számító Franciországba is exportálnak, s a szocialista országok közül Csehszlovákia és a Szovjetunió is a megrendelőik közé tartozik. A Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet termékei viselik a Silanus nevet. A samponoktól a hajszeszeken át a testápolókig széles választékot kínálnak mindkét nem kéoviselőinek. Mint Orgoványi Katalin reklámpropagandista elmondta, nem az exkluzív igények kielégítésére törekszenek elsősorban, hanem az úgynevezett középréteget „célozták meg”, s nekik ajánlják elérhető árú termékeiket. Erdő, mező virágai jelennek meg, természetesen feldolgozva, a Silanus emblémával ellátott üvegcsékben flakonokban, tégelyekben. Legújabb termékcsaládjuk a Herzeriu nevet kapta, méh- pempőt. mézet, olívaolajat, narancsvirág-kivonatot, csalánt, mustárt, bojtorjánt tartalmaz. Ezt hajhullás, korpásodás ellen a szíriai lányok, asszonyok is kipróbálhatták. Eddig Nyu- gat-Európába főként illóolajokat szállított a termelőszövetkezet. A damaszkuszi vásáron ..rukkoltak ki” a Herzeriával, s nagy sikert arattak vele. Az egészséges életmód nemcsak a test külső ápolását feltételezi. A Szilas granulált szója lecitinje máj védő hatású, nyugtatja az idegeket, s rendszeres fogyasztása után csökken a rizikófaktorok szerepe. Felsorolni hosszú lenne, mi minden készül náluk a szépészeti piacra, végezetül csak egy pféldát mondunk, hátha ötletet adunk ezzel azoknak az olvasóknak; akik az utolsó órákra hagyták karácsonyi ajándékaik beszerzését: a Szilas A, B, C parfümje újfajta illatú, s aki^pzt megvásárolja, névre szóló címkét is kaphat mellé, így lepheti meg hölgyismerősét. Évékkel ezelőtt csak privát üzletekben lehetett hozzájutni a márkás Fa kozmetikumokhoz. Ma már ezek itthon is készülnek. A Caola Kozmetikai és Háztartás.-vegyipari Vállalat gyártja ezeket sok más hírnevet szerzett termék mellett, lice.ic alapján. Saját fejlesztésük a Panatta sportkozmetikai sorozat, amely nőknek és férfiaknak egyaránt választékot kínál a lábfrissí- tőtől a parfümszappanig. — Elsősorban a sportolni vágyók, a sportot kedvelők szolgálatába szeretnénk állítani a Panatta sorozatot — mondta Kalmanovits Miklósné propagandista. — Célunk, hogy termékeink által is népszerűsítsük az egészséges életmódot. Sportolás után jólesik a fürdés, ehhez például Senator habfürdőt ajánl a Caola a férfiaknak és Tímea parfümszappant a nőknek. A tisztálkodást követően nem maradhat el a testápoló szer, kamillás változatát érzékenyebb bőrű fogyasztóknak javasolják. Hajápoló szerekből is bőséges a kínálatuk. Barbon sam- ponuk mellett kínálják a Vel- metina nevű fényvédő hajlakkjukat, főképpen azoknak a hölgyeknek, akiknek festett a hajuk. Ez is kapható az illatszerüzletekben, mint ahogyan az Alga Queen elnevezésű arcápoló krémjük és a Cala termékcsalád új tagjai, a parfümök, illetve a korrektorok, egyelőre alapszínekben. Sokan ismerik már és szeretik a Caola Pódium nevű sorozatát, amely francia illatanyaggal készül, s ez is nagydíjat kapott az őszi BNV-n, A dezodor mellett a parfüm is kapható igen tetszetős csomagolásban. Még van néhány napunk, hogy beszerezzük szeretteinknek a karácsonyi ajándékot. Ha eddig nem tudtunk dönteni, legjobb. ha valamilyen illatszert teszünk a fenyőfa alá. Biztosan örömöt okozunk a hazai kozmetikumokkal is. Garamvölgyi Annamária * J í
