Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
A MEGÉRTETT VALÓSÁG K egyeletes megemlékezéssel kezdte meg munkáját kedden reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az elnöklő főtitkár a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása hetvenedik évfordulójára emlékeztetett, mint olyan eseményre, amely máig hatóan szolgál példával, irány- mutatással a kommunisták számára. A nemes példákra, a hetven év alatt felhalmozott értékekre a mai, bonyolult helyzetben nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges is támaszkodni. Ami a kül- és a belpolitikai teendőkre egyaránt igaz. Meggyőző, de ugyanakkor sajnálatos esettel szolgált erre bizonyítékként a napirend első pontjának tárgyalása, amikor az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdések megvitatásakor kiemelt figyelmet kapott az a súlyos provokáció, amelyre Bukarestben került sor. A román fél nemzetközi jogot sértő lépésére — és ezzel a Központi Bizottság egyetértett — a magyar kormány a szükséges intézkedésekkel válaszol. Egyetlen eleme az említett eset annak a bonyolult nemzetközi közegnek, amelyben hazánknak politikailag és gazdaságilag mozognia kell. A napirend első pontjáról kialakult vita azt mutatta — benne többek között Kárpáti Ferenc felszólalása —, hogy Magyar- ország külpolitikai aktivitása jól szolgálja érdekeinket, elősegíti a hazánkról és törekvéseinkről kialakuló kép reálissá tételét. Ezeknek a törekvéseknek egyik, nem csekély súlyú alkotó eleme az a megkezdett munkamódszerbeli változás, amely a párt vezető testületéinek, a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak a tevékenységét jellemzi a májusi országos értekezlet óta. Látszatra a napirendnek ez a része ún. belső pártügy, valójában azonban mind itthon, mind külföldön rendkívül nagy érdeklődés kíséri a pártirányítás tartalmi és stílusbeli megújításának, megújulásának formálódó rendező elveit és mindennapos gyakorlatát. A megértett valóság tükröződik a napirendi pont előadójának, Grósz Károly főtitkárnak abban a megállapításában, hogy „a párt belső életének megújítási folyamatát a Központi Bizottságon belül kell kezdeni.” Miközben naponta találkozunk a megyében a régi beidegződések, a rossz politikai rutin, az irányítást a diktátummal összetévesztő gyakorlat figyelmeztető tapasztalataival, örömmel halljuk annak kimondását, hogy a párt vezető szerepe erősítésének érdekében új módszereket és stílust kell meghonosítani. Vannak ugyanis, akik e vezető szerep erősítését nem így, hanem másként, a „rend” frázisként történő emlegetésével, valójában a visszarendeződési hajlam felerősítésével képzelik el. A Központi Bizottság ülése ismételten megerősítette az elhatározást: o pártnak ügyintézőből politizáló szervezetté kell válnia, s ez egyben válasz azoknak is, akik akarva vagy akaratlanul, de mindenképpen tévesen úgy értelmezik a helyzetet, hogy a napi ügyektől való visszavonulás egyben a vezető szerep feladása. Ennek éppen az ellenkezőjéről íran szó! A napi ügyekben tanúsított nagyobb önmérséklet teremt kellő alapot a nagyobb határozottsághoz, nyíltsághoz, következetességhez a társadalmat foglalkoztató, alapvetően befolyásoló politikai kérdések eldöntésében. L ényeges eltérés ez a korábbi gyakorlattól, amikor a Központi Bizottság sok esetben szinte forgató- könyvét adta a teendőknek. Most viszont a testület egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság a politikai döntések fóruma, s az ezeket a döntéseket előkészítő apparátusnak tartalmilag, szervezetileg egyaránt, ehhez kell igazodnia. Amiből aligha elsietett arra a következtetésre jutni, hogy a párt területi testületéi apparátusának is ebben az irányban kell változnia, átalakulnia. A testület ülése a politikai döntések fórumaként történő működésére friss példát szolgáltatott azzal, ahogyan az országos és a helyi népszavazásokról megalkotandó törvény alapelveivel foglalkozott. Talán nem felesleges emlékeztetni rá: annak idején mekkora vihart kavart, milyen szélsőséges véleményeket gerjesztett a zsámbokiaknak az az elhatározása, hogy helyi népszavazáson döntenek településük önállóságáról vagy megmaradásáról a közös tanácsban. Ma viszont elfogadottá vált — amint azt a Központi Bizottság ülése kimondta —, hogy „o népszavazás keretül szolgálhat az eltérő érdekek kifejeződéséhez és ütköztetéséhez”. A megértett valóságnak, a felismert szükségszerűségnek a megfogalmazása ez a megállapítás, amint az szintén, hogy „a népszavazás hitele erős, eredménye hozzájárulhat a társadalmi közmegegyezéshez.” Lehetségesnek, élőnek tartva a népszavazásnak a különböző formáit, a vezető párttestület legfontosabbnak az ún. plebiszcitum jellegű voksolást tartotta. Ez a döntési mechanizmus akár az Országgyűlés, akár a tanácsok esetében kijelöli az elhatározások legfőbb tartalmát, avagy éppen átveszi (helyettesíti) ezt az elhatározási szerepkört az említett testületektől, testületeknél. Régi adósságnak a törlesztése kezdődik meg a Központi Bizottság keddi ülésén hozott alapelveknek a gyakorlatba történő átültetésével, törvényjavaslattá fogalmazásával. Majdnem negyven esztendeje, 1949 óta létezik ugyanis' a népszavazás jogintézménye — az alkotmány tartalmazza ennek lehetőségét —, feltételeit és lebonyolítását azonban nem tisztázta jogszabály. A joghézag persze tükre volt a politikai szándékok következetlenségének, esetlegességének is, amint annak szintén, hogy a hatalom szemszögéből nézve a népszavazás seregnyi kényelmetlenségnek a kútfője lehet. A megértett valóság, a társadalmi igény tisztelete tehát a Központi Bizottság helyeslő állásfoglalása a törvényjavaslat alapelvei mellett. B alső fejlődésünk bonyolult szakaszában járva bizonyosnak vehetjük, hogy az elkészülő törvény- javaslatnak a társadalmi vitája — mert hiszen nyilvánvaló, hogy lennie kell ilyennek — újabb iskolája lesz a demokráciának. Természetesen nemcsak az állampolgár—választópolgár szemszögéből nézve, hanem a politikai, állami testületek, apparátusok oldaláról megítélve is. Mindkét oldalon léteznek ugyanis előítéletek, működnek rossz beidegződések, fellelhető a bizalmatlanság. A népszavazás döntő eleme lehet o jogállamiság garanciális rendszerének, amivel lényegében kimondtuk: nem cél, hanem eszköz. Eszköz, de szükségszerű ahhoz, hogy túl a különböző előjelű politikai nyilatkozatokon, valóban gazdái, öntudatos, felelős polgárai legyünk, lehessünk a szocialista Magyarországnak. PEST MEGYEI VtlBG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM Ára: l.ftO forint 1988. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Kis- és középüzem tagozat A kamarában A Magyar Gazdasági Kamara szerdán kis- és középüzemi tagozatot alapított, azzal a céllal, hogy a jövőben a kis- és középüzemek a jelenleginél erőteljesebb érdekképviselethez jussanak. A tagozatban lehetőség van arra, hogy az érintettek a munkájukat segítő információkat az eddiginél hamarabb ismerjék meg, részt vegyenek a jogszabályok előkészítésében, javaslataikat eljuttassák a kamarának. Emlékezés a tudósra Lukács-könyvtár Lukács György nevét vette fel szerdán az MSZMP Politikai Főiskola könyvtára. Ez alkalomból a főiskola épületének falán felavatták Lukács György emléktábláját, Kiss István Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását. Az ünnepi eseményhez kapcsolódóan a könyvtár kiállítással is megemlékezik Lukács Györgyről. A két hétig nyitva tartó kiállítás — amely az MTA Filozófiai Intézet Lukács-archívumának közreműködésével készült — a tudós műveivel, pályáját és munkásságát felidéző dokumentumokkal ismerteti meg a látogatókat. A várható költségvetési hiány tizenötmilliárd Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdal ülésen jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költségvetési bérpolitikájáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költség- vetéshez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedések tervéről és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről. A Minisztertanács ülése után Marosán György, a kormány szóvivője az alábbi nyilatkozatot adta: A csütörtökön kezdődő Országgyűlés miatt a megszokottól eltérő napon és időpontban, szerda délután 14 órakor kezdődött a kormány ülése. A testület meghallgatta az utoljára elnöklő Grósz Károly szóbeli tájékoztatóját Spanyolországban és Francia- országban tett hivatalos látogatásáról. Ezután egymással szorosan összefüggő előterjesztésekből álló hármas blokk került a kormány elé. A jövő évi állami költségvetésről, a következő évek költségvetési bérpolitikájáról volt szó. Az előMa kezdődik az Országgyűlés téli ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére személyi kérdések megvitatását javasolja, várhatóan tájékoztató hangzik el a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről, beszámolót terveznek a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról, és ismét beterjesztik a vállalkozói nyereségadóról szóló törvény- javaslatot is. Megvitatásra javasolják a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot, a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat, illetőleg az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót. Kormányfőre, áüammmiszterre A népfront javaslatai A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 22-i üléséről, az ott lezajlott vitáról és az elfogadott döntésekről. Ismertette a Központi Bizottságnak az Elnöki Tanácshoz, illetve az Országgyűléshez eljuttatott egyhangú javaslatát, miszerint Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát — saját kérésére — mentsék fel a Minisztertanács elnöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát válasszák meg a Minisztertanács elnökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig államminiszterré. Beható vita után, amelyben a testület 15 tagja fejtette ki véleményét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége három ellenszavazattal és két tartózkodással miniszterelnöknek javasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pedig államminiszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös ajánlását eljuttatta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez. zőhöz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is véleményt fűzött. A költségvetés előirányzatai hűen tükrözik azokat a feszültségeket, amelyek az ország gazdasági helyzetét jellemzik. Ebből következnek azok a feladatok, amelyek végrehajtása az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket követel. A tervezett költségvetési hiány 1989-ben csaknem 25 milliárd forint lesz. Ez jelentősen meghaladja az idén várható deficit összegét, azaz a 15 milliárd forintot. A hiány további növekedésének megakadályozására számos további intézkedés szükséges. A KNEB előterjesztéséből azt a véleményt emelném ki — mondta Marosán György —, miszerint a költségvetési egyensúly javulása hosszú távon csak a termelési szerkezet átalakításától várható. Ezt a jelentést a kormány megküldi a képviselőknek. A Minisztertanács a következő évek költségvetési bérpolitikájával is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbelül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. Bár rövid távon itt sem lehet jelentős eredményt felmutatni, mindazonáltal már jövőre is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani erre a területre. A kormány indokoltnak tartja, hogy a jövő heti SZOT— kormány találkozón napirendre tűzzék a kérdést. A Minisztertanács végül a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről kapott tájékoztatást. A'kormány tudomásul vette az elemzést, de indokoltnak tartja, hogy a konkrét lépéseket az érintettekkel egyeztessék. Mint ahogy a kommünikében is szerepel, a kormány korábbi határozatának megfelelően a jövő évi nyugdíjintézkedésekkel is foglalkozott. A részletekről, a végleges döntésről a szakszervezetekkel sorra kerülő megbeszélés után a közeljövőben adnak tájékoztatást. Öjragonddni a tapasztaladat A KMP 70. évfordulóján A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ünnepi emlékülést rendezett szerdán a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság. Az emlékülés résztvevőit — köztük Kovács János veteránt, aki 1918 óta tagja a pártnak — Postás Sándor, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ma, amikor az MSZMP megújulásán munkálkodunk, időszerű újragondolni az elmúlt 70 esztendő tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat egyaránt. KötelesséPehelykönnyű anyagból Kovács Illésné válogatja, csokorba köti a tollat Albertirsán, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tollfcldolgozó üzemében. Az alig több mint egy tucat dolgozót foglalkoztató részlegben kis- és nagypárnákat, valamint különféle eszközöket készítenek az ide szállított pehelykönnyű anyagokból (Hancsovszki János felvétele) günk ez azért is, mert az MSZMP az első magyar forradalmi munkáspárt utódjának tekinti magát. — Pártunk hét évtizedének tanulságait a magyarországi szocializmus mai helyzetének elemzéséből kiindulva kell összegeznünk — mondta Szűrös Mátyás. — Szembe kell néznünk azzal a kínzó kérdéssel, hogy hol tartunk ma, olyan négy évtizedes időszak után, amelyet pártunk a hatalom egyedüli birtokosaként töltött el. Szaporodó gazdasági és morális válságtüneteket mutató országunk — és tegyük hozzá: szocialista közösségünk — állapota ma elengedhetetlenné teszi az őszinte szembenézést múlttal s jelennel. Napjainkra ugyanis nemcsak a sztálinizmus, hanem az egész hagyományos szocialista fejlődés sok tekintetben zsákutcába jutott. Válságba került az a rendszer, amely kikapcsolta a politikából a folyamatos társadalmi ellenőrzést, a demokráciát, a gazdaságból pedig a piaci önszerveződést. Ez a gazdasági-társadalmi szerveződési modell nemcsak saját ígéreteit nem tudta beváltani, hanem puszta működőképessége is egyre több országban megkérdőjeleződik. A tanulságokat természetesen a kezdetektől kell számba vennünk — mondta a Központi Bizottság titkára, majd rövid áttekintést adott a magyar kommunista mozgalom hét évtizedes történetéről. Részletesen szólt a pártegység kérdéséről, a tulajdonviszonyokról, a pártnak az értelmiséghez és az ifjúsághoz való viszonyáról, majd kijelentette: — Hét évtized sikereit és kudarcait elemezve meg kell állapítanunk, hogy a kommunisták mozgalma csak akkor támaszthatott igényt az ország vezetésére — de képes is csak akkor volt rá —, amikor ténylegesen az egész nemzet érdekében és támogatásával cselekedett.
