Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KOM PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. NOVEMBER 28., HÉTFŐ Válaszok az interpellációkra Új törvényeket fogadtak el Szombaton a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Miként az az előző napi hír- gH adásokból közismert, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke által előterjesztett törvényjavaslat­ban hangsúlyozta: — a ma­gyar gazdaság műszaki fejlő­désének meggyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor ü kibontakoztatásának lehetősé­gei, mind az állami funkciók ellátásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerűsí­tése irányába hassanak. A kutatás és műszaki fej­lesztés központi pénzügyi for­rásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, na­gyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alap bizto­sítja. Az alap működése és eh­hez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása nem űj elem a gazdaságban, már hosszú ide­je összességében rendeltetésé­nek megfelelően működik. Mi tette szükségessé most törvény kezdeményezését? Mindenek­előtt az, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszerben lezajló je­lentős változások a folyamato­san korszerűsített központi műszaki fejlesztési alap rend­szerét is túlhaladták, az űj szabályozás pedig az Ország- gyűlés által a múlt évben el­fogadott jogalkotási törvény szellemében törvénybe kell foglalni. Indokolja ezt a mű­szaki fejlesztés szerepe is. — A törvényjavaslatban ki­fejeződő leglényegesebb válto­zás, hogy a hozzájárulás mér­téke szektor- és szervezetsem­legessé válik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az ed­digi szabályozás azon ellent­mondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás kép­zéséhez, egyes ágazatok vi­szont — elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák — aránytalanul sokat fizettek. Az alaphoz történő hozzájá­rulás nem adó, dé adójellegű; azt a gazdálkodó szervezetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyere­ségadó 4,5 százaléka a VII. öt­éves tervben előirányzott ösz- szegből adódik, amely 1989- ben mintegy 8—8,5 milliárd forintot fog kitenni. A válla­latok összességének befizetése lényegében azonos mértékű marad, ám a befizetők köre bővül, s a befizetők egy ré­szének, főként a feldolgozóipa­ri szakmáknak a hozzájáru­lása csökken. Az iparvállala­tok terhének csökkenése mint­egy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszeriparé mintegy 66 százalék. A kivételek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nye­reségadó-törvény alapján és a műszaki fejlesztés egyes sajá­tosságainak figyelembevéte­lével határozza meg a javas­lat. A központi műszaki fejlesz­tési alap meghatározó sajátos­sága, hogy abból nem intézmé­nyeket, hanem feladatokat fi­nanszíroznak. A konkrét mű­szaki fejlesztési célok megva­lósításához történő hozzájáru­lást szerződések alapján hasz­nálják fel, bár előfordul az intézmények rejtett finanszí- rozása, ezért különösen fontos az ellenőrzés. A vitában elhangzottakra adott válaszában Tétényi Pál a következőket mondotta: fel­vetődött a vitában, hogy in­kább az infrastruktúra fejlesz­téséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmány- fejlesztéshez. Tétényi Pál sze­rint mindkét feladat megoldá­sára igénybe kell venni a köz­ponti műszaki fejlesztési ala­pot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolat­ban elmondta: nem rövid, ha­nem jó néhány évig tartó fo­lyamatról van szó, ezt mutat­ják a nemzetközi tapasztala­tok. Többen foglalkoztak a fejlő­dés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentő­ségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte meg: egyre inkább lát­szik, hogy a műszaki fejlesz­tés rendkívül nagy gátjává vált az elmaradott infrastruk­túra. Sok szó esik ma arról* hogy 1992-re létrejön az egy­séges európai Közös Piac. A hatékony, eredményes együtt­működéshez meg kell teremte­ni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosí­tásban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s ál­talában az értelmiség helyze­téről, működésének lehetősé­geiről, korlátáiról is szólt Tété­nyi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehe­tőségek korlátozottak. A magyar szakemberek, ku­tatók külföldi munkavállalá­sával kapcsolatban Tétényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tö­megessé válik, feltétlenül fi­gyelni kell rá, jelenleg azon­ban még inkább azt kell ér­tékelni, hogy az ilyen jelle­gű munkának nagyon sok elő­nye is van. Még ma is érez­zük annak hátrányát, hogy tu­dományos életünk hosszú éve­ken át el volt zárva a nyu­gat-európai országok tudomá­nyos műhelyeitől. A személyes kapcsolatok ezen a területen rendkívül fontosak, s azért pe­dig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hírne­vét. A képviselők ezután a terv­éi költségvetési bizottság je­lentésében előterjesztett mó­dosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogad­ták. Ezután a központi műsza­ki fejlesztési alapról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és — -a megszavazott módosí­tásokkal — részleteiben, 13 el­(Folytatás a 3. oldalon.) Várkonyi Péter a Távol-Keleten Várkonyi Péter külügymi­niszter szombaton hivatalos lá­togatásra Malajziába, a Fülöp- szigeteki Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba in­dult. Stadinger István Varsóba utazott Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke, szombaton Var­sóba utazott, hogy részt ve­gyen az európai parlamentek, valamint az USA és Kanada parlamenti elnökeinek találko­zóján. Gorbacsov a nemzetiségi politikáról Nagyfokú felelősségérzettel Nem számíthatunk sikerre, ha nem vesszük figyelembe a Szovjetunióban élő népek, nemzetek érdekeit. Ez a politi­kai alapigazság határozza meg az átalakítás céljait és felada­tait — mondta Mihail Gorba­csov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének szom­bati ülésén. Beszédét vasárnap este sugározta a szovjet tele­vízió. A kialakult helyzetet önkri­tikusan ‘elemezni kell, a nem­zetiség^ emberi kapcsolatokkal összefüggő munkát a figyelem­nek, a kellő tiszteletnek és a nagyfokú felelősségérzetnek kell áthatnia. Ebben a szel­lemben folyik — teljes erővel — a központi bizottság nemze­tiségi témájú ülésének előké­szítése. Reagált azokra a felvetések­re, amelyek magát az átalakí­tás politikáját teszik felelőssé a felgyülemlett nehézségekért. Mint utalt rá, az új minősé­gek felé haladást bizonyos tár­sadalomellenes, szélsőséges erők a saját céljaikra akarják felhasználni. A szélsőségek, köztük a nemzetiségi fogantatá- súak idegenek a szovjet tár­sadalomtól. Emlékeztetett rá: a központi vezetéshez özönle­nek az olyan levelek, amelyek felróják a „túlzott engedékeny­séget”. Az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsának november 16-i, a szövetségi alkotmánnyal el­lentétes döntése aggodalmat kelt, amint ezt a szombati vita is érzékeltette. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy ugyan­csak aggodalommal figyelik a kaukázusi köztársaságokban zajló eseményeket. Mindezek­ben, mint rámutatott, az egész szövetség jövőjéről van szó. A Tallinnban meghozott döntés kapcsán sorsdöntő kér­désben keletkezett nézeteltérés egy köztársasággal. Ez komo­lyan sérti az alkotmányt, ezért hibásnak, minden jogi alapot nélkülözőnek kell minősíteni. Hozzátette: nemcsak jogi ügy­ről van szó, alapos politikai elemzésre van szükség. Gorbacsov tételesen kitért az észt törvényhozás határozatá­nak egyes pontjaira, rámutat­va arra, hogyan kerülnek azok összeütközésbe a Szovjetunió alkotmányával. Olyan elméleti hibának nevezte a döntést, amely további politikai és gya­korlati hibák forrása. Ha az észtek javasolta útra térnénk, lelassulna a fejlődés, nagy károkat szenvedne gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) Pártértekezlet Szentendrén Készség az együttműködésre Szentendre és vonzáskörzete nyolcvannyolc alapszerveze- tének küldöttei szombaton pártértekezleten vitatták meg a politikai munka megújítá­sának hogyanját, a szükséges­nek ítélt változtatások fő irá­nyát, a XIV. kongresszusig terjedő időszak feladatait. Ta­nácskozásukon részt vett s a vitában szót kért Kárpáti Fe­renc vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvédelmi minisz­ter, Lénárd László, a Pest me­gyei pártbizottság titkára. Rozgonyi Ernöné dr., a városi pártbizottság első titkára az írásban kiadott jelentéshez fű­zött szóbeli kiegészítést, mely­Ez történt Tétényi Pálnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló, tör­vényjavaslatot előterjesztő expozéját követően szót kaptak: Simon Péter Pál (Borsod m.), Tóth János (Budapest), Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Biacs Péter (Budapest). Tétényi Pál válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitá­ban, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon tá­mogatást az alap. s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tété­nyi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a központi műszaki fejlesztési alapot, csak eltérő esz­közöket kell alkalmazni. A képviselők ezt követően a terv- és költségvetési bizott­ság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogad­ták. Ezután a központi műszaki fejlesztési alapról szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosí­tásokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodás­sal elfogadták. A napirendnek megfelelően dr. Kulcsár Kálmán Igazságügy­miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló tör­vényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. A témához kapcso­lódva szót kapott dr. Tallóssy Frigyes (Budapest). Ezután az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirány­zatainak alakulásáról szóió tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a köz­ponti költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig G78 millió forinttal, összesen tehát 953 mil­lió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére. Az Országgyűlés az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyve­rekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vo­natkozott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke beje­lentette: az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletét. A vitában felszólalt: Török Mihály (Fejér m.), dr. Juhár János (Pest m., 24. vk., felszólalását röviden ismertetjük), Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest), Németh Ferenc (Bé­kés m.), Filló Pál (Budapest), valamint Horváth István bel­ügyminiszter, aki hangsúlyozta: a kormány nem fog szem­beszegülni az Országgyűlés mostani ülésén is megnyilvá­nuló közakarattal. Ezt követően Kovács Lászlóné (Budapest) az 1976. évi tör­vényt módosító 1988. évi törvényhez fűzött módosító javas­latát terjesztette elő, melynek lényege: az élelmiszerek gyár­tása és forgalomba hozatala különüljön cl egymástól. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válasza után az illetékes bizottság és a miniszter álláspontját a képvise­lők — 30 tartózkodással, két ellenszavazattal — elfogadták, elvetve ezzel a töivénymódosítási indítványt. Interpellációkat és kérdéseket tárgyalt a továbbiakban a képviselőtestület. Szót kapott: Südi Bertalan (Bács-Kiskun m.), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m.), dr. Hcllner Ká­roly (Budapest), Bozsó Lajosné (Budapest), dr'. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Antal Imre (Pest m., 19. vk., in­terpellációját külön ismertetjük), Börcsök Dezső (Budapest), dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m.), dr. Tallóssy Frigj'es (Budapest), Király Zoltán (Csongrád m.). A kérdésekre és interpellációkra válaszolt: dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár, dr. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter, Szikszay Béla államtitkár, az Országos Arhivatal elnöke, Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Horváth István bel­ügyminiszter. A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját. ben elemezte a párt munkáját a térség társadalmi, politikai viszonyai közepette. Ezt köve­tően a vitában huszonheten mondták el véleményüket az eddigi munkáról, a továbblé­pés lehetőségeiről. A vita után zárt ülésen a pártértekezlet egytestületes — végrehajtó bizottság nélküli — pártbizottságot választott, s ebbe huszonegy tagot az alap­szervezetek közvetlenül dele­gáltak. A testület első titkárát, titkárait, a fegyelmi bizottság elnökét s öt tagját a pártér­tekezlet választotta meg. A küldöttek titkos szavazással megerősítették első titkári tisztségében Rozgonyi Ernőné dr.-t, s titkári funkciójában Németh Ferencet. Üj titkárt is választottak Miakich Gábor személyében, mivel az addigi másik titkár, Turcsányi Imré- né nem kapta meg újraválasz­tásához a szükséges szavaza­tokat. Miakich Gábor eddig a városi pártbizottság gazdaság- politikai munkatársa, az appa­rátusi alapszervezet titkára volt. Vita, mégpedig a javából való volt a szentendrei kom­munisták párbeszéde. A napi, politikai munka gyakorlatának megújítása, a tömegkapcsolat­rendszer új alapokra helyezé­se kiemelt hangsúlyt kapott. Ugyancsak kifejeződött a készség a nyitásra és az együttműködésre oly módon, hogy a szocializmus építését, védelmét, értékeinek megőrzé­sét másként, nem az eddig megszokott módon közelítsük meg. Az alapszervezetek és az irányító pártbizottságok — városi, megyei — kapcsolat- rendszerének átformálása, kö­zelítése egymáshoz — a még eredményesebb politikai mun­káért — ugyancsak több ol­dalról kapott megerősítést a vitában. Amint azt megfogalmazták: munkastílusváltást jelent, a politikai zavarodottság oldá­sához talán közelebb vinne, ha pártvitában meghatároznánk mindenki számára egyértel­műen, érthetően, hogy milyen szocializmust akarunk építeni. Ez is sokat segíthetne abban, hogy célunknak megfelelően politizáló párttá váljunk, s a tömegek fogalmazzák meg: a társadalom vezető ereje a párt. Ehhez azonban arra is szükségünk van, hogy a politi­zálás módszere egyszer és mindenkorra ne a beleszólás, hanem a meggyőzés legyen. Igazi politikai erőt képvisel­nének a lakóterületen műkö­dő alapszervezetek, ha mun­kájukba bevonhatnák a ma még aktívan dolgozó — az üzemi, a területi elv szerint más alapszervezetekhez jarto- zó — kommunistákat. Fontos ez ma, amikor a politikai munka jelentős teredévé vált a lakóhely. A pártnak a befo­lyását itt is érvényesítenie kell, ahogy az az ötvenhárom egyesület is a lakóterületen dolgozik, melyet Szentendrén számon tartanak. A Magyar Demokrata Fórum, a Petőfi Társaság, a cserkészegyesü­let, a Fidesz mellett az iz- bégi pártalapszervezet képvi­selőjének bejelentése szerint december 9-én a baloldali blokk szellemében , megala­kítják ők is a Münnich Fe­renc Társaságot. Az értelmes nyilvánosságra, a lehetséges együttműködésre alapozva akarnak dolgozni. Miként lehet,, s hogyan kell visszaszerezni azt a bizalmat, melynek mára a párt híjával van? A feladat megoldása az alapsgervezetekre vár a mun­kahelyeken, az üzemeken be­lül. Miközben befolyásukat növelniük szükséges a gazda­sági szervezetekben, gazdálko­dóegységekben, lakóterülete­ken, s munkakapcsolatukat pedig erősíteni más alapokon az érdekvédelemre hivatott szakszervezettel. Mindehhez újfajta gondolkodásra, más, a korábbiaktól eltérő módszerek alkalmazására van szükség, önállóság, s tennivalók hal­maza vár az alapszervezetek­re, ám az önállóság nem je­lent s nem is jelenthet magá- rahagyottságot. A megoldás hogyanjához egyfajta egészsé­ges párbeszéd során adhat­nak segítséget az irányító pártszervezetek — hangoztat­ták a hozzászólók. Módszerbeli váltásra van szükség az alapszervezetek gazdaságban betöltött szerepé­nél is. Mert nem kivonulniuk kell a gazdaságból, hanem megtalálni azokat a sajátos eszközöket, módszereket, me­lyekkel a gazdaság munkáját befolyásolják, s a párt, a kor­mány gazdasági reformját ér­vényre juttatják. Az előzetesen megfogalma­zott javaslatokat kiegészítették a vitában felszólalók. A szer­kesztőbizottság nevében Tur­csányi Imréné terjesztette a pártértekezlet elé az anyagot. Azt, amely a testület feladat­tervét jelenti 1990-ig, s meg­szabja politikai munkájuk cso­mópontjait, feladataikból azo­kat, melyek ma már ismertek, sürgetően megoldásra várnak. Varga Edit Három napon át vitatkoztak a képviselők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom