Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 339. SZÄM 1988. OKTOBER «., CSÜTÖRTÖK Volt egyszer hét cipész A Lignifer első negyven éve J ünnepi küldöttgyűlésen emlékeztek meg az isaszegi ^ Lignifer Ipari Szövetkezet megalakulásának negyvene- ^ dik évfordulójáról. Végiggondolták és értékelték azt a ^ rögös és nehéz utat, melyet a szövetkezet tagsága végig- V járt. A Lignifemek ma is vannak gondjai, de úgy vé- | lik, ezek ellenére sem lehet elfelejteni jeles évforduló­éi jukat, szabad, kell ünnepelni. Hozzászólás az egykori tulajdonosok nevében A tisztesség valahol elsikkadt Csatos brigád Az ország négy évtizedes, sokrétű változásának egy kis sejtje a Lignifer Ipari Szövet­kezet, melynek alapjait ma­roknyi mesterember rakta le 1948. december elsején. Az ipari üzemek államosításával egyidejűleg alakultak az első szövetkezetek. Isaszegen hét cipész kisiparos Isaszegi Ci­pész KTSZ néven hozott létre ilyen gazdálkodó szervezetet, emlékezett vissza Juhász Ist­vánná elnök beszédében. Az alapítók javították a ci­pőket a faluban és környé­kén, férficipőket, csizmákat készítettek az akkori cipő­nagykereskedelmi vállalat megrendelésére. 1952-ben bő­vítették a tevékenységi kört. női és férfifodrász igyekezett kielégíteni a lakosság igé­nyét. Több mint egy évtized kellett még ahhoz, hogy koz­metikusa is legyen a szövet­kezetnek. Ma, elsősorban sa­ját tanulóképzés eredménye­ként, fodrászok, kozmetikusok 17-en dolgoznak a Lignifer- ben. Tizenegy szakmában vé­gez lakossági szolgáltatást a szövetkezet. Erősen eltért a heti szövet­ségi nap a megszokottól, mi­vel a találkozók nem voltak mindenütt a legsportszerűb­bek. Félbeszakadt és elma­radt találkozók, nyolc kiállí­tás. Volt olyan eset is, ami­kor a felnőtt- és ifjúsági ta­lálkozó is félbeszakadt: Tú­ra—Kerepestarcsa. Hangos volt a szövetségi nap is! Volt olyan személy, akit a fegyel­mi bizottság elnökének rend­re kellett utasítani, ki kellett oktatni, hogyan illik viselked­ni. Mások a játékvezetőkben látták a hibát, az ő működé­sűk ellen emeltek panaszt. Az erdőkertesi serdülőkért egy nappal később érkezett a busz, hogy Isaszegre vigye őket. Mi vagyunk a vétke­sek, hogy így történt, mon­dotta Farkas Mihály kertesi intéző, mert rossz időpontot adtunk meg a rendeléskor. Bisján Jenő péceli intéző örömmel újságolta, hogy mind a négy csapatuk győzött. Az öregfiúk Dunaharasztin 1-0-ra nyertek. Szabó Im-e, a Gal- gahévíz—Erdőkertes találkozó játékvezetője az erdőkertesi intézővel közölte és mutatta a stopperóráját, hogy akkor állította meg, amikor a mér­kőzést félbeszakította, a 88. percben. Papp Gábor, a szer­vezési és versenybizottság el­nöke elmondta: ezen a héten nem készült tabella hiszen a fegyelmi bizottság a kiállí­tások, félbeszakadt mérkőzé­sek ügyében nem döntött. GEAC I«.—V ilkó 3-1 (0-0) Vezette: Tóth II. J. (Uzsák, Bodor). Jó iramú mérkizés, egy fél­időn át egyenrangú felek küz­delme, utána több helyzetet hagyott ki a Valkó, később el­fáradtak. Túra—Kerepestarcsa 3-2 (1-1) Vezette: Németh (Tompa, Tóth Cs.). Az ötvenes évek közepén lakatos és asztalos szakmával gazdagodott a község és meg­változtatta a nevét Isaszegi Vegyesipari KTSZ-re. A laka­tosok fedett, de nem zárt csarnokban akkor főleg ven­déglátóipari fémbútorokat ja­vítottak, majd asszonyok föl­vételével tömegcikkgyártásra és egyedi lakatosipari termé­kek előállítására tértek át. Sokan emlékezhettek még a küldöttgyűlés résztvevői közül is a csatos brigádra, amely­nek tagjai a régi bambisüve­gek zárószerkezeteit gyártot­ták nagy mennyiségben. Egyedüli kivitelező Elhibázott intézkedésre visz- szafejlesztették a cipészrészleg működését, ez később meg is szűnt. Négy évtized történetét még az elnök asszony is csak vázlatosan idézhette fel, írá­sunkban sincs mód minden apróbb-nagyobb mozzanat fel­elevenítésére. Azt azonban nem hagyhatjuk ki a szövet­kezet történetéből, hogy az új gazdasági mechanizmus beve- , zetése szerencsésen kapcsoló­dott Kálóczi Jenő elnökségé­nek kezdetéhez. Az akkori ve­Jónak indult a mérkőzés, de a túrái csapatból történt két kiállítás és a játékvezető megdobása miatt a bíró le­fújta a meccset. Zsámbok—Isaszeg 1-1 (0-0) Vezette: Urbán (Lesku, Sóti). Jó iramú, kemény mérkő­zés, igazságos döntetlen. Domony—IM Vasas 1-1 (0-1) Vezette: Wayner (Fodor, Gecse). Jó játékvezetés, sportszerű mérkőzés, elégedett csapatok és nézők. Mogyoród—Pécel 2-4 (1-1) Vezette: Uzsák (Tóth II. J., Répási). Helyzetei alapján a Pécel akár több góllal is nyerhetett volna. Galgahévíz—Erdőkertes 3-1 (0-0) Vezette: Szabó (Kónya, Má- thé). A 88. percben az Erdőkertes 7 főre olvadt a kiállítások miatt. Ifjúságiak: Túra—Kerepes­tarcsa 1-5, félbeszakadt, Zsámbok—Isaszeg 0-4, Mo­gyoród—Pécel 0-2, Galgahé­víz—Erdőkertes 2-2. Serdülők: Bag—Kartal 3-0, GSC—Dány 2-0, Vácszentlász- ló—Pécel 0-3, Iklad—Kerepes­tarcsa 9-1, az Isaszeg—Erdő­kertes, Hévízgyörk—Aszód, és a Veresegyház—Túra találko­zók elmaradtak a vendégek meg nem jelenése miatt. A serdülők október 9-i for­dulójára kisorsolt találko­zók: Kartal—Kerepestarcsa, Dány—IM Vasas. Pécel—DSC, Túra—Vácszentlászló, Aszód— Veresegyház, Bag—Isaszeg, Er­dőkertes—Hévízgyörk. Felnőt­tek: Erdőkertes—GEAC II., Pécel—Galgahévíz, IM Va­sas—Mogyoród, Isaszeg—Do­mony, Kerepestarcsa—Zsám­bok, Valkó—Túra. Csiba József zetés bátor kezdeményezésé­vel nagy lendületet vett a gazdaság fejlődése. A tanács a szövetkezetnek térítésmentesen odaadta a falu szélén álló nagy szabad területét, hogy aiz ipari te­vékenységeket központi hely­re telepítendő, felépítsenek egy új műhelycsarnokot. Erő­teljes termelésnöveléssel két éven belül annyi pénzt gyűj­töttek össze, hogy az elegendő volt a baniki hitel fedezetére. Az akkori százfős kollektíva 8.7 millió forintos költséggel megépített telepét a pénzügyi szakemberek 30 millióra be­csülték. A központi telep átadása után még pár év eltelt ahhoz, hogy a jelenlegi középüzemi szintű, akkor korszerű tech­nológiának megfelelő ipari termelés kialakuljon. A laka­tosrészleg fokozatoson kezdett el kórházak részére különféle berendezéseket gyártani. Erő­teljes belső termelésszervezé­si munka és vásárolt szaba­dalmak eredményeként a ter­mékeik száma megközelíti az 50-60-at, évente 10-15 új gyártmánnyal gyarapodva. Árbevételük jelenleg 60 mil­lió forint körüli évente. Az asztalosüzem hosszú évek. évtizedek óta szinte egyedüli kivitelezője a ma­gyar rádió és televízió stúdiói akusztikai építésének. Érde­kessége: a részleg vezetője ifjabb Heiser János, aki édes­apja váratlan halála után ke­rült ebbe a beosztásba. Ko­rábban több évig a részlegben dolgozott, s fiatal kora ellené­re sikerült megbirkóznia az igen nehéz feladattal. A Lignifer Ipari Szövetke­zet sokoldalú tevékenységének fontos része még például a taksonyi, elektronikus műszert gyártó részlege, melynek leg­jelentősebb vevője a Videoton. A székesfehérvári nagyüzem­nek hosszú évek óta készíte­nek elektronikus műszereket, részegységeket. Isaszeggel összeforrva Már a vendégek mondták a Ligniferről, hogy a szövetke­zet a településsel összeforrott gazdasági egység. Szolgáltat, munkát ad, részt vesz a köz­életben. A Lignifer története a szövetkezetek története, üzenet a mának. Akárhogyan változik a gazdasági környe­zett, talpraesetten meg lehet ol­dani a gondokat — mondta dr. Zsiga László a Gödöllő városi pártbizottság titkára. Az ünnepség végén számos kitüntetést adtak át a szövet­kezet tagjainak, dolgozóinak. Ezek között sok volt a törzs- gárda-elismerés is. ami azért jelez valamit a szövetkezet munkájáról, a munkahely lég­köréről. A Lignifer legrégeb­bi dolgozója egyébként éppen az elnök. Juhász Istvánná 1954. július elsején került a szövetkezethez általános ad­minisztrátorként. És ma már ez is történelem. B. G. Központi ügyelet (ide tar­tozik Szada és Isaszeg is) ok­tóber 8-án, szombaton délután 2 óráig: dr. Mikola Jenő, utá­na 10-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Mészáros József. Kerepestarcsa (Csömör, Nagy- tarcsa, Mogyoród) szombaton: dr. Hatvani Szabolcs, vasár­nap: dr. Bódy Emőke. Aszód, rendelő: szombaton és vasár­nap: dr. Pöstény István. Tú­ra, rendelő: szombaton és va­sárnap: dr. Tóth Gusztáv. Pé­Asztalos István múzeum­igazgatónak A hévízgyörki fa­lumúzeumról címmel megje­lent cikkéhez — amelyben a Romtanya a falu közepén cí­mű íráshoz szólt hozzá — a megvásárolt vagy kisajátított lakóház egykori tulajdonosai­nak nevében szeretnék né­hány dolgot megjegyezni. A falumúzeum létesítésének gondolatával nem vitatkoz­tunk, bár a vételárat méltány­talanul alacsonynak tartottuk. (520 négyszögölet 150 000 fo­rintért, 288 forint négyszögö­lenként), de még ezt is tudo­másul vettük volna, ha az épü­letet valóban falumúzeumnak rendezik be. A kisajátítás 1980-ban megtörtént. özvegy Aszódi Mihályné halála után, aki az egyik örö­kös volt, megkeresett dr. Asz­talos István, az aszódi mú­zeum igazgatója, aki közölte velünk, hogy a berendezés nem sokat ér, s tovább sem ő, sem a Bagi Tanács nem fog­lalkozott az üggyel. Egy bizott­ság járt a helyszínen 1981- ben, amelynek tagjai megál­lapították, hogy a háznak alapja nincs, nedves, egészség­telen, a tető használhatatlan, az épület felújítása gazdaság­talan. Levél az alelnökhöz Ügy gondolom, hogy a há­zat egyáltalán nem is szándé­kozták falumúzeumnak beren­dezni, mert hiába történt meg annak kisajátítása, a kulcsa a mai napig a birtokunkban van. Láttuk, hogy a ház a szemünk előtt megy tönkre, láttuk, hogyan válik a falu szégyenévé, ezért 1986. már­cius 21-én levelet írtunk Cser- venka Ferencnének, az Or­szággyűlés alelnökének, és kér­tük a segítségét, hogy az épü­letet visszakaphassuk. Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke — akihez panaszunkat Cservenka elv­társnő eljuttatta — 1986. áp­rilis 21-én kelt levelében vá­laszolt. Szeretnék idézni a le­vélből, ami ellentmond- dr.' Asztalos István írásának, a cikkben emlegetett műszaki bizottságnak, s arra mutat rá, hogy a nagyközségi közös ta­nács illetékesei, Hévízgyörk A fegyveres testületek nyug­díjasainak klubja erre az év­re is gazdag programot, mun­katervet készített. E tervekből valóság lett. A kirándulások, utazások és klubösszejövetelek sok élményt nyújtottak és nyújtanak a tagoknak. Leg­utóbb a művelődési központ­ban dr. Pethő Ede, a vér­transzfúziós állomás vezető főorvosa 16 napos Kínában tett utazásáról, tapasztalatai­ról tartott színvonalas elő­adást. A hallgatóságot minden ér­dekelte, és számtalan kérdés hangzott el. Hogyan élnek a kínaiak, szeretik-e az idegent, mit esznek, milyenek a laká­saik, milyen a közlekedésük, a művészetük, iskolázottsá­guk? Élmény volt hallgatni a Kínában járt vezető főorvost, aki nemcsak beszélt, de szá­mos fotóval is ízelítőt adott útjáról. Alkalmunk volt szót válta­ni Kasza József klubvezető­vel. Az iránt érdeklődtünk, hogyan tovább, milyen terveik vannak a jövőt illetően. — A klubunknak csaknem 100 tagja van. ezenkvül több jól működő klub van még a célén szombaton: dr. Benkő Júlia, vasárnap: dr. Vizsolyi Tibor. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház, szom­baton és vasárnap: dr. Győré Zsuzsa, Erdőkertes. Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány: szombaton és vasárnap: dr. Tegze Mária, Dány. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Kovács Katalin. község elöljárósága minden más megállapítás ellenére is falumúzeumot kíván kialakí­tani az épületből. Változó célok Lehet, hogy optimista va­gyok, de olvassuk el a me­gyei tanács elnöke által írott levél 3. bekezdését, és minden­ki optimista lesz, aki falumú­zeumot szeretne Hévízgyör- kön:... Az 1986. április 17-én tartott helyszíni egyeztető tár­gyalás során a Műemléki Fel­ügyelőség továbbra is fenn­tartotta korábbi álláspontját, nem lát lehetőséget a műem­léki jelleg megszüntetésére. Az épületet kezelő Bag Nagy­községi Közös Tanács V.B. en­nek alapján — az elöljáróság által szervezendő társadalmi munkára is támaszkodva — 1986-ban megkezdi az épület helyreállítását és az épületet — a kisajátítási célnak meg­felelően — folyamatosan fa­lumúzeumnak alakítja át. Eddig az idézet, s ennek alapján szeretném megkér­dezni Asztalos Istvánt: alkal­mas-e hát az épület múzeum céljára? Kitől kaphatta Aszta­los István az információt, amelyet írásában így fogalma­zott meg:... Hévízgyörkön ezen a portán belátható időn belül nem lesz falumúzeum. Ha a Bag Nagyközségi Közös Tanácstól, esetleg a hévízgyör­ki elöljáróságtól, akkor ki ad­ta Balogh László megyei ta­nácselnöknek a tájékoztatást a hévízgyörki falumúzeum építési terveiről? Hol, mikor és kik döntöttek, hogy az 1986-ban elhatározott és meg­fogalmazott célok és tervek így megváltoztak? Mi, az örökösök, naponta eljárunk a régi házunk mel­lett, ami mára valóban rom­tanya lett. (1980-ban mégnem volt az!) Naponta siratjuk az elveszett értéket, ami sem a családunknak, sem a közös­ségnek nem jelent sem szel­lemi, sem anyagi emléket. Hogy így van, akkor miért niWS"és-ifflért nem léhét tisz­tességes megoldás? Két évig tartó várakozás után, augusztus 9-én (1988- ban) az örökösök nevében ké­relmet nyújtottam be a Bag városban. Gödöllőn a nyugdí­jasok száma eléri a kétezret. Sok a hátrányos helyzetű. A klubok vezetőit, így engem is foglalkoztat az a gondolat, hogy életre hívjuk egy későb­bi időpontban a nyugdíjasok egyesületét, mely több segít­séget tudna nyújtani. Addig is keressük a módját, hogy tagjaink életét szebbé, tartal­masabbá tegyük. Tisztelt Szerkesztőség! Levelemmel Árvái Magdol­nának beteg fákról írt, a szep­tember 24-i számban megje­lent cikkéhez szeretnék csat­lakozni. Mint lokálpatrióta és természetvédő, jómagam is mindig aggodalommal figye­lem beteg és fogyatkozó fáin­kat, sokat töprengve meg vi­tatkozva is sorsukról, szüksé­ges pótlásukról. Nemrégiben olyan helyen bukkantam hasznos útmuta­tásra, ahol nem is gondoltam volna. Mint villamosmérnök és a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület tagja rendsze­resen olvasom az egyesület Villamosság című folyóiratát. Ennek folyó évi 7. számában az alábbi című, rendkívül ér­dekes cikkre leltem: Villamos kábelek fás, növényi kultúr- környezetben. Szerzője dr. Hajdú Gábor, az Erdészeti Tudományos Intézet kísérle­ti állomásának (Kaposvár) igazgatója. A cikk foglalkozik a megle­vő fás területeken végrehaj­tandó kábel (közmű) fekteté­sének célszerű végrehajtásával, Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságához, s bejelentettem, hogy volt tu­lajdonunkat visszaigényeljük, mert arra a célra nem hasz­nálják, amiért kisajátították. Kérelmemet így fejezem be: Az örökösök nevében tisztelet­tel arra kérem a Végrehajtó Bizottságot, hogy hozzon dön­tést az örökösök számára ked­vezően, a visszavásárlásra reális áron. Kizárt dolognak tartjuk ugyanis, hogy a mú­zeum céljára alacsony áron kisajátított ingatlant a tanács többszörös áron újra értéke­sítse és így jogtalan haszon­hoz Jusson. Nem garancia Igaza van Asztalos István­nak abban, hogyha valaki ve­zető pozícióba kerül, még nem garancia az élet minden kér­désének ismeretére. Nagyon kérem fogadja el ennek foly­tatásául: a vezető pozíció fel­tétlen megköveteli a tisztessé­ges emberi normák betartá­sát, ami ebben az ügyben va­lahol elsikkadt. Aszódi Pál Hévízgyörk, Vörösmarty u. 9. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllői Galéria Balladás képek Balladás képek címmel nyí­lik kiállítás a Gödöllői Galé­riában pénteken, október 7-én, 18 órakor, Balázs János, Ber­ki Viola, Bobály Attila, Buday György, Dómján József, Földi Péter, Gál János, Karsai Zsig- mond, Kocsi Márta, Kos Pé­ter, Kós Károly, Nagy Sándor, Papp György, Péterfy László, Ravasz Erzsébet, Somogyi Győző, Szervátiusz Jenő, Ütő Endre és Vitéz Istvánná alko­tásaiból. A kiállítást rendezte és megnyitja Pap Gábor mű­vészettörténész. A megnyitó után népművé­szek előadásában hangzik el az évkörökhöz tartozó tizenkét ballada. A kiállításhoz kap­csolódik Papp Gábor Népkölté­szetünk és az évkör című ta­nulmánya. A katalógussal együtt ez is megvásárolható a helyszínen. A kiállítás október 30-ig nézhető meg, hétfő kivételével hétköznap 15—19, szombaton és vasárnap 10—18 óráig. a károk csökkentésével, vala­mint a fák és cserjék minősé­gi csoportokba foglalásával, az esetleg szükséges rekultiváció­hoz. Szeretném ezúton felhívni illetékeseink figyelmét erre a cikkre — ha még nem ismer­nék —, amelyet, ha másként nem jutnak hozzá, készség­gel rendelkezésre bocsátók. Egyidejűleg megemlítem, hogy a Búvár ez évi 1. szá­mában is található Fasormen- tö javaslatok címmel egy szin­tén figyelemre méltó írás. Nagyon örülnék, ha ezzel is hozzájárulhattam volna váro­sunk természeti értékeinek vé­delméhez. Jáky Kálmán M o z i Trón, avagy a számítógép lázadása. Színes, magyarul be­szélő amerikai sci-fi. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) PORTHÍREK Körzeti labdarúgó-bajnokság Félbeszakadt mérkőzések Hétvégi orvosi ügyelet Idősek a városban Nyugdíjasok egyesülete? Cs. J. Olvasóink fóruma Hasznos útmutatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom