Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
198*. NOVEMBER 24.; CSÜTÖRTÖK x5rtwHan KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 198S. NOVEMBER 22-EI ÜLÉSÉRŐL I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1088. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására, az országos és a helyi nép- szavazási törvény elveire vonatkozó javaslatot, valamint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót; — Pál Lénárd, előterjesztésében a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával kapcsolatos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. november 24-éről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Grósz Károly, a párt főtitkára megnyitó beszédében méltatta a kiemelkedő eseményt. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a reform- folyamat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mindinkább meghatározó irányává válik. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokonszenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mellett, valamint a szocialista pluralizmus kereteinek kialakítása, a jogállamiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokozatosan létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. 2. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja. A leghatározottabban visszautasítja mint a szocializmus elveivel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. 3. A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. 4. A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biztonságerősítő folyamatban. A külügyminiszteII. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munka- módszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testületek tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. 2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottságot, társadalompolitikai bizottságot, pártpolitikai bizottságot, valamint gazdaság- és szociálpolitikai bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja köz- gazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. 3. A központi' apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8—10 százalékkal csökken. A Központi Bizottság az eddigi apparátusának nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munka- szervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács — a folyamatban lévő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament al- kossan törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntés- hozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor ke- rülhesen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvény- tervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg, ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítás i érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkenését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. ★ A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a titkári tájékoztatóban közzéteszi. Gyorsítani kell a törvényalkotást Mi a demokrácia-csomagterv? Az országos pártértekezleten fölvázolt politikai reformok iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődés és várakozás, a visszarendezésre törekvő erők szerveződésének megakadályozása, a bizalom erősítése céljából az idén júniusban tizenöt országgyűlési képviselő úgynevezett demokrácia-csomag- tervet szándékozott előterjeszteni a parlamentben. Ez végül is — nyilvánosan — elmaradt, ám az indítvány így is eljutott a parlament elnökéhez és a kormányhoz. Mindennek köze van ahhoz, hogy az Országgyűlés felkérte a kormányt, adjon tájékoztatást a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a jogszabályok megalkotásának sorrendjéről, határidejéről. Minderről Pozsgay Imre államminiszter számol be a ma kezdődő ülésszakon. Az elmúlt hetekben a képviselők kézhez kapták az előterjesztés téziseit, amelyek szinte megegyeznek a demokrácia-csomagterv célkitűzéseivel, sőt néhány ponton túlmutatnak azon. Az események ilyetén alakulásáról beszélgettünk Kovács Lászlóval (20. vk., Százhalombatta), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetőjével és dr. Lakos Lászlóval (9. vk., Abony), a jászkarajenői Árpád Tsz elnökével. akik az említett 15 képviselő közé tartoznak. — Mit tartalmaz a csomagterv? Kovács László: Az utóbbi években az új választójogi törvény kivételével nem születtek a politikai intézményrendszert, az emberi viszonyokat érintő törvények, miközben — ha nem is átfogóan, de folyamatosan — szabályoztuk a gazdaságot. Emellett folytatódott a társadalom demokratizálása, ám ehhez nincsenek meg a keretek. Ezért gondoltuk úgy, hogy csomagtervbe foglaljuk a legfontosabb feladatokat. Ezek közé tartozik a választójogi és a sajtótörvény módosítása, és új magas szintű jogszabályok megalkotása: a népköztársaság elnöke közjogi tisztség létesítéséről, az MSZMP státusáról, az egyesülési jogról, a szakszervezetekről, az emberi és nemzetiségi jogokról, az állampolgári kezdeményezésekről és a népszavazásról. Javasoltuk az Országgyűlés új ügyrendjének kidolgozását, alkotmánybíróság felállítását, állampolgári szóvivő intézményesítését és természetesen az új alkotmány előkészítését. Dr. Lakos László: A csomagterv azzal a szándékkal készült, hogy indítványaink kerüljenek be a törvényalkotási programba, s ne tűnhessenek el a süllyesztőben. — Több javaslatuk máris a megvalósulás útján halad. Elégedettek? Kovács László: Túl vagyunk a gyülekezési és egyesülési, valamint a választójogi törvény- tervezetek társadalmi vitáin, az új alkotmány alapelveinek kidolgozása azonban indokolatlanul lassan halad. Dr. Lakos László: Szerintem Is késésben vagyunk. Nem csak a demokrácia-csomagterv megvalósításával, hanem a gazdasági gondok őszinte, nyílt feltárásával, s az abból adódó konkrét tennivalók megfogalmazásával. — Ezek szerint szükség van egy gazdasági csomagtervre is? Kovács László: Az új nemzeti közmegegyezés megteremtéséhez két dolog kell: egy olyan gazdaság, amely perspektívát ad az embereknek és ehhez egy jól működő politikai intézményrendszer. Dr. Lakos László: Én már meg is fogalmaztam, hogy mit kellene tartalmaznia egy ilyen csomagtervnek, öt pontba sűrítettem a legfontosabb tennivalókat, s ha alkalmam adódik, előterjesztem a parlamentben. Először: nem növelni, inkább csökkenteni kell az ál- lamháztartár részesedését a nemzeti jövedelemből. Másodszor: javítani kell az újraelosztás hatékonyságát, ellenőrizni kell a felhasználókat, mert ezen a téren legalább akkora a pazarlás, mint a termelésben. Harmadszor: gyenge a munkaerő kihasználtsága, ezért a gazdálkodókat most már tényleg rá kell szorítani a teljesítményelv betartására. Negyedszer: le kell törni a monopóliumokat, igazi versenyhelyzetet kell teremteni, mert ennek hiányában nincs meg a vállalatok érdekeltsége, ötödször: a piac értékítélete érvényesüljön. csak a húzóágazatok és a tőkés exportra termelők részesüljenek állami támogatásban. Kövess László rek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. 5. A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. 6. A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. 7. A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez.
