Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS adóterheinek csökkentésével többen is egyetértettek. Elhangzott olyan vélemény is, hogy bizonyos területeken a forgalmi adó mérséklése gyorsítaná a gazdasági fejlődést, más ágazatokban pedig — például az egészségügyben — megállíthatná a reáljövedelmek gyors csökkenése miatt kialakult elvándorlást. A kedvezmény előnyösebb helyzetbe hozná a műemlékvédelmet — hangzott el a vitában, s ugyanez a megállapítás igaz azokra az igen nagy terheket vállaló állampolgárokra is, akik önerős gázvezeték építésébe kezdtek. A kérések mellett kérdés is elhangzott, amelyet Filló Pál budapesti képviselő, az Athenaeum Nyomda csoportvezetője tett fel a pénzügyminiszternek. A honatya azt tudakolta, hogy a képviselők miért nem kaptak mindeddig választ arra, hogy milyen okok miatt nem tudta betartani a kormány a 15 százalék feletti infláció Kompenzálására tett ígéretet. Még hosszan sorolhatnánk azokat a javaslatokat, amelyek az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelem- adóról szóló törvények okozta társadalmi és gazdasági feszültségek feloldását szolgálják. Ezek közül többet az ad hoc bizottság ebédszünetben megtartott ülésén megfogalmazott támogató vagy elutasító véleményének figyelembevételével a T. Ház elfogadott, s ez a kezdeti lépést jelentheti egy „testre szabottabb” adórendszer kialakításában. meghaladó emelkedése, valamint a lakossági jövedelmeknek a személyi jövedelemadóval történő drasztikus terhelése lehetővé s egyben szükségessé is tennék a bérreformot. Sajnálattal kell azonban látnunk, hogy ennek az alapvető gondnak a megoldása mindinkább elodázódik, és ezt a szakszervezetek nem vehetik tudomásul. Választóim és a szakszervezeti tagság jogosan kérdezi tehát: ki számított ilyen rosszul, s ennek következményeit miért a lakossággal fizettetik meg? Pedig a kormány az emberek áldozatvállalásáért cserébe stabilizációt és kibontakozást ígért. Dr. Dobi Ferenc kiemelte: véleménye szerint a lakosság már eddig is nagy árat fizetett a változásokért. Bár a forintjait odaadta, a gazdaságban mégsem következtek be igazi változások. A felszólaló sürgette, hogy a termelői és fogyasztói árak emelkedését ésszerű módon korlátozzák, teremtsék meg a kínálati piacot, mert enélkül csak a lakossági terhek nőnek, a stabilizáció viszont nem valósul meg. A szakszervezetek igénylik azt is, hogy amikor napirendre kerül az adótörvény átfogó módosítása, akkor küszöböljék ki annak eddigi teljesítmény-visszatartó hatását. Ugyancsak fontos lenne, hogy a kormányzat kidolgozza a családi jövedelem- adó rendszerét, s azt a jövő év közepéig történő kimunkálás után az alkalmas időben vezesse be. A MEDOSZ főtitkára javasolta, hogy a jövőben a kétgyermekes egyedülálló szülők a nagycsaládosokhoz hasonlóan kapjanak havonta és gyermekenként ezer forint adóalap-csökkentési kedvezményt. Emellett változtatni kell a progresszivitáson is, és a Jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény ösz- szegét hozzá kellene igazítani az inflációs rátához. Ugyancsak mérlegelendő, hogy bizonyos pótlékok értékét visszaállítsák, akár adómentességgel, akár más módon. Ugyanez vonatkozik a túlóradíjakra is. Miután a képviselő más feszültségekre is felhívta a figyelmet, befejezésül a következőket mondta: — Az általános forgalmi adó bevezetésekor a szakszervezetek nem értettek egyet azzal, hogy a csecsemő- és gyermek- ruházati cikkeket 25 százalékos forgalmi adó terhelje. Bár az év közepén elfogadták az áremelkedések részleges ellen- súlyozására a 100 forintos csa- ládipótlék-emelést, változatlanul kezdeményezik, hogy e termékkört a nulla adókulcsos csoportba sorolják át, s emellett a jövő évben további családipótlék-emelésre kerüljön sor. MARÓTHY LÁSZLÓ: Épüljön tovább a vízlépcső A környezetvédelmi miniszter bevezetőjében elmondta: hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1978-ben aláírta a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. Az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978- ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyar- ország a beruházást 1981 és 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Milyen hasznunk származik ebből 'a beruházásból? — Az árvízvédelmi biztonság az érintett térségben nagymértékben megnő, a 200 évenként előforduló árvizek kivédésére is alkalmassá válik. A mai rendszer 60—100 éves biztonságú. Ezer hektár területet pedig árvízmentesítenek; — A hajózás biztonságossá válik a kritikus Pozsony—Budapest közötti szakaszon. Hozzájárul az egységes európai víziút megvalósításához; — Rendelkezésünkre áll 444 megawatt villamosenergia-termelő kapacitás, ami 1900 millió kilowattóra energiát nyújt évente. Ez a kapacitás megfelel a paksi atomerőmű egy blokkjának; — A felszíni vizek és a parjunk csak az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényekre, amelyek elfogadása után a szakminisztérium számos állásfoglalást tett közzé. Nyilvánosan nem hangzott el, de mindenki tudja, hogy ez törvénytelen, hiszen egy alacsonyabb rendű jogszabállyal, különösképpen állásfoglalásokkal nem szabad egy magasabb szintű jogszabályt értelmezni, kiigazítani. A képviselők felelősséget éreznek ezért. Egyebek között emiatt került a T. Ház elé az említett törvények módosítása. Az adóreform eddigi tapasztalatai azonban nemcsak formai, hanem tartalmi hibákra is ráirányították a figyelmet. A kifogásokról tegnap részletesen szólt dr. Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára. A képviselők többsége azt kívánta, hogy a mostani ülésszakon ne csak jobbára technikai, hanem komolyabb változtatásokra is sor kerüljön. Ettől ugyan elálltak, viszont megállapodtak a kormányzattal abban, hogy az idén módosítják az adótáblát, 1989 első félévében pedig általános felülvizsgálat következik. A képviselői munka és felelősség egy másik oldaláról beszélgettünk az egyik szünetben Bánáti Gézánéval (Pest megye, 21. vk.), a biatorbágyi 2-es számú iskola pedagógusával, aki tegnap azzal kopogtatott be a sajtószobába, hogy nyilatkozni szeretne lapunknak. Ennek oka pedig az, hogy sérelmesnek tartja a Pest Megyei Hírlap egy korábbi számában megjelent állampolgári véleményeket. Az előzményekhez tartozik, hogy szeptemberben rendszeresen beszámoltunk a gyülekezési és egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitáiról. Tudósítónk egy ilyen budaörsi fórumon járva megírta: az állampolgárok szóvá tették képviselőjük távollétét. Azt kérdezték: hogyan képviseli majd érdekeiket, ha nem ismeri a véleményüket? Elmondták azt is, hogy nem ez volt az első eset, amikor csalódniuk kellett. Elvárták volna, hogy az adótörvények elfogadása után a képviselő tájékoztassa őket a Parlamentben történtekről, s elmagyarázza, hogy miért úgy szavazott, ahogy. Ez azonban elmaradt, s ezért megingott a bizalmuk. Bánáti Gézánénak ez azért esett rosszul, .mert 18 esztendeje képviselő, s úgy érzi, tiszta lelkiismerettel állhat választói elé. Az első 12 évben még szabadságon sem volt, mostanában is a nap minden órájában felkeresik lakásán az állampolgárok, s amikor egészségi állapota megromlott, még a szanatóriumba is utána mentek. Az adóreformot tárgyaló ülésszak után valóban nem számolt be tapasztalatairól, mert úgy gondolta, hogy egy ilyen fórumot nem neki, hanem a helyi HNF-bizottság- nak kell megszerveznie. A ad hoc bizottság véleményének összefoglalását szó szerint idézte: „— A nagymarosi erőmű továbbépítése melletti hivatalos érvelés s műszaki-gazdasági elemei a befejezés szempontjából általában a lehetséges legkedvezőbb feltételezésekkel számolnak, míg a leállíamely csökkentheti a gazdasági terheket, és egyértelműen kisebb környezeti kockázattal járna... — A különbizottság állás- foglalásával nem tudunk azonosulni. A részletes számításokat nélkülöző elemzés a vízlépcsőrendszer alapkoncepcióját, azaz, hogy többfunkciós összefüggő rendszert alkot, nem veszi figyelembe. A nagymarosi vízlépcsőt összefüggéseiből kiszakítva vizsgálja. Ebből erednek következtetéseinek pontatlanságai. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a vízlépcsőrendszer mibe kerül az országnak. A megvalósítás előttünk álló anyagi terhei tehát együttesen 33—35 milliárd forintot tesznek ki. Ezzel szemben a nagymarosi vízlépcső elhagyása esetén a beruházási és üzemeltetési költségek — beszámítva a helyettesítő beruházások egyedi megvalósítását is — ugyanezen időpontig 22 milliárd forint többletköltséget okoznának a magyar népgazdaságnak. A nagymarosi vízlépcső elhagyása kardinális változásokat jelentene. A mű eredeti koncepciója felborulna, a műszakilag együttműködő, egymást feltételező és kiegészítő egységek nem alkothatnának egységes rendszert. Nem valósulnának meg az árvíz- és belvízvédelmi, folyamszabályozási fejlesztések. Hajózási szempontból elmaradna Nagymaros és Bős között csaknem minden tervezett haszon. Közlekedési szempontból elsősorban a Nagymaros—Visegrád közötti híd gyülekezési és egyesülési törvénytervezet vitájára pedig nem kapott meghívót. De ha nem így történik, akkor sem lehetett volna jelen, mert csehszlovákiai és ausztriai látogatáson tartózkodott. Éppen azért, hogy a helyszínen tájékozódva felelősséggel vehessen részt a bős—nagymarosi vízlépcső helyzetéről foglalkozó parlamenti ülésszakon. Bánáti Gézáné az Interparlamentáris Unió tagja, ami szintén sok elfoglaltsággal jár, az Elnöki Tanács tagjaként pedig több ezer ember ügye kerül elé. Nem azért kérte ezt a lehetőséget lapunktól, mert mentegetőznie kellene, hanem azért, hogy érzékeltesse: milyen teher és felelősség nehezedik ma a képviselőkre. S GZ Í£aZ a tegnapi napirend utolsó pontjára, a bős— nagymarosi vízi erőmű helyzetével foglalkozó jelentés benyújtására is. A közvélemény felelős döntést vár ez ügyben is a parlamenttől. Na igen — mondta erre az egyik képviselő a szünetben —, majd így fakadt ki: hogyan szavazzak nyugodt lelkiismerettel, amikor még az ülésszak előtti napokban is egymásnak ellentmondó adatokat tesznek elém. Méghozzá nem a beruházás folytatásának ellenzői, hanem éppen a védelmezői. Ebből az egyetlen véleményből is sejthető, hogy a mai ülésen nem mindennapi vitára kell számítani ... Kövess László tok rendezésével, közművek, közlekedési és környezetvédelmi létesítmények építésével megalapozódik egy 180 kilométer hosszú Duna menti térség hatékony fejlesztése. A vízlépcsőrendszer erőtelepének tervezett időben történő belépése a hosszú távú energetikai fejlesztési program szerves része. A rendelkezésünkre álló kapacitás az indításkor fedezni tudja az ország háztartási fogyasztásának közel negyedrészét. A megismert káros hatások megelőzésére, illetve a szükséges ellenintézkedések megtételére vonatkozó legfontosabb teendőket az építés tervei tartalmazzák. A környezeti hatásvizsgálatokat és kutatásokat azonban folytatni kell. _____ — Mint ismeretes, a kormány szeptember 7-i ülésén tudomásul vette, hogy az Akadémia ad hoc bizottságot hoz létre a rendelkezésre bocsátott anyagok felülvizsgálatára. A különbizottság jelentését az Akadémia elnöke a kormány számára megküldte — mondta a minisztzer, s az A kormány álláspontja 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. Teljes megvalósítása nélkül nem érhetők el azok a műszaki-gazda- sági-fejlesztésl célok, amelyek a beruházás elhatározását alátámasztották. A koncepció módosítása jelentős kárt okozna. 2. Az ökológiai kockázatokat a minimumra kell csökkenteni. Ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai szempontok meg kell hogy előzzék a gazdasági érdekeket. 3. Az üzemeltetés alapelveként ki keOLntönflani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat. A csúcsrajáratásos üzem a rendszer környezeti kockázatoktól mentes működtetéséhez mindkét oldalon szükséges szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el. Kormányközi megállapodásban célszerű a csehszlovák féllel az üzemeltetéshez szükséges környezeti feltételeket rögzitent. 4. A környezeti hatásokra Jelző monitoring- (észlelő) rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak az üzemeltetés rendelkezésére. 5. Ki kell dolgozni a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer hatásterületén a területfejlesztés fö irányait és teendőit. Ez ölelje fel az ipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a településfejlesztés területeit. Gondoskodni kell arról, hogy a nép- gazdasági tervekben e fejlesztések, a mű által nyújtott gazdasági hasznok mielőbb jelenjenek meg. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére társadalmi bizottságot Indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett kutatási és fejlesztési bizottságot indokolt szervezni, amely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási eredmények értékelését. S. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről a társadalom tájékoztatását folytatni kell, hogy népünk előtt teljes mértékben ismert legyen a mü rendeltetése, működése, társadalmi és gazdasági haszna. tás várható következményeinek megítélésére inkább az ellenkező véglet a jellemző; — Az építés leállítása vagy elhalasztása még a jelenlegi helyzetben is reális alternatívát képez a továbbépítéssel szemben; — A nagymarosi építkezés elhalasztása olyan megoldás, építésének elmaradása Jelentene veszteséget. A gazdasági következmények között számításba kell venni a szerződésmódosításnál várható csehszlovák kártérítési igényt is. A nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő magyar—osztrák fővállalkozói szerződés felbontása esetén 2 milliárd schilling (8 milliárd forint) követelésre kellene számítanunk, amelynek nagy része már 1989. évben devizában esedékes lenne. A magyar vállalatoknál lekötött szerződésállomány után bírósági úton körülbelül 1 milliárd forint kártérítés érvényesíthető. Vassné Nyéki Ilona az egyik szünetben számolt be Kárpáti Ferencnek annak a levélnek a tartalmáról, amelyet a napokban juttattak el hozzá választói. A körülbelül száz aláíró azt javasolja; teljesíthessenek egészségügyi szolgálatot azok a sorköteles fiatalok, akik vallási, lelkiismereti okokból nem kívánnak fegyvert fogni. Kérik azt is, hogy rehabilitálják a honvédelmi kötelezettség megszegése miatt elítélteket. Nem lesz tüntetés A környezetvédő csoportok az alábbi nyilatkozatot Juttatták el a Magyar Távirati Irodának: „A nagymarosi erőmű építése ellen tiltakozó csoportok akciószövetsége tudomást szerzett arról, hogy téves hírek terjedtek el további környezet- védelmi tüntetésekről. Közöljük, hogy a most folyó országgyűlési ülésszak hetében újabb környezetvédelmi tüntetést nem szervezünk. Véleményünknek kellő erővel adtunk hangot a szeptember 12-i és október 3-i budapesti, szegedi és debreceni megmozdulásokon.*» A nyilatkozatot a „Nagymaros-bizottság’» a Duna Kör, a Magyar Demokrata Fórum, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportjának és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete környezetvédelmi csoportjának képviselői írták alá. (Folytatás az 1. oldalról.) olyan kompromisszum kialakítását, amely szerint a kormány az adótörvény módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először ßz adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mérteikben a nem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvény- nyel való összhang megteremtése a feladat. A második lépcsőben a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósságokra vonatkozó módosítási javaslatait. A bizottság javasolja a kormánynak a progresszió csökkentését, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, az inflációhoz történő igazítását. Harmadik lépésként a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társadalmi bírálatokat, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. Tulajdoniképpen valamennyi szót kérő képviselő támoga- táan nyilatkozott a bizottság javaslatairól. Ám többen konkrétan is megfogalmazták, hol kellene azonnal vagy rö • vid időn belül feloldani a feszültségeket. Íme néhány példa az elhangzott észrevételekből. Kapjanak kedvezőbb elbírálást a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők — javasolta az egyik képviselő, míg a közművelődési tevékenység DOBI FERENCV Sok még a feszültség Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelem- adóról szóló törvénymódosítási javaslatok feletti vitában felszólalt dr. Dobi Ferenc Pest^tpégyei képviselő, a ME- DÖSZ főtitkára is. Elöljáróban emlékeztetett a szakszervezetek korábbi álláspontjára, majd arról szólt, hogy a kormányzat által előterjesztett módosító javaslatok száma és tartalma azt mutatja: az adótörvény legfeljebb részlegesen váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket. Az új adórendszer társadalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen, a dolgozók éles kritikával illetik, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültség forrása. — Jelenleg az adórendszer úgy növeli a lakossági terheket, hogy a gazdaság korszerűsítésének alig van hatása — emelte ki a képviselő. — A fogyasztói árak - tervezettet
