Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

2 1988. OKTÓBER 5„ SZERDA Várkonyi Péter felszólalt az ENSZ-ben Kölcsönösen előnyös együttműködés Ülésezett az SIKP KB Politikai Bizottsága A pártpolitika nyitottsága (Folytatás az 1. oldalról.) szültség csökkentését, illetve felszámolását célozzák, s az ázsiai térség békéjének és biz­tonságának megerősítését, a koreai nép érdekeit szem előtt tartva keresik a probléma megoldásához szükséges felté­telek megteremtésének lehető­ségeit”. Várkonyi Péter felszólalásá­ban ezután a világgazdaság és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kérdéseire tért át. Szorgalmazta, hogy az ENSZ és a szakosított szervezetek ne csak passzív követői legye­nek a világgazdasági folyama­toknak, hanem menjenek elé­be a gazdasági kihívásoknak. Mint kifejtette, elsősorban ar­ra kellene összpontosítani, hogy „erősítsük az ENSZ és szervezeteinek a világgazda­sági folyamatok és erőviszo­nyok alakulását előrejelző, prognosztizáló szerepét és a gazdasági, kereskedelmi, pénz­ügyi, környezetvédelmi és más konfliktusok kezelését, meg­oldását elősegítő képességét”. A magyar külügyminiszter felszólalásának következő ré­szében az emberi jogok téma­körére tért át. Hangoztatta: a magyar kormány külpolitiká­jának egyik sarkköve az em­beri jogi és humanitárius te­rületen megvalósuló nemzet­közi együttműködés ösztönzé­se és erősítése, s ezen belül az Egyesült Nemzetek Szerve­zete által nyújtott lehetősé­gek minél teljesebb kiakná­zása. „Ma már egyre általá­nosabbá válik az a felisme­rés, hogy közvetlen és szoros kapcsolat van az emberi jo­gok érvényesülése és a nem­zetközi biztonság fenntartása között. E kapcsolat egyrészt megnyilvánul abban, hogy az emberi jogok súlyos és szisz- tematikus megsértése, a nem­zetközileg elismert!.Ihoi'diaR semmibevétele, amint a nem­zetközi tapasztalatok mutat­ják, káros hatással van az ál­lamok közötti kapcsolatokra, Európát a népek közötti építő együttműködés térségé­vé kell változtatni — hang­súlyozta Felipe Gonzalez spa­nyol kormányfő Madridban Erich Honeckerrel, az NDK Államtanácsának elnökével folytatott keddi megbeszélé­se alkalmával. Az NDK veze­tő politikusa hivatalos látoga­táson van Spanyolországban, s értesülések szerint kedden különös figyelemmel elemezte házigazdáival az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet menetét, azon belül is a gazdasági és emberi jo­gi együttműködés kérdéskö­rét. Mindkét fél kifejezte azt a reményét, hogy a záró szaka­szában levő értekezlet végül is elvezet majd a hagyomá­nyos fegyverzetről szóló biz­tonságpolitikai tárgyalásokig. Megállapították, hogy a jelen­a nemzetközi politikai légkör­re és veszélybe sodorhatja a nemzetközi biztonságot.” „Mindebből az is kö\jptke- zik, hogy egyszer s minden­korra túlhaladta az idő azt a tételt, amely az emberi jogok kérdését az államok kizáróla­gos belügyének nyilvánította’’ — húzta alá Várkonyi Péter. Megállapította, hogy az em­beri jogok nemzetközi kata­lógusának megalkotásával, az államok emberi-jogi és hu­manitárius kötelezettségeinek teljesítését figyelemmel kísé­rő és ellenőrző nemzetközi szervezetek és mechanizmu­sok létrehozásával az ENSZ új dimenziót adott a sokolda­lú együttműködésnek, s az emberi jogok kérdését a nem­zetközi közvélemény érdeklő­désének homlokterébe állítot­ta. Várkonyi Péter emlékezte­tett rá, hogy a magyar kor­mány együttműködési készsé­gének újabb jeleként „páro­sulva politikánk nyitottságá­val, a Magyar Népköztársaság a közelmúltban elfogadta az emberi jogi bizottságnak a po­litikai és polgári jogok egyez­ségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét és egyidejűleg csatlakozott az egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Ezzel a lé­péssel is erősíteni kívánjuk, hogy készen állunk egyenran­gú félként részt venni az em­beri jogi kérdésekben is, az e területeket szabályozó nor­mák megvalósítására és végre­hajtásuk ellenőrzésére irá­nyuló közös, nemzetközi tevé­kenységben”. Felszólalásában Várkonyi Péter ezután kijelentette: „a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a magyar közvéle­mény különös figyelemmel kí- séri--a, nemzetiségek jogainak "érvényesülését, és érzékenyen reagál az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megsértésére. Ez azért is természetes, mert a velünk szomszédos orszá­legi nemzetközi helyzet ked­vez a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti megér­tés új alapokra helyezéséhez. Nyugtalanságuknak adtak han­got a közép-amerikai politikai helyzet stagnálása és az ara­bok és izraeliek fokozódó szembenállása miatt. A legfelső szintű tárgyalá­sokkal párhuzamosan kül­ügyminiszteri megbeszélések is voltak. A kereskedelmi tár­cák vezetői is találkoztak és kedden kétéves kereskedelmi megállapodást írtak alá. A dokumentum szerint megkét­szereződik Spanyolország és az NDK árucsereforgalma, s eléri az évi 300 millió dollárt. Egyidejűleg szerződést írtak alá a radiológiai együttműkö­désről, valamint a tudomá­nyos címek elismeréséről. Az NDK-delegáció szerdán Bar­celonában a katalán vezetők­kel tárgyal. gokban élő magyarság Európa legnagyobb lélekszámú nemze­ti kisebbségét alkotja. Elemi igénynek tartjuk, és minden fórumon szorgalmazzuk a nem­zeti kisebbségek sokszínű kulr turális és népi hagyományai­nak megőrzését, a történelmi emlékek védelmét, az anya­nyelv ápolásának maradékta­lan biztosítását, beleértve az anyanyelvi iskolai oktatást minden szinten. Meggyőződéssel valljuk, hogy a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációja, kul­turális elnyomása, önálló szellemi és fizikai létfeltéte­leinek megsemmisítése elfo­gadhatatlan korunk nemzet­közi közösségének. Ezért fon­tosnak tartjuk, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatá­nak szellemében kodifikálni kellene azokat a jogokat, ame­lyek a dokumentumban nem szerepelnek. Ilyen a népek ön­rendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása, és a nem­zeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Korunk egyik alap­vető követelményévé vált a diszkrimináció minden formá­jának megszüntetése, beleért­ve a nemzetek és a nemzeti kisebbségek közötti hátrányos megkülönböztetéseket. Ilyen kötelező erejű, nemzetközi ér­vényű szabályozás hozzájárul­hat az emberi kapcsolatok el­mélyítéséhez és tartalmasab­bá tételéhez”. Dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán részt vevő Ah­med Taleb Ibrahimivel, Algé­ria külügyminiszterével és Berhanu Bajih etióp külügy­miniszterrel. Eszmecserét folytattak kétoldalú kapcso­lataink továbbfejlesztéséről és megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Várkonyi Péter és algériai partnere egyetértett abban, hogy a közel-keleti probléma­kört az ENSZ-égisz alatt meg­rendezésre kerülő nemzetközi konferencia keretében kell megoldani. Az etióp külügymi­niszterrel megtartott eszme­cserén Várkonyi Péter Ma­gyarország támogatásáról biz­tosította az Afrika szarvának stabilitása érdekében tett etióp kezdeményezéseket. A magyar külügyminiszter az ENSZ székhelyén megbe­széléseket folytatott Ali Ak- bar Velajati iráni, Ali Alatas indonéz és Jakub Han pakisz­táni külügyminiszterrel is. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések megtárgyalása mellett részle­tesen áttekintették az orszá­gaink közötti kapcsolatok helyzetét, és hangsúlyozták kétoldalú kapcsolataink erősí­tésének fontosságát. A szovjetunióbeli változá­sokkal kapcsolatos első hiva­talos NATO-reagálásként Manfred Wörner, a nyugati katonai szövetség főtitkára hétfőn este leszögezte: „Nem érdekünk, hogy a jelenlegi re­formprogramok kudarcot vall­janak.’’ A NATO első tisztségviselő­je a nemzetközi kapcsolatok brüsszeli királyi intézetében kijelentette: a szovjet re­form-erőfeszítések célja termé­szetesen nem az, hogy elnyer­jék a Nyugat tetszését, s arról sincs szó, hogy „a szov­jetek fel akarnák adni saját rendszerüket”. Éppen ellenke­zőleg, alapvető céljuk az, hogy a jelenlegi rendszert hatéko­nyabban működtessék és így növeljék a kommunista párt tekintélyét és szavahihetősé­gét. Mi helyesen tettük, mondotta a NATO főtitkára, hogy üdvö­zöltük azokat a fejleménye­ket, amelyek a rendszer re­formja irányába és állampol­gárai számára nagyobb sza­badság és jólét felé mutatnak. „A szilárd és jobb kapcsola­tok azt követelik, hogy min­Elhunyt Siergej Loszev 1988. október 3-án, 62. élet­évében váratlanul elhunyt Szergej Loszev, az SZKP Központi Ellnőrző Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldötte, a TASZSZ szovjet Űrügynök­ség vezérigazgatója. Loszev a moszkvai nemzet­közi kapcsolatok állami egye­temének, elvégzése után 1950- ben kezdett a TASZSZ-nál dolgozni, külpolitikai újságíró­ként. A hírügynökség tudósí­tói irodájának vezetője volt ax Egyesült Államokban és Izraelben. 1973-ban lett a TASZSZ vezérigazgató-helyet­tese, majd 1979-ben vezérigaz­gatója. Szergej Loszev 1988 szeptemberében az európai hírügynökségek szervezetének elnöke lett Az SZKP KB és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének meghívására há­romnapos hivatalos baráti lá­togatására kedd délután Moszkvába érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, az állam­tanács elnöke és felesége, Elena Ceausescu, a miniszter- elnök első helyettese. Ceau­sescu kíséretében van Cons­tantin Dascalescu, a RKP KB PVB tagja, miniszterelnök. Ion Stoian, az RKP KB titká­ra, a PVB póttagja, valamint loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter. A vendégeket a vnukovói kormányrepülőtéren Alek­A reform lassú haladása volt az oka az SZKP Köz­ponti Bizottsága rendkívüli ülése összehívásának — je­lentette ki az Űj Kína hír­ügynökségnek adott nyilatko­zatában Valentyin Falin, az SZKP KB póttagja, a No- vosztyi hírügynökség elnöke. A szovjet politikus a köz­ponti bizottság múlt heti ta­nácskozását értékelve rámuta­tott, hogy az ülés, amelyen jelentős személyi változások­ról döntöttek, rendkívül fon­tos esemény az SZKP 19. or­szágos értekezletén elfogadott reformhatározatok valóra vál­tása szempontjából. Falin elmondotta, hogy Mi­hail Gorbacsov pártfőtitkár a Krasznojarszkban tett szem- leút tapasztalatai nyomán ha­dén érintett ország magatar­tása kiszámítható legyen. A NATO-főtitkár ugyanak­kor kifejtette, hogy miköz­ben a nyugati szövetség ilyen értelmében bátorítja a szovjet és a kelet-európai vezetőket, s újból értésükre adja, hogy az együttműködés útja nyitva áll számukra, ez „a megfelelő prioritások elfogadásának függvényében” értendő. A NATO számára a főtitkár ismét a régi receptet írta fel: nem szabad csökkenteni a védelmi erőfeszítéseket, mivel a jelenlegi kép „vegyes” — a fegyverzet-ellenőrzésre irá­nyuló intenzív szovjet erőfe­szítések szerinte együtt járnak a nukleáris és hagyományos fegyverzetének változatlan korszerűsítésével. A gazdasági reformra erőteljes nyomás irányul, ugyanakkor szerinte a katonai kiadások messze meghaladják a Szovjetunió védelmi szükségleteit. A NATO, fejtette ki, nem fogja „feláldozni biztonságát” azért, hogy egyezményeket érjen el — vagyis a NATO-főtitkár új hangon szólt ugyan a „keleti országokról”, de az ismert ré­gi következtetéseket vonta le saját szövetsége számára. Az SZKP Központi Bizott­ságának szeptember végi ülé­sén hozott határozatok végre­hajtásának feladatairól tár­gyalt hétfőn az SZKP KB Po­litikai Bizottsága. A párt 19. országos érte­kezletének szellemében erősí­teni kell a párt élcsapat sze­repét, fokozni kell a politika végrehajtásának ellenőrzését párt-, állami és kormányzati vonalon. Szó esett az ülésen a pártapparátus átalakításá­ról is. Az apparátusi munká­ból ki kell iktatni a tárca- és helyi érdekek előtérbe helye­zését. A politikai bizottság átte­kintette a KB agrárpolitikai napirendi pontot tárgyaló ülé­sének előkészítésével össze­szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Eduard Sevardnadze, ez SZK? KB PB tagja, külügyminisz­ter, Anatolij hukjanov, az SZKP KB PB póttagja, a LTE elnökének első helyettese és Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, miniszterelnök­helyettes fogadta. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke felesége társaságában a Kremlben fogadta Nicolae Ceausescut, a Román KP fő­titkárát, a román államtanács elnökét és feleségét. tározta el a központi bizott­ság ülésének összehívását. Azt tapasztalta ugyanis, hogy in­dokolatlanul lassú a reform folyamata, a különböző szintű vezetők nem vállalják a fele­lősséget és hiányzik belőlük annak felismerése, hogy sürgősen eleget kell tenni a szovjet nép elvárásainak. Moszkvába való visszatérése után Gorbacsov arra az elha­tározásra jutott, hogy azon­nali cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a reform ne ma­radjon üres szó. Ezért tartot­ták meg a központi bizottság ülését, amely az első jelentős lépésnek tekinthető a politi­kai rendszer megreformálása útján. Falin hangoztatta nyilatko­zatában, hogy a párt nem töltheti be többé azokat a funkciókat, amelyeket a kor­mánynak, a törvényhozásnak és a bíróságoknak kell gyako­rolniuk. A pártnak saját funk­cióját, azaz a politikai veze­tést kell gyakorolnia. Ennek megfelelően felére csökkentik a központi bizottság osztá­lyainak a számát és megszün­tetik azokat az osztályokat, amelyek a nehéziparral, a vegyiparral és a kereskede­lemmel foglalkoztak. függő kérdéseket. A PB meg­bízása alapján megkezdték az ajánlások kidolgozását az ag­ráripari ágazat gazdasági és irányítási rendszerének átala­kítására, a falvak távlati szo­ciális fejlesztésére, a tudomá­nyos-műszaki haladásra és a mezőgazdasági káderek kép­zésére, továbbképzésére. A pártértekezlet szellemé­nek megfelelően a pártpoliti­ka nyitottságát, tömegkapcso­latait erősítendő úgy döntöt­tek, hogy megjelentetik az Iz­vesztyija CK KPSZSZ (az SZKP KB hírei) című kiad­ványt. Ez a tervek szerint rendszeresen ismerteti a fel­sőbb pártszervek hivatalos közleményeit, a párt- és tár­sadalmi életet érintő nagy horderejű kérdésekben a szé­les körű nyilvános vitára szánt határozattervezeteket. Emellett rendszeresen tájé­koztatni fog a lap a KB mun­kájáról, vezető szerveinek és apparátusának tevékenységé­ről, jegyzőkönyveket publikál a fontosabb ülésekről, szemé­lyi híreket közöl az érintet­tek életrajzával együtt. A fo­lyóirat emellett megjelentet anyagokat a pártarchívumok­ból is. Támogatja a politikai bi­zottság azt a javaslatot, hogy a kormány hasonló feladattal jelentesse meg a „Pravi- tyelsztvennij Vesztnyik” (Kor­mányközlöny) című lapot a kormány hivatalos orgánuma­ként. SZVERDLOVSIKI ROBBANÁS Kedden, moszkvai idő sze­rint 14 óra 30 perekor robba­nás történt a szverdlovszki pályaudvaron. A rendező pá­lyaudvaron felrobbant két robbanásveszélyes aiyagot szállító vagon A szerencsét­lenség következtében, két sze­mély a hclyszín'jn, kettő a kórházban életét vesztette, 280-an szorultak orvosi segít­ségre. A pályaudvaron és környékén 12 épület és nyolc épülő ház összedőlt, 11 továb­bi épület megrongálódott. A személyszállító és tehervo­natok a baleset következtében Szverdlovszkot elkerülve, kerü- lőúton közlekednek. A közle­kedési minisztérium előzetes vizsgálata szerint a balesetet az okozta, hogy a vagonokat a kelleténél korábban indították, miközben a kitérő vágányról éppen megérkezett egy szén­szállító szerelvény. A baleset körülményeit állami bizottság vizsgálja. Peking Arafat tárgyalásai A nemzetközi feszültség csökkenése, a regionális prob­lémák tárgyalásos úton törté­nő rendezésének gyakorlattá válása előmozdíthatja a pa­lesztin kérdés megoldásét is — állapította meg kedden Pe- kingben Csao Ce-jang, a Kí­nai Kommunista Párt KB fő­titkára azon a megbeszélésen, amelyet Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével tartott. A palesztin vezető vasáraim érkezett háromnapos látoga­tásra a kínai fővárosba. NUKLEÁRIS BALESETEK AZ USA-BAN Az Egyesült Államokban történt nukleáris balesetek egész sorát hozta nyilvánosságra keddi számában a The New York Times című amerikai lap. 1985-ben készült szakértői jelentésre hivatkozva az újság a dél-karolinai Savannah folyó mentén levő, katonai célú nukleáris objektum baleseteiről számol be. A közvélemény előtt eddig titokban tartott, 1957 és 1985 között történt eseteket — szám szerint harmincat — a múlt pénteken az energiaügyi minisztérium egyik tisztségviselője tárta fel egy kongresszusi meghallgatáson. Az újság többek között üzemanyagolvadást, kiterjedt radio­aktív szennyeződést és hűtővízszivárgást említ a balesetek so­rában, amelyek közül a legsúlyosabb 1960-ban, egy reaktor be­indításakor történt. A dokumentum, bár tudatja, hogy a ve­szélyhelyzet a műszaki előírások többszörös megsértése miatt következett be, arról nem szól, hogy a katasztrófát végül is mi akadályozta meg. Most az energiaügyi minisztérium az üggyel kapcsolatban ar­ra a következtetésre jutott, hogy a nukleáris komplexumot üze­meltető Du Pont cég jelentette ugyan a baleseteket — ezért vétlen azok elhallgatásában —, a jelentéseket azonban soha­sem továbbították az energiaügyi miniszternek, illetve helyette­seinek. A hivatal magukat megnevezni nem kívánó forrásai szerint a döntés, miszerint titokban kell tartani az ilyen esete­ket, még az 1942-es Manhattan-tervvel (az első amerikai atom­bomba előállításával) kapcsolatos „hallgatási politika” idejére nyúlik vissza. A Savannah folyó menti létesítmény triciumot és plutóniumot állít elő katonai célokra. John Glenn, a kormányügyekkel fog­lalkozó szenátusi bizottság elnöke szerint szinte természetes, hogy itt balesetek történtek. Ezek oka —■ mondja Glenn — ab­ban keresendő, hogy a biztonságot mindvégig alárendelték a termelés követelményeinek. «sä Tegnap történ! R “‘C71ffiíláí#ÍCÍISÍác Truong Chinh, a Vietnami Kom- ^UiCUŰlU^dluO mumista Párt Központi Bizottságá­nak volt főtitkára, a Vietnami Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa volt elnökének elhunyta alkalmából a Magyar Szocia­lista Muskáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szokai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és őszi Ist­ván külügyminiszter-helyettes kedden részvétét fejezte ki Nguyen Van Quy nagykövetnek. Vii^kniíTPTPIIfílíl A világ dolgozó ifjúsága arccal a wiicsgnuitscieitt/iu XXI század felé címm.el kedden Budapesten, az építők székházában megkezdődött a dolgozó fiatalok IV. világkonferenciája. A Szakszervezeti Világszövet­ség szervezésében 106 ország szakszervezeti szervezetének és 20 nemzetközi szervezetnek a képviselői tanácskoznak három napon át azzal a céllal, hogy chartát — alapokmányt — dol­gozzanak ki s fogadjanak el a fiatalok jogairól, követeléseiről. A tanácskozáson részt vesz Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnöke és Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára is. Honecker folytatta madridi megbeszéléseit Kereskedelmi megállapodás Manfred Wörner főtitkári helyzetelemzése Új hang, régi következtetés Ceausescu megérkezett a Szovjetunióba Gorbacsov fogadta a vendéget Falin nyilatkozata a kínai hírügynökségnek Azonnali cselekvés keli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom