Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

VÁCI ^fiátop •mim, .......— ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Lovat a DCM alá? Két engedély is egy telekre Kinek-kinek a vérmérséklete dönti el. hogyan rea­gálna arra. ha saját telkén egyszer csak földmérők je­lennének meg. és azzal a szándékkal, hogy ott kijelöl­jék egy ipari létesítmény helyét, jelzőkarókat helyezné­nek el. Egyik-másik érzékenyebb honfitársunk — sem­mi kétségem efelől —, éppen a szóban forgó karókkal kergetné világgá a betolakodókat. Micsoda méltánytalanság? Hiszen ők csak a munkájukat végezték. Nem önszántukból mentek, kukucskáltak a teo- dolitba, és mérték ki a meg­felelő távolságokat, ahová vé­gül a karókat verték le. Elő­fordulhat, hogy a tulajdonos­nak, aki talán örökölte a tel­ket, terhére van, nincs szán­déka hasznosítani, ezért szí­vesen tárgyal az ipari beru­házókkal. Egy jól megszámí­tott kisajátítási összeggel már lehet kezdeni valamit... Megbotlottak A következő eset nem ki­talált, az élet rendezte, ami — beláthatjuk — túltesz a re­gényeken. Ügy kezdődött, hogy Vereczkei Zoltán és felesége, amikor kimentek frissen vá­sárolt Felső-pincevölgyben fekvő telkükre, amit lóte­nyésztés szándékával vásárol­tak, egyszer csak megbotlottak valamiben. Bizony a földmé­rők karói voltak azok. Akkor még nem lehetett tudni, miről van szó, kinek a megbízásából kerültek oda. (Olvasóinknak megsúgjuk, a Cement-.. r és Mészművek váci gyáráról van szó. Az agyagbányát a kőbá­nyával összekötő távolsági szállítószalag épül majd itt a tervek szerint, úgy, hogy több telket is átszelne egyes he­lyeken.) Vereczkeiék először a szom­szédoktól kérdezősködtek, akik azt rebesgették, hogy a DCM-től jártak itt, azok akar­nak valamit. Ezen a nyomon indultak el. Levelet írtak a DCM-be, felvilágosítást kérve, de válasz második kísérletük­re sem érkezett. A telefonnal is csődöt mondtak. Ezek után fordultak a városi tanácshoz, vajon kapnak-e építési enge­délyt? Beadták a kérvényü­ket, melyre 1987 őszén jogerő­sen megérkezett az engedély, felépíthetik az istállót. Sietniük kellett a munká­val, mert a már meglevő lo­vaik ellés előtt voltak egy bér­istállóban, meglehetősen mos­toha körülmények között. Idén tavasszal aztán felgyorsultak az események. Márciusban la­kossági fórumot tartott a ce­mentgyár, az istálló azonban ekkor már majdnem teljesen kész volt. Áprilisban a vako­lást be is fejezték, de már ab­ban a tudatban, hogy itt ha­lad majd el az a bizonyos szál­lítószalag. A friss vakolatba önirónikusan belekarcolták: „A DCM-É.” Ekkor már tud­ták, hogy a terveken már egy tollvonást se kívánnak változ­tatni az építtetők. Ezt Násfai Gyula beruházási osztályveze­tő közölte, aki amint megtud­ta az állattartók problémáját, azonnal hozzátette: nagyon örülök, hogy felvetődött ez a probléma, mert lesz alkal­munk megegyezni még idejé­ben. Ez a szándék elsősorban az anyagi megegyezést jelen­tette. A terv módosításáról szó se lehetett. Pedig a tulajdono­sok ezt szerették volna elér­ni. Csak 30 méterrel tegyék odébb! — kérték. Akkor is a telken maradna ugyan a be­rendezés, de legalább nem a karámon menne keresztül. A tervezett nyomvonal ráadásul az istállóhoz is közel van, 12 méterrel húzódik az ajtó előtt. A kisajátítási sáv, mint az ismertetett tervekből kiderült, 10 méterre lenne a nyomvo­naltól, ami ezen a telken ép­pen az istálló felé esne. Ezek szerint annyi hely se marad­na, hogy kivezethessék a lo­vakat. Ez ne okozzon gondot, majd az önök telkéhez érve a másik oldalról építjük a sza­lagot — mondta jóindulatúan az osztályvezető. Sőt azt is fölajánlotta, hogy a földmun­kákat úgy irányítják, hogy a dimbes-dombos telek egy részét feltöltve kialakítanak egy másik helyet a karámnak. Csakhogy a ló, főleg amilye­neket fesetünkben tartanak, tenyésztenek, érzékeny álla­tok, angol telivér versenylo­vak. Ezért gazdáik szakértői véleményt kértek, megfelelő volna-e ez a megoldás? Zajártalom Dr. Elekes Sándor állator­vos, lóegészségügyi szakértő adott írásbeli véleményt, mi­után a helyszínen járt. E sze­rint a szóban forgó ingatlan te­repadottságait optimálisan ki­használva helyezték el az is­tállót és a karámot. A várha­tó zajártalom pedig, amely­nek mértéke a már üzemelő szállítószalag alatt lemérhető, károsan befolyásolja a lovak összes élettani funkcióját, kü­lönösképpen szaporodóképes­ségüket. A halmozódó stressz­hatások miatt a lovak kezel­hetetlenné válhatnak. A telek megmaradó részén a talajvi­szonyok nem teszik lehetővé új karám kialakítását, mert feltöltött talajra nem építhető karám. Enélkül pedig kanca­Lapozgató Ősagárdról és a sakkról A Képes Üjság ösagárd él­ni akar címmel közölte Speidl Zoltán kétoldalas, színes ké­pekkel illusztrált írását a Váctól 18 kilométerre fekvő helységről Húsz évvel ezelőtt többen Vácra költöztek, ott vállaltak munkát, most mind gyakrabban visszalátogatnak, hazatelepülnek. A jól fizető málna vonzza vissza az em­bereket. A szerző cikkében hangsúlyozza: nem igaz, hogy egy 500 lakosú községet ha­lálra kell ítélni. A Pedagógiai Szemle leg­utóbbi számában Újvári Ist­ván. váci középiskolai tanár Sakk az iskolában című írását olvashattuk. A sakkozás mint­egy másfél évezredes fejlődé­se során elért odáig, hogy ma a szellemi élet egyik legtöme­gesebb, legdemokratikusabb, társadalmilag is megbecsült jelenségévé vált. Ezzel a ha­tással a pedagógusnak is szá­molnia kell. A szerző külföldi példák ismertetése után be­mutatja. milyen kísérletekre került sor 1917 után a házai iskolai .sakkoktatás bevezeté­sére Elemzi az elme sportjá­nak gondolkodásfejlesztő ha­tását, javaslatokat tesz, ho­gyan lehetne még jobban népszerűsíteni a sakkozást tanintézeteinkben. P. R. csikó nevelése nem biztosít­ható. Tehát a szállítószalag e telken való kiépítése lehetet­lenné teszi a lótenyésztést, amire a tulajdonosok enge­délyt kaptak. Eddig az idézett szakvéle­mény, ami önmagában mit sem változtat a tulajdonosok kiszolgáltatottságán. A városi tanács illetékes ügyintézője ugyanis már kiadta a terület­felhasználási engedélyt. Igen, erre a magántulajdonú ingat­lanra, ahová korábban az épí­tési engedélyt is. Ráadásul megelőzve a kisajátítási eljá­rást. Vereczkei Zoltán és fele­sége nem tehettek mást, ügy­védhez fordultak. Sorra meg­fellebbezik a fejük fölött ho­zott elfogadhatatlan döntése­ket. Eddig, mi tagadás, igen csekély eredményeket értek el. Fejlemények Kérésünkre a tervező igen rövid idő alatt — az érintet­tek szerint hasraütésszerűen — becsülte meg a szállítósza­lag építésének többletköltsé­gét, ha 30 méterrel odébb he­lyeznék el. Ennek az összeg­nek a mértéke — 26 millió fo­rint — nem mérhető az eset­leges kisajátítási összeghez. Vereczkeiék saját szakembert bíztak meg a becsléssel, aki szerint erős túlzás a 26 millió. A felelősség ebben az ügy­ben természetesen nem szű­kíthető egyetlen személyre vagy intézményre. Miért adott ki a városi tanács építési en­gedélyt oda, ahová ilyen nagy volumenű beruházást tervez­nek? S ha már megadta, ho­gyan adhatja meg ugyanoda, minden körültekintés nélkül a gyárnak is? Érthetetlen! Ahogy a legújabb fejlemény is: engedélyt kapott a DCM, hogy bármelyik nap elkezd­hesse a tereprendezést. Igaz, az építkezés csak a kisajátí­tás után indulhat, de ez olcsó vigasz, ha előtte már megje­lennek a földmarkológépek és munkához látnak! Dudás Zoltán Szennyvízcsatorna Olcsóbban A tervezettnél olcsóbban si­került megépíteni a Nagyma­ros és Vác közötti szennyvíz­csatornát. A csaknem tizen­egy kilométer hosszú csatorna harminc hónap alatt készült el, és a 105 millió forintos tervezett költséggel szemben csak 102 millióba került. A vendég: dr. Pirityi Ottó Szb-titkárok fóruma Ötödik összejövetelét rende­zi meg a Vác városi szb-tit­károk fóruma november 29- én, kedden, 14 órai kezdettel, a Madách Imre Művelődési Központ 34-es termében. A fórum vendége dr. Piri­tyi Ottó, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője, aki — a szakszervezetek or­szágos értekezlete előtt — a szakszervezeti mozgalom meg­újulási folyamatáról tart vita­indító előadást. Kedves ünnepség Öregek napján Kedves ünnepség színhelye volt szerda délelőtt a Mártírok úti öregek napközi otthona, va­lamint a Rádi úti szociális ott­hon. öregek napján köszöntöt­te a két otthon lakóit a városi KISZ-bizottság munkatársa a maguk, valamint a szakszer­vezetek városi bizottsága és a Forte-gyár szakszervezeti bi­zottsága nevében. A Forte­gyár óvodásai kis műsorral is meglepték az időseket. Válasz a nyílt levélre Tisztították a hálózatot A Váci Hírlap november 8-i számában dr. Horváth Ferenc- né nyílt levélben tette közzé, hogy a Duna Menti Regionális Vízművek 1988. október 29-én milyen módon zárta ki ivóvíz- ellátó hálózatából a Géza ki­rály téri fogyasztókat. Az eset megtörtént, pontosan úgy, ahogy azt a cikkíró ecsetelte. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy kötelességem a vállalat és munkatársaim érdekében is feltárni a valóságot, amit úgy szoktak manapság emlegetni, hogy az érem másik oldala. Köztudott, hogy a város ivó- vízhálózatának jelentős része 1928-ban épült. Miután a ku­takból kitermelt ivóvíz vas­mangán tartalma jelentős, ezért évtizedek folyamán nem kívánatos lerakódások képződ­tek a csövek belső falán. Ezen lerakódások eltávolítását in­tenzív mosatási technológiával a Heves Megyei Vízmű Vál­lalat végezte felügyeletünk mellett. Megbízásunk alapján az év folyamán 18 ezer 300 folyóméter hálózatot tisztítot­tunk meg. A tisztítás bonyolí­tására ütemtervet dolgoztunk ki, melynek alapján az érin­tett fogyasztókat szórólapon értesítettük a várható szolgál­tatás kimaradásáról. Így terveztük annak a Már­tírok úti szakasznak a tisztítá­sát is, amely okozta a fogyasz­tók bosszúságát. Az történt ugyanis, hogy a mi hálózati térképünk információi alapján felkerestük azt a fogyasztót — a Közgazdasági Szakközépis­kolát —, amelyet érinthet szá­mításaink szerint a vízszolgál­tatás szüneteltetése. Az iskola vezetése kérte, hogy hét végén tisztítsuk a hálózatot, mert hét A Kőkapu étteremben Aranyérmes vacsora Űjabb gasztronómiai szenzá­cióval szolgált a magyar sza­kácsművészet. A frankfurti szakácsolimpián Lukács István, az Atrium Hyattr -Szálloda konyhafőnöke menüsorával aranyérmet nyert. Ugyanott megnyerte harmadik „Oscar- díját” is. Lukács Istvánt az október 18-i nyugatnémet versenyre elkísérte Lehőcz János arany­érmes mesterszakács is, akit a váci közönség már jól ismer. Hamarosan, december 1-jén 19 órakor a Kőkapu étterem­ben megismerkedhetünk a leg­frissebb bajnokkal. Ebben az időpontban ugyanis ínyenc va­csoraestet rendeznek, ahol az érdeklődő vendégek végigehe- tiik az aranyérmes menüsort. Még elfogadnak jelentkezé­seket mindaddig, amíg meg nem telik a 120 személyt be­fogadó terem. Magától értető­dő, hogy a vacsorát ez alka­lommal Lukács István és Le­hőcz János aranyérmes m,es- terszakáeéok főzik; készítik, varázsolják! D. Z. közben az intézmény működ­tetése ezt nem teszi lehetővé. így esett a választás a szom­bati napra. A hibát azonban nem ez okozta, hanem az, hogy a hálózati térképeinken a szakközépiskolát tápláló veze­tékben más ingatlan házi be­kötés csatlakozása nem sze­repelt. Ezért munkatársaim a tér páratlan számú ingatlanai tulajdonosait a szolgáltatás szüneteltetéséről nem értesí­tették. A valóságban a helyzet — most már tudjuk —, mást mutat. Valószínűleg a tér ren­dezésével a kivitelezők a régi kis átmérőjű vezetékről átkö­tötték a szóban levő ingatla­nok vezetékeit a szakközépis­kola nagyobb átmérőjű csövé­re üzemigazgatóságunk tudta nélkül. így fordulhatott elő az a megengedhetetlen helyzet, amit a levélíró és a környék lakói jogosan kifogásoltak. A figyelemfelhívásukat kö­szönöm. Nyilvántartásunk ki­egészítésére intézkedtem. Egyben elnézést kérek az okozott bosszúságért. Bayer Sándor a DMRV üzemigazgatója Nyugdíjas vasutasok Taggyűlés November 29-én, kedden dél­után fél 3-kor taggyűlést tart a vasutas-szakszervezet nyug­díjas csoportja. Szokás szerint a váci „Gödör” klubhelyiségé­ben várja nyugdíjasait a veze­tőség. Ismét szolgáltatnak Várják a Télapókat A tavalyi sikereken felbuz­dulva, a KISZ Vác Városi Bi­zottsága idén is szeretne Mi­kulás-szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatáshoz, természete­sen, Télapók is kellenek, ezért a KISZ-bizottság önkéntes Tél­apók jelentkezését várja. (Te­lefonon, a 10-068 és 10-069-es számokon, vagy személyesen a Lenin út 45-ben.) Édász-közlemény Forgalomelterelés Az Édász esztergomi üzem- igazgatósága értesíti a Vác deákvári lakótelepre utazó közönséget, hogy útlezárás miatt az alább felsorolt jára­tok megállóhelyeit áthelyezik 1988. november 25—27-én. Az útlezárás érinti a 3. sz., 4. sz., 7. sz., M5. sz. vonalak A vér színe kezdetben fehér. Fehér ingben, fehér blúzban toporognak férfiak és nők, huszonéve­sek és olyanok, akik túl az ötvenen, de innen a beteg­ségeken várnak sorukra. Várnak türelmesen, men- nek-araszolnak a tűszúrás asztala felé. Várnak, pedig nem kapnak — adnak, va­lamit. Fehér a nevetésük, nem sápadt-félelmű a mo­solyuk, hanem őszinte-fe­hér, tiszta-fehér, bizakodó­fehér. Bizakodnak a nők. hogy három-, s a féfiak, hogy négy deciliternyit ad­hatnak életükből ma is, mint három-négy hónappal ezelőtt, öt évvel ezelőtt, vagy húsz esztendeje. Éle­tükből adnak tovább vala­kinek. valakiknek s ezt a morzsányi-tengernyi életei nem sajnálják a fehér in- ges, fehér blúzos önkéntes véradók. Visszakapják majd az életdecilitereket, kétsze­resen áramlik vissza testük- be-tudatukba a milliónyi sejt. önnön szervezetük pó­tolja életnedvüket és másol szervezetében áramlik to­vább a vérük, közeli-távo li kórházi ágyakon éled emberek szervezetében. Várnak sorukra, türelm sen mennek-araszolnak véradók. A vér színe élet-vörös. Rubinékszer minden csöppje s rubinrudak sza­A vér színei porodnak az alig észrevehe­tő, szúnyogcsípés tűszúrás nyomán az asztalon; ada­tok, számok sokasodnak a naplóban. Vérsüllyedés. He­moglobin. Wassermann... Nullás, ábés bés. Számok s mögöttük az első apró si­ker, hogy az ékszert aján­dékozó donor itt maradhat, hamarosan lefekhet a priccsre, mert egészséges életvérrel bír. Addig sétál­jon. menjen a napra, nézze a felhőket. Vagy köszöntse ismerősét, munkatársát, föl­dijét, aki most támasztja falhoz kerékpárját, ő is el­jött Deákvárról most is, mint annyiszor már, ha kel­lett. Ki mondta, hogy kell? Senki. „Anyám elvérzett, mert tanyán szülte meg az öcsémet, azóta tudom, kell a vér. Vannak még tanyák, s anyák, akik ott szülnek.’’ De mentőkocsi is vart már ... „Van. De vannak, akik a mentőkocsiban vé- reznek erősen s messze a kórház.” Igaz. Nekem a fi­am miatt... Szóval, baleset volt. Közúti. Ha nincs vér, most sirathatnám. Volt élet, hát él a fiam is. Itt van, gyere fiam, köszönj Jóska bátyádnak! „Nem lát­tad a brigádot? A fiúk meg­ígérték, eljönnek. No, nézd csak, most szállnak le a buszról." A vér színe sötétbe hajló. Kisujjnyi vastag csőben indul a vér, keresi útját, s végül a felfogó üvegbe jut. Most sötét színű, feketés a vér. Sűrű, vastag csík csu­pán, a véna és az üveg kö­zött. Patyolatfehér lepedőn, hószínű takaróval fedett testekből buzog az élet. Egy­más mellett fekszik a kos- di segédmunkás férfi, meg a kisváci tanárnő. Ma lát­ják egymást először s le­het, soha többé. S lehet, a legközelebbi véradó napon újra találkoznak. Csak a vércsoportjuk azonos, meg szent akaratuk. Néhány perc múltán megtelnek az üve­gek s egymás mellé teszi azokat a doktornő. Egymás mellé ülve falatozik a kos- di segédmunkás, meg a kisváci tanárnő. Virslit, mustárral. Azután elkö­szönnek egymástól. A ta­nárnőt várják a gyerekek, a férfit az olajszagú mű­hely. I ehet, hogy a két üveg ■*— tartalmát egy ember kapja majd valahol, köze­li, messzi kórházban fekvő, haldokló, de éledni akaró beteg. Egy embertárs, aki vérlázas álma után nem is emlékszik a kapott vér szí­nére. Fehér kórtermet lát, piros arcú hozzátartozókat. A fekete színre miért is gondolna? Besze Imre Deákvár-ABC megállóhelyét, melyet áthelyeznek a Petőfi Sándor Általános Iskola előt­ti útszakaszra. A járatok útvonala a lezá­rás ideje alatt: Deákvár Hír­adó út irányába a Vörös­marty térig az eredeti útvo­nalon közlekednek, utána Fürst Sándor utca—Gombás! út—Népek barátsága útja— Híradó útvonalon közlekedik. Az eddigi érintett megállóhe­lyek, Deákvár-ABC átkerül­nek a Petőfi Sándor Általá­nos Iskola előtti útszakaszra. A városi kórház irányába az autóbuszjáratok a Népek barátsága útja, Gombási út kereszteződéséig az eredeti útvonalon közlekednek, utána a Gombási út—Fürst Sándor utca útvonalon járnak a bu­szok a Vörösmarty tér irá­nyába. Az eddig érintett Deákvár- ABC megállóhelyet áthelyezik a Petőfi Sándor Általános Is­kola előtti útszakaszra. Előre is köszönjük szives megértésüket. Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): november 26-án és 27- én, szombaton és vasárnap, délután fél 4 órakor az Apa­csok című kalandfilmet játsz- szák. Az esti előadásokon a Rocky Horror Picture Show cí­mű amerikai zenés rémfilm­paródiát vetítik, kiemelt I-es helyáron. Főszereplő: Richard O’Brien. Videoprogram (á kamarate­remben) : mindkét napon 17 és 19 órai kezdettel a Csendőr és a földön kívüliek című francia filmvígjáték szerepel a műso­ron. Főszereplő: Louis de Fu- nes. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom