Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

2 1988. DECEMBER 10., SZOMBAT mm HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITUKINTÉSnaa Az áj gondolkodásmód tanúbizonysága Kedvezően fogadták Gorbacsov haderőcsökkentési bejelentését Előrehaladást tükröznek Voroncov taifi megbeszélései A megszállt területeken folytatódik a palesztin akciósorozat ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Az örményországi földren­gés tragikus szenzációt szol­gáltatott a világsajtónak, ugyanazon a napon, amikor Mihail Gorbacsov az ENSZ- ben olyan bejelentést tett az egyoldalú szovjet haderőcsök- kentésröl, amelyet szinte min­denütt örömmel üdvözöltek. A két hír a harmadikkal, Gor­bacsov, Reagan és Bush „hár­mas találkozójával” együtt került a világlapok első olda­laira, hatalmas szalagcímek­kel. Bár az egész világot szo­morúsággal és részvéttel tölti el a'rettenetes természeti ka­tasztrófa, emberek tízezreinek halála, és az együttérzés se­gélyszállítmányok felajánlásá­ban fejeződik ki, s Gorba­csov azonnal megszakította útját, hogy a helyszínen le­gyen, bejelentése, amelyet a leszerelésről ezt megelőzőleg tett New Yorkban, változat­lanul a szenzáció erejével hat. A visszhang szinte min­denütt kedvező. A NATO- országok fővárosaiban a dön­tés azért keltett különösen rendkívüli visszhangot, mert a Szovjetunió úgy csökkenti két éven belül ötszázezerrel fegyveres erőinek létszámát, hogy nem köti ezt semmiféle feltételhez vagy „ellenszolgál­tatáshoz”. A Varsói Szerződés három országában — az NDK-ban, Csehszlovákiában és Magyarországon — állomá­sozó szovjet csapatok ÍSÖl-íg való 50 ezer fővel történő ki­vonását sem kívánja ellensú- lyoztatni bármilyen atlanti lépéssel. Nem követeli pél­dául, hogy ugyanennyi fővel csökkentsék a Nyugat-Euró- pában állomásozó amerikai haderő létszámát. A szovjet bejelentés egyértelműen egy­oldalú haderő- és fegyverzet- csökkentésre, illetve kivonás­ra vonatkozik. Azt jelenti, hogy a Szovjetunió ismét olyan kompromisszumos lépésre szánta el magát — ezúttal a hagyományos fegyverzet terü­letén —, mint korábban a ra­kéta-nukleáris arzenálnál. MEGNÖVEKEDETT ESÉLYEK Ismeretes olvasóink előtt, hogy az éppen egy éve aláírt washingtoni egyezmény után — amely a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéta­nukleáris eszközök megsemmi­sítését írja elő — több nyu­gat-európai NA-TO-állam ve­zető körei azért fejezték ki bizonyos fokú „rosszkedvű­ket”, hogy ilyen áttörést nem sikerült elérni a hagyományos fegyverzetben. Katonai szak­írók foglalkoztak azzal, hogy a konvencionális fegyverzet és haderő jobban fenyegeti a biztonságot, mint a rakéta­nukleáris arzenál, amelynek bevetésére valójában aligha határozná el magát egyetlen túléléssel számoló kormányzat sem, hiszen a másik oldal vá- laszcsapása elkerülhetetlenül a teljes pusztulást eredményez­né számukra is. Hagyományos fegyverekkel viszont számos helyi konfliktus zajlott le a második világháború óta — érveltek. Így egy-egy kialaku­ló háborús tűzfészek bárhol, így esetleg valamikor Euró­pában is, könnyen hagyo­mányos fegyverekkel és had­erőkel folytatandó háborúvá válhat. Azt is rögtön hozzá­tették persze, hogy a „Nyugat fenyegetetettebb, mivel a Var­sói Szerződésnek több harc­kocsija van”, s több hadosztá­lya, így „aszimmetria” akadá­lyozza a csökkentést a hagyo­mányos haderőben és fegyver­zetben. Aszimmetria arányta­lanságot jelent ebbeji a szó- használatban. Amíg a közepes hatótávol­ságú rakéták nyugat-európai állásaikban voltak, ez annyit jelentett, hogy moszkvai cél­pontok 7—8 perc alatt elérhe­tők. S tekintve, hogy az Észak- atlanti Szövetség hivatalos doktrínája a hagyományos fegyverekkel induló esetleges konfliktus korai szakaszában is már maga kezdeményezi a nukleáris csapásmérést, szov­jet részről joggal adtak el­sőbbséget ez utóbbi fegyverek megsemmisítéséről szóló egyez­ménynek. Ami a NATO-t il­leti, aggályaikat ők is kifejez­ték, hiszen a nyugat-európai célpontok is ugyanígy a Szov­jetunió felől elérhetők voltak. De a szovjet kormány már ko­rábban ünnepélyes kötelezett­séget vállalt, hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert. Most tehát, amikor a raké­ta-nukleáris arzenál egy részé­nek megsemmisítése megkez­dődött, továbbléphetnek a hagyományos fegyverzetben is. S remélhetőleg az egyolda­lú szovjet csökkentés nyomán Nyugat is áttekinti saját „aszimmetriáit”, például a har­ci repülőgépekben való túlsú­lyát a Varsói Szerződés orszá­gaival szemben. Így tehát majd a bécsi, immár 15 éve zajló hagyományos fegyverzet- és csapatcsökkentési tárgyalá­sok kijuthatnak az eddigi zsákutcából és megnyílhat az út a kompromisszumos megál­lapodásra. A LESZERELÉS PROGRAMJA A legtöbb nyugati kommen­tátor nem ok nélkül mutat rá, hogy Gorbacsov beszéde sok­kal többet jelent, mint az egy­oldalú csapat- és fegyverzet­csökkentés bejelentését. Az új gondolkodásmódot tükrözi, amely csupán annyi csapatot és annyi fegyverzetet kíván végső megoldásként megtarta­ni, amit a biztonság, az or­szág védelme minimális módon megkövetel. Ahhoz azonban, hogy ez valóban érvényesül­jön is a gyakorlatban, nem elegendő a szovjet jószándék, hanem a Nyugatnak is hasonló szellemben kell válaszolnia. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a kölcsönös bizalom abban, hogy a kölcsönösen elhatáro­zott s szerződésekben rögzített leszerelési intézkedéseket meg is tartják. Ebből a szempont­ból rendkívüli jelentőségűek azok az ellenőrzési rendszabá­lyok, amelyek a rakétaegyez­mény megvalósításánál most érvényesülnek. Ha akár két- három éve még elképzelhetet­len lett volna, hogy szovjet és amerikai katonai személyek egymás féltve őrzött támasz­pontjain tegyenek ellenőrző látogatásokat, ugyanúgy a szerdán lezajlott New York-i „hármas munkaebéd” is lehe­tetlennek tűnt volna korábban. Igen, a „bizalom folytonossá­ga” is érvényesül majd min­den jel szerint az amerikai— szovjet kapcsolatokban. AFGANISZTÁN ÜGYE ■ Gorbacsov ENSZ-beszédé- ben jelentős helyet szentelt az afganisztáni ügynek is. Több rendkívüli horderejű javasla­tot tett. Indítványozta például, hogy lépjen életbe január 1- jével fegyverszünet Afganisz­tánban. Felvetette, hogy küld­jenek Kabulba és az ország más stratégiailag fontos pont­jára ENSZ békefenntartó csa­patkontingenseket és szüntesse­nek meg mindenfajta fegyver- szállítást a harcban álló felek­nek. Gorbacsov javasolta a közgyűlésnek, hogy szavazzon meg olyan határozatot, amely a konfliktusnak az afgánok egymás közti tárgyalásaival való rendezését rögzíti, és fel­kéri a főtitkárt: segítse elő azt, hogy összehívhassanak sürgő­sen egy olyan nemzetközi kon­ferenciát, amely Afganisztán demilitarizálásával és semle­gességével foglalkozna. Mihail Gorbacsov azután tette meg ezeket a javaslatait, hogy Voroncov szovjet kütügy- miniszter-helyettes, aki egyút­tal országa kabuli nagykövete is, a szaúd-arábiai Taifban targyalóasztalhoz ült a Na- dzsiOullah kormány ellen har­coló hétpárti szövetség vezető­jével, Rabbanival. Szovjet részről rendkívül higgadtság­ról és realitásérzékről, vala­mint a vérontás megszünteté­séért való állhatatos eltökélt­ségről tettek tanúságot, ami­kor tárgyalásokba bocsátkoz­tak az afgán lázadók vezérei­vel. Mint a hírügynökségek beszámoltak, szó esett a hadi­fogolycseréről, a szovjet csa­patok készségéről, hogy nem támadnak a kivonulás során a lázadókra, ha azok sem foly­tatnak ellenük harci cselek­ményeket. Felvetődött az a szovjet elgondolás, hogy a jö­vő Afganisztánjának el nem kötelezett, semleges államnak kell lennie. Egyes hírek sze­rint a körülményekhez képest mindkét fél elégedett lehetett az első fordulóval, amelyet újabb megbeszélések követ­nek. A nyugati sajtó egy része olyan képet igyekezett festeni, mintha a lázadókkal való tár­gyalásokkal, Moszkva „sorsára hagyná” a 'kabuli kormányt. Nadzsibullah maga cáfolta meg ezt az állítást, s közölte, hogy kormányzata tudtával történt a taifi megbeszélés, és amikor elhongzottak Gorba­csov ENSZ-ben tett javaslatai, támogatásáról biztosította azo­kat. Sajnos az afgán kor­mányellenes erők még a jelek szerint — a taifi megbeszélés ellenére — elzárkóznak min­denfajta megbékéléstől. Isz- lámábádi szóvivőjük egyértel­műen elutasította Gorbacsov javaslatát a január 1-jei tűz­szünetre. GÁZA ÉS CISZ JORDÁ­NIA MEGMOZDULÁSAI Most van éppen egy eszten­deje annak, hogy az rzraei ál­tál lUtiY-Den megszállt Gaza es Ciszjoraania arao laKossaga fellázadt Tel-Aviv elnyomó politikája ellen, s békés tun- tetessorozatba kezdett. A meg­mozdulásoknak sztrájkok ad­tak nagyobb nyomatekot. A békés íeivonulokra azonban az izraeli hadsereg egységei sor- tüzeket adtak le. Ettől kezdve immár egy esztendeje tart a küzdelem, amelyen egyik ol­dalon a hadsereg modern fegyverekkel felszerelt egysé­gei altnak, a botokkal, kövek­kel védekező palesztinokkal szemben. A terror nagy felháborodást keltett világszerte, s Izrael el­szigetelődött, amikor elzárkó­zik a békés, nemzetközi konfe­rencián kidolgozott rendezés elől. A több mint két és fél­száz áldozatot követelő meg­mozdulássorozat nem volt eredménytelen, mert a meg­szállt Gáza és Ciszjordánia tüntetői visszaidézték az em­lékezetbe azt, hogy az 1947 -es ENSZ-határozat Palesztina ál­lamnak ítélte ezeket a terüle­teket. Küzdelmük is benne volt abban, hogy Algír­ban nemrég kikiálthatták a független palesztin állam meg­alakulását az Izrael által meg­szállt területeken. Azóta 54 ENSZ-tagország ismerte el az új államot. Az egyéves évfdr- dulón az izraeli hatóságok rendkívüli intézkedéseket ve­zettek be, hogy . megakadá­lyozzák az újabb tüntetéseket. A harc azonban folytatódik. Árkus István Hárompárti találkozó Fontos eredmények a magyar—kínai tárgyalásokon Közvetlen és baráti légkör Rómára készültek Párizsban december 8—9-én újabb megbeszélésre került sor az MSZMP, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt képviselői kö­zött a hárompárti kezdemé­nyezés keretében. A magyar pártküldöttség élén Tabajdi Csaba, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője állt. A résztvevők megállapodtak, hogy márciusban Rómában rendezik meg — a júniusi hel­sinki találkozóhoz hasonló ke­retek között — Magyarország, Olaszország és Finnország kü­lönböző politikai pártjainak újabb konferenciáját. Ennek témája a hagyományos fegy­verzetek korlátozása lesz. Megelégedéssel nyilatkozott a Kínai Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatá­sának eredményeiről pénteken tartott pekingi nemzetközi saj­tóértekezleten Várkonyi Péter magyar külügyminiszter-. Egyebek között elmondotta, hogy találkozott hi Peng kí­nai miniszterelnökkel. Vu Hszüe-csien miniszterelnök­helyettessel és rendkívül mély­reható, alapos tárgyalást foly­tatott kínai meghívójával, Csien Csi-csen külügyminisz­terrel. A magyar diplomácia veze­tője hangsúlyozta, hogy' a kí­minden más eseményt háttér­be szorítanak az örményorszá­gi földrengés következményei­ről szóló beszámolók. A lapok pénteki cikkei kiemelik, hogy a magától értetődő szolidari­tást ezúttal rendkívülien fel­fokozta az a mélységes rokon- szenv, amely a szovjet állam­elnöknek a tragédia előestéjén elhangzott ENSZ-beszédét fo­gadta g szigetországban. Egy Párizs környéki kato­nai repülőtérről útnak indult Szovjet-örményországba egy 200 tagú francia mentőcsapat romok közti emberek felkuta­tására kiképzett kutyákkal és húsztonnányi anyaggal. nai külügyminiszterrel és más kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléseit közvetlen és barát', légkör jellemezte. Ilyen szellemisen vitatták meg a két­oldalú kapcsolatok helyzetét és cseréltek véleményt közös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekben. Pozitívan értékelték a magyar—kínai kapcsolatokat. A tárgyaláso­kon arra a közös megállapí­tásra jutottak, hogy a’ legfon­tosabb nemzetközi kérdések­ben a magyar és a kínai ál­láspont igen hasonló vagy azonos. Várkonyi Péter a magyar— kínai kapcsolatok továbbfejlő­dése szempontjából fontos eredménynek nevezte a ví- zumkényszer megszüntetésé­ről, illetve a magyar és a kínai külügyminisztérium együttműködéséről Pekingben aláírt megállapodásokat. A kínai vezetőkkel folyta­tott megbeszélései közben ér­tesült arról a leszerelési kez­deményezésről, amelyet Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök és pártfőtitkár jelentett be New York-i beszédében. — Elmondhatom önöknek — je­lentette ki Várkonyi az újság­írók előtt —. hogy kínai part­nereimmel együtt a legtelje­sebb egyetértéssel üdvözöltük ezt a nagy fontosságú szovjet kezdeményezést. Országos gyásznap (Folytatás az l. oldalról.) Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő Moszkvában, rögtön megerkezesekor, a repülőte­rén tájékoztatót haUgatutt meg az örményországi helyzetről, majd hatadektatanul bekap­csolódott a földrengés követ­kezményeinek ieiszámolásat célzó munka irányításába. Mint Vagyim Perfiljev küi- ügyi szóvivő elmonüta, Gorba­csov azonnal a helyszínre uta­zik, amint megtette a mentés éraekeben elengedhetetlenül szükséges központi intezkede- seket, az indulás pontos dő- pontja azonban nem ismere­tes. Magyar vélemény az emberi jogokról Az emberiség közös öröksége Nagy erőkkel kezdődött meg az elsősegélyhez szükséges or­vosi berendezések, gyógysze­rek szállítása, amihez a hon­védelmi minisztérium két óriás szállítógépet, bocsátott rendelkezésre. Hasonlóan gyors ütemben halad a romel­takarításhoz szükséges tech­nika, nagy teljesítményű da­rus kocsik, teherautók hely­színre szállítása is. Nehezíti a helyzetet, hogy Örményország katasztrófa sújtotta vidéke je­lenleg egy irányból, Baku.fe­lől közelíthető csak meg vas­úton. a többi irányoan a föld­rengés tönkretette a vasúti pályát. A tervek szerint a jö­vő hét elejére helyreállítják a Tbiliszi felőli vonalat is. A munkálatokhoz egyébként ezer teherautót és 100 autó­buszt küldenek a térségbe. A szovjet tévé helyszíni be­számolójának tanúsága sze­rint a természeti csapás leg­inkább a Kaukázuson túli köztársaság második legna­gyobb városát, Leninakánt sújtotta, ahol a kamerák job­bára csak a volt épületek rom­jait pásztázhatták végig. Az Armenpressz pénteki közlése szerint 120 többemeletes la­kóház dőlt romba a városban, feltehetőleg emberek százait temetve maga alá. A közel­ben fekvő, több mint 20 ezer lakosú Szpitak város a föld színével vált egyenlővé. Örményországban a jár­ványveszélyt fokozza, hogy megrongálódtak a vízvezeté­kek is. így az egészséges ivó­vízről tartálykocsikkal gon­doskodnak. Növeli a nehézsé­geket. hogy sok helyütt a közutak is .járhatatlanok. A TASZSZ hírügynökség legújabb jelentése szerint a földrengés erőssége a 12 fo­kozatú skálán 10,7 volt. A tér­ségben időről időre újabb földmozgások, utórezgések történnek, s ezek rendkívül megnehezítik a mentési mun­kálatokat. Az örményországi földren­gés károsultjainak megsegíté­sére a világ minden táján mozgósították a segélyszerve­zeteket és a közvéleményt. A Nemzetközi Vöröskereszt kö­zölte, hogy néhány nemzeti — így az amerikai, brit, magyar, bolgár, francia, lengyel, görög és norvég — szervezetétől már érkeztek felajánlások. A második világháború óta nem volt példa olyan túláradó együttérzésre Nagy-Britannia egykori szövetségese, a Szov­jetunió népei iránt, mint ami­lyent most az örményországi katasztrófa váltott ki a szi­getország közvéleményében. 11. Erzsébet királynővel és Margaret Thatcher miniszter­elnök asszonnyal kezdve az „utca emberéig”, a kormány és a közvélemény ezernyi je­lét adja segítökészségének. A brit tömegtájékoztatásban Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bé­csi utótalálkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetője, Erdős André nagykövet a ta­nácskozás pénteki teljes ülésén méltatta az ENSZ-ben szerdán elhangzott szovjet nyilatkozat jelentőségét. Utalt arra. hogy a megvaló­sítandó szovjet intézkedések érintik Magyarország területét is, és hangsúlyozta: a Szovjet­unió terve jótékonyan hat a bécsi találkozóra, s arra indít­hatja az Atlanti Szövetség tag­államait, hogy megfelelő mó­don válaszoljanak a szovjet kezdeményezésekre. Emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarország nemrégiben csatla­A NATO miniszteri taná­csának december 8—9-i ülé­séről kiadott közlemény meg­állapítja, hogy a tanácskozás­ra a Szovjetunió és egyes szövetségesei bel- és külpo­litikájában végbemenő válto­zásokra utaló egyértelmű jel­zések közepette került sor. Az utóbbi idők fejleményei között az egyik legígéretesebb Gor­bacsov elnök legutóbbi beszé­de az ENSZ-közgyűlésen, amely jelzi a szovjet politi­kában bekövetkezett változá­sok méreteit, — szögezik le a miniszterek. — Továbbra is minden alkalmat meg fogunk ragadni arra, hogy együtt­működjünk a kelet—nyugati nézeteltérések politikai megol­dásainak keresésében — hang­súlyozza a közlemény, hozzá­fűzve, hogy céljuk Európa megosztottságának enyhítése, s végső soron túllépése. A miniszterek megerősítik a NATO politikájának és stra­tégiájának ismert elveit. Ud- vözlik a hadászati fegyverze­tek 50 százalékos csökkentésé­ről folyó szovjet—amerikai Start-tárgyalásokban elért eredményeket és azok sikeres befejezése mellett szállnak síkra, ismét leszögezik a kö­zepes hatótávolságú atomfegy­verek leszereléséről intézkedő szovjet—amerikai INF-egyez- mény fontosságát. Állást foglal a közlemény a kidolgozandó valamennyi meg­egyezés szigorú ellenőrzése mellett. A NATO most előterjesztett leszerelési elképzeléseivel kap­csolatban Vlagyimir Csernisev, a TASZSZ katoiwi szemleírója hangsúlyozza, hogy a javasla­kozott a polgári és politikai jo­gok egyezségokmányának ah­hoz a jegyzőkönyvéhez, amely­nek elfogadása minden állam saját tetszésére van bízva. Magyar vélemény szerint az emberi jogok értelmezésében fontos tényező annak felisme­rése. hogy a szabadságjogok különféle kategóriái nem ilyen vagy olyan politikai-társadal­mi rendszerek monopóliumai, hanem az emberiség közös örökségét alkotják — hangoz­tatta a magyar küldött. Az em­beri. jogok alkotmányos bizto­sítékai nem tekintendők állami adományoknak, hanem minden ország társadalmi életének szerves részévé kell válniuk. tokát a Varsói Szerződés ala­posan tanulmányozni fogja, de már az első megközelítésben is kitűnt, hogy több építő jel­legű kezdeményezést tettek. Csernisev szerint ezek sorá­ba tartozik többek között az, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten összeuró­pai plafont kell szabni a kon­tinensen megmaradó fegyve­rekre vonatkozólag. A másik figyelemre méltó javaslat olyan „alküszöbök” megállapí­tása, amelynek célja, hogy Európa semelyik részén ne jöhessen létre nemkívánatos fegyverösszpontosítás. ÜTSAK RÖVIDEN..M PÉNTEKRE VIRRADÓRA az izraeli hadsereg jelentős létszámú különítvényei táma­dást indítottak libanoni terü­letek ellen, Bejrúttól alig 20 kilométerre délre. Az izraeli kommandók és a velük szem- beszálló, palesztin, libanoni és a térségben állomásozó Szí­riái egységek között heves harcok robbantak ki. A PRÁGAI HATÓSÁGOK engedélyezték csehszlovák el­lenzéki csoportoknak, hogy az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatának évfordulóján, de­cember 10-én tüntetést ren­dezhessenek a csehszlovák fő­városban, a harmadik kerületi Zizkov téren. KUDARCBA FULLADT az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) Montrealban folyó tanácskozá­sa az agrárkereskedelmi tá­mogatásokkal kapcsolatos meg­oldhatatlan ellentétek miatt NA TO-köztemény, szovjet sajtóvisszhang Pozitív jelzés Brüsszelből is

Next

/
Oldalképek
Tartalom