Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

Vasárnapi ünnepség Úttörőkarácsony Az úttörőelnökség legutóbbi ülésén határozott arról, hogy az előző évekhez hasonlóan az idén is megszervezik Gödöllő és körzete úttörőinek közös karácsonyi ünnepét, amelyen minden csapat képviseltetheti magát legtevékenyebb tagjai­val. Az ünnepségre december 18-án kerül sor a művelődési központban. A két órakor kez­dődő rendezvény számos érde­kes foglalatosságot kínál a résztvevőknek: az alkalomhoz illően karácsonyi képeslapo­kat készíthetnek, megismer­kedhetnek az ékszer és fenyő­dísz készítésének titkaival, el­leshetik, hogyan kell batikol­ni, mézeskalácsot sütni. Lesz bolhapiac és játékvásár, a színházteremben pedig a Hol­ló együttes Dúdoló című mű­sorát tekinthetik, illetve hall­gathatják meg. Az iskolákban Szaktárgyverseny Ebben a tanévben is meg­rendezik körzetünk általános iskoláiban a szaktárgyi verse­nyeket. A tárgyak körét ille­tően az elmúlt évhez képest nem lesz változás. Az iskolai szintű selejtezőket januárban kell lebonyolítani. A házi ve­télkedők győztesei a kerepes- tarcsai 3-as számú iskolában mérik össze tudásukat már­cius 11-én. Népfrontktubház Pedagógustárlat Két túrái pedagógus, Kálna Tibor és Kálnáné Ádám Ani­ta képzőművészeti munkáiból állítottak össze kiállítást a városi népfrontbizottság klub­házában, amelyet december 13-án délután 5 órakor nyit­nak meg. Megtekinthető de­cember 23-ig, reggel 8 és es­te 6 óra között. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Drámatörténeti játszóház. 8 órakor. Film: A szomszédasszony, este 7 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 293. SZÁM 1988. DECEMBER 12., HÉTFŐ Barkas lapátból export? Tehénvizit a barcogóteknőben A kiskartali kastély mai gazdája — a Gödöllői Tangaz­daság — nemcsak az épületet, hanem a hozzá tartozó va­daskertet is jól kívánja hasznosítani. A tangazdaság kartali kerületéHhn 180 hektáron dámvadgazdálkodást folytatnak már 1980 óta. Dr. Kárpáti István főál­latorvos azt mondja, hogy tár­sulás formájában dolgoznak. Az indulóállományt a gyulai erdőgazdaság adta. Az ottani állomány a világ legjobbjai közé tartozik. Az egyetem a szellemi’tőkét adta, a tangaz­daság a területet, a MAVAD pedig, többek között a szak­értelmet. Frissítik a vért Mi az üzlet abban, hogy egy gazdaság dámvadkertet tart fönn? Az országban van ilyen Telkin, s akad egy Szabolcs­ban, de ilyen speciális igényű, mint a kartali, nincs több. — Nagyobb üzletre számí­tottunk, mint ami van — sum­máz a főállatorvos. — Célunk az igényes tenyésztői munka volt, de a technológiai hiá­nyosságok, a koncepció laza­sága miatt dámvadtartássá vált. Van ugyan használható szakirodalom, kitűnő külföldi példa, ám mindezek nagy ál­latmozgatást, hetenkénti mé­rést írnak elő, amikre mi nem vagyunk képesek. A vadaskert így is 1,5 millió forint nyeresé­get hoz. Nemrégen számlálták a te­rületen élő vadakat. Jelenleg 550-560 felnőtt állat él a kert­ben, a szaporulat 150-160. Labdarúgás Az őszi célt elérték A GSC-NEK az NB III Du­na csoportjában szereplő lab­darúgócsapata az őszi idényt a hetedik helyen zárta. Az eb­ben az osztályban újonc együt­tes tizenöt mérkőzésből négy­szer győzött, négyszer nyert tizenegyesekkel, háromszor vesztett ugyanígy, és négyszer hagyta el vereséggel a pályát, amikor tehát egyetlen pontot sem szerzett. Ismeretes, hogy az újfajta szsámítás szerint nyert meccsért 3, tizenegyesek­kel elért győzelemért 2, vesz­teségért 1 pont jár. Az idény befejeztével érté­kelő beszélgetésre ültünk le Matuz Sándor ügyvezető egye­sületi elnökkel és Horváth Gé­za szakosztályvezetővel. A hal­lottakat az alábbiakban foglal­juk össze. A sportvezetők emlékeztet­tek arra, hogy egy korábbi döntés értelmében ä GSC két kiemelt sportága a labdarúgás és a kézilabda. Az első helyen azonban a foci áll. Ennek a döntésnek a jegyében vették át a nyáron a kartali labdarú­gó-szakosztályt, egyúttal a jo­got az NB Ill-ban való indu­lásra. S ahogy ez ilyenkor len­ni szokott, a bent maradást tűzték célul a csapat elé. Hu­szonöt pontot terveztek, s ez­zel az első tíz hely valamelyi­két. Huszonhárom ponttal a hetedik helyen várják a ta­vaszt. A tervet tehát teljesítet­ték, túlzott önbizalomra azon­ban nincsen ok, hangoztatta a két sportvezető, a bajnokság második felében nagyon meg kell küzdeni a bent maradásért, hiszen hárman, de akár né­gyen is kieshetnek, s a mezőny nagyon szoros, kiegyensúlyo­zott. Másik feladatuknak az in­duláskor a sokfelől jött játé­kosok csapattá kovácsolását tartották, amit csak részben sikerült elérniük. Az előttük álló hetekben mindent meg­tesznek a vezetők, hogy ta­vasszal egységes felfogású, szemléletű csapat küzdjön a gödöllői színekért. Pillanatnyilag tizennyolc ta­gú a keret. Hozzájuk csatlako­zik rövidesen Dékány Gábor, a Csepel, majd a Dózsa volt játékosa, aki százötvenszer lé­pett pályára az NB I-ben. Tő­le gólokat vár a vezetőség. Dé­kány legutóbb az NB Il-es Építőkben szerepelt. Matuz Sándor és Horváth Géza azt is elmondta, hogy a keretben nem mindenki nyújtotta azt, amit vártak tőle, de esetleges minőségi cseréről majd csak a bajnokság végén döntenek, addig még mindenki bebizo­nyíthatja, hogy a GSC-ben a helye. Megkérdeztük, kikkel voltak leginkább elégedettek az ősz­szel. Kiemelkedőt nyújtott Krözsel, a legegyenletesebben Sztriskó, Nagy Sflndor, Kutast, Czeróczki és Nagy Dániel sze­repelt. Többet vártak Szabó Sándortól, Morváitól, Szaba­ditól, Katalintól és Varga Ist­vántól, noha ő rúgta a legtöbb gólt. Szabadiról, a csapat ka­pitányáról olyan hírek terjed­tek el. hogy leáll, véglegeset a vezetők még nem tudtak mon­dani. Ami a tavaszi idényt illeti, az ügyvezető elnök és a szak­osztály vezetője szerint a csa­pat képességei és lehetőségei alapján esélyes a hatodik— nyolcadik hely valamelyikére, ami azt jelenti, hogy nem le­hetnek bent maradási gond­jaik. Addig azonban — a ké­pességéket fejlesztve, a lehe­tőségeket kihasználva — ala­posan föl kell készülni a tava­szi összecsapásokra. A CSAPAT indul a megyei szövetség által rendezett te­rembajnokságon. majd kezdő­dik az alapozás, egy hétig itt­hon, egy hétig a csehszlovákiai Érsekújváron, egy hétig Haj­dúszoboszlón Utána sorozat­ban edzőmérkőzések a már­ciusi nyitányig. K. P. — Három csatornán fut az értékesítési programunk — tá­jékoztat dr. Kárpáti István. — Elsősorban a tenyészállatokat adjuk el, tavaly Csehszlová­kiába 190 állatot vittek, a ha­zai vadásztársaságok vérfris­sítés céljából félszázat vettek meg. Egy tehén ára 24 ezer fo­rint, a bika, kortól függően 15—45 ezer, a bikaborjú, az űnő ázsiója kisebb, mindösz- sze tízezer forint. Kedvezőbb üzlet lenne a kilövetés, de itt kötve van a kezünk. A jó tró­fea ára 40-42 ezer, forint, de nekünk nincs jogosítványunk arra, hogy vadásztassunk. A selejtezést oldhatjuk csak meg bérvadásszal, s ezért a dám- ra vágyakozó vadász 22 ezer forintot fizet. Kegyetlen viadal A külföldiek csak a kilövő­kertben kerülhetnek a vad­jaink közelébe, ahová el kell szállítanunk « az állatokat. Ilyenkor jó párat elrabsickod- nak, vagy azt mondják, meg­döglött, elcsavargott, csak ká­runk származik belőle. Érté­kesítjük a húst is, de ebben a MAVAD nem partner. Míg a vállalat 65-70 forintért Veszi a hús kilóját, a szállodák 250-ért. A hús" értékesítése' egyelőre csak próbálkozás, szeretnénk rentábilissá tenni. Van még egy jövőbeli üzlet, amit csak érintőlegesen említ a főállatorvos. Új-Zélandból érdeklődtek a dámvad barkós lapátja: iránt, ez az, ami az el- hullajtott helyébe nő. Állító­lag nemi aktivitást fQkozó szert nyernek belőle, s ez min­den pénzt megér. A dámvad októberben bar- cog, ilyenkor a bika elfoglalja úgynevezett bőgőteknojét. s ellentétben a gímszarvasokkal, csak erős illatával, s rövid, horkolásszerű hangjával csa­logatja a tehenet. Nem a bika választ, a tehén keresi fel a barcogóteknőt Természetesen a vadviadaiok a dómoknál sem hiányoznak. Jászi Zoltán va­dászmester szerint talán még kegyetlenebbek, mint más szarvasfajoknál. A barcogás idején mérik fel, melyek azok az álllatok, amelyeket selej­tezni kell az állományból. Idén harmincat jelöltek ki. Pötty a háton hátrányt József Somogyból érkezett, a somogyszili vadász- társaság tagja. Úgy mondja, dápivad közelébe nemigen ke­rül az ember, megragadta hát a lehetőséget. Az sem zavar­ja, hogy nem lesz olyan szép a trófea, az sem, hogy csak selejt bika kerülhet a mauser 764-es elé. Türelmetlenül to­pog a kétlovas kocsi mellett, induljunk már! A főállatorvos ül a bakra, s lassú ütemben megindulnak a lovak. Könnyfakasztóan éles a szél, hideg fénnyel süt a nap. Egy ölyv és egy héja kergető- zik fölöttünk, odébb tulipános szarvú magyar szürkék cso­portja nézi vonulásunkat. Megmutatják magukat a fehér fenekűek, a hároméves bika­borjak, s máris suttogássá hal­kul a beszéd. Látrányi József vágyakozással követi a csapat eltűnési vonalát. Jéghártya reccsen a tócsán patájuk nyomán, s a kocsi az úgynevezett stadion előtt áll meg. Ez a szélvédett erdőrész a dámvadak társalkodóhelye. Puha ugrással ér földet a va­dász" s a'vadászmester, Jászi Zoltán- mutatja, az ott, a nagy lapátostól balra! Emelkedik a puska, s csalódottan csöndes marad, az állatok sietség nél­kül tovatűnnek. Jó órával ké­sőbb öreg bika kerül elénk, s lövés szakítja szerteszét a csöndet. Megtörik az állat len­dülete, súlyos zuhanással ér földet, s szeméből pillanat alatt tűnik el az élet fénye. Megvan hát az áhított bika! Zöld vadászkalap cserággal a végső tisztelet jeleként a vad pöttyös hátán, s egy boldog mosoly a vadász arcán. A bika az őszi nagy csatákban mély sebet szerzett a bal farán, agancsa pudvás, túl sok jó tu­lajdonságot nem örökíthetett volna utódjaiba. Bellér Ágnes Négy évtized után Nehéz napok emléke A hogyan múlik az idő, az eseményektől, a második világháború rémeitől mind tá­volabb kerülünk: Az évtize­dek alatt már nagyon sokan távoztak az élők sorából, akik szereplői, tanúi voltak az 1944. decemberi eseményeknek. Amikor dübörögtek a harci gépek, dörögtek az ágyúk és a háborús propagandagépezet az emberek idegeit őrölte. Ha­talmas plakátok, melyeken hosszú vonatot láthattunk, s az utolsó kocsin a szöveg: Győze­lem vagy Szibéria. A fegyverek ropogása mind közelebbről hallatszott és a hangulat egyre idegesebb lett. A katonai forgalom nőtt. A nyomorúság, az ellátás bi­zonytalansága és az, hogy bujkálni kellett, bizalmatlan­ná tette az embereket. A bal­oldaliak szervezőmunkába kezdtek, különösen azok, akik az 1919-es események idején funkciót töltöttek be, és azok, akik már akkor elkötelezték magukat a munkásosztály mellett. Az elnyomatás idején so­kan nem tudtak a másikról, hogy az is baloldali. Mind többen dugták össze a fejü­ket. A front dübörgése, a fegyverek ropogása egyre kö­zelebbről hallatszott. Hírnö­kök jöttek, akik elmondták, hogy a szovjet csapatok mer­re, hol vannak. A németek érezték, hogy sorsuk meg van pecsételve, éppen ezért össze­pakoltak mindent, amit csak értek. A kastélyból képeket, szőnyeget, evő- és ivóeszközö­ket, az üzletekből, ha volt még valami, azt is magukkal vit­ték. Amit hátrahagytak, azt el­pusztították, használhatatlanná tették. A főutak mentén akná­kat raktak le, hogy késleltessék majd az előrenyomuló szovjet csapatokat. Az ősz hosszúra nyúlt, az időjárás kedvezett a hadmű­veleteknek. A berepülések szaporodtak, nagy károkat o,koztak, sőt életet is követel­tek. December 1-jén elrendel­ték a község kiürítését, amit a lakosság nem hajtott végre. A HÉV sűrítette járatait, hogy aki Pestre akar utazni, hur- colkodni, módja legyen. December 11-én reggel a Juharos-tetőn és az Antal-he- gyen megjelentek a felszaba­dító csapatok előőrsei. Dél­tájban már az öreg-hegyen és a Blahán, majd Máriabesnyőn tűntek fel. Több irányból a község belseje felé haladtak. Estére Szentgáli Dániel Koro­na patikájához érkeztek. Az éjszakát alig száz méterre töltötték egymástól a szovjet és német harcosok. A németek a postánál fész­kelték be magukat. December 12-én reggel a posta előtt hat német esett el, a többiek hát­ráltak, és az Ezsébet- park irányába vonultak vissza, ud­varokon, kerteken át. Estére már messze voltak Gödöllőtől, az akkor még község felsza­badult. A fegyverek ropogása mind messzebbről hallatszott. Ahogyan telt-múlt az idő, az emberek előbátorkodtak rejtekeikből, mindenkinek volt jó szava a másikhoz. Akinek Volt élelme, az adott a nincstelennek, az éhezőnek. Kevés család volt, amelyik­nek a háború ne okozott vol­na keserűséget, bánatot. Az élők örültek egymásnak, és rövid idő után terveztek és szerveztek. A szemekben öröm csillogott. Megkezdődött a szervezés, a baloldaliakra várt a munka dandárja. Élel­miszer, olaj, tüzelő, világító- eszköz kellett. Népgyűlést tar­tottak a moziban gyertya­fénynél. Az emberek felsza­badultan, félelmükből felol- dottan kezdtek normális éle­tet élni. A szovjet katona és a magyar munkás vállvetve dolgozott. N egyvennégy év választ el bennünket, és hosszú listán lehetne sorolni, mi is történt Gödöllőn az eltelt év­tizedekben, milyen eredmé­nyek születtek, mennyit fej­lődött az új társadalmi rend, és mit is adott nekünk. Em­lékezve előretekintünk és ar­ra gondolunk, soha többé há­borút. Csiba József Bérmunkát vállalnak Salátaöntet joghurttal A Szilasmenti Termelőszö­vetkezet Kerepestarcsa és Nagytarcsa határában lévő üzemében készül az ismert ételízesítő. Szabad kapacitás esetén azonban bérmunkát is vállalnak. Ilyen szerződés alapján végzik a Compakt Vállalat részére tizenötféle füszerkeverék összeállítását és csomagolását. Az ismert gyártmányfej­lesztő, Horváth' Rozi nevével fémjelzett termékek mellett újak kerültek le a gépsorok­ról. A por alakú keverékek­hez tejföl és joghurt hozzá­adásával kitűnő salátaöntetek készíthetők. A tormás, a kap­ros, a fűszeres és a fokhagy­más ízű salátöntetek készíté­sére alkalmas porok a hazai kereskedelemben eddig isme­retlenek voltak. Mozi Kutyasétáltatás. Színes, magyar mesefilm-összeállítás, 4 órakor. Fogadjunk! Színes, magya­rul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A KÍSÉRLETEKRE, a kuta­tásra való nevelés is az egye­tem feladatai Napjainkban e feladat megvalósításának fon­tos színtere a tudományos diákköri munka. Jeles állo­mása pedig az egyetemi tudo­mányos diákköri konferencia. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a múlt héten ren­dezték meg ezt az eseményt. A gödöllői hallgatókon kívül ezen részt vettek a gyöngyö­siek is. Nemzetközi színezetet adott a tanácskozásnak a hat szocialista országból érkezett dolgozatírók jelenléte. Ök kö­zel húsz munkával szerepel­tek. A vállalatok, intézmények érdeklődését nem csak az bi­zonyította, hogy részt vállal­tak a hallgatók kutatómunká­jának segítésében, hanem az is, hogy a legjobb pályázato­kat különdíjakkal jutalmaz­ták. A tudományos diákköri mozgalom szerepét nehéz len­ne túlbecsülni, mondta a kon­ferencia megnyitóján dr. Dohy János tudományos rektorhe­lyettes. Arra gondolt, hogy ez a mozgalom lendítőerő a fel­sőoktatás megújításában, más­ként megfogalmazva a meg­újulásnak — és a generáció- váltásnak — nagymértékben kell merítenie ebből a mozga­lomból. A tudományos diákköri dol­gozatokat író fiatalok a töb­bi hallgató körében katalizá­Tudományos diákköri konferencia Minőség a képzésben torszerepet játszanak. Az ő munkájukkal is emelni kíván­ják a száz százalék, a teljes diákság egyetemi, főiskolás éveinek hatékonyságát. A tdk munkájában kiváló szak­emberek is részt vesznek. A tdk jelentősége akkor is szembeötlik. amikor arra gon­dolunk, hogy Magyarország­nak erősödő versennyel kell megküzdenie a nemzetközi porcndon És lehel erre csak időnként gondolunk? A ki-, lencvenes években megvaló­suló nyugat-európai integráció a felsőoktatásunk számára is nagy kihívás, egyben nagy le­hetőség. Ott az Erasmus-prog- ram körvonalai rajzolódnak ki, a szocialista országók kö­zött pedig egy Kopernikusz- program formálódik az egye­temek, főiskolák nemzetközi együttműködésében. Remél­hetően ezek a mozgalmak is a közös európai ház felépíté­séhez vezető úton haladnak majd. A gödöllői konferencia há­zánál maradva, a szekciómun­ka tizenkét szobában, azaz előadótermekben, szemináriu­mi helyiségekben folytatódott. A mezőgazdaság-tudományi karon és a társadalomtudomá­nyi karon öt-öt, a mezőgazda­sági gépészmérnöki karon két csoportba osztották a több mint száz dolgozatot. Mégis úgy tűnt, sok ennyi dolgozat ahhoz, hogy az előadások megtartása, a kérdésekre való válaszadás mellett a vitára is jusson idő. Itt-ott azonban az utóbbi is kialakult. Este, a konferencia munká­jának értékelésekor az aulá­ban adták át az első helyezet­tek jutalmát. Dr. Kecskés Mi­hály az egyetemi tudományos diákköri tanács elnöke arról szólt, hogy évszázadokkal ez­előtt eldőlt már: a kísérletezés­re, a kutatásra való nevelés az egyetem dolga. Dr. Dohy Já­nos szerint optimizmust, lel­kesedést adott a délutáni mun­ka. Színvonalas pályamunkák mellett jó előadókkal is meg­ismerkedhettünk. és ő már ar­ra is gondolt, hogy a jöven­dő szakembereknek a lakó­helyükön. munkahelyükön, való megjelenés is fontos. A tdk-ás szereplés ennek az előiskolája A tudományos rektorhelyet­tes azt is elmondta, hogy re­méli, a közeljövőben olyan szekciót is indíthatnak, amely­ben valamelyik idegen nyel­ven lehet vitázni. A konferencia zárására meg­érkezett az Országos Tudomá­nyos Diákköri Tanács elnöke, dr. Szendrő Péter dékán is. Kifejtette, hogy a.mozgalmat a hallgatói önképzés igénye tartja fenn odaadó tanárok segítségével. A tudományos diákkörökben olyan minőségi képzés folyik, amelyet a tan­rendi képzés keretében még nem sikerült megvalósítani. VÉGEZETÜL álljanak itt a győztesek nevei. Állattenyész­tési szekció- Müller Ferenc és Szakái Zoltán. Állattenyészté­si és állatökológiai: Páradi László. Biotechnológiai és nö­vényi ökofiziológiai: a két el­ső helyezett Prágai Zoltán és Koszó Eszter. Mikrobiológiai és talajbiotechnológiai: Naár Zoltán. Növénytermesztési: Lamberti László. Műszaki A: Bíró Attila. Műszaki B: Te- renyei Joachim. Makroökonó- miai: a két első helyezett Kaumau Pascal és Puskás János. Mikroökonómiai: a két első helyezett: Hujber Emőke és Zatkyó Péter. Kör­nyezetvédelmi : a két első he­lyezett Mészáros László és Szabados Géza. Társadalom- tudományi I.: a két első he­lyezett Csery Magdolna és Piedl Zsófia. Társadalomtudo­mány II.: Dunay Anna. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom