Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
JHKVm 1988. NOVEMBER 16., SZERDA Elhunyt Doni ti Antal Nyolcvankét éves korában, svájci otthonában, november 13-án elhunyt Doráti Antal világhírű karmester, zenei tehetsége mellett festő és író is volt egyben. Doráti Antal külföldi pályafutása alatt többször fellépett Magyarországon. Délutáni előadás Szakköri óra Hogyian dolgozik a restaurátor? címmel rendezik meg az általános iskolák történelemszakköreinek szervezett előadás-sorozat következő foglalkozását, november 15-én a Nemzeti Múzeumban. Az előadás délután 3 órakor kezdődik a múzeum második emeleti előadótermében. Fekete István tipográfus Megszokottól eltérő látásmód Ebben az esztendőben ünnepli a Dunakanyar fotóklub működésének 30. évfordulóját. Ez a kiállítás méltóképpen járul hozzá ehhez az eseményhez. Fekete István 1984-ben lett a klub tagja. Rövid tájékozódás után célirányú munkálkodása a régi kamerák felé fordult. Fotótörténeti tanulmányainkból tudjuk, hogy a fényképezés felfedezése hosszú fejlődési folyamat eredménye. A találmány természettudományos-technikai oldala ismert, mindennapi életünk szerves része. Mint fotografikus jelenség megítélése korántsem ilyen egyszerű. Az a folyamat, amely a fényképezés feltalálásához vezetett, nemcsak a természet- tudományok és a technika fejlődése, hanem a képzőművészetek, a vizuális látás története is. A kiállított fekete-fehér és színes felvételek bizonyítják, hogy a szuperkamerák világában, a megszokottól eltérő városképek, csendéletek valójában egészséges látásmódunk hiányára figyelmeztetnek. Délutáni hangulat, Sétány, Ellenfényben, Budai impresszió, Alkonyi áhítat, Őszi ritmusok, Tér-formák, Plasztikus csendélet... Fekete István remekei adjanak betekintést egy alkotói műhelybe, amelyből csupán művészetének töredéke látható ezen a kiállításon. A Madách Imre Művelődési Központ és a Dunakanyar fotóklub rendezvénye megtekinthető november 24-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. (Vác, Lenin út 63.). Orvos András Gyerekjátékműhely Munkában a krumplinyomda Az erdőkertesi művelődési ház az utóbbi időben a legkülönfélébb módokat találta ki, hogy felhívja a működésére a közvélemény figyelmét. Emlékezzünk csak a könnyű műfajban nemrégiben nagy sikert aratott sztriptízestre, igaz, a közönség utólag kissé csalódott volt, mert mint mondják: nem vált az „igazi”. A hölgy ugyanis nem minden ruhadarabját vetette le az alkalmi színpadon. Később hírt hallhattak olvasóink az erdőkertesi kihelyezett ének-zene óráról is, ahol Moldován Stefánia és Palócz László operarészleteket énekelt a pop-rock zenéhez szokott gyerekközönségnek. Méghozzá nem is csekély sikerrel. m R~Á D I Ó FI GYEL Ő TANKÖNYV ÉS TANTERV. Tulajdonképpen az ötvenes évek óta fáradoznak központi szervek és pedagógusok azon, hogy az iskolát az új társadalmi rendszerhez igazítsák mind politikai szükségszerűségből, mind pedig a korszerűség szempontjából. Ennek érdekében szinte évente új és új tantervek születtek, melyeknek új és új tankönyvek voltak a kísérői. Nem kételkedem az illetékesek jó szándékú buzgalmában, mégis sokszor a változások nem túlságosan megalapozott rögtönzésekre épültek. Ez pedig óriási megterhelést jelentett nemcsak a pedagógusok, hanem a tanulók számára is. Hiszen minden tanévre rányomta a bélyegét a kísérleti jelleg, ami nehezítette az oktatás folyamatosságát. Végeredményében ezeknek az úgynevezett kísérleteknek kudarcát a felnövekvő nemzedékek szellemi fejlődése sínylette meg. Kísérletezni elsősorban a laboratóriumban lehet és kell, nem pedig az iskolapadban ülő, mindenre oly érzékeny gyermeki lélekkel. Az utóbbi tíz esztendőben mintha higgadtabbak lennének a korábban minden áron változtatást kívánó kedélyek. Megfontoltabb körültekintéssel latolgatják, hogy mit kellene finomabbra csiszolni. Elsősorban a tantervek és a tankönyvek esetében. Sárkány Klára szerkesztő műsorában erről beszélgettek a stúdióban neves szakemberek, nem tagadva, hogy sok felgyülemlett problémát szükséges még az útból eltakarítani. Így például igaz, hogy az utóbbi időben nem egy kaptafára készül minden könyv, azonban érződik még a régi gondolkodásnak megkövesedett maradványa. Ám már az is örvendetes, hogy a választék bővítésével nagyobb a tér a tanári módszerek színesítésére. Még néhány évvel ezelőtt a nyomdák a szó szoros értelmében versenyt futottak az idővel, jóformán mindent újra írtak, annak ürügyén, hogy a gyorsuló időben sok minden elavul. Az általános és a középiskolának azonban nem az a feladata, hogy szinte percről percre nyomon kövessen mindent. Mindenesetre, ha I fontos esetekben szükséges, elég azt csupán füzet formájában kiadni, mintegy a törzstankönyv mellékleteként. Ami a tanterveket illeti, abban a részvevők egyetértettek, hogy szükség van az oktatói munkában valamilyen keretre. A baj akkor kezdődik, ha ezt mereven alkalmazzák. A pedagóguson múlik, hogy mit, hogyan kezel rugalmasan. Ugyaniakkor a központilag kidolgozott terveket ötvözni kellene az aluliról jövő véleményekkel, beleértve a szülőkét is. HAJLÉKTALANOK. Az utóbbi időben egyre többet olvasunk a nehéz lakáshelyzetről, kiváltképp arról, hogy a fiatalok szenvednek ettől a legjobban, különösen az állami intézetekben nevelkedettek. Ugyanis, mikor betöltik a 18. évüket, a kapun kívül kerülnek, évente mintegy kétezren. Tekintélyes számmá nő ez a múló évek során. Egy részüknek legfeljebb a munkásszállások adnak ideiglenesen tetőt a fejük fölé, de nagyobb részük lődörög a világban, nem találja a helyét; egy pszichológus törvényes csöveseknek nevezte el őket. Szülő nincs, aki segítene, a tanács pedig csak átmeneti munkásszállásról tud gondoskodni ideig-óráig, ahol viszont áldatlan körülmények vannak. Kondor Katalin a Felettük a csillagos ég? című műsorában a különböző okok miatti hajléktalanok helyzetét ecseteli. A kép valóban lehangoló. Hiszen a fiatalok mellett szóba került azoknak a tekintélyes száma is, akik az egyre szaporodó válások következtében kénytelenek elhagyni korábbi otthonukat, s képtelenek a méregdrága albérletet kifizetni. A szerkesztő felkereste a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékes munkatársát is, aki elmondta, hogy ismerik a helyzetet és igencsak súlyos gondként nehezedik a vállukra. Mint a kivezető út kezdetében bíznak abban, hogy a jövő évi költségvetés keretében egy központi szociális alapot hoznak létre, amelyből erre is ádoznak. Szombathelyi Ervin Nemrégiben ismét egy új kezdeményezésről értesülhettünk Erdőkertesről. Tekintettel a minden gyermekben meglévő rejtett képességek kibontakoztatására, egy kreatív gyermek- műhelyt hoztak létre a helybélieknek. Azt vallják ugyanis, hogy nem létezik alkotni nem tudó gyermek, csak olyan felnőtt, aki nem találja vagy nem is keresi a gyermekekben megbúvó tehetséget. Az ötlet kezdeményezői az önálló képzelőerő felismerését és fejlesztését tartják elsőrendű feladatnak. Ezért az újonnan létrehozott képzőművészeti játékműhelyben a gyerekek képzeletüket szabadon engedhetik, s alkalmuk nyílik kézügyességük mindenfajta kipróbálására. Ennek megfelelően szervezik számukra a különböző foglalkozásokat, ahol papírhajtogatást, bőrözést, gyöngyfűzést gyakorolhatnak, krumplinyomdával alkothatnak, s még számtalan hosszú felsorolást kitevő foglalatosságot találtak ki számukra. A végtermékekből, az alkotásokból azután majd ajándék készül a közelgő Télapó és karácsony köszöntésére, illetve kiállítást rendeznek belőlük, hogy azt a nagyok is láthassák. A. P. IÁLLÍTÓTERMEKBOL Szentendrei művészek a közösségért November 23-ig látható Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központban Apáti Abkarovics Béla emlékkiállítása, aki december 15-én lenne százesztendős. Vérbeli kismester, meghitt hangulatokat festett az izbégi templomról, Kisorosziról, 1952-ben kubikosokról, Rab Ráby házáról és Nagybányáról. Czóbel Béla 1955-ben Apáti Abkarovics Béla őszinteségét, szerénységét és a mesterség iránti odaadását emelte ki akkori megnyitóbeszédében. Mindez Apáti Abkarovics és Czóbel munkásságára egyaránt érvényes törvény lett és maradt. Ezt az emlékkiállítást Szánthó Imre — Szentendre minden értékének hű gondozója — kezdeményezte, a tárlatot Molnár Bertalan festőművész-rajztanár nyitotta meg. A bensőséges festmények mellett — amelyeknek forrása Szentendre, Kisoroszi, ízbég. Nagybánya és Kárpátalja, — láthattuk Martos Kati fotóját a régi szentendrei művésztelepről, amelyet sajnos lebontottak, ám mégis őrzi azt a hangulatot, ami elmúlt és megismételhetetlen. Oltvainé Dancsó Ilona festőművész alkotásait a pomázi művelődési házban mutatta be abból az alkalomból, hogy a nagyközségnek adományozta húsz képét, a helyi tanács pedig kismonográfiát jelentetett meg a jeles művésznőről. A november folyamán látható kiállítás felvonultatja a festő élményeinek egész sorát. Bánffyhunyadon született, gyermekkora Erdélyhez kötődik. Ezt több képe is megörökíti, így a kolozsvári arborétumról és több székelyföldi tájról készült alkotása. Oltvainé Dancsó Ilona nagy utazó, benyomásait hallatlan szorgalommal és motívumbőséggel leltározza. A krakkói virágpiac, Dubrovnik, az Etoile, a Loire menti kastélyok és Verona jelentik műveinek egyik sorozatát, a másik vonulat megyénk tájait szemrevételezi Szentendrétől Vácrátótig. Külön sorozat elemzi a Pomáz környéki heBibliofil és számozott kiadványok Ritkaságok az aukción A Téka Könyvértékesítő Vállalat ez év novemberében is megrendezi — az immár hagyományosnak mondható — nagy őszi könyvárverését. A korábbiakhoz hasonlóan gazdag és értékes, ezúttal 480 műből álló anyag bemutatását november 21-től 23-ig, 10 és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők a vállalat XIII. kerület Váci út 19. sz. alatti központjában. Az árverésre ugyanitt kerül sor, november 25-26-án. Az első 240 tételre 25-én, pénteken 16 óra 30 perctől, az anyag második felére 26-án, szombaton 10 órától licitálhatnak. Az aukció anyaga a XVI. század közepétől indulóan számos értékes ritkaságot, máshol már hiába keresett forrásmunkát kínál a gyűjtőknek. Az árverés gazdag választékából is kiemelkednek bőséges kínálatukkal a bibliofil és számozott kiadványok, a Budapest, az egyház- és vallástörténet, a helytörténet és helyismeret, az ifjúsági és gyermekkönyvek, az illusztrált, metszetes könyvek, a művészettörténet, iparművészet és építészet, a régi magyar és magyar vonatkozású könyvek, valamint a történelem és régészet témaköre. Ezek mellett, ha kisebb számban is, képviselve vannak az anyagban az egyéb természet- és társadalomtudományok, a ma hobbitémájúnak nevezett könyvek, és általában a könyvkiadás minden tematikája, a kisnyomtatványok, valamint a metszetek, kéziratok is. erköárA várhatóan nagyobb deklődést kiváltó művek zül megemlítjük még az verésre kerülő négy Bibliát. Közülük a legkorábbi kiadású az 1560-as években jelent meg Kölnben, Virgil Solis famet- szeteivel. Ez egyben az árverés legrégebben megjelent darabjai a kikiáltási ára 30 ezer forint. A magyar történeti vonatkozású kiadványok közül különösen becses és ritka: Battista Chiarello 1688-ban, Velencében kiadott munkája, ebből 80 éve nem bukkant fel példány, s most 40 ezer forintos kikiáltási áron kerül licitálásra, a HUNGARISCHES KRIEGS-THEATRUM, amely a XVIII. század elején látott napvilágot Lipcsében, valamint Ottone Sponcir egy 1685- ben, Velencében kiadott könyve, 20 ezer forintos kikiáltási árral. A természettudományos munkák közül bizonyára nagy figyelmet kelt G. H. Schubert képes állattani műve stuttgarti kiadása, 1849-ből, és Christoper Weigel Ókor-történeti atlasza. Ez utóbbi XVIII. századi kiadású, kézi színezésű rézmetszetű lapokat tartalmaz, s az 50 ezer forintos kikiáltási ára a legmagasabb a mostani aukción. Az érdeklődők minden részletre kiterjedő tájékoztatást kaphatnak az árverés katalógusából, amely beszerezhető a Téka Könyvértékesítő Vállalat antikváriumában és könyvesboltjaiban, illetve a könyvek november 21—23-i bemutatóján. Apáti Abkarovics grafikája gyeket, a görbe utcákat, a kastélyt és számos meghitt szögletet. E bemutatkozásán új képeit is láthatta a közönség; Pomáz nagy vedutá- ját és friss erdélyi úti sorozatát 1988 októberéből. Szentendre Városi Tanácsának egészségügyi osztálya a helyi művészekhez fordult, hogy adományaikkal siessenek az egészségügy segítségére. Harminc művész: szobrász, grafikus, festő ajándékozott több mint negyven művet több mint háromszázezer forint értékben. Idősebbek, fiatalok, mesterek és most induló festők, absztraktok és a valósághűség elkötelezettjei. A sokrétűség az ember, az élet szolgálatában válik azonossá. Ez jelzi, érzékelteti, hogy társadalmunk pluralizmusának, a növekvő demokrácia kibontakozásának is alappillére marad az emberi együttérzés, a közösségi szolgálat. A tárlatot — amely december 12-ig tekinthető meg a szentendrei Művésztelepi Galériában — dr. Színi István tanácselnök nyitotta meg. Losonci Miklós Találkozó Gödöllőn Stúdiószínházak Országos stúdiószínházi találkozót rendeznek november 17. és december 6. között Gödöllőn, a Petőfi Művelődési Központban. A Magyar Tudományos Akadémia Soros alapítványának támogatását élvező eseményen hazai és külföldi együttesek lépnek fel. így bemutatkozik többek között az egri Gárdonyi Géza Színház Arthur Miller Két hétfő emléke című darabjával, a veszprémi Petőfi Színház Pilinszky János Elő képek című művével. A kaposvári Csíki Gergely Színház művészei Beckett Godot-ra várva című drámáját adják elő, míg a Tanulmányszínház bemutatója Bornemisza Péter Magyar Elektrája lesz. A külföldi vendégek között szerepel a csehszlovák Divaldo ne Pro- vazku Színház, ők Boleslav Polivka cseh pantomimművész A bolond és a királynő című művével érkeznek Gödöllőre. Angol nyelvű műsorukhoz a nézők a helyszínen szinkrontolmács-berendezést kölcsönözhetnek. Képek, könyvek Plintenburg egykor Visegrád — korabeli német nevén Plintenburg — német nemzetiségi lakosainak csoportosulása a Plintenburg Schwab Klub. A visegrádiak most kiállítást terveznek Német nemzetiségünk tárgyi és képi emlékei címmel. A bemutatóra a mindennapi élet használati tárgyait, a bútorokat, lakásberendezéseket, falvédőket, háziáldásokat, edényeket, a gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, szerszámokat szeretnék összegyűjteni. Helyet kapnának a tárlaton a vallásosság emlékei; képek, könyvek, a hétköznapokat és ünnepeket megörökítő fényképek, rajzok is. \ Pest Megyei Áldozati szertartás helyett fergeteges üldözés: Jackie az afrikai törzs szeme láttára lopja el az istenek kardját. Emberrablók, szerzetesek, szép leányok és kung-fu harcosok akarják megszerezni, de kié lesz .., Az istenek fegyvere...? Színes hongkongi akciófilm. Rendezte és a főszerepet játssza: Jackie Chan Novemberi bemutatók: Vác, Kultúr — 17-étől 20-áig Monor, Csokonai - 21-étől 23-áig Cegléd, Szabadság - 24-étől 27-éig Nnagykőrös, Arany János - 28-ától 30-áig. Moziüzemi Vállalat
