Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

Új székváz-székház A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 301. SZÁM 1088. DECEMBER 19., HÉTFŐ Ünnep előtti körjárat Népszerű az édességek utcája Kellemes, halk zene fogadja a belépőt a váci főpostahiva­tal Marx téri épületében, A csapóajtóval szemben nagybe­tűs felirat köszönti az ügyfe­leket. Érződik az ünnep előtti hangulat. Két ablak van nyit­va reggeltől estig a levélkülde­mények, táviratok felvételére. Sokan keresik a karácsonyi üdvözlőlapokat, elég szépszá­mú a választék, bár Rónai Fe­renc felvételi osztályvezető szerint a minőségen még le­hetne javítani. Ö hívja fel a figyelmet a posta új szolgálta­tására: mini kazettát árusíta­nak. Rámondhatok otthon az üdvözlőszövegek, s a posta vi­szi hazai címekre, külföldre, a hozzávaló borítékban. A Be­loiannisz utcai bejárat a cso­magfeladáshoz vezet. Gyakran érkeznek ide is azok, akik meg­fogadták a jó tanácsot és idő­ben kérik küldeményük továb­bítását. A következő utcasarkon van a 10-es élelmiszer ABC-áru- ház főbejárata. Mindjárt szembetűnik, hogy korszerű elárusítóhelyet készítettek a télen sem szünetelő, szabadtéri gyümölcs- és zöldségárusítás­hoz. Bent kora reggeltől késő estig állandóan foglaltak a ké­zikosarak, bevásárlókocsik. Havan Ferenc boltvezető-he­lyettes mutatja a zsúfolt pol­cokat, szerinte áru van bőven, csak jöjjenek folyamatosan a vevők. Különösen az édessé­gek utcájában nagy a forga­lom, de a figyelőszolgálat jól működik (nemcsak a vásárló­kon van a szemük), ha ürese­dik egy-egy részleg, gondos­kodnak azonnal a feltöltésé­ről. A csemegepultnál is szem­mel láthatóan változatos a kí­Nevelcotthoni munka Közösségi módszerek Szaporodó társadalmi gond­jaink közepette is figj'elmet kell szentelni az állami gon­dozott fiatalok helyzetére, mi­vel mindennapjaink részesei vagy rövidesen részeseivé vál­hatnak. Vác vonzáskörzetében két .jól működő nevelőotthon is van* Vácdukán egy fiú- Szabon pedig egy léány-neve- lőotthon, csaknem 200 növen­dékkel, s küszködve nem cse­kély napi gondokkal. Egyre több olyan gyermek kerül a nevelőotthonokba — sajnos —, akikről az olvasha­tó a kísérő jellemzésben, hogy durva és agresszív, társaira veszélyes, fegyelmet nem tű­rő, tanítójával tiszteletlen, a szülőknek nem fogad szót. Egyébként is, a szülők elvál­tak, lakáskörülményeik rosz- szak, a rendszeres felügyelet megoldatlan — így azután majdnem természetes, hogy a csavargó, iskola- és munkake­rülő fiatal a nevelőotthonok­ban köt ki. De mit is csináljanak, pon­tosabban mit is kellene csi­nálniuk a nevelőotthonoknak? Abból kell kiindulni, hogy a mai nevelőotthonok — az elő­forduló hibák ellenére is — a gyermekek otthonai, ahol kö­zösségi módszerekkel nevelik őket, s falaik között a fiata­lok ellátása, gondozása köze­pette az életre való felkészí­tés zajlik. A nevelőotthonok­ban nemcsak negatív maga- tartású, fegyelmezetlen, min­den rosszra kapható gyerme­kek vannak, hanem zömében olyanok, akik mások — leg­többször a szülők vagy szű- kebb környezetük — hibái nak és vétkeinek következmé­nyét csak itt tudják elvisel ni. Akiknek az elzüllését csak e helyen tudják megakadá­lyozni, valami igazán embe . rif itt nyújtanak nekik, akikért a veszélyeztetettség eímúlá- sáig itt mernek felelősségét vállalni. ­----------------­N em ellentmondás nélküli persze a mai nevelőotthoni pedagógia elmélete és gya­korlata sem. A tárgyi feltété lek a legutóbbi időben sokat javultak, az ellátás színvona la mindenütt emelkedett, ter­mészetes lett az ízléses, diva­tos ruha, a központi fűtéses tanterem és háló, a gondozott udvar és park, a nyári szüneti üdülés, a szabadtéri játékok színes sora — de ami igazán jónak mondható, az az, hogy jellemző lett az otthonokon belül a komoly munka elfo­gadása, a meghatározott köve­telmények teljesítése, a társa­dalom által megfogalmazott követelmények megértése. A nevelőotthon nem sziget, hanem a társadalom jól vagy kevésbé jól működő intézmé­nye, s talán kicsit a lelkiis­merete is, ahol a nevelési gondok, a megoldásra váró gyermekvédelmi feladatok hangsúlyozottabban jelentkez­nek. Olyan hely, amely, ha jól működik, felszínre hozza az ott nevelkedőkben rejlő pozitívumokat, edzetté és tár­sadalmi életre alkalmassá te­szi a veszélyeztetett fiatalt. Dr. Bartha Gyula it, hol, mikor? Karácsonyi előzetes December 19.. hétfő: Nagy László grafikus kiállítása a Margaréta kávéházban. — 15 órakor az úttörőház fenyőün­nepet rendez a Kultúr mozi nagytermében a szakkörös pajtásoknak. — 17 órakor a művelődési központ 47—48-as termében előadás a helyes táplálkozásról. December 20., kedd: 50 éves a Vox Humana, vegyes kar (kiállítás a művélődési köz­pont előcsarnokában). — A HNF nőklubjában szünnap. — 19—21 óráig az előcsarnokban Blue Man-koncert. December 21.. szerda: 10 órakor a MIÉ alakuló közgyűlé­sének előkészítése a váci . ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) MTESZ-székházban. — 17 óra­kor az új barátok klubjában beszélgetés a névnapok ün­nepléséről. — 18 órakor a 47-es teremben Janek István tart előadást az ifjúsági klub tagjainak. December 22.. csütörtök: 17 órakor karácsonyi előzetes az eszperantó klubban. — 17 órakor a 8-as teremben Ma­gyar József rendező sorozata: A mi kis ügyeink. — Gadányi Jenő kiállítása Szobon. December 23., péntek: 16 órakor a gyermékprogram ke- keretében karácsonyváró a 24-es teremben. — 18 órakor a 47/48-as teremben kará­csonyest. az ifjúsági klub ren­dezésében. December 24., és 25.: Szün­nap. nálat, borból, söritalból széles a skála. A Lőwy Sándor utcai piacon megkezdődött a karácsonyfa­vásár. Fenyőfakötegek foglal­ják el a helyet a Köztársaság úti bejárattól egészen a hal­árusokig. Nagy mennyiséget leraktak a pékpavilon melletti szabad területre is. A vevők nehezen barátkoznak a sza­bad árakkal. A tavalyihoz ké­pest megint drágult december fő slágere. Az ezüstfenyő mé­tere 400—450 forint. Hatalmas a tolongás a fedett tetejű el­árusítóhelyeken. Rekordszám­ban érkeztek a határon túli árusok. Vác jó terület, más helységekkel ellentétben itt helypénzt sem kérnek tőlük. Minap álkülföldit lepleztek le, egy szót sem tudott sem né­metül, sein lengyelül, Buda­pestről hozott bóvlit kínálga- tott jelbeszéddel. Kisvác felé haladva eljutunk a váci vendéglátóipar egyetlen helyi cukrászüzeméhez. Floch Istvánná üzemvezető éppen Salgótarjánból érkezett szállí­tóknak ad ki árut. Hírük túl­jutott Nógrád megye határán. Három műszakban dolgozik a 37 fős munkacsapat, 14 tanuló is itt sajátítja el az édesipari szakmát. Az élelmiszer-keres­kedelmi vállalat és az áfész üzleteibe jut el termékeik nagy része. Az ünnepi asztalokra 18 mázsa bejglit, 200 kiló habka­rikát, ezerkétszáz piskóta fél­karikát készítettek. Novemberi forgalmuk meghaladta az egy­millió forintot, szeretnék si­keresen zárni az évet. Tava­lyi munkájuk után elnyerték a Vállalat Kiváló Üzeme címet, s úgy érzik — ez a megbecsü­lés kötelezi őket jó hírük meg­őrzésére. Papp Rezső Űj telephelyet alakított ki a gödi tsz váci szociális foglal­koztatója, ahol holland ex­portra kempingszékeket sze­relnek össze. Burcsek István a székvázat szegecseli (Vimola Károly felvétele) Művelődési központ Tanfolyamok A Madách Imre Művelődé­si Központ 1989-ben új tan­folyamok beindítását tervezi. Egyhetes, 40 órás intenzív tanfolyam keretében oktat­ják az adóbevallás módsze­reit. Segítséget akarnak adni a könyvelés, az adóigazgatás, az adóellenőrzés és a társada­lombiztosítás kérdéseiről. Aki elvégzi a tanfolyamot, to­vábbképzési igazolást kap. Külön, ugyancsak 40 órás tan­folyam keretében ismertetik az 1989-re vonatkozó adó jog­szabályokat. Űjszerűnek ígérkezik a ci­pőjavító tanfolyam. Miután Vácott is gond ennek a szol­gáltatási ágnak a hiánya, szakmai gyakorlat nélkül, bár­ki jelentkezhet, ha egészségi alkalmasságát orvosi bizonyít­vánnyal igazolja. A tanfolyamokra Galam- bosné Árendás Ildikónál le­het jelentkezni a művelődési központban. Elmondta, hogy a jelenlegi targoncástanfolyam befejezése után, februárban újabbat indítanak, tekintettel a nagy érdeklődésre. ß pártmunka korszerűsítéséről A döntés a tagságé Mint előzetesen már hírül adtuk, a városi pártbizottság legutóbbi ülésének napirend­jén az 1989. évi. a pártmun­ka korszerűsítésére vonatkozó feladatok szerepeltek. A párt- bizottság által elfogadott — egyebek között a megújulás- megújítás szervezeti kérdései­re vonatkozó — javaslatokat a december 21-én tartandó titkári értekezlet után ismer­heti meg a tagság. Ezt kö­vetően teheti meg javaslatait, amelyek összegzése után dől el. hogy a testület személyi megújítására vonatkozó há­rom javaslat közül melyik va­lósul meg. A pártbizottság döntött sa­ját hatásköri listájának mó­dosításáról — ezzel együtt a vb hatásköréről is —, és meg­hallgatta a fegyelmi bizottság tájékoztatóját. Á pártbizottság egyetértett azzal, hogy az MSZMP Vác Városi Bizottságának egyik titkári funkcióját 1989. január elsejétől kezdődően társadal­mi megbízatásként töltsék be. Ennek értelmében Szalai Ár­pád gazdasági munkája mel­lett tartja meg e funkcióját. Ezzel együtt továbbra is részt vesz a pártbizottság, illetve a párt-végrehajtóbizottság mun­kájában. A márkanév: Sóivá Két társulás Szobon Űj gépsorral bővült idén a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szö­vetkezeti Közös Vállalat palac­kozóüzeme, s új üdítőkkel termékskálája. Az Esztergomi Áfész és a közös vállalat kö­zött gazdasági társulás jött lét­re a Solva márkanevű szénsa­vas üdítőital gyártására. A málna, a narancs, ribizli és kóla ízesítésű üdítőit&l gyár­tása ugyan már megkezdődött, de egyelőre nem sok munkát ad az idén beállított palackozó gépsornak. Ugyanis, a téli idő­szak nem az üdítőitalok sze­zonja, inkább csak az igények felmérésére, a termék beveze­tésére ad lehetőséget. A vállalat gazdasági igazga­tója, Tóth Lajos, bízik a ter­mék sikerében, ám azt is el­mondta, hogy már az idén is változott a kereslet összetéte­le: a fogyasztók egyre inkább a szörpöket részesítik előnyben az üdítőkkel szemben, azok kifizetődőbb volta miatt. Mi­vel a szörp sem tartozik az alapvető élelmiszerekhez, el­képzelhető, hogy — az élet- színvonal alakulásának függ­vényében — csökkenhet a bel­földi szörpfogyasztás is. Ennek ellenére a közös vállalat to­vábbi bővítéseket tervez, el­sősorban az exportlehetősé­gekben bízva. Mint a gazdasági igazgató elmondta, 1989-ben, 40 millió forintos beruházással, a jelen­leginek kétszeresére kívánják növelni a sűrítőüzem kapacitá­sát. A nyolc évvel ezelőtt be­vezetett sűrítménygyártás ed­dig is jó üzletnek bizonyult: a termék túlnyomó többsége exportra került. Az itthon gyártott szörpök­nek csaknem ötven százalékán a szobi szörpüzem emblémája szerepel. Gyártanak palackos szörpöket — de árusítják kan­nákba is. Ez utóbbi — Tóth Lajos véleménye szerint — egyre népszerűbb lesz, hiszen így kifizetődőbb a vásárlónak. A kannák visszaváltása azon­ban sok gondot okozott a vál­lalatnak, nagy volt a selejte­zésből származó vesztesé" is. Mindez arra ösztönöz _e a szobiakat, hogy létrehozzanak egy kannagyártó gazdasági társulást — a második társu­lást ebben az évben —, s itt a partner az Észak-pesti Áfész lett. A gt által gyártott kan­nák már nem göngyölegként szerepelnek — tehát visszavá­sárlásukról sem kell gondos­kodni —, a benne lévő szörp­pel együtt megveszik a vá­sárlók. S az eddigi jelek azt mutatják, hogy megveszik: az itt dolgozó hat ember nemcsak kannát, hanem nyereséget is termel... B. J. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): december 19-én este fél 6rés:Tél 8 órakor, kiemelt I-es helyáron vetítik A fekete öz­vegy című amerikai bűnügyi történetet. Videóprogram (az épület ka­maratermében) : december 19-én 17 és 19 órakor az Egy férfi, egy nő és egy bank cí­mű amerikai bűnügyi filmvíg­játék a minimozi műsora. Fő­szereplő: Donald Sutherland. A z öreg kinyitotta a szemét. Nem gondolt semmire, ahogy az ágyon feküdt, csak belenézett a csendbe. Túl volt a nyolcvanon. Sok mindent átélt már. de megfon to Itsága. hűvös logiká­ja, végtelen nyugalma sohasem hagyta cserben. A legnehezebb pillanatokban is hű tudott maradni önmagához, s talán ennek köszönhette, hogy még mindig itt van. Csak hát, amíg fiatal volt, addig tud­ta hogy mit akar, miért harcol. Ma már semmit sem tud. Hat hónapja, hogy a felesége meghalt. Azóta bús­komorság. mosolytalan hétköznapok jellemezték az életét. Három gyerme­ket neveltek fel együtt. Kettő ma is él .. . Igaz, messzire kerültek a csalá­di fészektől, de azért ők ketten, az asz- szonnyal, jól megvoltak a faluban. Ün­nep volt, ha a gyerekek az unokákkal megjöttek a régi házba ... Ilyenkor nem számított a lárma, a hangoskodás. Pedig az öreg szerette a csendet és a nyugalmat. De az unokáit még job­ban ... Amikor csaknem ötven esztendei házasság után a felesége halálakor egy­szer csak magára maradt, a nagyobbik fia összecsomagolta a ruháit, meg amit még fontosnak talált, és behozta ide a városba. De más ez a világ! Itt a la­kótelepi ház második emeletén úgy él, mint akit börtönbe zártak. Nincsenek gyümölcsfák az épület előtt, nem nyíl­nak virágok, még a madarak is elkerü­lik ezt a helyet. A léocsőházban szin­te alig fogadják a köszönését, az em­berek a dolguk után rohannak, idege­sek. türelmetlenek ... Otthon, ha széo idő volt, kiült a kispadra a házuk előtt és nézelődött. Jött a szomszéd, az is­merősök, mindenkivel szót tudott válta­ni. Itt meg, ha valamihez kedve támad, rászól a fia vagy a menye, hogy „pa­pa. ez itt nem szokás, ezt nem így kell...” Az unokái is megváltoztak. Alig ér­ti már a szavukat Neki az. hogy szá­mítópép meg hogy video semmit sem mondanak Egész életében a földet művelte, tudta, hogy mikor és hogyan kell a szőlőt, a gyümölcsfákat kezelni, mikor jön el a szántás, a vetés ideje, de máshoz nemigen ért. Ezek a gyere­Hazafelét?) kék meg csak néznek rá, ha ilyesmit említ... Azt mondják, hogy ott van a piac, minek görnyedni annyit a kert­ben. Csak hát ma már, amikor minden olyan drága, nem lehet csupán a piacról élni. A fia tudja ezt, ezért is nem adták el a régi falusi házat... Ha a kert már nem is olyan, mint régen, azért sok minden megterem benne. Az ősszel, amikor utoljára ott jártak, még összeszedték a termést ’ Minden ott van a pincében. Ide a második eme­letre. alig hoztak magukkal valamit. Az a néhány kilónyi alma is tönkre­ment, amit a kosárkába tettek a gye­rekek számára. Meg aztán hely sincs Az öreg a falat bámulta és a felesé­gére gondolt. Mindig azt hitte, hogy ő fog korábban elköszönni a világtól és nem a társa, de a dolgok másként ala­kultak .. Szomorúság tört rá. Ügy érezte, vissza kell mennie a faluba. Oda, ahol az egész élete tovagördült, ahol tudott örülni és ahol sok-sok ke­serűség is érte „Juliska is ezt akarná”, gondolta. Csakhogy a felesége már semmit sem akart. Bár az öreg sok­szor álmodott vele ... A másik szobában megszólalt az éb­resztőóra. A csörgés széttépte gon­dolatainak láncát. Tudta, hogy fél hét van. Kati. a menye mindig ekkor kel fel Nyolcra jár a hivatalba. Jóska, a fia éjszakás, nincs még itthon. Kilenc óra is van hogy álmosan, fáradtan ha­zatér. Micsoda élet, alig találkozik a feleségével! Az öreg hallotta, amint a másik szo­bában az aszony felkel és ébreszti a gverekeket Középiskolás mind a ket­tő, a nagyobbik már utolsó éves... Építész akar lenni Szép dolog, de ha ilyen „dobozokat” fog tervezni, mint ez is. akkor jobb. ha más foglalkozást választ, gondolta. Feküdt az ágyon és hallgatta az átszűrődő neszeket. Egy óra múlva már csend lesz. mindenki a dolgára siet. A konyhában az asztalon ott várja majd a reggelije, amit Kati sebtiben elkészített, mielőtt indult vol­na.., Tudta, hogy most senki sem fogja zavarni, hiszen a papának pihennie kell, aludjon csak... De egész életé­ben hajnalban kelt, miért éppen most lustálkodjon? Lassan itt a karácsony... Mennyi idő még, talán két-három hét... ? Igen, az ünnepeket nem tölthe­ti máshol, csak a faluban. Ügy, mint régen. Juliskával . Ott legalább is­mer mindenkit, az emberek is má- sabbak. Jc ez a lakás. Kényelmes. Meg szép is, de hiányzik valami belő­le. Hiába igyekszik a fia meg a me­nye mindig a kedvében járni, csak te­her ő nekik.. Meg is mondja, ha majd utánajönnek, hogy nem akar többé elmenni a házától. Amíg mozdulni tud, ellátja ő magát... Az idő lassan tovakullogott. Behal­latszott a szobába az unokái búcsúzá* sa, amint az iskolába indultak. Az öreg tudta, hogy az anyjuk sem időzik már sokat a lakásban. Készülődni kezdett. Felkelt, a szekrényhez ment. Kivette megkopott öltönyét. Az inget meg a fehérneműket is az ágyra tette. Most valahogy jobb kedve lett. Für­gébben mozgott, mint máskor. A menye közben elment. Az öreg megvárta, amíg kiért a ház elé. A szo­ba ablakából nézett az asszony után. Szerette volna megköszönni az eddigi gondoskodást, de tudta, hogy nem te­heti. Akkor nem engedik el. Pedig ez a város... Kiment a fürdőszobába és rendbe szedte magát. A konyhába is benézett, de csak néhány kortynyi kakaót ivott, mást nem kívánt most izgalmában. A szobában összeszedett pár személyes tárgyat, aztán visszasietett az előtérbe és magához vette a lakás kulcsait. A télikabátja már rajta volt. hogy in­duljon, de eszébe jutott, hogy ott hagyta a felesége fényképét az ágya mellett. Most nem nézegette, mint máskor, hanem gyorsan a zsebébe tet­te és kifelé indult Gondosan bezárta a lakást, majd a kulcsot bedobta a be­járati ajtón lévő postaszekrénybe. So­ha még nem ért le a második emelet­ről ilyen gyorsan. H ideg decemberi szél vágott az ar­cába. amikor elindult a pályaud­var irányába.,, Csitári János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom