Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

PEST MEGYEI ■fe­li W VILÁG PKOLETÁBJflí, EGYESÜLJETEK! HZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS E MEGYEI TENECSLEPJE XXXII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ára: 1,110 forint 1988. OKTÓBER 5., SZERDA Kádár János a MEASZ-nál Kádár János, az MSZMP elnöke kedden a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövet­ségébe látogatott, s találkozott a MEASZ vezetőivel. A szö­vetség munkájáról Padányi Mihály elnök tájékoztatta. Kádár János ezt követően a régi harcostársak szokásos ta­lálkozóján vett részt, ahol kö­tetlen beszélgetést folytatott időszerű politikai kérdések­ről. A párt elnöke interjút adott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Flora Lewis asszonyt, a New York Times párizsi tudósítóját, az amerikai újságírás kiemelke­dő személyiségét és tájékoz­tatta az ország helyzetéről, a társadalmi fejlődés legfonto­sabb kérdéseiről. Nemzetközi sajtótájékoztató a Parlamentben Ma összeül az Országgyűlés Ma megkezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, amely — a törvényhozó testületek jóváhagyása után — a többi között napirendjére tűzi két új jogszabálygyűj­temény, a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet és az egységes vállalkozási nyereségadó-tervezet vitáját. A törvénytervezetek előké­szítő munkálatairól, funkció­járól, várható hatásairól Ma­rosán György kormányszóvi­vő, Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának vezetője és Kupa Mi­hály, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az Ország­házban megtartott nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatta a magyar és a külföldi sajtó nagy számban összegyűlt kép­viselőit. Sárközy Tamás mindenek­előtt azt emelte ki, hogy a társasági törvénnyel megte­Grósz Károly gazdaságpolitikusokat fogadott A világgazdaság 2000-ig Az ENSZ Európai Gazdasá­gi Bizottságához tartozó or­szágok kormányainak gazda­sági főtanácsadói testületé kedden négynapos szimpóziu­mot kezdett a budapesti Du­na Intercontinental Szállóban. A tahácskozáson 25 ofszág, valamint a KGST és a Közös Piac képviselői vesznek részt. A szimpózium központi témája a 2000-ig szóló világgazdasá­gi prognózis értékelése és az EGB-országok ezzel kapcsola­tos gazdaságpolitikai elképze­léseinek felvázolása. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden fogadta azokat a külföldi gazdaságpo­litikusokat, akik a szimpó­zium alkalmából érkeztek Budapestre. Várkonyi Péter felszólalt az ENSZ-ben Kölcsönös előnyök alapján Virkonyi Péter külügyminiszter kedden felszólalt az ENSZ- közgyülés 43. ülésszakának általános vitájában. Beszédében megállapította, hogy a szovjet—amerikai, s a kelet- nyugati kapcsolatok dinamikus fejlődése a nemzetközi biztonság megszilárdulásának meghatározó tényezőjévé vált. S bár a világpolitikában még mindig nagyon sok a megoldást sürgető, súlyos kér­dés, de egészében véve „lé­lektani áttörés tanúi és ré­szesei lehettünk az elmúlt év­ben. A gyakorlatban bizonyo­sodott be, hogy a legbonyo­lultabb világpolitikai problé­mák is megoldhatók, az álla­mok politikai elhatározása nyomán konkrét eredmények érhetők el, amelyek kedve­zően hatnak a nemzetközi légkörre, a nemzetközi hely­zet alakulására, s újabb prob­lémák megoldását ösztönzik”. Várkonyi Péter a továb­biakban aláhúzta, hogy a magyar kormány a nemzet­közi együttélés egyetlen lehet­séges útjának a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttmű­ködés erősítését, az államok közötti bizalom megszilárdí­tását, a felmerülő konfliktu­sok békés megoldását tekinti, s ennek megfelelően alakítja külpolitikáját és vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban. Magyarország külpolitikai állásfoglalásaira, gyakorlati lé­péseire áttérve Várkonyi Pé­ter mindenekelőtt a bécsi utótalálkozóval foglalkozott. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a találkozó minél előbb tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásá­val fejezze be munkáját, hogy az európai együttműködésnek újabb lendületet adva kedve­zően járuljon hozzá a közös európai otthon létrehozásához, valamint a nemzetközi helyzet egészének javulásához. A leszerelés témakörét érint­ve Várkonyi Péter méltatta a Szovjetunió és az Amerikai remtik a tőkeáramlás jogi feltételeit, ösztönzik a gazda­ság új szervezeti formáinak kialakulását, támogatják az ál­lampolgári kezdeményezése­ket, s elősegítik a külföldi működőtőke beáramlását. A jelenlevő újságírók kérdé­seire válaszolva Sárközy Ta­más hangsúlyozta azt is, hogy a törvénytervezet ideológiai­lag megalapozott, átgondolt szabályokból áll; bár a dolog természeténél fogva még nincs meg az új jogszabályok min­den ideológiai előfeltétele. Mindenekelőtt a régi beideg­ződésekkel, a megcsontosodott szocializmusképpel kellene szakítani, s az új lehetősége­ket nyitó szabályozást miha­marabb beilleszteni megújuló szocializmusképünkbe. A tör­vény hatálybalépése — egye­sek aggodalmával ellentétben — egyébként sem „sodorná ve­szélybe” a szocializmust, hi­szen a gazdaságban az állam változatlanul megőrzi kulcspo­zícióit. Jelenleg a vállalatok­nak mintegy 70 százaléka ál­lami tulajdon. E cégek mű­ködési formája ugyan meg­változhat, de állami tulajdon­ban maradnak. Politikai jel­legű garanciát nyújt a tulaj­donviszonyok kérdésében az az előírás, amely 500 főben szabja meg a magánvállalko­zások alkalmazottainak lét­számplafonját. Ugyanakkor a külföldi tőkebefektetőket sem riasztják el, hiszen a közös vállalataik létszámát nem kor­látozzák. Ami a magánkezde­ményezéseket illeti, elsősorban a kis- és középüzemek kate­góriájában várható a lakossá­gi befektetések megélénkülé­se. 1989. január 1-jétől, a tör­vény hatálybalépésének idő­pontjától egyébként megnyílik az út a magánszemélyek rész­vényvásárlásai előtt is. A hazai tőzsde kialakulása, „kifutása” azonban valószínű­leg évtizedekig tartó folyamat lesz. Ennek első lépései közé tartozik, hogy még az idén jogi szabályozás születik az értékpapírokkal kapcsolatban, s hozzáfognak valamiféle tőzsdei házszabályok kidolgo­zásához is. Kupa Mihály a gazdasági társaságokról szóló törvényter­vezettel szoros összhangban álló egységes vállalkozási nye­reségadó tervezetéről adott tá­jékoztatást. Elmondta, hogy a piaci viszonyokhoz jobban iga­zodó adózási rendszer előké­szítését heves viták követték. A képviselők egyebek mellett kifogásolták a tervezet több megfogalmazását, s túl magas­nak találták az 50 százalékos adómértéket. Ezzel kapcso­latban a főosztályvezető annak a véleményének adott hangot, hogy az adó mértékének meg­ítélésénél figyelembe kell ven­ni: a tervezet bevezetésével megszűnik egy sor korábbi adófajta, illetve a termelést hátráltató elvonás. A parlament várhatóan ki­sebb módosításokat hajt vég­re az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó rendszerében is, de a törvé­nyek átfogó értékelése, átte­kintése csak később kerül az Országgyűlés elé. A nemzetközi sajtókonfe­rencia második felét a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer­rel kapcsolatos kérdéseknek szentelték. A nagyberuházás helyzetéről, illetve a kormány­nak az Országgyűlés elé ter­jesztendő jelentéséről Maro­sán György, Rakonczay Zol­tán környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszterhelyet­tes, Havas Péter, az építke­zés kormánymegbízottja, és Szántó Miklós, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az újságírók ezután számos kérdést tettek fel a megjelent szakemberek­nek. Egy kérdésre válaszolva Ma­rosán György megerősítette: „ha ma kellene dönteni, a kor­mány valószínűleg nem vállal­ná a beruházást; elsősorban nem az ökológiai problémák, hanem a gazdasági helyzet, a szűkös beruházási források miatt.” Ugyanakkor állást foglalt az építkezés folytatá­sa mellett, mert „ma a leg­racionálisabb megoldás a be­ruházás befejezése”. A kor­mány ilyen szellemű jelentést terjeszt az Országgyűlés elé. A szóvivő elmondta: elké­szült az a jelentés, amelyet a kormány felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia készí­tett a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszerről. Az MTA hét­főn megküldte jelentését Grosz Károly kormányfőnek. Maro­sán György reményét fejezte ki, hogy a parlamenti vitákba, az ott elhangzó véleményekbe beépülnek a tudós testület megállapításai. A nagyberu­házás helyzetét egyébként a napokban megvitatta az Or­szággyűlés kommunista frak­ciója — ide tartozik a képvi­selők 70 százaléka —, azon­ban „senkit sem köteleztek egy meghatározott álláspont képviseletére” — mondta a szóvivő. Szóvivői tájékoztató Ülésezett az MSZMP Politikai Bizottsága Tegnap ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsá­ga. A tanácskozást követően Major László, a Központi jBizottság irodavezetője, szóvivő és Andics Jenő, a KB %gitációs és propagandaosztályának vezetője tájékoztatta ^ sajtó képviselőit az ülésen elhangzottakról. *- A testület megvitatta a párttagoknak az alternatív szerveződésekhez való viszonyát. A párt által is kívána­tosnak tartott és ösztönzött demokratizálódási folyamat, a társadalomban létező pluralizmus kedvező feltételeket teremtett a különböző alternatív útkereséseknek, és le­hetővé tette, hogy a párt felfogásától eltérő irányzatok képviselői szellemi és politikai csoportosulásokat, szer­vezeti kereteket hozzanak létre. Az MSZMP — híven az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásához — a szocialista politikai rendszert a párt vezető szerepét magában foglaló pluralizmus meg­valósulásának tekinti, tudomásul veszi más világnézet, más ideológiai felfogások és politikai elgondolások léte­zését, ezek közéleti megnyilvánulásait. Ugyanakkor ar­ra törekszik, hogy elfogadtassa a társadalommal mar­xista-leninista ideológiáját, politikai koncepcióját, és nyilvános vitát folytat a másfajta nézetekkel. A párt vezető szervei és tagjai elvi állásponton nyugvó viszony kialakítására törekszenek az egyes al­ternatív szervezetekkel. A párt csak a törvényes keretek között tevékenykedő szervezetekkel működik együtt, amelyek elfogadják hozánk szocialista társadalmi be­rendezkedését, a nemzetközi szövetségi rendszerhez tar­tozásunkat. A Politikai Bizottság álláspontja: azokat a szerveze­teket, mozgalmakat, egyesületeket, amelyek alapszabá­lya, célja, tevékenysége megfelel ezeknek a követelmé­nyeknek és a törvényes előírásoknak, amelyek egyetér­tenek a szocialista típusú fejlődéssel és hajlandók az együttműködésre, az MSZMP lehetséges vagy tényleges szövetségesnek tekinti. E szervezetekbe a párttagok tag­ként vagy alapító tagként is beléphetnek. A párt szö­vetségi politikájával összhangban áll, hogy tagjai elő­segítsék e szervezetek és a párt közötti élő, partneri kapcsolat kialakulását, fejlődését. A létrejövő vagy már megalakult szervezetek egy része más ideológiai alapokon áll, mint a párt. Ezekben a szervezetekben nem kívánatos a kommunisták tagként való részvétele, de ha tevékenységük, programjuk nem irányul a szocializmus ellen, nem lépi túl a törvényes kereteket, lehetséges és szükséges velük folyamatos pár­beszédet folytatni. Ebben a párt tagjai személyes fellé­péssel, az e szervezetek által rendezett vitákon, fórumo­kon történő részvétellel működjenek közre. A párttagok kötelessége, hogy az alternatív szerveződések fórumain hangot adjanak politikai meggyőződésüknek, képvisel­jék a párt politikáját. A szocialista társadalmi berendezkedést, a szocializ­mus alapértékeit támadó, ellenséges csoportokkal, ame­lyek nyíltan vagy burkoltan kommunistaellenesek, ille­gális propagandatevékenységet folytatnak, a párt po­litikai kapcsolatot nem tart. A Politikai Bizottság megállapította: az egyes alter­natív szervezetek nem sorolhatók be merev kategóriák­ba, fejlődésük irányát, tevékenységük változásait folya­matosan figyelemmel kell kísérni, és ennek alapján meghatározni a további teendőket. A testület az ülésen hatáskörébe tartozó személyi ügyekben döntött, illetve különféle folyó ügyeket tár­gyalt meg — hangzott el a tájékoztatón. Sok ezren ünnepeltek a Budapest Sportcsarnokban Ötkarikás aranykovácsok köszöntése Bár levonták az ötkarikás lobogót Szöulban, tegnap is­mét magasba csapott az olim­piai láz hazánkban. Kedden érkezett meg ugyanis az újabb repülőgép a magyar verseny­zőkkel. Ferihegyről hat kü- lönbusz szállította őket a Bu­dapest Sportcsarnokba, ahol a kitűnően szerepelt magyar sportolókat köszöntötték. Itt csatlakoztak hozzájuk a már korábban hazaérkezett olim­pikonok. Kezdés előtt a Budapest Sportcsarnok és környéke népünnepély hangulatát sugá­rozta. Az olimpiai bajnoki cí­met szerzett sportolók nevét kántáló csoportok, a táncosok színes gyakorlatai mind a jó hangulatot fokozták. A MOB invitálásának, hogy minél többen legyenek ott a BS-ben, bizony nagyon sokan tettek eleget. A kedd délelőt­ti ünnepi eseményen teljesen megtöltötték a hatalmas léte­sítményt, olyannyira, hogy még a küzdőtérre, a folyosók­ra is jutott belőlük. Becslések szerint több mint tízezren voltak. Az ünnepség során a sport­vezetők mellett Pozsgay Im­re, az MSZMP PB tagja, ál­lamminiszter köszöntötte a szép sikerrel szerepelt ver­senyzőket. A hivatalos ünnep­ség után a hozzátartozók, is­merősök, barátok halmozták el jókívánságokkal a sikerko­vácsokat. Ott voltak Pest me­gye sportvezetői is, hiszen mint ismeretes, az aranyérme­sek sorában is akadt szűkebb pátriánkbeli. A kajakozó Gyu- lay Zsolt Vácott kezdte pálya­futását. (Az ünnepségről a 7. oldalon számolunk be.) Egyesült Államok között lét­rejött első tényleges leszerelé­si egyezményt, értékelte a kü­lönböző fórumokon folyó tár­gyalások állását és kilátásait, majd a hagyományos leszere­lés problémakörét elemezte részletesebben. Fontosnak ne­vezte, hogy a bécsi utótalálko­zó befejezését követően mi­előbb meginduljanak a tár­gyalások az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. „A várható intézkedések érin­teni fogják a két nagyhata­lom előretoltan állomásozta­tok erőit, valamint a térség kis és közepes államainak erőit, ami fokozott aktivitást cs szerepvállalást igényel ez utóbbi országok részéről is. Magyarország érdekelt abban, hogy a csökkentéseknek már az első szakasza az ország te­rületén levő erőkre is kiter­jedjen” — mutatott rá. A nemzetközi békét és biz­tonságot fenyegető regionális válsággócokról szólva Várko­nyi Péter méltatta az iraki— iráni háborúban létrejött fegy­verszünetet, és emlékeztetett rá: „A tartós béke megterem­téséhez való szerény hozzájá­rulásunk, hogy egy 15 fős ma­gyar kontingens is helyet ka­pott az ENSZ fegyverszünet­ellenőrző erőiben. Kormá­nyom reméli, hogy a fegyver- szünetet hamarosan béke kö­veti és a pusztító ellenséges­kedés véget ér”. A magyar külügyminiszter a továbbiakban kijelentette: „Magyarország üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek a Ko­reai-félszigeten uralkodó fe- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom