Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

Ma: 12 «idal PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. DECEMBER 20., KEDD Sajtótájékoztató a törvényjavaslatokról Ma össieiii az Országgyűlés melésben, az értékesítésben, s esetleg csökkenne a nemzet­közi bizalom is az ország iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kormány és az Országgyűlés megtalálja az értelmes komp­romisszumos megoldást. Az egyesülési és a gyülekezé­si jogról szóló törvényterve­zetekről Kilényi Géza igazság­ügy miniszter-helyettes tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. Kitért arra: a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabá­lyokat külön törvény állapítja majd meg. Ennek magyaráza­tául kifejtette: a Magyar Nép- köztársaság új alkotmánya tar­talmazni fogja azt a szabályt, hogy csak olyan társa'dalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alaptör­vénnyel. A politikai pártok működésének tehát csak az új alkotmány rendelkezései szab­nak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megal­kotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az al­kotmánnyal egy politikai tö­mörülés programja, tevékeny­sége vagy sem: A politikai pártokról szóló törvényjavasla­tot február 15-ig kidolgozza az Igazságügyi Minisztérium. Kifogott az ekén a fagy A mustármag vetésre vár Az utóbbi napok kemény fagyokat hozó időjárása nem tett jót a mezőgazdaságnak. Elsősorban azokban a gazda­ságokban, ahol még jócskán akadt dolguk a mélyszántást végző traktorosoknak. Liska László, a solymári Rozma­ring Termelőszövetkezet ürö­mi növénytermesztési főága­zatának vezetője arról adott számot, hogy a 2 ezer 800 hektáros szántóterületből még mindig akad mintegy 150 hektárnyi, amely várja a ta- laiművelést. A kései kukori­cabetakarítás következménye, hogy közel az év végéhez még mindig traktorok és egyéb munkagépek járják a határt. A főágazatvezető bármily furcsán hangzik is, örömmel mondta, hogy talán a hóesés és egyéb csapadékok olyany- nyira feláztatják a talajt, hogy abban könnyebben bol­dogulnak a traktorosok. A hideg napokon ugyanis, sza­vait használva, „kifagyott az eke’. A szövetkezetnél szépen fejlődik az 1030 hektáron ve­tett őszi búza és árpa. A fel­szántásra kerülő még műve­letlen területen idén, de leg­később januárban földbe jut a mustármag és a silókuko­ricának való. A növénytermesztési főága­zathoz tartozó dolgozók pedig — amikor idejük és az idő­járás engedi — a szövetkezet gyümölcsösében is dolgoz­nak. Hozzálátnak a körte-, szilva- és barackfák metszé­séhez. A Rozmaring Tsz-ben is sokkol óan hatott a szakembe­rekre a műtrágya szeptem­beri áremelése. Legalább 25 százalékkal vittek keveseb­bet belőle. Miként azt Liska László külön is hangsúlyozta, ezentúl a szigorú talajtani. vizsgálatoknak megfelelően juttatják a talajba a szüksé­ges műtrágyát — olyan ter­mőterületeket és növényeket részesítve ezáltal előnyben, amelyek meghálálják a gon­doskodást, s a drága talajerő- ?ítő és növényvédő szereket. Gy. L. Magyar-Izraeli Baráti Társaság Megalakult Budapesten a Magyar—Izraeli Baráti Tár­saság. Az alakuló közgyűlést hétfő este tartották a Ma­gyar Tudományos Akadémia épületében. Jelen volt Slomo Marom, a budapesti izraeli ér­dekképviseleti hivatal veze­tője. Az előkészítő bizottság ne­vében Rapcsányi László, a Magyar Rádió főmunkatársa üdvözölte az egybegyűlteket, majd Mezei András író mon­dott beszédet. Ebben me lég szavakkal szólt azokról, akik a hivatalos állajmközi viszony szünetelése alatt is ápolták a magyar—izraeli kapcsolatokat. Ezután az egybegyűltek meg­szavazták a baráti társaság alapszabályát. Az okmány ér­telmében a Magyar—Izraeli Baráti Társaság célja a ma­gyar és az izraeli nép közötti társadalmi, tudományos, mű­vészeti. kulturális és vallási, valamint személyes kapcsola­tok ápolása. A társaság tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki an­nak célkitűzéseit elfogadja. A társaságnak — az alapszabály értelmében — jogi személy is tagja lehet. Ma a legfontosabb a cselekvési egység A Pest megyei lanácsházán tegnap tartott pártértekezletről szóló tudósításunkat lapunk 6. oldalán közöljük. A szünetben Hámori Csabától, a Pest megyei pártbizottság első titkárától három kérdésre kértünk választ. — Rövid idő telt el azóta, hogy megválasztották a me­gyei pártbizottság első titká­rává. Heti három napja arra megy rá, hogy a megyével is­merkedik. Talán túl korai a kérdés, ám mégis megkockáz­tatom: a felszólalásokat hall­gatva mik a benyomásai? — Az apparátusi pártbizott­sághoz tartozók s az intézmé­nyek szellemi adottságai az át­lagosnál lényegesen jobbak. Információim szerint az appa­rátusi pártbizottság a tanácsi vezetés partnere, az alapszer­vezetek azonban még nem. A megyei tanácsnál az államigaz­gatási munka reformja jó szel­lemű. Ám ez a reform szelle­mi izgalmat is jelent, mert számos kihívás is éri a meg­szokott, a begyakorolt munka­stílust. Ennek áthidalásában a párttagokra, az apparátusi pártbizottságra , nagy szerep hárult. Erről nagyon kevesen szóltak. — Felszólalásában elhang­zott az a megjegyzés, hogy az itt dolgozó kommunistáknak bátrabbaknak kell lenniük. Miben? — Azoknak a tennivalóknak az összegzésében, amiben az élet az országos pártértekez­leten megfogalmazottakat túl­haladta. A tanácsi, a helyható­sági, az országgyűlési válasz­tásokra való felkészülés mi­kéntjét is markánsan körvo­nalazhatták volna. A szak- szervezet, a KISZ, a Hazafias Népfront szerepéről is keveset mondtak. Mint ahogy arról, hogy a közállapotok túlfűtött­sége miatt a pártban a fő ve­szély az egyszerű és vonzó ro­mantikus baloldaliság. A társa­dalomban pedig a jobbra csú­szás, a múlt, a jelen, a jövő ta­gadása. Nem mondták, hogy fogalmat' kell váltanunk: ma nem a pártegységen van a hangsúly, ahogy a régi meg- fogálmazás tartotta, hanem a cselekvési egységen. Cselek­vési egység kell a választások­hoz a pártban lévő nézetek sok­féleségéhez. Az utóbbiakkal szemben toleránsnak kell len­ni, de emellett, megmaradni szervezett erőnek, céltudatos pártnak. — Az egyik felszólaló meg­fogalmazta: a tanácsülések pezsgőbbek, vitatkozóbbak, mint például a párt testületi ülései, ön szerint mi ennek az oka? — összehasonlításra még nem volt módom. De nem ki­zárt, hogy a tanácsi testületek tagjai éppen az érdekütközés láthatóbb volta miatt vitafó­rumok. A pártnál egyfajta el­kényelmesedés húzódik meg a vita elmaradása mögött. Hogy lesz változás, abban biztos va­gyok. Mint ahogy abban is, a megyei pártbizottság munka­stílusa feltétlenül más lesz. Funkciójában csak feltehető a változás. Ám munkastílusában a szellemi integráló,, horizon­tális szervezésé a főszerep. Igaz, erre még nem készültünk fel, de felkészülünk. Varga Edit A Hazafias Népfrontban kifogásolták Szinte az utolsó pillanatban mondhattak véleményt A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának megítélése szerint az 1985-ös választások tapasztalatai alapján készült válaszöjogi törvénytervezet — az elmúlt két és fél évben végbement változások, illetve az 1988 májusa óta kibonta­kozott és felerősödött reform­Tegnap sajtótájékoztatót tar­tottak a Volán-vállalatok köz­pontjának székházéban! Gara­mi István vezérigazgató többek között a következőket mond­ta el: 1 A Volán-vállalatok az idén megközelítőleg két milliárdos utasforgalmat bonyolítottak le autóbuszjárataikkal, ez átlago­san napi 5.5 millió utast tett ki. A személyszállítás teljesítmé­nye összességében csökken. Az idei fhenetrendi időszak­ban 264 új helyközi járatpárt állítottak be és 323-at szün­tettek meg a gyenge forgalom miatt. A menetrendváltozás kapcsán az autóbusz-vonalhá- lózát 81 kilométerrel nőtt. To­vább javultak a csatlakozási lehetőségek a vasúthoz, így az autóbuszjáratok száma megkö­zelíti a 12 ezret, a kistelepülé­sek alapellátásának SO száza­lékában napi 5, vagy ennél több autóbuszjárat közlekedik. Mint ismeretes, a helyközi autóbuszközlekedés díjai 1982- ben, a helyieké 1985-ben vál­tozott, s bővültek a kedvezmé­nyes utazási lehetőségek. Ám az azóta bekövetkezett költség- emelkedések miatt — a köz­ponti döntést követően — jö­vő év február elsejétől tarifa­emelés lesz. A helyközi közle­kedésben átlagosan 10 száza­lékkal. a helyi közlekedésben a tarifák átlagosan 40 száza­lékkal növekednek. Mivel a ta­rifaemelések a közlekedési tá­mogatások szinten tartását és a már bekövetkezett költségnö­velést ellensúlyozzák, ezért nem várható a szolgáltatási színvonal növekedése. Az eszközfejlesztésről el­mondható, hogy az idén a Vo­lán-vállalatok csak 468 darab (zömében Ikarus gyártmányú) autóbuszt tudtak beszerezni, a selejtpótláshoz szükséges évi 800 cfarab helyett. Ezért az autóbuszállomány elöregedése tovább folytatódik, a jármű­vek átlagos életkora már 6,7 év. Garami István vezérigazgató azért. pozitív számokról is be tudott számolni a jövő évre vonatkozóan. E szerint a vár­ható tarifaemelés mellett ja­nuár elsejével bővül a helykö­zi járatokon utazó tanulók kedvezménye, mivel 40 kilo­méteres távolságig 50 százalé­kos ármérséklésű jegyet vált­hatnak. Aszódi László Antal folyamatok következtében •— jelenlegi formája már nem fe­lel meg a társadalmi, politikai viszonyainknak. A testület ezért azt javasolja, hogy az Országgyűlés új választási törvényt alkosson. Egyebek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet hétfői ülésén fogadott el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a budapesti új városházán. A választási törvény módo­sításáról szóló törvénytervezet társadalmi vitáit Halász Jó­zsef, a HNF közjogi bizottsá­gának elnöke összegezte szó­beli kiegészítőjében. Rámuta­tott arra, hogy a vitában részt vevő állampolgárok erős kri­tikával illették a törvényterve­zetet, különösen a választópol­gárok jelöltállítási jogának szűkítését, valamint az orszá­gos listán szerezhető mandá­tumok számának növelését. Megítélésük szerint a törvény- tervezet nincs összhangban a társadalomban végbemenő fo­lyamatokkal, azokkal a szer­veződésekkel, amelyek az utóbbi fél évben a magyar társadalomban megjelentek. Emlékeztetett arra, hogy az 1983-as választójogi , törvény más körülmények között szüle­tett, akkor statikus, feszültsé­gekkel terhes állapot inspirálta a társadalmi-gazdasági mozgá­sokat. A jelenlegi társadalmi folyamatok következtében ir­reális elképzelés ma megfogal­mazni egy 1090-re szóló vá­lasztási szisztémát. Az új vá­lasztójogi törvény az új alkot­mány elfogadását követően, illetve az 1990-ben kialakult társadalmi-politikai realitás­nak megfelelően születhet meg. A vitában felszólalók több­sége egyetértett az országos tanács, állásfoglalás-terveze­tével, ám kifogásolták, hogy szinte az, utolsó pillanatban mondhattak véleményt a tör­vénytervezetről. Javasolták, hogy a függetlenített tanács­elnököt és helyettesét is a la­kosság válassza meg, s a helyi tanácselnök jelöléséről ne a népfrontbizottság döntsön, az a jelölőbizottság feladata le- ■ gyen. Mleiey György Eeiücudott A Magyar Labdarúgó Szö­vetség keddre tervezett ülését megelőzően a televízió Sport- hétfő című adásában Mezey György azzal a váratlan beje­lentéssel állt elő, hogy megvá­lik szövetségi kapitányi tiszté­től. Miként a 47 éves szakveze­tő a Vitray Tamással folyta­tott beszélgetésben elmondta, Török Péternek, az MLSZ fő­titkárának írott levelében tu­datta, hogy közvetlen munka­társaival, Egervári Sándorral és Both Józseffel együtt le­mond. Hogy vezetőknél!' nagy péfiseii ; (3. Mm!) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden (lélelőtt 10 őrá- : ra összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az Ország- i gyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felsorolásáról 1 szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, i a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet, a magánszemélyek jövedelemadójáról 1 szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, i a társadalombiztosítási alapról szóló törvénytervezet megvita- i tását. Az Országgyűlés decemberi ülésszakán megvitatásra ajánlják továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési : alapról szóló törvényjavaslatot, a külföldiek magyarországi be- ; fektetéséről szóló törvénytervezetet, valamint az alkotmány i módosításáról, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló l törvényjavaslatot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az Országgyűlés ügyrendjének módosításával foglalkozó előter- 1 jesztést. ’ Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót rendezett a Minisztertanács sajtóirodája a Parlamentben. Marosán Györgynek, a kor­mány^ szóvivőjének köszöntő szavait követően Békési László pénzügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hangsú­lyozta: a költségvetés-tervezet kompromisszumokat tartalmaz, figyelembe veszi ,az egyensú­lyi követelmények teljesítését, tekintettel van arra, hogy a la­kosság terhei ne növekedje­nek, s megteremti a fejlődés lehetőségét a gazdaság leg­progresszívebb erői számára. A kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés elé: az első variáció a jövedelmek, bevételek növelését, a nagyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2—3. változat nem nö­veli a jövedelemközpontosítást, hanem jelentősen mérsékli a támogatásokat. Mindhárom variáció egységesen 20 milliárd forintos költségvetéáj mérleg­hiánnyal számol. Az ország­gyűlési bizottságok a költség- vetési tervjavaslat előzetes megvitatásakor különböző­képpen foglaltak' állást. Több­ségük elfogadható kompro-' misszumokra lát lehetőséget, két bizottság azonban elvetette a tervezet mindhárom változa­tát. Több bizottság a tervezet­ben szereplő 6 százalékkal szemben 3-4 százalékos pót­adó bevezetését javasolja, az ipari bizottság azonban nulla- százalékos különadót tart csak elfogadhatónak. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény- javaslatról Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyet- tes tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy különösebb vita nem alakult ki erről a kérdésről az országgyűlési bi­zottságok ülésein. A törvény- tervezet a társasági törvényre vezethető vissza, tulajdonkép­pen annak vitája során merült fel, hogy foglalják össze egy magas szintű jogszabályban a külföldiek befektetéseire vo­natkozó előírásokat. Hangsú­lyozta: 51 százalék alatti rész­vétel esetén semmiféle devi­zahatósági engedélyre nincs szüksége a külföldi vállalko­zónak. A külföldiek mipden társasági formában részt ve­hetnek. magánszemélyekkel is társulhatnak. A törvényterve­zet a százszázalékos külföldi részvételt is lehetővé teszi. A külföldi részvétellel létreho­zott társaság magyar jogi személynek minősül, ingatlant szerezhet, magyar alkalmazot­takat foglalkoztathat. Ez követően az újságírók' teltek fel kérdéseket. Ezekre válaszolva Sárközy Tamás el­mondotta: a külföldiek befek­tetéseit megnehezítő felesle­ges, bürokratikus igazgatási jogszabályokat felülvizsgálják és fokozatosan megszüntetik. A magyar földtörvény nem zárja ki, hogy gazdasági társulás földtulajdonjogot szerezzen, ezért egy adott társaság — amelynek tulajdonosa külföldi — mint magyar jogi személy vásárolhat földet. A kérdésekre válaszolva Békési László kifejtette: amennyiben az Országgyűlés nem fogadja el az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, a költség- vetési szerveknél kényszerfi­nanszírozás lép életbe. Ez azt jelenti,1 hogy a költségvetési forrásoknak mintegy 20 száza­léka vehető csak igénybe- ad­dig, Íamíg az országnak nem lesz jóváhagyott költségvetése. Addig is a jövedelemszabá- lyozás, az adóztatás, a finan­szírozás a régi szabályok sze­rint folyna. Mindez azonban a gazdálkodó szervezetek elbi­zonytalanodásához vezetne, zavarok keletkeznének a ter­Nem növekszik a színvonal Jövőre emelik a tarifát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom