Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

1988. OKTOBER 29., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Kelet-nyugati kapcsolatépítés Kohl moszkvai látogatását áj fejezet kezdetének tekintik Eredményesek voltak Grósz Károly teheráni tárgyalásai Latin-amerikai csács az adósságválság enyhítéséért Altalanos PILLANATKÉP Tíz nappal az amerikai el­nökválasztás előtt természetes, hogy a legnagyobb tőkés hata­lom politikai köreiben szinte tetőfokára hág a korteshadjá­rat. A közvélemény-kutató in­tézetek már naponta publikál­ják helyzetjelentéseiket. Ezek mind Bush legalább tizenkét pontos vezetését tudatják ve- télytársa, a demokrata párti Dukakis előtt. Legfeljebb egy- egy napra csökken vagy nö­vekszik 2-3 ponttal ez az előny. A massachussettsi kor­mányzó arra hivatkozik, hogy a közvélemény-kutatások már Voltak nemegyszer félreveze­tek az amerikai elnökválasz­tások történetében, s a mos­tani kampányfinisben ugyan­csak rendkívüli tempót diktál magának és híveinek. De a CNN televízió egyik kommen­tárjában már azt vélte felfe­dezni, hogy Dukakis kezd megbarátkozni azzal a gondo­lattal, hogy november 8-án alulmarad. Ezzel magyarázzák azt az egyik elejtett megjegy­zést, hogy bárhogyan is lesz, az már nagy eredmény, hogy ő, a „12 törpe” egyikéből Bush komoly riválisává emelkedhe­tett. (A választási kampány korábbi szakaszában nevezték gúnyosan — mivel az ameri­kai politikai életben jóformán Ismeretlenek voltak — tizen­két törpének a demokrata pár­ti elnökjelöltségre pályázókat, köztük Dukakist is.) Mindenesetre mind Wa­shingtonból, mind Moszkvából érkeznek ebben a szakaszban is — amikor pedig az Egyesült Államok annyira befelé for­dult — olyan jelzések, hogy akár Bush, akár Dukakis vo­nul be majd a Fehér Házba, a fegyverzetcsökkentés meg­kezdett lépéseinek folytatód­niuk kell. Nemcsak a két el­nökjelölt választási beszédei­ben kap ez rendkívüli hang­súlyt. Kifejeződik abban is, hogy a genfi tárgyalások a hadászati támadofegyverzet ötvenszázalékos csökkentésére, szakértői szinten tovább zaj­lanak. A tárgyalások eddigi ered- menyessegének egyik fő aka­dálya az Egyesült Államok ur- védeimi terve volt, amely moszkvai vélemény szerint ellentétes a szovjet—amerikai ABM-egyezménnyei, amely a rakétaeiharító rakétarendsze­rek tilalmáról intézkedett. A The Washington Times értesülése szerint a Reagan- kormanyzat most kisebb en­gedményt tett: bizonyos fokig hajlandó bevonni az űrvédel­mi tervét a készülő fegyver- zetcsökkentesbe. A „szovjet visszajelzés” ugyanerről rendkívül konkrét volt. Washington régóta kifo­gásolta, hogy a készülő krasz- nojarszki radarállomás nyug­talanítja a Reagan-kormányza- tot, s az ABM-szerződés szov­jet megsértésével vádaskodott ennek nyomán. Moszkva most hivatalosan is bejelentette: le­mond e radarállomás további kiépítéséről. A létesítményt a Szovjet Tudományos Akadé­miának adják át, és kizárólag a világűr kutatását szolgáló nemzetközi intézménnyé ala­kítják azt át. FOLYTATÁS jövöre a bonni fővárosban Megtört a jég a szovjet- nyugatnémet kapcsolatokban Így fogalmazott szinte az egész világsajtó, amiután Helmut Kohlt fogadta a moszkvai Kremlben Mihail Gorbacsov. Mindketten fordulatról, új fe­jezet kezdetéről nyilatkoztak megbeszéléseik nyomán. Való­ban, már pusztán az a tény. hogy ötesztendei szünet után sor kerülhetett a legmagasabb szintű tárgyalásra, már eleve jelezte, hogy mindkét fél ré­széről érettnek tartják arra a helyzetet, hogy megtörténjen az áttörés a barátságosabb vi­szony irányába. A leglátványosabb volt az előrelépés a gazdasági együtt­működés felé. Kohl mostani látogatásakor hét kormány­szintű megállapodást és har­minc kisebb egyezményt írtak alá, a többi között például környezetvédelmi, reaktorbiz­tonsági és kulturális szerző­dést. A világsajtó figyelmét felkeltette az élelmiszer-ipari és kozmikus együttműködésről aláírt megállapodás is. De kétségtelen, hogy a legtöbb hírmagyarázatot a hárommil- liárd márkáról szóló kölcsön­szerződésnek szentelték. Mint rámutattak: ilyen hitelnyújtás eddig példátlan az NSZK tör­ténetében, s azt jelzi, hogy Bonnban mily rendkívüli je­lentőséget tulaj donítanak a szovjet piacnak. Az összeget — mint hírül adták — elsősorban az élelmi­szergyártó szovjet ipar fejlesz­tésére és korszerűsítésére for­dítják. A bonni kancellár moszkvai látogatásakor is nyu­gatnémet üzletemberek egész sora tartózkodott a szovjet fő­városban. Kommentátorok rá­mutattak, hogy az utóbbi idő­ben mintegy 200 NSZK-beli cég tárgyalt szovjet partne­rekkel, és jelenleg már 13 kö­zös vállalkozás működik. Ezt a számot már a közeljövőben meg akarják kétszerezni. Ami a politikai kérdéseket illeti, sok tekintetben azono­sak vagy közeliek voltak az álláspontok a fegyverzetcsök­kentési és biztonsági problé­mákban. Voltak és maradtak ezután is bizonyos alapvető nézeteltérések számos kérdés­ben. így például másként íté­lik meg Moszkvában és Bonn­ban Nyugat-Berlin helyzetét. Az úgynevezett „német újra­egyesítés” ügye pedig szinte kötelező körnek” számít min­den bonni kancellár részére a tárgyalásokon. így Kohl is fel­vetette a „Németország meg­osztottságának” problematiká­ját, de a realitásokra figyel­meztető szovjet válaszok a tárgyalás perifériájára utalták ezt, s a kancellár ezt termé­szetesnek is tarthatta. Min­denesetre most politikai do­kumentumot nem írtak alá a tárgyalások befejeztével. Ezt jövő évre halasztották, ami­kor is Gorbacsov viszonozza majd Bonnban a kancellár mostani látogatását. A legma­gasabb szintű eszmecsere te­hát folytatódik. BŐVÜLŐ MAGYAR— IRANI KERESKEDELEM Grósz Károly teheráni láto­gatására akkor került sor, amikor még törékeny a hosz- szúra nyúlt, véres iráni—iraki háború utáni fegyverszünet, de mindkét ország már azt ku­tatja, miként tudná a lehető leggyorsabban eltüntetni a hadműveletek által okozott pusztításokat, s „visszatéríte­ni a gazdaságot a béke meg­szokott sínéire.” Ehhez persze, külső segítségre is van szük­ség. Tekintve, hogy Irán gaz­dag országnak számított a há­ború előtt, s adósságai a hosz- szú hadviselés után sincsenek, és természeti kincsei hosszú távon biztosítják az ország fi­zetőképességét, több állam is gyorsan kifejezte már készsé­gét, hogy bekapcsolódjon az újjáépítés nagy munkájába. A magyar kormányfő, párt­főtitkár útját a sajtókommen­tárok joggal értékelték sike­resnek. Grósz Károly és kísé­rete szívélyes fogadtatásra ta­lált Teheránban, s vendéglátói hangsúlyozták, hogy Irán előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek kitartot­tak a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett a háború nehéz napjaiban is. Muszavi miniszterelnök nem mondott ugyan konkrét számadatot a jelenleg 120 millió dolláros magyar—iráni kereskedelem további lehetséges növeléséről, De üzletemberek mintegy to­vábbi negyvenmillió dollárosra becsülték ezt. Az iráni kor­mányfő egyébként kiemelte, hogy lehetségesnek tartja a szorosabb politikai együttmű­ködést is hazánkkal. Nyugati hírügynökségek kiemelik Raf- szandzsaninak, az iráni parla­ment elnökének Grósz Károly- lyal való találkozásakor tett megnyilatkozását. E szerint Teherán kész kapcsolatainak fejlesztésére a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal. A magyar kormányfő, párt­főtitkár hazautazásakor tették közzé az ENSZ jelentését ar­ról, hogy milyen veszélyes a helyzet a fegyverszüneti vo­nalakon. A tűzszünet eddigi megsértései azonban nem ve­zettek a hadműveletek kiúju- lására, s ez jó jel a jövőre. Nem a forrófejűség okozta ugyanis ezeket az incidense­ket, hanem inkább az, hogy egyes helyeken a szemben­állók mindössze tíz méterre vannak egymástól. Hétfőn egyébként Genfben a tárgyaló- asztalhoz ül az iráni és az ira­ki külügyminiszter az ENSZ védnöksége alatt, hogy a béke irányába való további szüksé­ges lépésekről tanácskozzon. Államfői EGYEZTETÉS Latin-Amerika országainak ez idő szerint 420 milliárd dolláros külföldi adósságállo­mánya van. Tavaly a fő adó­sok — Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venesuela — valamennyien az úgyneve­zett riói csoport tagjai, a me­xikói Acapulcóban tárgyaltak, és éles hangú nyilatkozatban bírálták a fő hitelező államo­kat. Most Panama kivételével az uruguayi Punta del Estében tárgyalt a riói csoport hét ál­lamfője, hogy egyeztesse állás­pontját. A csúcs résztvevői ezúttal visszafogottabb hangnemet al­kalmaztak. A tavalyinál sok­kalta mérsékeltebb formában sürgették, hogy az Egyesült Államok vizsgálja felül a tér­séggel kapcsolatos politikáját. A fő hitelezők ugyanis az Egyesült Államok bankházai közé tartoznak. Az óvatosság leginkább azzal magyarázható, hogy Washington a múlt héten 3,5 milliárd dolláros hitel nyújtását jelentette be az egyik leginkább eladósodott latin-amerikai államnak, Me­xikónak. Ezt egyes pénzügyi körökben úgy értelmezik, hogy az Egyesült Államok azokat az országokat akarja támogat­ni az adósságukkal való küz­delemben, amelyek hajlandók gazdaságuk szervezeti átalakí­tására. S tekintve, hogy jelen­leg a republikánus párti Bush esélyei megnövekedtek a meg­választásra, a riói csoport kormányfői bíznak abban, hogy a Reagan-kormányzat- nak ez az általuk vélt pénz­ügyi politikája folyamatossá válik a Fehér Házban történő személycsere ellenére is. Árkus István Javaslat bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekre A VSZ-külügyminiszterek nyilatkozata (Folytatás az I. oldalról.) a részt vevő államok határai­nak közelében zajló katonai tevékenységekre. 2. ÜJ BIZALOMERŐSÍTŐ ÉS BIZTONSÁGI INTÉZKE­DÉSEK Ezek magukba foglalnák a légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységeinek előzetes bejelentését, megfelelő paraméterek alapján megfi­gyelők meghívását, az ilyen tevékenységek ellenőrzését és korlátozó intézkedésekben való megállapodást, e tevékenysé­gek éves naptári tervei cse­réjének rendjét; a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek kiterjesztését valamennyi részt vevő ország terüle­tére; a bizalom és biztonság övezeteinek létrehozását Euró­pában és a csatlakozó tenge­reken és óceánokon; továbbá olyan bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések kidolgo­zásának lehetőségét, amelyek a katonai-politikai szövetsé­gek vagy más államok érint­kezési vonalához való közel­ség mértékében szigorúbb re­zsimet irányoznak elő. Egyez­tetésre kerülnének az inciden­sek megelőzését szolgáló intéz­kedések, az Európához csat­lakozó tengereken és óceáno­kon és a felettük lévő légtér­ben. A tárgyalásokon vagy azok­kal összefüggésben meg le­hetne vitatni és össze lehetne vetni a katonai doktrínák különböző aspektusait. Meg lehetne vizsgálni a katonai ki­adások befagyasztásának és csökkentésének kérdéseit is. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hogy a kölcsö­nös bizalom erősítésében mi­nőségileg új lépést jelentene a katonai veszély csökkentését és a váratlan támadás meg­akadályozását szolgáló köz­pont létrehozása Európában, melynek feladata az informá­ciócsere és a kapcsolattartás lenne, továbbá konzultációk folytatása mindenekelőtt az aggodalmat vagy gyanút keltő esetek operatív tisztázása ér­dekében. 3. A KATONAI TEVÉ­KENYSÉG NYÍLTSÁGÁT ÉS kiszAmíthatösagAt nö­velő INTÉZKEDÉSEK: EL­LENŐRZÉS, INFORMÁCIÓ­CSERE ÉS KONZULTÁCIÓ Ezek közé az intézkedések közé sorolható a rendszeres adatcsere a fegyveres erőkről és azok tevékenységeiről, be­leértve az Európa körüli tá­maszpontokon telepített erő­ket; -z információcsere a ka­tonai költségvetések struktú­rájáról és tartalmáról; a tar­tózkodás a fegyveres erők nö­veléséről, és lemondás új ka­tonai támaszpontok létesítésé­ről idegen államok területén; megfigyelő állomások létesíté­se egyeztetett helyeken (pon­tokon) a bizalom- és bizton­Érvényesü'jan az ENSZ ellenőrző szerepe Hazánk küldöttének álláspontja Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, humanitárius és kulturá­lis kérdésekkel foglalkozó bi­zottságában felszólalt dr. So­mogyi Ferenc nagykövet, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Egyebek között szólt arról a román határoza­ti javaslatról is, amely a na­cionalista, soviniszta, fajüldö­ző vagy antiszemita megnyil­vánulások kormányok részé­ről történő betiltását, más ál­lamok területén ilyen de­monstrációk ösztönzésének ti­lalmát, a tömegtájékoztatás tevékenységének szabályozá­sát és az ifjúságnak a nem­zetközi együttműködés szelle­mében való nevelését szorgal­mazza. Kijelentette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság támogat­ja az .arra irányuló erőfeszíté­seket, hogy a nemzetközi kap­csolatokból kiiktassák a nor­mális államközi együttműkö­dést akadályozó tényezőket. Utalt arra, hogy a magyar alkotmányos jogrend a nem­zetközi béke és biztonság el­leni cselekménynek minősíti és tiltja a nacionalista, sovi­niszta, fajüldöző megnyilvánu­lásokat. Hangúlyozta ugyan­akkor, hogy a kétoldalú meg­állapodásokban vagy nemzet­közi szerződésekben vállait kötelezettségek megsértése és általában a nemzetközi nor­mák figyelmen kívül hagyása szintén komolyan veszélyezte ti a nemzetközi kapcsolatokat. Megerősítette: hazánk nagy je­lentőséget tulajdonít annak hogy az ernbari jogók és alap­vető szabadságjogok megsér­tése esetén az ENSZ nemzet közi ellenőrző szerepe mara déktalanul érvényesüljön. ságerősítő intézkedések alkal­mazási övezetében; különle­ges opeistív hírösszeköttetés létesítése az érintett országok között; az ellenőrzés feltéte­leinek tökéletesítése és a meg­figyelők munkalehetőségeinek bővítése; a legújabb technikai eszközök alkalmazása; a kap­csolatok fejlesztése a résztve­vő országok politikai és kato­nai képviselői között; a kato­nai-diplomáciai képviseletek és katonai küldöttségek cse­réje jelenlegi gyakorlatának bővítése. Elfogadásra kerülhetnének a kölcsönös megértést elősegí­tő, a bizalom és a biztonság erősítését szolgáló más intéz­kedések is. A Varsói Szerződés tagálla­mainak elgondolásai és javas­latai a bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről kato­nai doktrínájuk védelmi jelle­gén alapulnak. Megvalósításuk azt hivatott szolgálni, hogy a tárgyalásokon részt vevő álla­mok katonai potenciálja szi­gorúan védelmi jellegűvé vál­jon. Ezzel összefüggésben az ülé­sen képviselt államok síkra- szállnak az idegen területeken lévő katonai támaszpontok felszámolásáért, és megerősí­tik álláspontjukat a katonai- politikai szövetségek egyidejű felszámolását illetően. A Varsói Szerződés tagálla­mainak véleménye szerint egy összeurópai csúcstalálkozó összehívása az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverek csökkentésével kap­csolatos kérdés megvizsgálá­sára az Egyesült Államok és Kanada részvételével hozzájá­rulna újabb bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések ki­dolgozásához és megvalósítá­sához is. A Varsói Szerződés tagál­lamai készek a kölcsönös bi­zalmat és biztonságot erősítő és az európai leszerelési fo­lyamatot felgyorsító más le­hetséges javaslatokat is meg­vizsgálni. Jerzy Uíbcn indítványa Érthetetlen az ultimátum Az eredeti javaslatnak meg­felelően a kerekasztal előfel­tételek nélküli azonnali meg­kezdését indítványozta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője a PAP lengyel hír- ügynökségnek nyilatkozva azok után, hogy az egykori ..Szolidaritás” körei csütörtö­kön szervezetük elismeréséhez kötötték részvételüket. Urban szerint érthetetlen a gdanski ultimátum, hiszen Walesóék már korábban bele­egyeztek abba, hogy — Kiszczak tábornok augusztusi javaslatának megfelelően — minden előzetes feltétel nélkül és azokkal kezdődik meg a kerekasztal, akik elismerik az ország társadalmi rendjét. Ellenzéki csoportok szervezésében Tüntetés a Vencel téren A hatóságok többszöri fi­gyelmeztetése ellenére az ön­álló csehszlovák állam meg­ÚTNAK INSUL A BURÁN Szombaton hajnalban, moszk­vai idő szerint 6 óra 23 perc­kor indul Bajkonurból az Enyergija nevű hordozórakéta, hogy föld körüli pályára juttas­sa a többszöri felhasználásra alkalmas űrrepülőgéoet, a Bu- rant — vagy a „Madárkát”, ahogyan a szovjet szakembe­rek becézik. Első útjára még űrhajós nélkül indul, a későb­biekben 2-4 fős hajózó személy­zet utazhat fedélzetén. Az elnevezés találó: a hatal- has hordozórakéta méretei mellett törékenynek és kicsiny­nek tűnik az űrrepülőgép, szár­nyainak vége alig látszik ki a rakéta törzse mögött,. Néhány adat az óriási méretek érzékel­tetésére: a rakéta magassága egy húszemeletes házéval mér­hető össze, körülbelül 60 mé­ter, starttömege 2400 tonna; a Burané ..mindössze” 100 ton­na. Az Enyergija hajtóművei­nek összteljesítménye 170 mil­lió lóerő. A program költségeit az amerikai űrrepülőgép-prog­raméval nagvjából megegyőző- nek mondják. Október 10-től 26-ig az indí­tóállásba emelt űrkomnlexu- mon folyamatosan, napi hu­szonnégy órában folyt a raké­ta és az űrrepülőgép berende­zéseinek műszeres — elsősor­ban számitógépes — ellenőrzé­se, a cseppfolyós gázüzem­anyag feltöltése. Szombaton egyébként vizs­gázik az inditóállás, valamint a rakéta és természetesen az űrrepülőgép. Az Enyergija 1987. május 15-i próbastartjára még egy kísérleti indítóállásból ke­rült sor. alakulásának 70. évfordulója alkalmából ellenzéki csoportok tüntetést rendeztek pénteken délután három órakor a Ven­cel téren. Prága történelmi terén több ezren gyűltek össze, a Vencel- szobor körül több százan vol­tak. A rendőrség hangosbe^zé lökön „állampolgárok, ne en­gedjenek a provokációnak” felhívással fordult a gyüleke­zőkhöz. A tüntetők nem rea­gáltak a felszólításra, taps­kórus közben „szabadságot szabadságot” jelszót hangoz­tattak. és az önálló csehszlo­vák állam első elnökének, Masaryknak a nevét kiáltoz­ták A rendőrség körülbelül 30—35 tagú rohamosztaga be avatkozott, őrizetbe vette tüntetés hangadóit. Kordoni alkotva fokozatosan vetették vissza a tömeget, amelynek feloszlatására két vízágyút is bevetettek. Most mégis előfeltételt szab­nak — Adam Michnik és Ja- cek Kuron személyében olyan személyeket is a kerékasztal­hoz akarnak ültetni, akik ma­guk is elismerik: nem állnak a lengyel alkotmány talaján. A kormány szóvivője visz- szautasította Walesáéknak azt a kifogását is, amely szerint az előkészítő tárgyalásokon született megállapodástól el­térően továbbra is üldöznék m augusztusi sztrájkok résztve­vőit. COCOM-iilés Engedmények A NATO-tagországok és Ja pán közös exportellenőrző tes­tületé úgy döntött, hogv fe­lülvizsgálják a szocialista or­szágokba irányuló fejlett tech­nológia export gyorsításának kérdését, valamint a Kínával szemben alkalmazott kereske­delmi korlátozásokat. A meg­állapodás a csütörtökön véget ért párizsi COCOM-ülésen született. A háromnapos ta­nácskozás arról :s döntött, hogv megvizsgálták a szocia­lista országokba irányuló szerszámqénszállítások ex- portengedélvezés* eljárásának gyorsítását. A tanácskozás a fentiekkel kapcsolatban aján­lást szövegezett meg. FOLYTASSA HAWTREY... Londonban szerdán elhunyt Charles Hatwrey komikus szí­nész, akit világszerte a „Foly­tassa . . .” filmsorozatból is­mertek. A nálunk is népszerű ..Folytassa cowboy”. ..Folytas­sa nővér”, „Folytassa doktor” főszereplőjének halálát érszű­kület okozta. Hawtrey 73 éves volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom