Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
1988. DECEMBER 10., SZOMBAT 3 Interjú Balogh Lászlóval, a Pest Megyei Tanács elnökével Reális képet adtunk a kormánynak A HÉT HÍRE CSUTKAROZI ^ Balogh Lászlóval, a Pest Megyei Tanács elnökével £ annak kapcsán beszélgettünk, hogy az utóbbi hóna- í P°^ban kétszer is szerepelt Pest megye a kormány /. ülésén. Mi ennek a magyarázata? — A kormány már tárgyalta novemberben a jövő évi költségvetést, benne a tanácsok költségvetését is, és az előzetes egyeztetések során nézet- eltérések merültek fel, olyanok, amelyeket azon a szinten nem lehetett elrendezni. Két megye: Pest és Szabolcs megye, valamint a központi tervező szervek között volt vita, és miután megállapodás nem született, így a kormány napirendjébe iktatták ennek a két megyének a sajátos problémáját is, egy újabb kísérletként a lehetőségek és az igények egyeztetésére. Ez került sorra november 23-án, végül is konkrét eredmény nélkül, mert a megyék az igényeiket fenntartották, a kormány viszont nem volt képes kielégíteni ezeket. A második szereplés, december 1-jén egészen más jellegű volt, itt a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt — átfogó jelleggel — irányító munkájáról. Utoljára több mint egy évtizede volt ezt megelőzően ilyen beszámolás. Az egész munkáról szóltunk, de ebben is helyet kaptak a gazdálkodás kérdései, a megye hátrányos helyzete. Annál is inkább, mert a megyei tanács, mint ismeretes, közben levéllel fordult a Minisztertanács elnökéhez, amelyben kifejezte az elégedetlenségét a jövő évi megyei pénzügyi feltételekkel kapcsolatban. — Ezt már akkor megkapta a miniszterelnök? — Igen, de a Minisztertanács nem a levelet tárgyalta. Remélem, hogy arra a miniszterelnök külön fog válaszolni majd a megyei tanácsnak. — Milyen képet festettek a megye helyzetéről, az életkörülmények alakulásáról, a településfejlesztés helyzetéről a kormánynak szóló beszámolóban? — Három jellemző vonást emeltünk ki. Az első, hogy a társadalmi, politikai körülmények, tendenciák itt rendkívül bonyolultak, ellentmondásosak, nagyon nagyok a szélsőségek. Aki ismeri a megyét, a megye településeit, láthatja, hogy sokan olyan épületeket építenek, hogy szeme-szája eláll az embernek, mások meg szinte nyomorognak. Nagyon gyenge az utaink kiépítetlségi színvonala, a vízellátással komoly gondjaink vannak, és a csatornázás is nehezen halad előre. A második jellemző vonás, hogy nagyon jelentős ipar és mezőgazdaság van a megyében, de a szolgáltatási szektor is fejlett. Olyan gazdaságunk van, ahol az intenzív és a hatékony fejlődés feltételei megvannak vagy megteremthetők. Megint csak néhány példát vennék: a vegyipar és a könnyűipar itt helytáll, miközben máshol tartósan válsággal küzd. Szépen alakul az élelmiszeripar, a mezőgazdaság eredményessége, pedig a '80-as évek elején minden szakember azt jósolta, hogy Pest megye mezőgazdasága fog fejre állni az összes megye közül elsőként. És bár nem mondom, problémákkal küszködnek a mi mezőgazda- sági üzemeink is — de talpon maradtak. Vagy nézzük az új vállalkozási formákat. A főváros után Pest megyében van a legtöbb belőlük. A harmadik jellegzetesség, hogy a lakosság ellátása, élet- körülményei, az infrastruktúra elmaradtak még a vidéki átlagtól is, és sajnos úgy tűnik, hogy a területfejlesztési politikánk nem tudja elérni céljait, a fejlettebb térségekhez elmaradásunk lényegében változatlan. — A képet, amit fölvázoltak a beszámolóban, a kormány reálisnak ítélte? — Igen! Hiszen .vitatkozni nagyon nehéz is lenne rajta, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak minden adata, a kormányzat legkülönbözőbb szerveinek tanulmányai, tájékoztatói igazolják. — Véleménye szerint melyek a legfontosabb teendők? — Azt hiszem, mindenekelőtt reális szemlélet szükséges. Ehhez fel kell tárni a mai helyzet okait és összetevőit, máskülönben nem lehet helyesen meghatározni a tennivalókat. Az egyik ilyen fontos kérdésnek tekintjük — és ez a kormányülésen is szerepelt — Budapestnek és Pest megyének az egymásra utaltságát, együttműködését. Annál is inkább értelmezni, tisztázni kell ezt, mert a tervező szervek apparátusaiban .gyakran fölmerül az a nézet, hogy Pest megyének nem kell ugyanazt a kondíciót biztosítani vagy ugyanolyan forrásokat adni, mint más megyének, mert nincs önálló megye- székhelye, mert részben ellátják a főváros intézményei, tehát tulajdonképpen az az igazságos, hogyha ezt is számításba vesszük, amikor a terveket készítjük. — Nincs ebben valami igazság? — Legfeljebb nagyon is viszonylagos részigazságról lehet itt beszélni. Hogy menynyire zavarosak ezek a nézetek, és mennyire gyanús az objektivitásuk, azt az is mutatja, hogy hol eltűnnek, hol előjönnek, nehezen viselik a nyilvánosságot és nem is lehet pontosan tudni, hogy kik képviselik, kik döntik el, hogy hogyun kell Pest megyét kezelni. Persze természetesen figyelembe vesszük, hogy a főváros és Pest megye, Budapest és az agglomerációs övezet objektíve egymásra utalt, sok tekintetben kiegyenlíti . egymást, vagy segít az egyik a másiknak. A hatások azonban kölcsönösek. Nem igaz, hogy Pest megyének csak előnye van abból, hogy a főváros mellett van. Előny, hátrány, mind a két oldalon megjelenik. és ha jól működünk együtt, akkor a kölcsönös előny lehet a több, ha rosszul, akkor lehet, hogy a hátrány lesz a súlyosabb. — Tudna néhány konkrét példát mondani? — A fővárosban mi kórházi ágyakat veszünk igénybe, de éppen azért, mert ezt számításba vették már korábban is a tervező szervek, úgy alakult a megye kórházi ágy fejlesztése, hogy a fővárosban igénybe vett ágyakat is beszámítva még mindig kevesebb van, mint más megyében, a lakosság számához viszonyítva. Igen jelentős az együttműködés abban is, hogy a főváros középiskoláiban elég jelentős számú Pest megyei diák tanul. A VII. ötéves terv elejére azonban olyan helyzet alakult ki, hogy a demográfiai hullám a fővárosban is elérte a középiskolákat és Pest megyében is. Ilyen körülmények között a főváros csak azt vállalta, hogy továbbra 'is körülbelül annyi gyereket taníttat Pest megyéből, mint eddig, de a kialakult arányokat nem tudja már tartani. Ez azt jelenti, hogy a mostani demográfiai hullámot Pest megyének teljes egészében saját magának kell levezetni. A fővárosi részvétel tehát a megyét már nem mentesíti a fejlesztések alól. A környezetvédelem tekintetében is nagy súly nehezedik Pest megyére, mert itt , hárommillió ember természeti környezetéről, többek között a fővárosi ivóvízbázisok megvédéséről is van szó. És olyan szemét és hulladék elhelyezéséről, amelynek jó része a fővárosból származik. De említhetem az is, hogy üdülők, kirándulók százezreit kell fogadniuk és ellátniuk infrastruktúrával — a kereskedelemtől a közlekedésig. Mi az együttműködés fejlesztését akarjuk és már el is határozta a Főváros és Pest Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, hogy megújítjuk az 1974-ben kötött együttműködési megállapodást — Bizonyára a tanácsi gazdálkodás rendszerének fejlesztésén is sok múlik... — A tanácsi gazdálkodásnak abban a rendjében, amely 1986. január elsejétől érvényes, az a legfontosabb, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, és egyre inkáblp normatív szabályozással, azaz nem „fű alatti” alkudozással, hanem objektív mérce alapján, nyíltan alakul ki a helyi tanácsok pénzügyi támogatása, érvényesül érdekeltségük és felelősségük a gazdálkodásban. Nagyon lényeges az is, hogy a céltámogatásokkal, a pályázati rendszerekkel megtanultuk, az önálló kezdeményező, vállalkozó magatartást a társadalmi célokkal valamelyest összhangba hozva ösztönözi. Ennek ellenére a tanácsi gazdálkodásban sok minden még nem jó, nem korszerű, a réginek a maradványát cipeljük magunkkal, miközben a társadalmi élet gyorsan fejlődik. — Említene néhány példát arra vonatkozóan, ami változtatásra szorul ebben a rendszerben? — A korszerűsítésnek az átfogó új szabályozást kell jelentenie, de alapozva az 1986 óta elért eredményekre. Csökkennie kell az állam, a központi költségvetés szerepvállalásának a konkrét tanácsi pénzeszközök kezelésében, de ennek megfelelően növekedniük kell a saját bevételeknek. A cél az önkormányzati vagyon megteremtése, hogy ne csak az állami tulajdon kezelője, hanem jogi tulajdonosa is legyen a tanács a különböző intézményeknek és egyéb vagyoni dolgoknak. Ezzel az önkormányzati fejlődést gazdaságilag is jobban megalapoznánk. Fontos feladat a gazdálkodásban,-1 hogy következetesen valóban egységes .tanácsi pénzalapot kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy az intézmények működtetésére és a fejlesztésre fordított pénzeket nem kell külön kezelni. Tehát úgy dönt a tanács, ahogyan szükségesnek tartja, arról, hogy bővíti-e a közöséget szolgáló intézményeket, vagy újakat hoz létre, esetleg a meglévőket hasznosítja jobban és inkább többet fordít a működtetésre. De határozhat úgy is, hogy a szomszéd tanáccsal összefogva — az ott már meglévő intézmény jobb kihasználásával — érik el a lakosság magasabb színvonalú kiszolgálását. — A gazdálkodás fejlesztésében milyen az arányuk azoknak a teendőknek, amelyeket mondjuk jogszabályokban, illetve kormányzati szinten kell elvégezni, és mi az, ami inkább a megyén, a településeken múlik? — Elsősorban országos szinten kell most lépni, kidolgozni ezt az új tanácsi gazdálkodási rendszert, és természetesen ennek megfelelően a jogszabályokat, egyéb intézkedéseket is. De a központi szervek munkájába, a különböző bizottságokban, szakmai testületekben tevékenykedve mi is be tudunk kapcsolódni és progresszív szerepet igyekszünk játszani. — Tehát amikor a kormányszóvivő azt mondta, hogy tulajdonképpen jóváhagyták azokat a gondolkodási irányokat, amiket mi javasoltunk, ez azt is jelentette, hogy helyeselték a gazdálkodás rendszerének átalakítását célzó törekvéseinket is... — Igen, tulajdonképpen ezekben az elvekben, amiket elmondtam, már összecsiszolódtunk. De természetesen még sok olyan kérdés van, amit tovább keli vizsgálni. — Milyen kérdésekben nem fogadták cl a megyei álláspontot? — Ilyenről talán nem is lehet beszélni, inkább arról, hogy van egy harmadik kérdéskör, ami meghatározza a megyei gazdasági lehetőségeket és aminek megoldása nélkül sem az ország, sem a megye nem boldogulhat. És ez a népgazdaság általános helyzete, a megtermelt és elosztható nemzeti jövedelem nagysága. A kormány tulajdonképpen egyetértett velünk a megye helyzetének megítélésében és a gazdasági felfogásunkkal, gyakorlatunkkal is, mégsem tudott kérésünk teljesítésére konkrét kötelezettséget vállalni. Mi is, látjuk, hogy a népgazdaság helyzete valóban fékez, de a korábban említettek azt mutatják, nem szabad megengedni, hogy csak erre hivatkozva hosszú éveken keresztül ne jussunk közelebb a problémák megoldásához. Ez az, amit a Minisztertanács végül is elfogadott, és ezért döntött úgy, hogy a közeljövőben meg kell vizsgálni ezeket a gondokat a kormány különböző szervei, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium. a Belügyminisztérium, a KSH, a Magyar Tudományos Akadémia szakértőinek részvételével, természetesen a megyei tanács szakembereivel együtt. — Ez lenne a feladata annak a munkacsoportnak, amelynek létrehozásáról a kormányszóvivő is beszélt? — Megalakítását mi is kezdeményezhetjük, és ez a jövő év elején várható, azután, hogy a megyei tanács testületé is megtárgyalja majd a végrehajtó bizottság beszámolóját. Bárd András % Lezajlott a KISZ országos demonstrációja a saját lakáskoncepciója mellett. 0 A főváros volt a helyszíne a IX. országos minőségügyi konferenciának.' % A Fogyasztók Országos Tanácsa az egészségügyi ■reformelgondolásokról tárgyalt. R Nemzetközi tapétagyártási tanácskozást rendeztek Budapesten. A hét híre az is, hogy magyar bábtörténeti kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban. Legrégibb játékszereink egyike a bábu, a baba, azaz a valamit utánzó alak. Ez a valami lehet szinte bármi, ember, ördög, tündér, boszorkány, róka, medve, ló vagy éppen malacka, s lehet soha nem volt lények fantázia teremtette alakja, gólyafejű ember, emberfejű farkas, sárkány, kígyótestű király, tízkarú harcos. Champollion a több ezer esztendje örök nyugovóra tért egyiptomiak sírjaiban fellelt bábukat írt le: mozgatható karú faalakot, fején valódi hajjal, azután elefántcsontból faragottat; van ilyenekből szép számmal Párizsban a Louvre egyiptomi osztályán. Az ezer esztendőkkel korábbi tárgyaié igazolják, amióta él az emberi faj, azóta játszik (is), s a játékra minden megfelel. Csak 'fantázia kell hozzá. Hiszen mi más. mint a fantázia teszi sejtelmes tündéralakká a pipacs virágot?! A gyengéd és ügyes mozdulatokkal lehajlított sziromleveleket fűszál fogja össze szoknyává, a fej a magház, s milyen csodás gallért formálnak a porzók ...! Ha zordra fordul az idő, s nincsen pipacsvirág, akkor ott van a kukorica. Cegléd, Nagykörös, Abony piacain olykor még ma is fel-felbuk- kannak idős emberek, akik kukoricaháncsiból, azaz csu- héböt készített, festett, Színezett bábukat kínálnak eladásra, Sajnos nem sok sikerrel. A mai gyerekeknek az „ilyen vacak” ritkán mozgatja meg a fantáziáját, szívesebben nyomkodják az ilyen- olyan elektronikus játékok gombjait... Holott a megye helytörténeti gyűjteményeinek legtöbbjében a kedves darabok közé tartozik a csutkaro- zi. Az a bábu, amely kukoricacsutkából készült. Miilyen pompázatos ruhákat lehetett feladni ezekre! A csutka vastagabb része a test, a vékonyabb a fej, kerülhet rá kendő, kalap, kámzsa, néhány textildarabka segítségével s persze, némi kézügyességgel máris" készen van a tündérki- rálynő, a halál, a kényeskedő kisasszony, a duci úr. S ha úgy akarja a megújuló fantázia, akkor ágak, faragott fapálcikák felhasználásával lóvá, csacsivá, kutyává varázsolható a semmire sem jó Emberi kéz érintése nélkül csutka 111 ami ugye, mi mla* denre jó! A megyében meghaladja a* ötvenet a bábszakkörök száma. Van közöttük néhány fős, hol elalvó, hol felébredő iskolai kisközösség, s olyan is, amely nemcsak a helyi művelődési háznak szerzett hírnevet, hanem á településnek is, országhatáron kívül és belül. Igaz, az első magyar bábszínművek Balog Istvánnak az 1810—1830 között keletkezett hagyatékából kerültek csak elő, azaz nem túlságosan végiek, ám más úton-mó- don tudjuk: már honfoglaló eleink gyermekei is babáztak. Mint minden nép fiai, leányai és mindenkor. Nemzetközi, határokat nem ismerő játék a bábu. Kialakult kesztyűs, zsákos formája, amikor közvetlenül a kéz mozgatja csutkarozi nemesebb anyagokból és módszerekkel készített testvéreit, s vannak zsinórral (marionett), pálcákkal dirigáltak, amint vannak fasínen futtatottak is, mint például a betlehemezésnél. A játék önfeledt örömének áramköre köti össze a mi Paprika Jancsiinkat, Pásztor Böskénket a német Kasperle, az olasz Pulcinella, az orosz Petruska alakjával, avagy éppen azokkal a wayamg bábukkal, amelyeket Jáva szigetének. lakói alkottak meg a maguk gyönyörűségére és szórakoztatására. Az eszkimók rozmárfogakból csiszolt, gyönyörűen díszített bőrruhákba bújtatott bábui így lesznek testvéreivé az osztyákok haty- tyúcsőrből kialakított, nemes prémekbe öltöztetett alakjainak; vagy éppen a kínai — papírpépből formált — babáknak. KÖZÖS érzelmek igazgatják, igazgatták a Gaiga-vidék bet- lehemező bábjátékosainak kezét és a perui indiánokét, akik őseik alakját jelenítik meg misztériumjátékaikban. A visegrádi ásatások leletei között felbukkant agyagbabák kedves esetlensége és az indiai bronzfigurák elnagyoltsága, a Nümbergben 1859-ben — utcakövezet javítása közben — fellelt, az 1300-as évekből származó bábuk megformálása egyaránt azt mutatja, milyen nagy szerepvet szántak eleink a fantáziának, a bábut kézbe vevő embernek. Gyakran szinte csak ürügy a tárgy, a baba, a bábu a játékhoz, a képzelőerő meglódulásához, az örömhöz, aiz emlékezéshez, az emlékeztetéshez. Laboratóriumi tisztaságban készülnek a műanyag kupakok, tégelyek Solymáron a Pemü üzemeiben. Szinte emberi kéz érintése nélkül, csak ellenőrzés mellett zakatolnak a gépek (Erdősi Ágnes felvétele) Mészáros Ottó Országgyűlési bizottságok A költségvetésről Az Országgyűlés külügyi bizottsága pénteken üdvözölte Mihail Gorbacsov New Yorkban tett bejelentését az egyoldalú szovjet haderőcsökkentésről. Megelégedéssel vette tudomásul, hogy a tervezett haderőcsökkentés Magyarország területét is érinti. A külügyi bizottság az előzetes terv szerint a külügyminisztérium jövő évi költség- vetését. valamint az Ország- gyűlés ügyrendjének módosítását tárgyalta volna meg. Az ügyrendi tervezet azonban — mint kiderült — még nincs megvitatásra alkalmas állapotban, így ezzel nem foglalkozott a külügyi bizottság. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénteken szintén ülést tartott a Parlamentben. /
