Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS a MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM Ara: 2,20 forint 1988. NOVEMBER 12., SZOMBAT George Bush távirata Mihail Gorhacsovnak George Bush, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, pénteken táviratot küldött Mihail Gorhacsovnak. Ebben megköszönte a szovjet államfő üdvözletét és kifejtette:- megelégedéssel emlékszik vissza a szovjet vezetővel tartott korábbi kapcsolatára és várja a közös munkát a két ország érdeklődésére számot tartó kérdések széles körében. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a tartósan szilárd szovjet—amerikai kapcsolatok nem csupán a két ország, de az egész világ érdekeit szolgálják. Vita a pártnyilvánosságról • Grósz Károly felszólalása Folytatódott a politikai munka feltételeinek korszerűsítése Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tegnapi ülését Krasznai Lajos nyitotta meg Pénteken kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára és dr. Kovács Árpád, a KEB tagja, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke. Az ülésen elnöklő Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára külön üdvözölte a testület új tagjait, akiket ~ a megyei pártbizottság szeptember 30-i határozatának megfelelően. közvetlenül választottak és delegáltak a pártbizottságba. A testület a következő napirend szerint folytatta munkáját: 1. Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának november 1-jén és 2-án tartott üléséről. Előadó: Krasznai Lajos. 2. Javaslat a megyei párttestületek munkájához kapcsolódó nyilvánosság fejlesztésére Előadó: Nagy Sándorné. 3 Javaslat a megyei pártbizottság hatásköri listájának módosítására. Előadó: dr. Balogh Pál. 4. Szóbeli tájékoztató a megyei pártbizottság 1988. június 30-i ülése óta eltelt időszak munkájáról. Előadó: dr. Balogh Pál. 5. Személyi kérdések. KRASZNAI LAJGS: Tartalmas polemizálás, felelős gondolkodás rendjén szereplő kérdésekről. A tapasztalatok szerint ezt a konzultációs lehetőséget a meghívottak jól használták ki. Krasznai Lajos megjegyezte: „Arra biztattuk a jelenlévőket, hogy a KB állásfoglalásának helyes értelmezését a legkülönbözőbb, általuk a legjobbnak tartott formában és mó- és dón segítsék; használják fel erre a közeljövőben sorra kerülő városi pártértekezleteket, A meghívóban is szereplő napirendnek megfelelően elsőként Krasznai Lajos tájékoztatta a testületet a legutóbbi központi bizottsági ülésről. Emlékeztetett arra, hogy — bár a nyilvánosság most már jellemző a KB tanácskozásaira is — ezúttal zárt ülést tartottak, ám erről is nagy terjedelemben számoltak be a hírközlő szervek. Időközben megjelent a KB állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, valamint a népgazdaság idei fejlődéséről és az 1989—90. közötti gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői is. Az alapszervezetek ezekben a napokban kapják meg azt a titkári tájékoztatót, amely az előterjesztéseket és a vitát szerkesztett formában tartalmazza. Ugyancsak az alaposabb tájékoztatást szolgálta a megyei pártbizottságnak az a kezdeményezése, amelynek keretében november 9-én a városi, a városi jogú nagyközségi párt- bizottságok első titkárainak és a megyei pb politikai apparátusának részvételével megbeszélést tartottak a KB napiA felelős döntés előtt Tapasztalatcsere a szünetben Hámori Csaba a Pest megyei pártbizottság élén Új tagok a vezető testületekben kat segítő apparátus munkáját, egyszersmind felszámolni a bürokratikus módszereket. A nyilvánosság egyben záloga annak is, hogy a megyei szintű pártmunka ne egyes politikai vezetők szemléletén vagy az apparátus jószándékán múljon. A nyilvánosságról szóló határozattervezet megfogalmazásakor elvi alapként fogalmazták meg, hogy a pártnak a párttagok előtt nem lehetnek titkai, a nyilvánosság nem egyszerűen a párttestületek munkájára vonatkozik, hanem a párt tevékenységének egészére, s a párton belüli nyilvánosság kiterjesztésén túl még nagyobb figyelmet kell fordítani a közvélemény, a lakosság hiteles tájékoztatására. Nagy Sándorné előadását vita követte, melyben a testület hat tagja fejtette ki a véleményét. Dr. Berndth Tibor, a Pest Megyei Kiszöv elnöke arról szólt, hogy a jövőben egyre nagyobb lesz a megyei párttestületek tagjainak felelőssége, az eddiginél sokkal többször kell találkozniuk az alapszervezetekkel, már csak azért is, hogy az alapszervé- zetek véleménye is eljusson e politikai fórumokhoz. Rátosi Ernő, a Durtai Kőolajipari Vállalat vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy .párbeszéd, nyíltság, nyilvánosság nélkül mm nyerhetjük meg az embereket politikánknak, eszméinknek, enélkül pedig megújulás sem lehetséges Szemethy Lászióné, a budaörsi városi pártbizottság el- ső titkára arról számolt be, hogy testületük már elfogadta a maga nyilvánosságprogramját. Az ott folyó vitának is az a legfőbb tapasztalata, hogy e programnak elsősorban munkastílusváltást kell jelentenie, ezért módszereit folyamatosan kell az élethez igazítani. Zimányi László, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára szerint a testületek munkájában csak elvétve akad olyan kérdés, ami ne tartozna a közvéleményre, s teret kellene adni a viták során elhangzó — párton belüli — eltérő véleményeknek is. Babosán József, a nagykátai városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára arról szólt, hogy a párt tagságával a döntéshozóknak folyamatos párbeszédet kell folytatnia. De (TTnl i itnfn e n O \ Grósz Károly felszólalt az ülésen működésének módszerét, egyfajta látásmódot is, felelős, cselekvő részvételt a közéletben, munkánk folyamatos megújítását, önismeretünk gazdagítását. A politikai nyilvánosságról szóló határozat előkészítői az elmúlt hónapokban sok száz párttaggal, aktivistával vitatták meg elképzeléseiket, konzultáltak a megyei testület tagjainak többségével, s véleményét kérték mintegy 1500 alapszervezeti titkárnak is. A véleménycserék tapasztalatai igazolják, hogy a párt tagjai több információra tartanak igényt, megelégelték, hogy nevükben, de nélkülük folyjék a politika alakítása. Többségük egyetértett azokkal az elképzelésekkel, amelyekkel a megyei pártbizottság saját tevékenységének kíván nagyobb nyilvánosságot biztosítani. Akadtak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint a párttagság még nem érett eléggé az ilyenfajta politizálásra, mások á párt tekintélyét, vezető szerepét féltették attól, ha esetleg a párton belüli véleménykülönbségek is nyilvánosságot kapnak. Néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy a párt vezető testületéi eddig sem titokban működtek, hiszen azokr ról rendszeresen megjelentek tudósítások, tájékoztatót kaptak az alapszervezeti titkárok, sőt a határozatok előkészítését nemegyszer vitafórumok is segítették. A politikai stílusváltás — ebben a véleményt alkotók túlnyomó többsége egyetértett — nem történhet meg széles körű nyilvánosság nélkül, hiszen ez maga is egyfajta ösztönző erő, mely segít korszerűsíteni a döntési rendszert, a párttestületek és a munkájua nem egy helyen hamarosan összeülő titkári és össztitkári értekezleteket, valamint más fórumokat is. A megyei párt- bizottság politikai apparátusától pedig azt várjuk, hogy megfelelően vegyen részt ebben a munkában.” Krasznai Lajos ezt követően a Központi Bizottság napirendjén szereplő két fő téma összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Arra például, hogy a májusi pártértekezlet által megerősített stabilizációs és kibontakozási program megvalósításának egyik legfőbb eszköze a gazdasági reform következetes végigvitele lehet. Az ország belpolitikai helyzete és a gazdaság általános állapota közötti összefüggés nyilvánvaló, s a közöttük meglévő kölcsönhatás az elmúlt másfél évtizedben egyre több konfliktust érlelt. Ezért is volt hasznos, hogy a KB a két napirendet egy ülés keretében I tárgyalta meg. 1 A megyei pártbizottság első titkára a Központi Bizottság tagjaként úgy értékelte, hogy a legmagasabb pártfórum felelés gondolkodás és tartalmas polemizálás után alakíthatta ki álláspontját. Elutasította azokat a felületes véleményeket, amelyek többnyire a nyilvánosságra hozott dokumentumok hiányos ismeretére vallanak, s amelyeknek egyik fő vonása, hogy a KB döntéseinek értékét kétségbe vonja. Többen vannak — hangsúlyozta Krasznai Lajos —, akik nem azt keresik benne, hogy mi az, ami előremutató, ami konkrét, hanem, hogy mi az ellentmondás, s mi az, ami túl általános. A tagság átgondolt, felelős politikai értékelésére természetesen szükség van, ám alapvető követelmény, hogy a tények alapos ismeretének birtokában, megfontoltan foglaljanak állást ezekben a kérdésekben a kommunisták. Krasznai Lajos ezt követően számba vette azokat a kérdéseket. amelyekkel a Központi Bizottság kétnapos ülésén behatóbban foglalkozott, kiemelve egv-egy gondolatsor leglényegesebb elemeit, ezzel jc segítve az állásfoglalások értelmezését. NAGY SANDORNE: Több legyen az információ, nagyobb a nyilvánosság Nagy Sándorné, a megyei a pártbizottság titkára, a testű- 1 let munkájához kapcsolódó í nyilvánosság fejlesztésével foglalkozó napirendhez fűzött szóbeli kiegészítésében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság fogalma nem csupán a tájékoztatás ki- szélesítését jelenti, hanem ennél sokkal többet. Az a cél, hogy a párt tagjai, de a társadalom minden egyes polgára is legyen jobban beavatva a közügyekbe, a politikai döntésekbe, s azok végrehajtásába, ellenőrzésébe is. A nyilvánosságnak erősítenie kell az emberek aktivitását és bizalmát a hatalomban, lehetőséget kell teremteni a demokrácia fejlesztésére, a politikai intézmények munkájának folyamatos ellenőrzésére. A nyilvánosság fejlesztése nem egyszerűen néhány gyakorlati tennivalót jelent, hanem a szocialista társadalom
