Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
PEST MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM VllfiG PROlETÁRJfií, EGYESÜLJETEK! rn: 1,80 forint 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A TOT a mezőgazdaság megújulásáról A termelés alapja a nagyüzem MA SxáxmsISSárŰ >>A Pénzromlás pedig rohamos, kuporgatott O szalmazsákban forintjaink vásárlóereje egy év alatt közel ötödével is csökkenhet. Mivel a közelmúltig nem létezett olyan takarékossági forma, mely megfelelő kamatával pénzünk értékállóságát garantálná, ezért sokan elvásárolták vagyonkájukat: luxusautóra, hétvégi telekre költötték ezreseiket.” (3. OLDAL) A művelődés , £« S, ££& számé esnustesiciasa ja a megfelelő szekrényajtót, s előveszi az ide vonatkozó helytörténeti anyagot. Átnyújtja a fiúknak, mintha csak egy tegnapi újságot kértek volna tőle.” (5. OLDAL) Bfasféhrntenigí ->A francia partner négy vál- "asveiymeni o lalata közreműködésévei íétVálíatikoxás rehozott közös vállalkozásban legalább 50 százalékos részvételt vállalt a nagyszabású munkálatokból, majd ezt követően a kastély közös hasznosításából.” (8- OLDAL) A TGB kibővített vitája Elmaradott térségekről Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány Terv- gazdasági Bizottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Minisztertanács főtanácsosa tájékoztatta az újságírókat. A TGB annak a miniszter- tanácsi programnak az időarányos teljesítését tekintette át, amelyet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Elsősorban Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye érintett, ezért b megyék tanácsi és pártvezetői is részt vettek az ülésen. Az 1936-ban elfogadott kormányprogram 3 milliárd forintot irányzott elő a VII. ötéves terv időszakára e térségek fejlesztésére. 1987 elején a megyei tanácsok elkészítették saját középtávú programjaikat, s így a 3 milliárd forintos központi támogatás további 17 milliárd forinttal egészült ki. Megnyitóünnepség Nagykovácsiban Andersen kis utódai Az apróságok érdeklődéssel lapozgatják az új könyveket Grósz Károly vendégei Véleménycsere Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán finn gazdasági szakértői csoportot fogadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn pénzügyminisztérium főigazgatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koi- visto köztársasági elnök legutóbbi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán látogattak hazánkba. Tárgyalásaik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika tapasztalatait, tanulmányozzák a magyar gazdaság helyzetét és gazdaságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű megbeszélésen . finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatokról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azokat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátságán, a kölcsönös érdekeken alapuló, hagyományosan jó együttműködés új, módszerek alkalmazásával tovább bővíthető. Elutazott Szűrös Mátyás Athéni látogatás A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi' Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Athénbe, hogy részt vegyen a GKP megalakulása 70. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. Görögországi látogatását követően a pártküldöttség a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) meghívásának eleget téve Ciprusra látogat. A termelőszövetkezetek évről évre kölcsön felvételére kényszerülnek, mivel árbevételük szezonális. Kiszolgáltatott helyzetüket jellemzi az a vélekedés, mely szerint a kölcsönszerződés biankó csekk, a visszafizetendő összeget a hitelező bank szabadon határozza meg. Persze ez erős túlzás, de tény, hogy a szerződésből nem hiányzik az a záradék, mely szerint a banknak a kamatot bármikor joga van módosítani. Csontos János, a pá- tyi Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet főkönyvelője még olyan esetre is emlékszik, amikor ez a „módosítás” a kamat csökkentését jelentette. — Rég volt — teszi hozzá sietve —, az utóbbi évekre inkább az emelés a jellemző. A legutóbbi kamatemelés azt jelenti, az ötmilliónál magasabb kamatösszeget még félmillióval kell megtoldanunk. Mit tehetnénk — tárja szét a karját —, a szerződést a záradékkal együtt írtuk alá. Persze, adódik a kérdés, hogy vajon joga van a bankoknak egyoldalúan és visszamenőleges hatállyal emelni a kamatokat? — A kérdés nagyon aktuális — mondja Abonyi Kálmán, a Budapest Bank Rt. megbízott főosztályvezetője. — A sajtóban tévesen úgy jelent meg, hogy a bankok visszamenőleg emelték két százalékkal a kamatot. Erről tulajdonképpen nincs szó, a „visszamenőleg” csak annyit jelent, hogy október közepén jelentetí A Termelőszövetkezetek Or- Ä szágos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerig dán Budapesten ülést tartott. ^ A tanácskozáson részt vett < Kovács Imre, az MSZMP KB y gazdaságpolitikai osztályveze- / tője. A testület az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának felkérésére véleményt mondott arról, hogy miképpen, milyen koncepció figyelembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés külső és belső körülményeinek megváltozása, a gazdasági reform véghezvitele, az ágazatban szaporodó gondok, s a versenyképesség megteremtése elodázhatatlanná teszi az agrárpolitika megújítását. A szocialista gazdaság szervezésének új modelljét kell kialakítani, amiben a kereslet—kínálat ütköztetése, a piaci viszonyok válnak átfogó gazdaságkoordináló tényezővé. A szocialista piac- gazdaság modelljébe kell beilleszteni az agrárgazdaságot is, figyelembe véve annak természeti, gazdasági, társadalmi sajátosságait. A gazdasági fejlődés megalapozásához az agrárgazdaság a továbbiakban is képes hozzájárulni — mutatott rá az elnökség —, ám ehhez a termék- szerkezet változtatására, a termékek feldolgozottságának növelésére és az áru minőségének javítására van szükség, nemkülönben a jövedelemtermelő képesség fokozására. A testület leszögezte: a továbbiakban is csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági termelésnek. A továbblépés azonban immár új szövetkezeti törvényt kíván. Szorgalmazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-ipari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudotük be a kamatemelést, október elsejei időponttól. — Egyáltalán szükség volt erre az emelésre? — A refinanszírozási hitel kamatainak növekedésével pénzügyi igényeket közvetít a Magyar Nemzeti Bank. Most az a cél, hogy a vállalatok és a szövetkezetek kevesebb hitelt vegyenek igénybe. A kereskedelmi bankok természetesen a kamat továbbadásával tudják erre szorítani a gazdálkodó egységeket. — A termelőszövetkezeteknek, ha akarják, ha nem, bizonyos összeget igénybe kell venniük — a termelési sajátosságaikból adódóan. Nem lehetne az esetükben kivételt tenni? — Valamennyi ágazat hitel- felvételei azonosak, méltányosság nincs. Amúgy is nehezítené az elbírálást, hogy kevés a tiszta profilú, csak mezőgazdasági termékeket előállító termelőszövetkezet. De vajon valóban „pénzügyi igényeket” akart közvetíteni az MNB, vagy csak a kereskedelmi bankok hasznát akarta megnyirbálni és ezt a labdát adta tovább a kétszintű bankrendszer alsóbb lépcsője a kamatok felemelésével? A válaszra néhány napot várni kell, mert mint a Magyar Nemzeti Bank bankfőosztályvezetője, Dorozs Béláné elmondta. revizori vizsgálatot kezdeményeztek á kamat emelése ügyében három banknál, s ennek eredménye dönti el, történt-e jogsértés. M. T. mányos-műszaki feltételek javítása is. A termelőszövetkezeti gazdálkodás stabilizálásához új árrendszer kialakítása szükséges. A TOT véleménye: az agrárpolitika sikeres megvalósításának lényeges feltétele az ágazati irányítás és az érdekképviselet megújítása is. A kialakult szövetkezeti, szak- szervezeti és kamarai jellegű érdekképviselet védje erőteljesen a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti tagok érdekeit. A beszámolóhoz kapcsolódott a TOT szövetkezetpolitikai főosztályának előterjesztése, amelynek témája: a szövetkezetek megújulásának szükségessége, annak lehetőségei és feltételei a mezőgazdaságban. Az elnökség a szövetkezeti parasztság véleményét tolmácsolva egybehangzóan annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mezőgazA Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának hetvenedik évfordulójához kapcsolódva tegnap délután a Pest megyei pártbizottság székházában elméleti konferenciára került sor. Pártmunkások, aktivisták, tisztségviselők kaptak meghívót arra a rendezvényre, melyen Történelmi kihívások, útkeresések és válaszok címmel a KMP politikájának hogyanjára mutattak rá az előadók. Az elméleti konferenciát Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg. Bevezetőjében utalt arra, hogy erőt, öntudatot meríthetünk mai munkánkhoz a történelmi távlatból felvetett kérdésekre adott válaszokból. Ezek a válaszok ma is időtállóak. Ugyanakkor a szükséges tanulságot is levonhatjuk az akkori kudarcokból, a sikertelenségből. A KMP megalakulásának történelmi körülményeiről Kende János, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa adott áttekintést. Rámutatott arra, hogy a Kommunisták Magyar- országi Pártja programjának csíráját jelentette a szovjet kormány 1918. november 3-i 9 A gyógyulás vagy az előrelépés reményében döntött úgy a monori Mezőgép Vállalat vállalati tanácsa, hogy megbízza a cég vezetőit a részvény- társasággá szerveződés előkészítésére? — Ha gyengélkedésről van szó, meg kell említenem, hogy — bár még nem látjuk tisztán idei eredményeinket’ — veszteségről nem kell beszélnünk — válaszol Kálmán András, a vállalati tanács elnöke. — Gondjaink a pilladaságának és társadalmának hatékony, és a szövetkezeti tagság által változatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objektívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat jobban kifejező, a felgyülemlett feszültségeket és ellentmondásokat feloldó szövetkezetpolitikának kell megteremtenie és garantálnia. Ennek kapcsán hagy hangsúlyt kapott az ülésen a szövetkezeti önállóság és önkormányzati autonómia garantálásának, a tagi, tulajdonosi pozíció újraélesztésének, az életképességhez elengedhetetlen ár-, részesedési és adórendszer kidolgozásának és alkalmazásának szükségessége. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtárgyalására, majd a vitaanyagot a januárban megtartandó szövetkezeti konferencia elé terjeszti. üzenete a monarchia népeihez. A párt erejét és fellépésének sikerét az is adta, hogy szilárdan megvethette lábát a haladó értelmiség körében. A népi demokrácia és szocialista fejlődés kérdéskörrel Balogh Sándor, a történelem- tudomány doktora, a Párttörténeti Intézet igazgatója foglalkozott. Kitért arra a sötét korszakra, mely a Tanács- köztársaság megdöntése után Magyarországra köszöntött. Ezt követően részletesen elemezte a felszabadulás után következő időszakot, a magyar népi demokrácia megszületésének napját, mely 1944. december 21—22-től, az Ideiglenes Nemzetgyűlés új törvényhozó határozatától datálódik. Párttörténeti tényekre, kutatásokra alapozva világított rá az 1947-es augusztus 31-i választásokra, amikor a KMP a párharcból a legnagyobb pártként került ki győztesen. A történelmi eszmefuttatás, a tényeken alapuló elemzés hibáink, gyengeségeink, lépéstévesztéseink feltárása minden bizonnyal a résztvevők döntő többségét közelebb vitte — a megfogalmazott tanulságok alapján — a ma problémáinak megoldásához. natnyi hitelpolitika miatt adódnak: ez ugyanis arra ösztönzi a bankokat, hogy vonják ki pénzüket a vállalatoktól. Nekünk viszont szükségünk van hitelekre, ugyanis termékeink — komoly, sok műveletet Igénylő berendezések — átfutási ideje lassú, ezért amíg egy-egy munkadarabunkat átadjuk, kölcsönökből kell fizetni a bért, a költségeket. E költségek kamatai azonban számunkra roppant mapasak, előnyösebb egyéb források felkutatása. Könyvtárosok, pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, festő- és előadóművészek — na és főszerepben a gyerekek — vettek részt tegnap délelőtt a megyei gyermek- és ifjúsági könyvnapok megnyitóünnepségén, Nagykovácsiban. Az általános iskola tornatermében Piavas Judit előadó- művész tolmácsolásában Pablo Neruda: A könyvhöz című versével vette kezdetét az egész napos program. Majd a gyerekek által már jól ismert Horváth—Benedek duó gitár9 Mit várnak a részvénytársasági forma bevezetésétől? — Azt várjuk, hogy működő tőkét vonhassunk be a termelésbe. Erre vonatkozóan már tájékozódtunk előzőleg, s azt tapasztaltuk, számíthatunk arra, hogy vevőre is találnak részvényeink. 9 Néhány esztendeje igen sok szó esett az önök budapesti, Forgách utcai gyáráról, mely önállósodni kívánt. Mi lesz a sorsuk? — Részvénytársasággá alakultak, akárcsak a többi, például a rákoskeresztúri és a monori egységünk. A vállalat által bevitt vagyon elegendő ahhoz, hogy működjenek gyáraink, de részvényeket kell kibocsájtaniuk. A részvények többsége továbbra is a vállalati központ tulajdonában marad. T. B. E. és furulyamuzsikávaí szórakoztatta a közönséget. Ezután Bárdos Istvánná, a HNF Pest Megyei Bizottságának munkatársa kiosztotta a Hazafias Népfront, az Üttörőszövetség Pest megyei elnöksége, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár által meghirdetett Andersen meseíró-pályázatra érkezett munkák nyerteseinek a díjakat. Elmondta: örömmel tapasztalták, milyen nagy a gyerekek meseírókedve. Közel százötven dolgozat érkezett a megye számos településéről. Elsősorban a kilenc-tizennégy évesek mutattak nagy aktivitást. A pálmát a nagykátai diákok vitték el: ők hatvan mesét küldtek a pályázatra. A munkák nagy száma miatt jutalomban részesíteni csak a hat legjobb pályamunkát tudták, a többieknek könyveket és emléklapokat adtak át elismerésül. Az első hat helyezést a következők érték el: Szabó Judit dömsödi nyolcadikos, Mi- zset Eszter nagykátai harmadikos, Szegedi Regina nagykátai nyolcadikos, Takács Gyöngyvér százhalombattai hatodikos, Szegedi Tamara nagykátai hatodikos és Rozbo- na Beáta százhalombattai hatodikos tanulók. A két első díjat nyert mesét Havas Judit tolmácsolta az ünneplő közönségnek. A megnyitóünnepség után a gyerekeknek tizenegy különböző kiscsoportban tartottak irodalmi és játékos foglalkozásokat, vetélkedőket. A szervezők gondoltak a felnőttekre is. Reform és művelődés címmel Varga Csaba író és szociológus előadását hallgathatták a vendégek. A. P. Lehet, hogy jogsértő a kamatemelés? Revizori vizsgálat indult Elméleti konferencia Történelmi kihívások V. E. Három kérdés - három válasz Mezőgép: rész, vény, részvény A részvény szóból valaha a rész volt a legfontosabb: részt venni egy gazdálkodóegység vállalkozásaiban, saját tőkémmel segíteni céljainak elérését abban a reményben, hogy a haszon osztásánál én is jelen lehetek. Ma viszont sokan a vény tagot emelik ki a szóösszetételből, értvén így a részvény szó alatt egy beteg, gyengélkedő szervezet megmentésére szolgáló receptpapírt. A tapasztalat sugallja eme értelemmódosulást: mostanában mintha elsősorban a gondokkal küszködő vállalatok alakulnának át részvénytársasággá.
