Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
\ Decemberi előzetes Évfordulók és ünnepségek Az év utolsó hónapjához érkeztünk, s művelődési intézményeink decemberben is színes, változatos programot ígérnek. Reméljük, nem sok alkalommal találkozunk majd ..elmarad”, „elhalasztva” szövegű táblákkal. December nyolcadikán délután a Bartók Béla Zeneiskola nagytermében ünnepség keretében emlékeznek meg Vác felszabadulásának 44. évfordulójáról. Előtte, 2-án, ugyanott tartják a Pest megyei sajtónapot. Először rendezik meg Vácott is, 4-én a munkahelyek családi vasárnapját a művelődési központban. A színház barátai tapsolhatnak a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékának. Garas Dezső rendezésében viszik színpadra Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát. A Tízen túliak színházában a Térszínház vendégjátékaként a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos jelenetek, történetek láthatók. Ugyanebben a sorozatban a MAI Színház mutatja be a Tiszta szívvel című zenés játékot. 50 éves a Vox Humana, a város rangos kórusa. A jubileumi megemlékezésre először a művelődési központ aulájában kerül sor, ahol kiállítás mutatja be az énekkar fél évszázados történetét 10-én, másnap a zeneiskolában az évforduló kapcsán, Makiári József vezetésével és a Váci szimfonikus zenekar közreműködésével bemutatják Händel Dettingeni Te Deum című művét. A gyermekprogram keretében decemberben lesz Télapóváró műsor, meseszínház, játszóház, ingyenes bohócműsor. Harmadikén este Eszményi Viktória és a 100 Folk Celsius együttes koncertje. Tanulhatnak karácsonyfadíszkészítést, a téli szünetben videofilm-vetítés, bábkészítés, játékos torna segíti a szünidő hasznos eltöltését. A Katona Lajos Városi Könyvtár az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak, a Madách Imre Művelődési Központ az óvodás korú gyermekeknek hirdet Kedvenc mesém címmel mesemondó-találkozót és -versenyt. Sorrendben Révész Antal grafikusművész kiállítása lesz az utolsó tárlat a Lenin úti emeleti galériában. A Tungsram Galéria ad helyet Losonci Lilla festőművész; a Kommunális Galéria Szekeres Erzsébet textilművész alkotásainak. Az eszperantó klub erdélyi magyaroknak rendez Mikulás-estet, a pedagógusklub Télapó-estjét a nagymarosi kultúrházban rendezik. Több klub, szakkör rendez karácsonyesti megemlékezést. Az úttörőház gyalogtúrára, sízésre hívja a pajtásokat. Néhány érdekesebb cím a Kultúr filmszínház decemberi műsorából: Ritz fürdöház (angol), Micimackó (amerikai). Kalózok (francia—tunéziai— amerikai), Sir az út előttem (magyar), A kilencfarkú macska (olasz), Hupikék törpikék és Törpicúr (belga), Cukorfalat (NSZK-beli). P. R. La Mancha lovagja Az MTA Soros-alapítvány által is elismert együttes, illetve előadás látható december 3-án, szombaton 18 órai kezdettel, a nagymarosi művelődési házban: a budapesti Tanítóképző Főiskola Zenés Színpada mutatja be a La Mancha lovagja című musicalt. A zenekart Dübrössy János vezényli, a darab rendezője Frigyesi Tibor. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1988. DECEMBER 1.. CSÜTÖRTÖK Tanácsülésen búcsúzott az ÉDÁSZ Döntés a teho megszüntetéséről Stílszerűen búcsúzott Váctól és vonzáskörzetétől az Észak- dunántúli Áramszolgáltató Vállalat: az estébe nyúló tanácsülés ideje alatt csaknem sötétbe burkolózott a főtér, alig néhány lámpa égett. Az ÉDÁSZ korrektnek minősített beszámolóját követően a tanácstagok nem tették köny- nvűvé az üzemigazgatóság leköszönését: hosszasan sorolták az elmúlt időszak áramszolBáli Péter a keverőpultnál (Vimola Károly felvétele) Kelendő a hangtár szolgáltatása a váci Városi Könyvtárban. Báli Péter háromszázötven videokazetta kölcsönzésére ügyel. Köztük olyan közkedvelt ismeretterjesztő képanyagokra, mint az Encyclopedia Britannica magyar változata, vagy az általános iskolák tananyagainak kiegészítését szolgáló történelmi és irodalmi müveket feldolgozó videokazetták. Közkedveltek a nyelvvizsgára felkészítő anyagok is, melyeket a közületek és az iskolák ingyen kölcsönözhetnek ki a hangtárból. gáltatásának zavarait, hibáit, hiányosságait, a „dülöngélő” lámpáktól kezdve a gyakori áramszüneteken keresztül a díjbeszedés visszásságáig. Miért kerül végül is Budapesthez ez a körzet? — kérdezte egy kevésbé tájékozott tanácstag. Az ÉDÁSZ egyik jelen levő vezetője egyenesen válaszolt: Mert a fogyasztók így kívánták! — Ám nem maradt el a replika, valahonnan a hátsó sorokból: Nem, a fogyasztók azt kívánták, hogy zavartalan egyen az áramellátás ... A testület egyik tagja — mint mondta, választói megbízásból —, a tavaly karácsonyi áramszünetre célozva meglehetősen ironikus kérdést tett fel: Lesz- e villany idén karácsonykor, vagy maradunk a gyertyánál? A karácsony ugyanis, még az ÉDÁSZ „ünnepe”, hiszen az ELMÜ csak január másodikétól felelős a térség áramellátásáért. A Fővárosi Elektromos Művek azonban már megkezdte a terület átvételét. A tanácsülés napirendjének ■következő témája az előzetesen több fórumon megvitatott ügyfélfogadási rend módosítása volt. Mivel a Minisztertanács határozata lehetővé tette, hogy valamennyi tanácsi szerv a sajátos helyi viszonyok figyelembevételével állapítsa meg az ügyfélfogadás, rendjéig a városi .tanát»,.—; a? ig^pyejjc-; nek megfelelve és a munka- idő'védelmét is szem előtt tartva — új rendeletet alkotott. Az érdektelenség miatt megszüntette a szombati ügyfél- szolgálatot. A szakigazgatási szervek ügyfélfogadását hétfőn 14 és 18 óra között, szerdán fél 8 és 16 óra között, pénteken fél 8 és 12 óra között állapította meg. Az ügyfélszolgálati iroda mindennap fél A z asszony a tűzhely mellé telepedett a székre. Fonalat, kötőtűket vett elő és dolgozni kezdett. A másfél éves Mariettának készített meleg ruhácskát, de úgy gondolta, hogy a fonalból jut a háromesztendős Zolikának is kardigánra. Esteledett. A gyerekek elszundítottak a kiságyakban. Erzsébet még a harmincat sem töltötte be, de aki csak felületesen ismerte, legalább tíz esztendővel többnek gondolta. De még így is szép volt... Csak hát az élet... Eddig nem volt túlságosan kegyes hozzá. Valójában lehetett volna másként is. Jobban! De minden összeesküdött ellene. Ott kezdődött a baj, hogy a szülei korán elhaltak. Éppen csak elérte a tizennyolcat, amikor itt maradt a faluban egyszál magában. A rokonok meg... csak ígérték a gondoskodást, a segítséget, de szinte sohasem nyitották rá az ajtót önmagáról kellett gondoskodnia. Az ap- jáék nem voltak módosak, sőt, csak némi adósságot hagytak rá örökül. Dolgoznia kellett. De szakma nélkül, nyolc általánost igazoló bizonyítványnyal hová mehetett volna? A termelőszövetkezet is nehezen alkalmazta, van elég munkáskéz a környéken. Aztán mégiscsak helyet kapott az egyik asszonybrigádban. Bár ne kapott volna' Ott ismerkedett meg Jóskával, aki traktorosként dolgozott a szövetkezetnél. A férfi szünet nélkül csapta neki a szelet, ígért, könyörgött, fenyegetőzött, míg végül Erzsébet beadta a derekát. Még húsz sem volt, amikor összeházasodtak. Eleinte nem volt baj. Jóska biztos menedéknek látszott, de aztán inni kezdett. Egyre többet . Az asszony, ha szóvá tette a dolgot, szitkokat kapott válaszul. Később már pofonokat is... Erzsébet el akarta hagyni a férjét összecsomagolt és elindult a buszhoz, hogy a városba költözzék. Aztán mégsem utazott el. Nem volt kihez, hová mennie. Jóska alig adott neki pénzt, pedig az asszony úgy tudta, Menedék (?) hogy a férfi nem keres rosszul. A szökési kísérlet után kicsit megváltozott a férje. Bár ő maga sohasem tett neki erről említést, a férfi valakitől megtudhatta. Egy ideig nem maradt ki olyan gyakran, s mintha már nem is inna. Erzsébet megnyugodott Talán mégiscsak jobbra fordul a sora. Aztán megszületett Zolika. Elég hosszú házasság után ... Csaknem öt esztendeje éltek már együtt Jóskával. A férfi büszke volt a gyerekre. Rendbe hozta a házat, amit Erzsébet a szüleitől örökölt. Hiszen ebben laktak. Ólakat készített a csirkéknek, kacsáknak. A kertben is serénykedett, lemetszette a gyümölcsfákat, tavasszal zöldséget vetett az ágyások- ba. Az asszony már nem járt a szövetkezetbe dolgozni, a gyerekkel kellett törődnie. Jóska ugyan nyers volt, de kikeritett mindent, amire szükségük volt. Erzsébet azt hitte, hogy ez már mindig így lesz. Aztán jött Marietta... Pár hónapig nem változott semmi, élték a megszokott életüket. Egy este azután Jóska ismét részegen tántorgott haza. Vacsorát követelt, s amikor az asszony kitálalta a paprikás krumplit, a férfi undorral a földre söpörte a tányért. Erzsébet nem szólt, csak a könnyeivel küszködve igyekezett eltakarítani a törmeléket és az ételmaradékot. Jóskát feldühítette a nő hallgatása, belekötött. Először csak veszekedtek, aztán Jóska ütni, pofozni, rúgni kezdte az asszonyt... Erzsébet akkor már végleg 'ú akarta hagyni az urát, de Jóska megfenyegette, hogy megöli. A férfi ismét alig adott pénzt ez asszonynak. Még szerencse, hogy a ház körül megtermett ez-az, tojást zöldséget, gyümölcsöt a piacon is el tudott adni. Ha nem ügyeskedik, még kenyérre sem jutott volna semmi, nemhogy a gyerekek nevelésére. A környékbeliek tudták, hogy tönkrement a házassága, célozgattak is arra, hogy váljon el az urától, de Erzsébet mozdulni sem mert. A férje sakkban tartotta, valóságosan rettegett tőle. Akkor volt nyugta, ha Jóska két-három napig haza se ment. Mert ez is előfordult. Most is, hogy a gyereknek kötő" tett, a saját sorsán tűnődött. Azon, hogy el kellene hagynia a falut örökre. Csakhogy a két gyerekkel ez nem olyan egyszerű. A rokonokra eddig sem számíthatott, az idegenek meg miért segítsenek rajta? Hirtelen kivágódott az ajtó, Jóska támolygott be a szobába. A férfi ostobán vigyorogva dúdolgatott. Amikor meglátta az asszonyt, rámordult: — Mi az istent csinálsz ... ? Erzsébet nem szólt egy szót sem, tovább dolgozott. A szíve hevesebben kalapált, kezében meg-megremegett a kötőtű. — Azt kérdeztem, hogy mit csinálsz?! — üvöltötte a férfi. — Nem tudsz válaszolni... — folytatta, aztán fenyegetően közelebb lépett a nőhöz. — Felébreszted a gyerekeket — mondta remegő hangon, de figyelmeztetése már elkésett. A kiságyban Marietta bömbölni kezdett. — Kuss! — üvöltött rá Jóska. — Vagy elhallgattatlak ... Marietta annál hangosabban sírt. s mire az asszony felugrott volna az asztaltól, hogy a gyereket ölbe vegye, Jóska már a kezében tartotta az apróságot. s rázogatni kezdte. — Azonnal tedd le! — kiabálta Erzsébet és kirántotta a férfi kezéből a gyereket. Jóska hátulról belekapaszkodott a nő hajába és az ujjai közé csavarta. Az asszony felsikoltott a fájdalomtól, s lendületét veszítve a gyereket a földre ejtette. Kapott volna utána, de a férfi részegen röhögve fölfelé húzta a hajánál fogva. Hátrafelé rúgott. Jóska elengedte a haját. Az asszony lehajolt, felemelte a gyereket. C sak ekkor tűnt fel neki, hogy Marietta néma és mozdulatlan .. . Csitári János 8-tól áll az ügyfelek rendelkezésére, hétfőn 18 óráig, pénteken 13 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön pedig 16 óráig. A rendeletalkotás után került sor az ülés kétségkívül legnagyobb érdeklődéssel várt napirendi pontjára, a település- fejlesztési hozzájárulás további sorsáról való döntésre. Bár a tanácselnök-helyettes által előterjesztett dokumentum „A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének eddigi tapasztalatai, a további feladatok” címet viselte, a testület tagjai szinte csak megszüntetésével vagy megtartásával foglalkoztak. Az időnként hevessé váló vita után — amelyben szóba került, hogy a haszna volt-e több vagy a kára a teho bevezetésének —, a testület 39 szavazattal 2 ellenében úgy döntött, hogy 1988. december 31-i hatállyal a településfejlesztési hozzájárulást megszünteti. illetve, a városi tanács 1987. évi 2. számú rendeletét hatályon kívül helyezi. De, mint a tanácselnök a döntést k-~etően hangsúlyozta, a tanács nem azért döntött így, mert ez „sikk”, hanem mert nincs értelme továbbra is fenntartani a településfejlesztési hozzájárulást a megváltozott körülmények között. Az idézett rendelet hatályon kívül helyezése azonban nern ■ jelenti #zt,r Üogjf a hítralékők' behajtása ne történne meg. A behajtás már megkezdődött, és ennek költsége is a hozájáru- lásra kötelezetteket terheli. A testület ezt követően elfogadta a tanács és szervei 1989. évi munkatervére vonatkozó javaslatot. Egyetér'stt azzal is, hogy kísérletképpen egy vagy két tanácsülés kezdetét későbbre teszik, hogy több állampolgár, érdeklődő vehessen részt azokon. Zárt ülésen tárgyalták meg a tanácstagok az idei városi kitüntetésekre vonatkozó javaslatokat. A „Vác Városért” elnevezésű, egyéni és kollektív elismeréseket a város fel- szabadulásának évfordulóján adják át. B. J. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): december 1-jén fél 6 és fél 8 órakor, kiemelt, I-es helyáron vetítik a Ritz fürdőház című angol filmvígjátékot. Főszereplők: Treat William és Rita Moreno. Ugye, jól van? Csak az anyák könnye őszinte és igaz. Aggódásuk gyémántcseppjei, büszkeségük harmata szemükben — minduntalan kigördül e drága gyémántkövek sarkából a legigazibb gyöngy: az anyai jóság könnycseppje. De milyen gyöngy a gyermek könnye? Az anyák azért szeretik a virágot, mert otthonukat díszítik azon szépségekkel. A lányok, a fiák otthonát. De a jó szót is szeretnék. Sok anya várja évekig, hosszú évekig a kérdést, mely nem hangzik el: Ugye, jól van, édesanyám? És a válasz: hogyne. Jól vagyok, mert látom örömötök. Gyarapodtok, sokasodtok. vidámak, egészségesek vagytok... De az anyák napjai igazából fájdalmasan telnek, ölükből életet, életükből mindenüket adták tovább. Nekik az aggódás, a magány, a távolság maradt. A távolság, melyet egyre ritkábban hidalnak át a lányok és a fiák. Az anyák egészükből részeket — gyermekeket adtak, s mégsem aprózták szét önmagukat. Ügy maradtak egészek, hogy részeiket őrizték meg s hordozzák tovább életükben, nemzedékről nemzedékre. Anyám. Keze fején görbe utakon futnak, türemlenek a kék csíkok, erek, melyeket hatvanhét esztendő alatt feszített és festett meg a munka. A kapanyél, a súrolókefe, a vécéseprő. Megyek hozzá, megcsókolom kezeit születésnapomon. Mindig arról beszélt, ez a nap az ő ünnepe. Mint legutóbb is. Kivettem kezéből a munkát. Üljön le — mondtam. A húgaim főztek, takarítottak. Anyám ott ült a sovány ágy szélén, mindnyájan éreztük, kalodában tudja magát így, dologtalanul. Kezeire bilincset vert a pihenés, lábai megdagadtak. Amikor ebédeltünk, leszédült a székről. V tájig rösiellte magát nagyon. Körbeültük az ágyon. Néztem fáradt szemeit. Nem tudtam, hogy megöregedett; s nem szerette, ha néztem, ha észrevettem: hatvanhét éves, fáradt ember. Kezei durvák, eresek. Arca beesett, szeme homályos. Alakja megtört. És mégis: amikor simogat, szellő. Amikor rám néz, csupa biztatás. S amikor búcsúzóul megölel, jegenyeág. Anya. Amennyi virág van ... Az anyák azért szeretik a virágot, mert az otthont díszítik azokkal a szépségekkel. A gyermek otthonát. A jó szót is áhítják. Csak egyet, egyetlenegy kérdést a sok virág helyett, hogy szivük kristálykelyhébe zárják s őrizzék, amíg porba nem omlanak. ügye, jól van, édesanyám? Besze Imre ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Törődjék egészségével! Méresse rendszeresen vérnyomását! Vegye igénybe a Váci Dunakanyar Áruház új szolgáltatását! Egyszeri vérnyomásmérés ára: 10 Ft. Egészsége ennyit önnek is megér! Videokazetta — ingyen
