Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

2 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Mára várható a szavazás Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok ön­állóságának kérdései uralták a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa rendkívüli ülésszakának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mondtak az alkot­mánymódosítási és a válasz­tási törvény egy hónapja or­szágos vitára bocsátott terve­zeteiről. Az égjük legnagyobb érdek­lődéssel fogadott felszólaló Ar­nold Rüjtel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége szombaton al- kotmányellenesnek minősítet­te és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlament­je által november 16-án el­fogadott határozat egyes, a köztársaság szuverenitását erősíteni hivatott pontjait. Rüjtel. elmondta, hogy a köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági dönté­sekben, a társadalmi élet irá­nyításában. A felszólalást is­mertetve a TASZSZ hírügynök­ség megjegyezte, hogy Rüjtel egészében egyetértett a ter­vezetek javasolt módosításá­val. Az újból fellángolt azerbajd­zsán—örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fo­gadta Grant Voszkanjan fel­szólalását. Az örmény törvény- hozás elnökségének elnöke ki­fejtette: a Kaukázuson túl ki­alakult helyzet azzal is össze­függ, hogy az érvényben lé­Washington nem ad vízumot Arafatnak Azareh országok határozata George Shultz amerikai kül­ügyminiszter szerdán újfent leszögezte: a washingtoni kor­mányzat nem ad ki beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, a Palesztinái Felszabadítás: Szervezet V. B. elnökének. Az elutasító döntést Shultz elsősorban a PFSZ-nek tulaj­donított terrorcselekményekkel indokolta. Az amerikai diplomácia ve­zetője részletesen nyilatkozott a közel-keleti rendezés távla­tairól. Kijelentettt: Washing­tonnak szándékában áll a PFSZ-szel tárgyalni. A Pa­lesztin Nemzeti Tanács no­vember 15-i döntéseiről ugyanakkor úgy vélekedett, hogy azok nem mentek eléggé messzire Izrael állam elisme­résében. Az ENSZ közgyűlésének ülésén szerdán az arab orszá­gok vízumügyben beterjesz­tett határozattervezetéről folyt a vita. Az amerikai döntést el­ítélő tervezetet kedden 121:2 arányban fogadta el az ENSZ jogi bizottsága. A közgyűlés igen szavazata az első lépést jelentené a közgyűlési tanács­kozás Genfbe való ideiglenes áthelyezéséhez, ahol Arafat elmondhatná tervezett beszé­dét. Felélénkült az arab diplomácia a palesztin ügyben Válasz a washingtoni döntésre Szerda délután Észak-Je- menből Kairóba érkezett Husszein jordániai uralkodó, aki Hoszni Mubarakkal azon­nal megkezdte tárgyalásait. A stratégiai lépések egyeztetésén túl — amelyek Egyiptom Arab Liga-tagságának helyre- állítását is célozzák — rövi- debb távon azt vizsgálják, hogy milyen választ adhatnak a kairói és ammani erőfeszíté­seket is megkérdőjelező wa­shingtoni döntésre, a PFSZ V. B. elnökének ENSZ-beli felszólalásának megakadályo­zására. Az Al-Ahram szerint a jor­dániai uralkodó — aki Szaúd- Arábiával összefogva igyek­szik közvetíteni Szíria és Egyiptom viszonyának javítá­sában — tájékoztatja Muba­rakot egy héttel ezelőtti da­maszkuszi megbeszéléseiről. Szíria mindeddig élesen elle­nezte, hogy az 1979 óta Iz­raellel békeszerződésben álló Egyiptom felfüggesztett tagsá­gát helyreállítsák a pánarab szervezetben. Alig 36 órával korábban Szaddám Husszein iraki elnök volt Kairó vendé­ge, aki kifejtette: sürgető az arab csúcs megtartása, mégpe­dig Egyiptom részvételével. E napon egyébként Jordánia és Tunézia külügyminisztere is bejelentette, hogy a PFSZ vezetőjétől megtagadott ví­zum miatti tiltakozása jeléül nem vesz részt az ENSZ New York-i közgyűlésének munká­jában. Korábban hasonlóképp döntött Egyiptom, Irak, Algé­ria és Szaúd-Arábia diplomá­ciai vezetője is. A miniszterelnök a törvény szigorával fenyeget Tüntetnek a francia sztrájkolok Miközben sztrájkoló fran­cia tömegközlekedési dolgo­zók több ezren tüntettek a párizsi közlekedési vállalat székhaza előtt, Michel Rocard miniszterelnök a nemzetgyű­lésben rendkívül éles nyilat­kozatban ítélte el a bérköve­telő mozgalmat és vezetőit. Rocard kijelentette, hogy „a kormánynak szembe kell szállnia a nemzetgazdaság le­rombolására irányuló kísérle­tekkel és meg kell bélyegezni ezeket”. A törvény teljes szi­gorát és súlyát helyezte ki­látásba azoknak, „akik eltá­volodnak jogszabályainktól”. A miniszterelnök kifejtette, hogy a bérkövetelő mozga­lommal szemben a kormány felelősségtudatot, párbeszédet és szilárdságot tanúsít. Nyilatkozata elhangzása ide­jén több ezer tanár és a bel­városban ugyancsak több ezer tömegközlekedési dolgozó tün­tetett és követelt végre igazi tárgyalásokat. A kommunista vezetésű CGT és a szocialis­ta vezetésű CFDT szakszerve­zet egyaránt a sztrájk foly­tatására hívta fel a járműja­vító dolgozókat, a sztrájk el­húzódásáért a párizsi közle­kedési vállalat merevségét és felettes szervének, magyarán a kormánynak a hajthatat- lanságát tették felelőssé. Mindkét szakszervezet tilta­kozott a sztrájk ellen hozott kényszerintézkedések miatt és több pénzt követelt a tö­megközlekedés biztonságának fenntartására. Előzőleg André Lajoinie, az FKP nemzetgyűlési csoportjá­nak elnöke kijelentette, hogy az FKP támogatja a bérkö­vetelő mozgalmakat, mert ez a dolgozók érdeke. vő alkotmány nemzetiségi vi­szonyokat érintő cikkelyei nin­csenek kellőképpen kidolgoz­va. Elismerte ugyanakkor, hogy Örményországban vannak a feszültség fenntartásában ér­dekelt erők is. Kétkamarás parlament léte­sítését javasolta a szövetséges köztársaságokban Alekszandr Kosztyenyuk orenburgi terüle­ti küldött. A köztársasági tör­vényhozás második háza a ja­vaslat szerint mindenütt a nemzetiségi tanács lenne. Ezt az adott köztársaságban élő valamennyi nemzetiség képvi­selőiből állítanák fel. Az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettese, Va- szilij Kazakov a vitával fog­lalkozva megállapította: jogos nyugtalanságot kelt, hogy 3 tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányellenes koncepciók propagálására használták fel. Kazakov hangoztatta, hogy a demokráciát nem szabad az anarchiának felváltania. A vita csütörtökön délben folytatódik, amikor a szovjet törvényhozás két háza külön- külön szavaz az előterjeszté­sekről. Várkonyi Péter Manilában Malajziai látogatás Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter szerdán befejezte hivatalos malajziai látogatását és a Fülöp-szigetekre utazott. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tük­rözték, hogy mindkét ország az együttműködés fejlesztését kívánja. Kuala Lumpur-i sajtóérte­kezletén a magyar diplomácia vezetője elmondta: a tárgya­lások nemcsak a politikai né­zetek hasonlóságát tükrözték, hanem gazdasági szempontból is jelentősek voltak. Kialaku­lóban vannak a magyar—ma­láj együttműködés korszerűsí­tésének intézményes keretei. A bővülő, de számunkra pasz- szív kereskedelmet forgalom­bővítéssel, modern kooperá­ciós formák alkalmazásával kívánjuk kiegyenlíteni. Várkonyi Péter szerdán Kuala Lumpurból a Fülöp-szi- getek fővárosába utazott hi­vatalos látogatásra. A manilai repülőtéren vendéglátója, Raul Manglapus külügyminiszter fogadta. A tervek szerint a következő napokban Várkonyi Péter több politikai tárgyalást folytat a Fülöp-szigetek veze­tőivel, s találkozik a legfonto­sabb üzleti-gazdasági körök képviselőivel. Miodowicz— Walesa televíziós vita Feszült, de nem ellenséges A lengyel televízió szerdán este főműsoridőben egyenes adásban közvetítette azt a tv- vitát, amelyre Alfred Miodo- wicz, a hivatalos lengyel szak- szervezeti mozgalom, az OPZZ elnöke és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás" elnöke között került sor az előbbi ja­vaslatára. A végig feszült, de nem el­lenséges hangulatú vélemény- cserében Miodowicz és Lech Walesa is kifejtette ismert vé­leményét a lengyel szakszer► vezeti modellről, a tervezett és egyelőre zsákutcába jutott „nemzeti kerekasztal” megren­dezéséről. Míg Miodowicz sze­rint az ország jelenlegi hely­zetében nem lenne helyes egy üzemben több szakszervezetet engedélyezni, addig Walesa szerint a gazdasági és a szak- szervezeti pluralizmus Len­gyelországban előbbre való, mint a politikai pluralizmus, és nem jelentene mást, mint a világon mindenütt bevált társadalmi modell alkalmazá­sát, a jelenlegi kedvező nem­zetközi helyzet adta lehetősé­gek kihasználását. A „Szolida­ritás” volt elnöke szerint ugyanis ma a Szovjetunióban gyorsabbak a reformok, mint Lengyelországban, ahol a 80-as évek elején a brezsnyevi rend­szer akadályozta meg a sztá­lini modell végleges felszámo­lását, ami — Walesa szerint — még mindig várat magára. Miodowicz szerint Walesa külföldön terjesztett nézetei a piacgazdaságról, a gazda­sági reform szükségességéről teljesen egybeesnek az OPZZ és a kormány reformelképze­léseivel, míg a javasolt szak- szervezeti pluralizmus sem­milyen garanciát nem nyújt a reformokhoz szükséges tár­sadalmi nyugalomra, sőt ép­pen ellenkezőleg, a káosz ve­szélyét rejti magában, amit kiválóan bizonyított mindaz, ami az 1980—81-es időszak­ban történt. Miodowicz sze­rint Walesa, a „Szolidaritás”, is felelős azért, hogy a szak- szervezetek újjászervezésének 1982—83-as bojkottjával ki­zárták magukat az új moz­galomból. A vita végén mindketten új találkozókat javasoltak: Wa­lesa szakértők részvételével, akik közös megoldásokat dől­Csak rövi KORMÁNYELLENES afgán erők kedden pokolgépet rob­bantottak a kabuli egyetem bölcsészkarán. A merényletben több egyetemista megsebesült, s jelentős anyagi károk kelet­keztek — jelentette az afgán rádió. AZ IZRAELI MUNKAPÁRT vezető testületé 61:57 arány­ban szerdán elutasította Ji- chak Samir miniszterelnöknek. a november elsejei választá­sokból győztesként kikerült Likud-tömb vezetőjének azt a javaslatát, hogy a két párt kezdjen újabb kormányalakí­tási tárgyalásokat egymással. DECEMBER ELSEJÉTŐL az eddigi 50 dollárról 500 dollár­ra emelték azt a határt, amed­dig a lengyelek minden enge­dély nélkül konvertibilis valu­tát vihetnek külföldre. goznának ki az ország leg­fontosabb problémáinak meg­oldására, míg Miodowicz a kerékasztalnál. Ezt Walesa elvetette, mondván, ennek csak akkor lenne értelme, ha előtte biztosítékot kapna szer­vezete, a „Szolidaritás” lega­lizálására. Ma érkezik Moszkvába a kínai külügyminiszter Normalizálódó kapcsolatok Első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban kípai külügyminiszter, s Csien Csi-csen csütörtöktől szom­batig feszített programot bo­nyolít le Moszkvában: a kül­ügyminiszteri tárgyalásokon túlmenően fogadja őt Mihail Gorbacsov is. A kínai diplo­mácia vezetője szombaton el­utazása előtt nemzetközi saj­tóértekezletet tart — jelen­tette be szerdai sajtótájékoz­tatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője. A szóvivő kitért arra, hogy Csien Csi-csen moszkvai út­ja, illetve Eduard Sevard- nadze viszontlát.ogatása tük­rözi: mindkét ország a poli­tikai párbeszéd magasabb szintre emelésére törekszik. Reményét fejezte ki, hogy a kínai külügyminiszter moszk­vai látogatása elősegíti a szovjet—kínai kapcsolatok teljes normalizálását. A két nagyhatalom viszo- njmt elemezve Perfiljev ki­fejtette: az utóbbi években észrevehető javulás követke­zett be, s a közös erőfeszíté­seknek köszönhetően széle­sedik az együttműködés, amely immár az államközi kapcsolatok gyakorlatilag min­den területére kiterjed. Hang­súlyozta, hogy a szovjet—kí­nai kapcsolatok alakulása fontos tényezője a nemzetkö­zi légkör javulásának. A két kormány európai politikája Francia—brit csúcstalálkozó A francia—szovjet, illetve a brit—szovjet kapcsolatok alakulása, Franciaország és Nagy-Britannia jövőbeni európai politikájának kérdései álltak Francois Mitterrand és Margaret Thatcher brit kormányfő szerdai megbeszé­lésének középpontjában. Mitterrand, aki a múlt hét végén Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet párt- és állami vezetővel, részletesen tájékoztatta Tha­tchert a szovjet fővárosban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes, december elején Gorbacsov Londonba látogat. A francia—brit csúcstalál­kozóról kiszivárogtatott érte­sülések szerint Mitterrand ar­ÉRDEMI ESZMECSERE VÁRHATÓ A New York-i öbölben levő Kormányzó-szigetén lesz Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush december 7-i mun­kaebédje, jelentette be szerdán a Fehér Ház. Mariin Fitzwater szóvivő szerint „érdemi eszmecsere’* várha­tó, kötött napirend nélkül, amelyen amerikai részről nem kí­vánnak új javaslatokat előterjeszteni. Szovjet részről még nem adtak választ George Bush kérésére, hogy külön is találkozhas- sék Mihail Gorbacsowal. Erre a tervek szerint az ebédet köve­tően ugyanott, a biztonsági meggondolásokból választott szige­ten kerül sor. A megválasztott amerikai elnök hivatalosan al­elnöki minőségében vesz részt a munkaebéden, amelyet George Shultz külügyminiszter csúcstalálkozóként jellemzett, függetle­nül attól, hogy előkészítésében, felépítésében és időtartamában nem hasonlítható a korábbi szovjet—amerikai legfelső szintű találkozókhoz. ra igyekezett rávenni Tha­tchert, álljon el attól a szán­dékától, hogy megakadályozza az emberi jogi kérdésekről 1992-re tervezett nemzetközi értekezlet moszkvai megren­dezését. Teljes sorozat vaktában Tűz a hajóóriáson Súlyos baleset történt szer­dán hajnalban a világ egyik legnagyobb repülőgép-hordo­zója, az amerikai Nimitz fe­délzetén. Az egyik vadászgép fedélzeti tűzfegyvere rutin­karbantartás közben működés­be lépett és egy teljes sorozat éleslőszert lőtt ki vaktában. Ennek következtében — a Pentagon szerdai jelentése sze­rint — egy személy meghalt, £gy másik súlyosan megsérült, a fedélzeten tűz ütött ki, és hat vadászgép használhatat­lanná vált. A lángokat félórás megfeszített küzdelem után si­került megfékezni. A Nimitz, amely jelenleg az Arab-tenger északi vizein por- tyázik, 1975-ben állt hadrend­be. Az atommeghajtású hajó­óriás a világ második legna­gyobb ilyen haditengerészeti egysége az ugyancsak ameri­kai Enterprise mögött. „Konzervatívok” és „reformisták” Nincs okunk a visszavonulásra Pártszervezetekben, a legkülönbözőbb vitafórumokon, po­litikai vezetőtestületekben, a munkapadok mellett és baráti körben leggyakrabban a gazdasági-társadalmi reformokról, a megújulásról folyik a szó. Természetes, hogy a vélemények eltérnek. Különbségek vannak a szocializmus lehetőségeinek megítélésében, míg mások a megújulás sikerében nem kétel­kednek ugyan, de módszereit, a reformok bevezetésének gyor­saságát illetően vitatkoznak egymással. Rónai Árpád, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osz­tályvezetője írásában e vitáról mond véleményt, miközben kifejti saját nézeteit és elgondolásait. Gondolataival egyet­érthet az olvasó, de vitathatja is azokat. Lapunk hasábjain készek vagyunk helyt adni mások véleményének is. Kritikus korban élünk. Bí­rálatok tömege lát napvilágot a tömegkommunikációs esz­közökben, elégedetlenségről szólnak a különböző szerveze­tek tanácskozásairól hírt adó tudósítások, nemtetszésének ad hangot egyén és közösség. A szocialista építés elmúlt négy évtizede valóban nem mentes hibáktól és tévedések - . tői, még bűnöktől sem. De va­lóban csak hibák és szégyellni való tettek jellemezték ezt a korszakot? Ügy gondolom, még akkor is egyoldalú és igaztalan lenne az ilyen vé­lekedés, ha tudjuk és elismer­jük, hogy mai gondjaink több­sége közelmúlt történelmünk­ben gyökeredzik. Tévedéseink, súlyos hibáink egyik legveszélyesebbike a szélsőségek eluralkodása. Teg­nap még mindennel elégedet­tek voltunk, kétség sem me­rült fel bennünk arról, hogy jó irányba haladunk, ma vi­szont a siránkozás és a min­dent megtagadás a jellemző. Akár kimondjuk, akár elhall­gatjuk, az országban politikai harc kezdődött. Annál is in­kább fel kell ismerni és ki kell mondani e tényt, mert ez a fejlődés mozgató ereje is lehet! És itt nem csupán a konzervatívoknak és a refor­mistáknak nevezettek ütközé­seiről, harcáról van szó! Egyáltalán kit illet a „kon­zervatív” és kit a „reformer” jelző? E cikkben csak leegy­szerűsített jellemzésükre lehet vállalkozni. Elutasítani min­den kritikát, mereven ragasz­kodni tegnapi önmagunkhoz, nem venni észre a világban végbemenő változásokat, a felhalmozódott feszültségeket, nem felismerni a megújulás szükségességét, gyanúsan te­kinteni minden kezdeménye­zésre — mindez nemcsak kon­zervativizmus, hanem súlyos fe­lelőtlenség is. Felismerni gyengeségeinket, tévelygése­inket, kijavítani hibáinkat, bátran vállalni a megújulás gyötrelmeit — én ezt nevez­ném reformer magatartásnak. A konzervatív jelző nálunk legtöbbször megbélyegzést je­lent, a reformista ma általá­ban elismerést vált ki. Nem véletlen, hogy gyakran ez utóbbi köntösét öltik maguk­ra az átalakulás legádázabb ellenfelei is. Az eligazodás, a valódi szándék felismerése soha sem egyszerű. Mint ahogy „nem minden arany, ami fénylik”, éppen úgy nem értéktelen ócskaság mindaz, amit az oxi­dáció patinás színnel vont be Vigyázni kell, hogy a mull eredményes munkájának éli ' mérésé, a korábban alkalm zott jó módszerek megőrzést re, fejlesztésére való törekvi seink ne minősüljenek dem gógiának, s arra is, hogy n; nézzünk minden reformistát rekvést ellenséges próbálko­zásnak. A rosszhiszemű kon­zervativizmus és az ultrarefor­mizmus egyaránt érdekeink szocialista haladásunk ellen hatnak, társadalmi berendez­kedésünket, politikai rendsze­rünket gyengítik. Az ütközetek kimenetele nemcsak a szűk csoportokat, hanem egész társadalmunkat érinti. Éppen ezért nem lehe­tünk a folyamatok passzív szemlélői, egyszerű regisztrá­lói. Valamennyien felelősséget viselünk a politika alakításá­ért, jövőnkért. De érezzük-e ezt a felelősséget? Annak fel­ismeréséig a, párttag és pár- tonkívüli közvélemény már eljutott, hogy belássa a re­formok szükségletét. Érzéke­lik viszont azt is, hogy a jó­szándékú törekvések számta­lan nemkívánatos jelenséggel párosulnak. Bármerre járunk az ország­ban, aggódó hangok sokasá­gát halljuk. Ezek az aggodal­mak korántsem csak a súlyos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom