Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

PEST JTI v1i-ÁG PROIETÁRJAI. EGYESÜLJE! MEGYEI VJ// W ^CiyfCTB EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA •' ‘ • - • •' • > • • H V ■' - . . • vff.’ií­XXXII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Árn: 1.150 forint 1988. DECEMBER 2., PÉNTEK A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a A Minisztertanács csütörtöki ülésen meg­hallgatta és tudomásul vette a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányító tevékenységéről készített beszámolót. A kormány javaslatot tett az Országgyű­lésnek egyes társadalombiztosítási rendelke­zések módosítására. A Minisztertanács a kor­mányzati irányítás átalakításával összhang­ban — a Közlekedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium létrehozására — törvény­módosítást kezdeményezett. A kormány megvitatta a lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági program­Minisztertanács jának várható teljesítéséről készített beszá­molót, majd elfogadta az 1989-re javasolt lakásügyi intézkedéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi bérmechanizmusról. Az ez­zel összefüggő szabályokat az Országos Ér­dekegyeztető Tanács álláspontjának figye­lembevételével fogja kialakítani. A kormány határozatot hozott a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jár­művek üzemben tartásáról, továbbá a személy­zeti szakképzés bevezetéséről. A kétszintű tanácsi igazgatásra való áttérést a megyei tanácsok hatáskörébe utalta. Marosán György és Halmos Csaba válaszolt lapunk kérdéseire * ~ ’i MA: A nwcmsSes nem tud ”A^kori^ar’ igen sok “ _ , budapesti mamut­S7BGgb€E%f€&$SOf nyomda követett el beruházási baklövéseket: volt, ahol óriási, nyugati gé­pet vásároltak, amelyhez képtelen volt a magyar papír­ipar megfelelően nagy papírt előállítani. A papírgyár . átalakítása után teherautó, majd lift nem akadt az óriási papirosok szállítására, de még a lépcsőház is szűknek bizonyult..." (3. OLDAL) A hateset f/yakorthb f £3 fántadSáSlTBSSl ha már fegyver­viselési engedélyt nem sikerült kicsikarniuk, legalább azt szeretnék elérni, hogy lakott területen ne kelljen bekapcsolniuk a biztonsági övét. (Többségük most sem használja.) Arra hivatkoznak, hogy így több esélyük lenne védekezni az esetleges támadások ellen. Már ön­magában ez az érv is sántít, ha figyelembe vesszük, hogy a gépkocsivezetőt többnyire hátulról és váratlanul éri támadás.” (ú. OLDAL) B$QEY3ZQti ’,Az úttörőszövetség gyermek- és fel- , g „ g nőtt-tagjaiban már évekkel ezelőtt szenekkel megfogalmazódott az az igény, hogy kék és piros nyakkendőjükön is jelezzék: a magyar néphez tartoznak, szeretik hazájukat. Ezt egyébként a szövetség alapszabályában is szeretnék rögzíteni.” (8. OLDAL) Pozsgay Imre tárgyalásai Együttműködés Svájccal Még tartott a Miniszterta­nács ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő és Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatták a Parla­mentben az újságírókat, a kor­mány ülésén szerepelt témák­ról és válaszoltak kérdéseikre. Marosán György emlékeztetett arra, hogy ez volt a Miniszter- tanács első ülése, amelyen Németh Miklós elnökölt. Rá­mutatott, hogy a kormányfői tisztségben az átadás zökkenő- mentesen zajlott le. Elmond­ta azt is, hogy a sajtótájékoz­tató időpontjáig a Miniszterta­nács az eredetileg tervezett tíz napirendből csak kettőt tudott megtárgyalni. Az ok: a napi­rendi pontokon kívül újra kellett tárgyalni az 1939-es költségvetési tervet, s ebben a vita hosszúra nyúlt. Mint ismeretes ugyanis, az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán a kormány által ere­detileg javasolt 55 helyett 50 százalékban állapította meg a vállalkozói nyereségadó mér­tékét. Tekintve, hogy a költ­ségvetési tervezet az 55 száza­lékos nyereségadóval számolt, ez azt jelentette, hogy a hiányzó kieső összegeket vala­honnan pótolni kell. A kor­mány ülésén — mint a szóvi­vő elmondta — három alter­natívában gondolkodtak. Ezek egyike azt kutatta, hogy to­vábbi bevételek útján hogyan lehet az egyensúlyt újra meg­teremteni. Másik két megol­dás szerint újabb támogatás­csökkentésekkel kellene kiutat találni. Erre nézve egy A és B változat lehetőségéről is szó volt. Liberálisabb bérpolitika, csökkenő korlátozások A Minisztertanács ülésén a jövő évi bérmechanizmusra vonatkozó döntést Halmos Csaba ismertette az újság­írókkal. Elmondta, hogy a kormány 14 korábbi bérügyi rendelkezést helyezett hatá­lyon kívül. A jövő évi mecha­nizmust úgy jellemezte, hogy ez liberálisabb az eddigi bér­politikánál és csökkenti azo­kat a korlátozásokat, amelyek eddig a vállalatokat ez ügy­ben megkötötték. Halmos Csa­ba három olyan elemet emelt Jelentős eredményekről szá­molhat be az Euribrid cég a holland lapály fajtájú serté­sek tenyésztésében. A sza- lönnavastágság nagymérték­ben csökken, az értékes hús­részek aránya ennek megfe­lelően nő. Nem elhanyagolha­tó a takarmányértékesítés ja­vítása sem ennél a fajtánál. Azonban mégsem olyan egy­szerű szert tenni a holland lapály sertésekre. Az északi állam kedvezőtlen állategész­ségügyi helyzete miatt évek óta nem volt mód tenyészál­latok behozátálára. A vá;­ki, amelyek 1989-ben növelik majd a vállalatok mozgásterét bérügyekben. Elsőként emlí­tette, hogy a kormány lemon­dott arról az elhatározásáról, hogy ha az Országos Érdek­egyeztető Tanács a bérek sza­bályozását illetően valamilyen felső korlátozó határban meg­állapodásra jut, akkor ehhez tartja magát. A kormány nem vesz részt sem a minimális bérek fej­lesztésében, sem pedig a kor­látozásokban, ezt a szakszer­vezetekre és a kamarára bíz­za. Másodikként arról beszélt, hogy a közelmúltban elég sok kritika érte a vezetői érde­keltségi rendszert. Bürokrati­kusnak tartották központi sza­bályozását, részben szűk volt, más oldalról pedig bő. Olyan előterjesztés került tehát a Minisztertanács elé, hogy szüntessék meg ebben a köz­ponti szabályozást, s olyan ér­dekeltségrendszert alakítsanak ki, hogy a jövőben a vezetők prémiumát a munkáltató ha­tározza meg. Az államtitkár harmadik kérdésként említette meg, hogy növekedett a válla­latok mozgástere azáltal, hogy amíg az adózott nyereségből eddig csak év végi részesedést fizethettek, ezután módjuk lesz prémiumokat, jutalmakat fizetni. Vagyis az anyagi ösz­tönzés lehetősége tovább bő­vül. Legyen egységes és semleges Az államtitkár arról is be­számolt az újságíróknak, hogy bizonyos kérdésekről a Mi­nisztertanács nem hozott dön­tést, hanem állásfoglalást dol­gozott ki. Ezt képviselője majd az Országos Érdekegyeztető Tanács valószínűleg jövő hé­ten sorra kerülő ülésén ter­jeszti elő. Ez kivételekre vo­natkozik. s szerencsére kevés olyan van. amely sértené a jö­vő évi munkabérszabályozás elvét, amelyet úgy fogalmaz­tunk meg. hogy egységes le­gyen és versenysemleges. Az államtitkár kérdésekre válaszolva, ezután beszélt egyes területek bérügyi lema­radásairól, s közölte, hogy a költségvetési intézmények dol­gozóinak lemaradása ügyében úgy döntöttek, hogy 1989-ben sárlásra most is csak úgy nyílt lehetőség, hogy a holland partner — előzetesen karan- ténozva a sertéseket — ga­ranciát vállalt állategészség­ügyi mentességükre. Ezt a vérvizsgálati eredmények megerősítették. Á 42 lapály koca és a 6 kansüldő jelenleg a herceg­halmi karanténban vannak, majd a Sárvári Állami Gaz­daságban kialakítandó törzs- tenyészetben ivadékaik ré­vén tovább javítják a Hun- gahib hibridsertések' ered-' menyeit. a tervezett 2 milliárd forint he­lyett 4,1 milliárd forintot for­dítanak korrekcióra. Döntően ez három területen érvényesül. az oktatásban, az egészség­ügyben és a közművelődésben. Hozzáfűzte azt is, hogy a hát­rányok korrigálására adódik egy másik lehetőség, az úgy­nevezett követéses rendszer, (Folytatás o 2. oldalon.) December 1-jétől életbe lépett az Európai Gazdasági Közös­ség és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény, miután novembe*- 23-án Brüsz- szelben az EGK /és Magyaror­szág képviselői . icserélték jó­váhagyási okmányait. A meg­állapodás az első a maga ne­mében az EGK és a KGST valamely tagállama között. Már néhány nap múlva sor kerül a kétoldalú vegyes bi­zottság első ülésére hazánk fővárosában. Erre a kétnapos Befejeződött a szakszerve­zetek bérreform-koncepciójá­nak tagsági vitája. Az alapszer­vezeti, ágazati-iparági viták tapasztalatairól Vörös Péter, a SZOT bérreformbizottságá­nak titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a vitákból egyér­telműen kitűnt: a tagság tel­jes mértékben támogatja a szakszervezetek koncepcióját. A tagság véleménye szerint szükség van arra, hogy a bér­reform kérdésében a szakszer­vezetek kialakítsák a maguk álláspontját, és kifejezzék, kép­viseljék a munkavállalók bér­érdekeit. A szervezett dolgozók a szakszervezetektől a reálbérek védelmét igénylik, követelik, véleményük szerint jövőre a reálbérek nem csökkenhetnek tovább. Nem fogadják el azt a kormányzati álláspontot sem, hogy a bérek csak a szociál­politikai juttatások rovására növelhetők. A tagság teljes mértékben támogatja a béralku beveze­tését. Alulról építkező, de­mokratikus, nyilvános bér­egyeztetést szorgalmaznak. A legtöbb helyütt felvető­dött az ágazati, illetve a vál­lalati kollektív szerződések kérdése is. A béremelések mi- .nimális mértékét is tartalma­zó ágazati kollektív szerződé­sek megkötését elsősorban a kisebb szervezeteknél dolgo­zók szorgalmazzák, mivel ők lényegesen gyengébb pozíció­ból tárgyalhatnának, mint a nagyvállalatok munkaválla­lói. A dolgozók és a vállalati ve­zetők egyöntetű véleménye Erósz Kórcly-Moíizmmad R:za Iráni vendégek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön fogadta Mo­hammad Reza ajatollarf^iráni bányászati és kohászati mi­nisztert, aki átadta Mir Hosz- szein Muszavi Hamenei mi­niszterelnök üzenetét. A megbeszélésen az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánk a mäg/ar—iráni kap­csolatok hosszú távú* kiegyen­súlyozott fejlesztésére törek­szik. Kölcsönösen kiemelték, hogy az októberi miniszterelnöki ta­lálkozón elért megállapodások megbízható, alapul szolgálnak az együttműködés bővítéséhez. Méltatták a bővülő politikai és szakértői látogatások jelen­tőségét. Egyetértettek abban, hogy a miniszterelnöki megál­lapodások szellemében továb­bi intézkedésekre van szükség a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése érdekében. A találkozón részt vett Be- recz Frigyes ipari miniszter. Jelen volt Keyvan Imani, Irán magyarországi nagykövete. tanácskozásra Willy de Clercq- nek, az EGK bizottsága külkap- csolatokért és kereskedelem­politikáért felelős tagjának — „külügyminiszterének” — ve­zetésével mintegy 40 fős dele­gáció érkezik Budapestre. A kapcsolatok fejlesztésének keretében kerül sor a közeljö­vőben Magyarország első EGK-nagykövetének akkredi­tálására, majd a megbízólevél átadására. Brüsszeli megfigyelők arra is rámutatnak, hogy önmagában az egyezmény nem csodaszer. szerint már ma is biztosítha­tók a források a bérreform el­indításához. Ehhez arra lenne szükség, hogy a bér a válla­latoknál ugyanolyan költség legyen, mint minden más ter­meléssel összefüggő kiadás. A tagsági vita tapasztala­tainak összegzése nem fejező­dött be. A szakszervezetek bérpolitikai elgondolásaihoz minden bizonnyal még számos észrevétel érkezik a szakszer­vezetek e hét végén megtar­tandó országos tanácskozásán. Pozsgay Imre államminisz­ter. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja a svájci Eu­rópa Unió meghívására há­romnapos látogatást tett Zü­richben és Bernben. Tárgyalt René Felber külügy- és Jean- Pascal Delamuraz gazdasági miniszterrel, valamint Franz Blankart külgazdasági állam­titkárral, eszmecserét folyta­tott a Szabadelvű Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Svájci Szociál­demokrata Párt vezető politi­kusaival. A svájci politikusokkal Pozs­gay Imre áttekintette a két or­szág minden téren egyenlete­sen fejlődő kapcsolatait. Nagy figyelmet szenteltek azoknak az együttműködési lehetősé­geknek, amelyek révén Svájc és Magyarország előmozdít­Ha két ember összetalálko­zik az utcán, s beszédbe ele­gyednek, szinte biztos, hogy pár percen belül a gazdaság kerül terítékre. Mert ehhez, csakúgy, mint a focihoz, majd­nem mindenki ért. Vagy le­galábbis véleménye van róla. Más a helyzet a gazdasági' kibontakozás segítésére hiva­tott, 1989. január 1-jével élet­be lépő új társasági törvény­nyel. Ehhez ugyanis már ke­vesebben értenek, s a véle­mények sem alakultak ki egészen véglegesen. Arlóy György, az Ipari Szö­vetkezetek Pest Megyei Szö­vetségének titkára is tömör választ ad a kérdésre: mit. várhatnak az ipari szövetke­zetek a törvénytől? — Nem tudom — mondja, de hozzáteszi, ma még nem látja elég világosan. Sok ugyanis egyelőre a megoldás­ra váró probléma, a vitás kér­dés. hatná a közép-európai regio­nális fejlődést. A nagy svájci pénzintézetek vezetőinek figyelmét az állam­miniszter elsősorban arra hív­ta fel, hogy az új társasági törvény és a szocialista piac- gazdaság kibontakozását jogi oldalról biztosítani hivatott törvénymódosítások milyen minőségi változást jeleznek Magyarország belső gazdasági szerkezetében, s milyen táv­latokat nyitnak Magyarország­nak a nemzetközi tőkeáram­lás rendszerébe való bekap­csolódása előtt. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága európai főmegbi- zottjáyal Pozsgay Imre: azt te­kintette át, miként lehet köny- nyiteni a Romániából Ma­gyarországra menekülő embe­rek sorsán. Mert itt van például maga a tény: a szövetkezetek ki­maradtak a szabályozásból, a a jelenleg érvényes "rendel­kezés szerint csak akkor ala­kulhatnának át például rész­vénytársasággá vagy korlá­tolt felelősségű társasággá, ha belenyugodnának, hogy vagyo­nuk az OKISZ-ra, az ipari szövetkezeteket országosan képviselő szervezetre száll­na. Ez ellen persze már. a törvénytervezet vitájában so­kan emeltek szót. S úgy tű­nik, nemhiába: — Készül, s talán nemso­kára napvilágot is lát az úgynevezett átalakulási tör­vény — mondja Arlóy György. — Ettől elsősorban azok a kisszövetkezetek várják sor­suk megnyugtató alakulását, vagyoni helyzetük rendezését, amelyek annak idején nem a szövetkezeti mozgalom iránt érzett vonzalmuk miatt vá­lasztották ezt a működési for­mát, hanem a szabályozás ak­kori lehetőségei miatt. Azon az úton, amelyet majd az említett átalakulási tör­vény nyit meg a változást igénylő ipari szövetkezetek számára, még nem tudni, há­nyán indulnak el. Vannak, akik úgy vélik, hogy me­gyénk mintegy 200 ipari szö­vetkezetének több mint a fele él majd az új lehetőséggel. Mások ennél jóval kisebb szá­mot, körülbelül 50 szervezetet emlegetnek. A vélemények azonban megegyeznek ab­ban, hogy a szövetkezeti moz­galom nélkülük nem lesz szegényebb. Azok pedig, akik továbbra is a régi, bevált működési forma mellett ma­radnak, nem veszítik el a le­hetőséget. — Ha pontos információinlc a szándékokról, lehetőségek­ről, elképzelésekről még nin­csenek is, azt már tudjuk, hogy lesznek olyan megyei ipari szövetkezetek, amelyek tőkéjük egy részével beszáll­nak majd egy-egy részvény- társaságba. korlátolt felelős­ségű társaságba, jlletve él­nek majd az új társasági tör­vény adta lehetőségekkel — mondja Arlóy György. Találkozás a téli erdőn A kismalac töf, tüf, töf. Eltévedt a teli erdőn. Még szerencse, hogy az erdészház legfiatalabb lakójával találkozott, akivel jól megértik egymást. Mint képünkön látható, nem is olyan vad ez a váddisznó. A felvétel a behavazott Pilisi Tájvédelmi Körzetben készült Karantén Herceghalomban Hollandiából Sárvárra EGK-Magyarország egyezmény Kicserélték az okmányokat Tagsági viták után a szakszervezet Támogatják a béralkut A társasági törvény önmagában nem elég Nem osztható fel a vagyon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom