Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) sasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalomhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mező- gazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvény- társaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500 jót. A külföldi működőtőke behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll és még idén az Országgyűlés elé kerül a külsa hosszabb távon jelentkezik majd. Azonban máris akadnak olyan vállalatok, amelyek megteszik a társasági formához vezető lépéseket. Ilyen a Cement- és Mészművek is. Holtai Imre vezérigazgató, a megye 28. választókörzetének országgyűlési képviselője az egyik szünetben elmondta: az Építési és Városfejlesztési Minisztérium már korábban megbízott több intézményt azzal, hogy tegyenek javaslatot az építőanyagipar eredményes működéséhez szükséges szervezeti változásokra. Az első elképzelések szerint a CEMÜ 1989 januárjától korlátolt jogkörű trösztté alakult volna, s csak a későbbiekben jutott volna el a részvénytársasági formához. Ám a törvényelőkészítés során szerzett információk alapján úgy döntöttek, hogy elhagyják a közbeeső lépést. Így a hejőcsabai és be- remendi gyárak még az idén részvénytársasággá alakulnak, amelyek felett a CEMÜ központja vagyonkezelői jogot gyakorol, a többi vállalatot pedig egyelőre a hagyományos módon irányítja. A cél azonban az, hogy a feltételek megteremtése után valameny- nyi vállalat részvénytársasággá alakuljon. A következő lépés pedig egy konszern létrehozása lesz. A külkereskedelmet és a belkereskedelem egy részét egy kft. bonyolítaná. A CEMÜ vezetői szerint a szervezeti változást az iparág nagy tőkeigénye indokolja. Ebben a formában nemcsak a válföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Dr. Horváth Jenő, a törvény- javaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagy- vállalatok, a csekély számban működő állami kis- és közép- vállalatok, valamint a magán- vállalkozások számára. A bevezetésre váró társasági formák működését segítő szabályok között az egyik legfontosabb az elvonást és annak mértékét megállapító pénzügyi szabályozók meghatározása. A tervezetet a jogi, az igazgatási és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások figyelembevételével — elfogadásra ajánlotta. 4 A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Erről beszélt Szűrös Mátyás is, aki hangsúlyozta, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Szólt arról is, hogy a jövőben jelentősebb mértékben jelennek meg az egyéni tulajdonon alapuló kisebb-nagyobb vállalkozások, de az alapvető területeken nem kerül magánkézbe a társadalmi tulajdon. Erre a törvényjavaslat megfelelő biztosítékokat tartalmaz. Mint mondotta, a vállalkozások megnövelik a jövedelmi különbségeket, de ezt alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell ellensúlyozni. Hangsúlyozta, hogy szükség van viszont az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők számára kialakítandó szociális védőhálóra. Kitért arra is, hogy új összefüggésben vetődik fel a párt és a szakszervezet gazdasági folyamatokban betöltött szerepe. A pártnak a jövőben méginkább a népgazdaság fejlődésének lehetőségeivel, fő irányaival, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozásával kell foglalkoznia, míg a szakszervezeti munkában a munkavállalók érdekeinek védelme kell hogy nagyobb szerepet kapjon. lalatok keresztérdekeltsége valósul meg, hanem a termékek felhasználói is a részvényesek táborát gyarapítanák. A társasági törvény kapcsán azonban nemcsak gazdasági, hanem ideológiai kérdések is felvetődnek. Ezeknek elébe menve, Sárkőzy Tamás, a kormány parlamenti titkárságának vezetője az ülésszakot megelőző nemzetközi sajtó- konferencián kijelentette: a törvénytervezet ideológiailag megalapozott, átgondolt szabályokból áll, bár a dolog természeténél fogva még nincs meg az új jogszabályok minden ideológiai előfeltétele. Mindenekelőtt a régi beidegződésekkel, a megcsontosodott szocializmusképpel kellene szakítani, s az új lehetőségeket nyitó szabályozást mihamarabb beilleszteni megújuló szocializmusképünkbe. Hasonló gondolatokat tett közzé a párt elméleti folyóiratában Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A szocializmus történelmi vívmánya a kizsákmányolás osztályalapjainak megszüntetése — írja. — A társasági törvény sem teremt olyan körülményeket, melyek a meghatározott keretek között tartott és megfelelően szabályozott magántevékenység vagy a külföldi részvételi vegyesvállalkozások talaján újra kialakíthatnák a kizsákmányolást eredményező osztályviszonyokat. rÄfSSäfe?*1'"- Kövess László Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre. Mint a későbbiekben hangsúlyozta, a törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága névében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. A vitában arról is szó került — ahogy azt dr. Eke Károly kifejtette —, hogy a szocializmust nem a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől, hanem a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől kell félteni. A demokráciáról szólva a képviselő elmondotta, többen vélekedtek úgy, szükség lenne a párton kívüli képviselők frakciójának létrehozására is, mert lehetnek közös ügyek, amelyekben az érintettek egyséVillányi Miklós j •s***..; Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslatot. 4 — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ézek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatályba lépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadótörvény megalkotásával — a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — keresetszabályozás. A miniszter bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adó- kedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven százalék. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kíalakítangesen kívánnak a parlamentben fellépni. Dr. Szabó Kálmán javaslatot tett a reform ad hoc bizottságon belül külön albizottság megalakítására. Javasolta annak kimunkálását, hogy miként lehetne meggyorsítani a vagyonérdekeltség növekedését. általánossá tételét, s a magyar társadalmi tőke- vagyon ennek megfelélő, ezt szolgáló átalakítását. Konkrét javaslatot tett az osztalékengedményes részvényfajta lehetőségének törvénybe iktatására, E javaslatot — mivel tételes , szövegmódosítást is igényelt — : a szünetben megvitatta az : Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, majd .f dr. Kulcsár Kálmán a vitá- { ban elhangzottakra válaszolt, f A további felvetésekkel kap- ij csolatban rámutatott: napi-t renden van — a SZOT-tal j egyetértésben — az átfogó t szakszervezeti törvény meg- « alkotása. Hangsúlyozta: a: dolgozói részvétel azokban a > társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban szó van,' nem érdekképviselet, hanem: lényegében a vállalati vagy társasági vezetők ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen VILLÁNYI MIKLÓS: Az adóreform szerves része dó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésé, vei. A törvényben általánosan előírt adó csökkentésének olyan előfeltételei vannak, amelyek ma még nem állnak fenn. Ezek közül a legfontosabbak: a költségvetésnek a nemzeti jövedelem újraelosztásában vállalt szerepe csökkentése, ezen belül elsősorban a támogatások leépítése, a költségvetési reform folyamatos megvalósítása; a társadalombiztosítás és a tanácsi gazdálkodás önállóságának megteremtése; az intézmények és az igazgatás szervezeti és gazdálkodási ésszerűsítése révén az állami kiadások érdemi mérséklése. Tehát csak fokozatosan, a piacgazdaság kiépítése útján teremthetjük meg az adócsökkentés feltételeit, mert külső fizetési helyzetünk kockázatait tovább már nem lehet a társadalomra terhelni, elegendő, sőt sok is a korábbi ilyen terheket elviselni. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az általánoshoz képest fennálló kedvezményeket és fontosabb változásokat: — Megszűnik az úgynevezett különadó, ami 7—8 milliárd forintos adókiesés mellett, árbevétel-arányosan mintegy húsz százalékkal javítja az érintett szervezetek árbevétel-növekedési lehetőségeit; — A vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége — az egyéni vállalkozók — nem tartóznák a nyereségadó-törvény hatálya alá, a személyi jövedelemadó rendszerén belül adóznak; — Az ebben a vállalkozó csoportban jellemző negyven- százalékos nyereségadó érezhetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jövedelemadó; — Húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle kereset- szabályozás; — A beruházási javakat terhelő áfa 100 százalékos visszaigénylési rendszere ebben a szektorban fennmarad; — A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai szabad döntésük szerint kivehetik jövedelmüket bérként, az szja megfizetése mellett, így a vállalkozások többsége várhatóan nem is fizet nyereségadót; — A vállalkozók a bevitt vagyon hozadékaként még három évig adómentesén vehetnek ki jövedelmet. A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény hatályba lépése után a jelenleginél kedvezőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), nem csökkenti a beruházási kedvet. Kitért arra, hogy az élőmunka felhasználásához kapcsolódó kötelezettségek közül leglényegesebb a társadalom- biztosítási és a nyugdíjjárulék. Mint ismeretes, elhatároztuk, hogy 1989. január 1-jétől a társadalombiztosítás rendszere önállósul, leválik a központi költségvetésről — mondta. Állásfoglalás született arról is, hogy a társadalombiztosítási járulék a jövőben jövedelemközpontosító szerepet nem tölt be, a költségvetésen kívüli alap ellátási feladataival arányban álló járulékot szedhet be. A járulék mértéke tehát függetlenné válik az adómértéktől, abban dönteni sem az adórendszerrel egyidejűleg kell. A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adókedvezmények kérdése volt. Adókedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvezmények — az egyes közszolgáltató, kulturális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvétellel létrejött vegyesvállalatok adókedvezményei — a törvényben kerülnek szabályozásra. A gyorsított amortizáció a szerkezetátalakítási program céljait szolgálva az állóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatlanul hetvenszázalékos adókedvezményben részesül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfordítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. Továbbra is mód van a kutatási-fejlesztési ráfordítások 10 százalékának beruházásként történő felhasználására. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek révén a vállalkozók adózott eredményüket növelhetik vagy csökkenthetik, tartalmazza a vagyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapításban való személyi érdekeltség kialakítását. Növeli a gazdálkodó szervezetek döntési szabadságát az a tény, hogy a szociális és kulturális ráfordítások elszámolásánál megszűnik minden eddigi kötöttség, mindenki maga határozhatja meg a jóléti, szociális, kulturális kiadásainak mértékét. A törvényjavaslat több egyszerűsítést, kevesebb adminisztrációt igénylő előírást tartalmaz. — A nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal 'a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. A munkához kell igazítani Az előző Időszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Fest m. 15. vk.) {űzött megjegyzésében kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megállapításában az általánostól való eltérés lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést, a végzett munka minőségéhez igazította. A képviselő Ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Mint mondotta: veszélyes útra lép egy közösség, akár egy társadalom, akár egy nemzet is, ha a vezetők iránti bizalom, tisztelet és megbecsülés fogalmát nem ismeri, vagy nem gyakorolja. Am nem kevésbé veszélyes útra vezet, ha a munka eredménye helyett, az embert csak beosztása minősíti. Mindkét úton haladó közösséget elkerülik az arra érdemes vezetők, s a hierarchia rendjét működőképességét felváltó témával archaikus viszonyok vonzásában kitermelődnek és teret kapnak az alkalmatlanok. Hangsúlyozta, hogy hozzászólásával nem kíván csatlakozni sem a múlt, sem a jövő hibáiért felelősöket megnevesl- tenl akarók táborához, nem elmarasztalást javasol, hanem csak azt, hogy az átlagos, vagy azt el nem érő eredményt hozó teljesítményt nem kell átlagon felül elismerni. Véleménye szerint, ha valamilyen szinten érvényesíteni kell annak a megállapításnak az Igazát, hogy az élet nem a lelkiismeretes, hanem csak az eredményes munkát Ismeri el, akkor, ml vezetők lássuk be, hogy ezt sokkal inkább vezetői szinten kell érvényesíteni, mint a vezetetteknél. Fodor István Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogállásukkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvényben szabályozzák. Tartalmas eszmecsere Berecz János és Novák Béla néhány másodperccel az ülésszak megkezdése előtt. Az előtérben Cservenka Ferencné (Hancsovszki János felvételei) esetben a szakszervezetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — a megszavazott módosításokkal együtt — egyhangúlag elfogadta.
