Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) sasági fogalmak olyan tech­nikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a ka­pitalista társadalomhoz kötőd­nek, hanem társadalmi tartal­muk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasznál­hatók. A törvényjavaslat az egysé­ges szemléletre tekintettel kü­lön szövetkezeti vagy mező­gazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egy­más közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az ál­taluk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mező- gazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. Ezt követően az állampolgá­rok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddi­giekkel ellentétben az állam­polgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyi­séggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelős­ségű társaságot és részvény- társaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nél­kül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelős­séggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való rész­vételre. Külön felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a törvény­javaslat az állampolgárok ré­szére is lehetővé teszi az egy­személyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereske­delem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelke­zéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív kor­látokat az állampolgári vállal­kozások elé. Ezeknek ugyan­is, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszha­tók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci interven­ciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természe­tes személyekből álló gazda­sági társaság munkavállalói­nak száma nem haladhatja meg az 500 jót. A külföldi működőtőke be­hozatalának serkentése érde­kében a törvény jelentős mér­tékben megnöveli a külföl­diek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Bejelentette, hogy előkészí­tés előtt áll és még idén az Országgyűlés elé kerül a kül­sa hosszabb távon jelentkezik majd. Azonban máris akadnak olyan vállalatok, amelyek megteszik a társasági formá­hoz vezető lépéseket. Ilyen a Cement- és Mészművek is. Holtai Imre vezérigazgató, a megye 28. választókörzetének országgyűlési képviselője az egyik szünetben elmondta: az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium már korábban meg­bízott több intézményt azzal, hogy tegyenek javaslatot az építőanyagipar eredményes működéséhez szükséges szer­vezeti változásokra. Az első elképzelések szerint a CEMÜ 1989 januárjától korlátolt jog­körű trösztté alakult volna, s csak a későbbiekben jutott volna el a részvénytársasági formához. Ám a törvényelő­készítés során szerzett infor­mációk alapján úgy döntöttek, hogy elhagyják a közbeeső lé­pést. Így a hejőcsabai és be- remendi gyárak még az idén részvénytársasággá alakul­nak, amelyek felett a CEMÜ központja vagyonkezelői jo­got gyakorol, a többi vállala­tot pedig egyelőre a hagyomá­nyos módon irányítja. A cél azonban az, hogy a feltételek megteremtése után valameny- nyi vállalat részvénytársaság­gá alakuljon. A következő lé­pés pedig egy konszern létre­hozása lesz. A külkereskedel­met és a belkereskedelem egy részét egy kft. bonyolítaná. A CEMÜ vezetői szerint a szervezeti változást az iparág nagy tőkeigénye indokolja. Eb­ben a formában nemcsak a vál­földi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó tör­vény, amely egységes szerve­zetben foglalja össze a külföl­di részvételre vonatkozó pénz­ügyi, munkaügyi és egyéb sza­bályokat. Dr. Horváth Jenő, a törvény- javaslat bizottsági előadója el­mondotta, hogy az új törvény végre jogi és szervezeti kere­teket teremt az állami nagy- vállalatok, a csekély számban működő állami kis- és közép- vállalatok, valamint a magán- vállalkozások számára. A be­vezetésre váró társasági for­mák működését segítő szabá­lyok között az egyik legfonto­sabb az elvonást és annak mértékét megállapító pénzügyi szabályozók meghatározása. A tervezetet a jogi, az igazgatá­si és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások fi­gyelembevételével — elfoga­dásra ajánlotta. 4 A hozzászólók hangsúlyoz­ták, hogy a törvény megalko­tása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorá­ba, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gaz­daságunkban a piaci viszo­nyok fokozottabb érvényesü­lését segítik elő. Erről beszélt Szűrös Mátyás is, aki hang­súlyozta, hogy egy következe­tes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Szólt arról is, hogy a jövő­ben jelentősebb mértékben je­lennek meg az egyéni tulajdo­non alapuló kisebb-nagyobb vállalkozások, de az alapvető területeken nem kerül magán­kézbe a társadalmi tulajdon. Erre a törvényjavaslat meg­felelő biztosítékokat tartalmaz. Mint mondotta, a vállalkozá­sok megnövelik a jövedelmi különbségeket, de ezt alapve­tően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell ellensúlyozni. Hangsú­lyozta, hogy szükség van vi­szont az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők számára kialakítandó szociális védőhálóra. Kitért arra is, hogy új összefüggésben vető­dik fel a párt és a szakszer­vezet gazdasági folyamatok­ban betöltött szerepe. A párt­nak a jövőben méginkább a népgazdaság fejlődésének le­hetőségeivel, fő irányaival, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozásával kell foglalkoz­nia, míg a szakszervezeti mun­kában a munkavállalók érde­keinek védelme kell hogy na­gyobb szerepet kapjon. lalatok keresztérdekeltsége va­lósul meg, hanem a termékek felhasználói is a részvényesek táborát gyarapítanák. A társasági törvény kap­csán azonban nemcsak gazda­sági, hanem ideológiai kérdé­sek is felvetődnek. Ezeknek elébe menve, Sárkőzy Tamás, a kormány parlamenti titkár­ságának vezetője az ülésszakot megelőző nemzetközi sajtó- konferencián kijelentette: a törvénytervezet ideológiailag megalapozott, átgondolt szabá­lyokból áll, bár a dolog ter­mészeténél fogva még nincs meg az új jogszabályok min­den ideológiai előfeltétele. Mindenekelőtt a régi beideg­ződésekkel, a megcsontosodott szocializmusképpel kellene szakítani, s az új lehetősége­ket nyitó szabályozást miha­marabb beilleszteni megújuló szocializmusképünkbe. Hason­ló gondolatokat tett közzé a párt elméleti folyóiratában Németh Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára. A szocializmus történelmi vív­mánya a kizsákmányolás osz­tályalapjainak megszüntetése — írja. — A társasági tör­vény sem teremt olyan körül­ményeket, melyek a meghatá­rozott keretek között tartott és megfelelően szabályozott ma­gántevékenység vagy a külföl­di részvételi vegyesvállalkozá­sok talaján újra kialakíthat­nák a kizsákmányolást ered­ményező osztályviszonyokat. rÄfSSäfe?*1'"- Kövess László Végül kérte az Országgyű­lést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegé­szítő és módosító indítvá­nyaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javasla­tot emelje törvényerőre. Mint a későbbiekben hang­súlyozta, a törvény remélt ha­tásainak kibontakozására to­vábbi reformlépésekre van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága névében elfogadás­ra javasolta a törvényterve­zetet. A vitában arról is szó ke­rült — ahogy azt dr. Eke Ká­roly kifejtette —, hogy a szo­cializmust nem a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől, hanem a pa­zarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől kell félteni. A demokráciáról szólva a képvi­selő elmondotta, többen véle­kedtek úgy, szükség lenne a párton kívüli képviselők frak­ciójának létrehozására is, mert lehetnek közös ügyek, ame­lyekben az érintettek egysé­Villányi Miklós j •s***..; Ezután — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — Vil­lányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslatot. 4 — A most elfogadott társa­sági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon for­májától független gazdasági szervezetek létrehozásának le­hetőségét, a nyereségadó-tör­vény pedig ézek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatályba lépésük indokolt. Ez­által a gazdálkodók régi tö­rekvése válik valóra: kiszá­mítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai maga­tartása. A vállalkozási nyereségadó­törvény megalkotásával — a személyi jövedelemadó, az ál­talános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvény­ben szabályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevé­teleinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kiala­kul a jövedelemtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozko­dás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialis­ta piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a ter­melési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt ár­rendszer, a szervezeti kötött­ségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fo­kozottan igénybe vevő — ke­resetszabályozás. A miniszter bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bi­zottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavas­lat jóváhagyása — az egyide­jűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központo­sított részarányt. Tájékoztatá­sul elmondta, hogy az adó- kedvezmények figyelembevé­telével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven száza­lék. A pénzügyminiszter meg­erősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kíalakítan­gesen kívánnak a parlament­ben fellépni. Dr. Szabó Kálmán javasla­tot tett a reform ad hoc bi­zottságon belül külön albi­zottság megalakítására. Ja­vasolta annak kimunkálását, hogy miként lehetne meggyor­sítani a vagyonérdekeltség nö­vekedését. általánossá tételét, s a magyar társadalmi tőke- vagyon ennek megfelélő, ezt szolgáló átalakítását. Konk­rét javaslatot tett az oszta­lékengedményes részvényfaj­ta lehetőségének törvénybe iktatására, E javaslatot — mivel tételes , szövegmódosítást is igényelt — : a szünetben megvitatta az : Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, majd .f dr. Kulcsár Kálmán a vitá- { ban elhangzottakra válaszolt, f A további felvetésekkel kap- ij csolatban rámutatott: napi-t renden van — a SZOT-tal j egyetértésben — az átfogó t szakszervezeti törvény meg- « alkotása. Hangsúlyozta: a: dolgozói részvétel azokban a > társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban szó van,' nem érdekképviselet, hanem: lényegében a vállalati vagy társasági vezetők ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen VILLÁNYI MIKLÓS: Az adóreform szerves része dó program szerint a vállal­kozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a ked­vezmények egyidejű szűkítésé, vei. A törvényben általánosan előírt adó csökkentésének olyan előfeltételei vannak, amelyek ma még nem állnak fenn. Ezek közül a legfonto­sabbak: a költségvetésnek a nemzeti jövedelem újraelosz­tásában vállalt szerepe csök­kentése, ezen belül elsősorban a támogatások leépítése, a költségvetési reform folyama­tos megvalósítása; a társada­lombiztosítás és a tanácsi gaz­dálkodás önállóságának meg­teremtése; az intézmények és az igazgatás szervezeti és gaz­dálkodási ésszerűsítése révén az állami kiadások érdemi mérséklése. Tehát csak foko­zatosan, a piacgazdaság kiépí­tése útján teremthetjük meg az adócsökkentés feltételeit, mert külső fizetési helyze­tünk kockázatait tovább már nem lehet a társadalomra ter­helni, elegendő, sőt sok is a korábbi ilyen terheket elvisel­ni. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerül­nek, felsorolta a kisszerveze­teket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezménye­ket és fontosabb változásokat: — Megszűnik az úgyneve­zett különadó, ami 7—8 mil­liárd forintos adókiesés mel­lett, árbevétel-arányosan mintegy húsz százalékkal ja­vítja az érintett szervezetek árbevétel-növekedési lehetősé­geit; — A vállalkozói adó jelen­legi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége — az egyéni vállalkozók — nem tartóznák a nyereségadó-tör­vény hatálya alá, a személyi jövedelemadó rendszerén be­lül adóznak; — Az ebben a vállalkozó csoportban jellemző negyven- százalékos nyereségadó érez­hetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelemadó; — Húszmillió forint bér­költség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle kereset- szabályozás; — A beruházási javakat terhelő áfa 100 százalékos visszaigénylési rendszere eb­ben a szektorban fennmarad; — A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vál­lalkozások tagjai szabad dön­tésük szerint kivehetik jöve­delmüket bérként, az szja megfizetése mellett, így a vál­lalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót; — A vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még há­rom évig adómentesén vehet­nek ki jövedelmet. A pénzügyminiszter meg­győződése, hogy a vállalkozá­sok az adótörvény hatályba lépése után a jelenleginél ked­vezőbb feltételek között mű­ködhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), nem csökkenti a beruházási kedvet. Kitért arra, hogy az élő­munka felhasználásához kap­csolódó kötelezettségek közül leglényegesebb a társadalom- biztosítási és a nyugdíjjárulék. Mint ismeretes, elhatároztuk, hogy 1989. január 1-jétől a társadalombiztosítás rendszere önállósul, leválik a központi költségvetésről — mondta. Állásfoglalás született arról is, hogy a társadalombiztosí­tási járulék a jövőben jövede­lemközpontosító szerepet nem tölt be, a költségvetésen kí­vüli alap ellátási feladataival arányban álló járulékot szed­het be. A járulék mértéke te­hát függetlenné válik az adó­mértéktől, abban dönteni sem az adórendszerrel egyidejűleg kell. A törvényjavaslat egyik leg­nagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adókedvezmé­nyek kérdése volt. Adóked­vezmények továbbra is van­nak a javaslatban, de követ­kezetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mérté­kű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvezmények — az egyes közszolgáltató, kul­turális és egészségügyi tevé­kenységek, valamint a külföl­di részvétellel létrejött ve­gyesvállalatok adókedvezmé­nyei — a törvényben kerülnek szabályozásra. A gyorsított amortizáció a szerkezetátalakítási program céljait szolgálva az állóeszkö­zök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatla­nul hetvenszázalékos adóked­vezményben részesül a kuta­tási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fej­lesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfor­dítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jöve­delmezősége. Továbbra is mód van a kutatási-fejlesztési rá­fordítások 10 százalékának beruházásként történő felhasz­nálására. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott eredményüket növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vagyon szerkezetét és a va­gyonváltozások típusait, meg­teremtve a nyereségválto­zás és a vagyonváltozás kö­zötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyara­pításban való személyi érde­keltség kialakítását. Növeli a gazdálkodó szervezetek dönté­si szabadságát az a tény, hogy a szociális és kulturális ráfor­dítások elszámolásánál meg­szűnik minden eddigi kötött­ség, mindenki maga határoz­hatja meg a jóléti, szociális, kulturális kiadásainak mérté­két. A törvényjavaslat több egyszerűsítést, kevesebb ad­minisztrációt igénylő előírást tartalmaz. — A nyereségadó-törvény­javaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófaj­ták miatt a korábbinál vilá­gosabb, a törvényi szabályo­zás következtében pedig ál­landóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosítá­sokkal 'a javaslatot megvi­tatás után fogadják el, emel­jék törvényerőre. A munkához kell igazítani Az előző Időszak óta alko­tott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Fest m. 15. vk.) {űzött megjegyzésében kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfoga­dott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megállapí­tásában az általánostól való eltérés lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a ko­rábbi elv, amely az elismerést, a végzett munka minőségéhez igazította. A képviselő Ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Mint mondotta: veszélyes útra lép egy közösség, akár egy társadalom, akár egy nemzet is, ha a vezetők iránti bizalom, tisztelet és megbecsü­lés fogalmát nem ismeri, vagy nem gyakorolja. Am nem ke­vésbé veszélyes útra vezet, ha a munka eredménye helyett, az embert csak beosztása mi­nősíti. Mindkét úton haladó közösséget elkerülik az arra érdemes vezetők, s a hie­rarchia rendjét működőké­pességét felváltó témával archaikus viszonyok vonzásá­ban kitermelődnek és teret kapnak az alkalmatlanok. Hangsúlyozta, hogy hozzászó­lásával nem kíván csatlakozni sem a múlt, sem a jövő hi­báiért felelősöket megnevesl- tenl akarók táborához, nem elmarasztalást javasol, hanem csak azt, hogy az átlagos, vagy azt el nem érő ered­ményt hozó teljesítményt nem kell átlagon felül elismerni. Véleménye szerint, ha valami­lyen szinten érvényesíteni kell annak a megállapításnak az Igazát, hogy az élet nem a lel­kiismeretes, hanem csak az eredményes munkát Ismeri el, akkor, ml vezetők lássuk be, hogy ezt sokkal inkább veze­tői szinten kell érvényesíteni, mint a vezetetteknél. Fodor István Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatás­körébe tartozó állami veze­tők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogállá­sukkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvény­ben szabályozzák. Tartalmas eszmecsere Berecz János és Novák Béla néhány másodperccel az ülésszak megkezdése előtt. Az előtérben Cservenka Ferencné (Hancsovszki János felvételei) esetben a szakszervezetnek többletjogokat adni más ala­kulatokhoz képest. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a tör­vényjavaslatot — a megszava­zott módosításokkal együtt — egyhangúlag elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom