Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
I »lat 12 oldal I PEST MEGYEI-f. VILÁG PKOLETÁBJai, EGYESÜLJETEK! az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI SS I MEGYEI TXNÁCS LEPJ! XXXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM Ara: 2,20 forint 1988. OKTOBER 29., SZOMBAT Rendelet a lőfegyverekről és a népszámlálásról j Grósz Károly Ausztriában Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság; Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1988. november 24-én (csütörtök) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: — tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről, — beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról, — a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslat, — a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosítások. MA: Jelölés „A többórás beszélgetések résztve, a , m vói a négy helyszínen még sokkal (ff motion többet is megtudtak Hámori Csabáról — tőle magától, vele egyetértve és vitatkozva, néha szinte úgy, mintha máris közvetlenül együtt dolgoznának. Persze a jelölésről a jelölőbizottság, a választásról pedig a megyei pártbizottság dönt november második hetének végére tervezett ülésén.’’ (3. OLDAL) A kapcsolatteremtés „Hogy jói gazdálkodnak, az kiSlkerult derül három adatból. A művelődési ház 714 ezer forintot kap a tanácstól, s 170 ezer forintos bevételi tervet írtak elő számukra. Már az 500 ezerhez közelednek!... Dél elmúlt, ám a diákok még az épület előtt tolonganak. Autogramért veszik körül a vendégeket.” (5. OLDAL) Megpuhult a Szőke Szikla „Ezután Mészöly és Dohány megegyezett arról, hogy megkísérlik »-megvásárolni« a Rába ETO elleni találkozó két pontját. A zalai csapat szponzorálásában korábban is szerepet vállaló Caola vállalattól félmillió forintot vettek fel játékosaik jutalmazása címén.”. (11. OLDAL) Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a lőfegyverekről, valamint az 1990. évi népszámlásáról. Az új jogszabály megállapítja a lőfegyverek és a lőszerek tartásának, vásárlásának feltételeit, a kizáró okokat, és megteremti a rendőrhatósági engedélyezés egyszerűsítésének és gyorsításának feltételeit. A légfegyverek, valamint a gáz- és tlasztófegyverek tartását a jövőben nem kötik rendőrhatósági engedélyhez, és a belügyminiszter feladata a biztonsági követelmények kidolgozása. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényerejű rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba és végrehajtásáról a belügyminiszter — az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — gondoskodik. A népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet 1988. december 1-jén lép hatályba, Hatszázezer szervezett vasasdolgozó nevében 456 megválasztott, szavazásra jogosult küldött részvételével pénteken megkezdődött a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének országos konferenciája. A tanácskozáson — amelyen részt vesz Berecz Frigyes ipari miniszter és Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke is — a szakszervezeti mozgalom, s ezen belül a vasasszakszervezet megújulásáról tárgyalnak, a küldöttek ajánlásokat és célja, hogy a felmérés adjon pontos tájékoztatást az 1980-ban tartott népszámlálás óta bekövetkezett változásokról, amelyek a népesség számában, életkori, foglalkozási, képzettségi és területi összetételében végbementek. A felmérés beletartozik az ENSZ- ajánlások alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába, és megfelel a KGST-or- szágok részéről meghatározott közös népszámlálási követelményeknek. A népszámlálás szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az adatgyűjtés végrehajtásáról a fővárosi és a megyei tanácsok gondoskodnak. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésről és felmentésről határozott, bírákai mentett fel és választott meg. továbbá kegyelmi ügyekben döntött. dolgoznak ki a magyar szak- szervezetek országos értekezletére, és kijelölik saját feladataikat a következő évekre. Az országos konferenciát Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Paszternák László főtitkár mondott beszédet, kiegészítve a küldöttekhez előzetesen eljuttatott írásos anyagot. Paszternák László beszámolóját vita követte. Az országos vasaskonferencia szombaton folytatja tanácskozását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Illés államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt, 1988. október 31-i hatállyal felmentette. Péntek délelőtt Budapesten Várkonyi Péter megnyitó szavaival megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A külügyminiszterek rendszeres találkozóinak sorába tartozó budapesti ülésszakon a tárgyalóasztal jnellett foglalt helyett a magyar külügyminiszter, Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Tadeusz Ole- chowski, a Lengyel Népköz- társaság, loan Totu. a Román Szocialista Köztársaság, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió és Jaromir Johanes. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára péntek este a Parlament dele- gációs termében fogadta a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének résztvevőit. Az ülésről az alábbi nyilatkozatot adták ki: A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fontos eszközként és ösztönző tényezőként elősegíthetik a katonai veszély csökkentését és a tényleges leszerelés elérését, továbbá az államok közötti kapcsolatokban a béke és a stabilitás erősítését. Az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencián 1986 szeptemberében Stockholmban elfogadott megállapodások végrehajtásának mértékében nyilvánvalóvá válik ezen intézkedések jelentősége a politikai légkör javítása szempontjából. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések továbbfejlesztése az európai kontinensen különösen jelentős napjainkban, amikor 23 állam — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai — mereteit és jelentőségét tekintve egyedülálló tárgyalásokra készül az európai fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetekről az Atlanti-óceántól az Urálig. A szövetséges szocialista országok szerint kapcsolat van a katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére irányuló erőfeszítések között. Az előrelépés a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén megkönnyíti a haladást az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésében és más leszerelési kérdések megoldásában, tesz hivatalos látogatást Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja meghívására november első napjaiban hivatalos látogatást tesz Ausztriában. Lukács János befejezte tárgyalásait Kínában Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára október 24. és 28. között a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. ami kedvező feltételeket teremtene a bizalom további erősítéséhez. A Varsói- Szerződés tagállamainak külügyminiszterei úgy vélik, hogy már 1988-ban folytatni kell az európai bizalom- és biztonságerősítő tárgyalásokat. Annak érdekében, hogy csökkenjen a katonai szembenállás és egy európai fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye; csökkenjen és elháruljon egy váratlan támadás veszélye és erősödjön a kölcsönös biztonság; szigorúan védelmi jelleget kapjanak a katonai tevékenységek és növekedjen azok nyíltsága és kiszámíthatósága, továbbá azért, hogy elősegítse a leszerelési intézkedések megvalósítását, a tárgyalásoknak elő kell segíteniük, hogy a kidolgozott intézkedések végső soron átfogják az európai biztonsági és együttműködési folyamatban (EBEÉ) részt vevő államok fegyveres erői minden fajtájának (szárazföldi erők, légierők és haditengerészeti erők) tevékenységét. Ugyanilyen célokat szolgálna a kontaktusok és konzultációk mechanizmusának és eljárásainak egyenjogú alapon való megteremtése is. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket a részt vevő államok minden olyan katonai tevékenységére alkalmazni kell, amely érinti Európa biztonságát vagy része az Európa határain belül zajló ilyen tevékenységnek. Az intézkedéseknek tartalmilag lényegesnek, katonailag hatékonynak és politikailag kötelező érvényűnek kell lenniük. A katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket Európa katonai és földrajzi realitásainak és az államok közötti kölcsönös megértés szintjének figyelembevételéA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november elsejére összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. A beszámoló ismerteti többek között a pártvei fokozatosan kell kidolgozni és bevezetni. Az összeurópai folyamat fontos összetevőjét jelentő tárgyalásoknak a madridi mandátumban foglaltak alapján kell működniük, beleértve a mandátumban foglalt célokat, elveket, a tárgyalások tárgyát, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetét, az ügyrendi szabályokat, s összhangban kell állniuk a bécsi utótalálkozó záródokumentumával. A tárgyalásokon célszerű lenne folytatni az érvényben lévő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fejlesztésére és bővítésére irányuló erőfeszítéseket, s új intézkedések együttesét lehetne kidolgozni a tagállamok javaslatai alapján. A 23, illetve 35 állam tárgyalásain elérendő megállapodásoknak egymással harmonikus összhangban kell állniuk, ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációjának kidolgozását az elábbi fő irányokban lehetne folytatni. 1. KORLÁTOZD JELLEGŰ INTÉZKEDÉSEK Ezek az intézkedések az egy időben zajló hadgyakorlatok méretét és számát, a gyakorlatok időtartamát és gyakoriságát érintenék, tiltanák a nagyméretű gyakorlatokat, és korlátoznák a csapatok és a technika átcsoportosítását. Emellett előirányoznák a harckészültségi (riadó) gyakorlatok számának és a részt vevő csapatok létszámának korlátozását; érintenék az elgondolást tekintve egységes gyakorlatot alkotó nagyméretű gyakorlatok sorozatát, továbbá mérsékletet irányoznának elő (Folytatás a 2. oldalon.) értekezletet követő időszak főbb jellemzőit, elemzi politikai viszonyainkat, a párt mai helyzetét. Javaslat hangzik el azokra a cselekvési irányokra. amelyek hozzájárulhatnak a kedvezőtlen folyamatok lassításához, megállításához, illetve lehetővé teszik, hogy a párt akcióképessége erősödjön. A valószínűen kétnapos ülés második napirendi pontjaként Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke terjeszti elő a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. Az év eddig eltelt időszakának eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb céljainak többsége, a terv számszerű előirányzatainak nagy része megvalósul, illetve megközelíthető. A következő két évre előirányzott gazdaságpolitika fő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételten számba veszi a korábban megfogalmazott lehetséges két variáció előnyeit és hátrányait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A” variáns elfogadására, amelynek révén a gazdaságot új pályára állító, nagy horderejű változások kezdődhetnek meg. Sajtótájékoztató Brit képviselők Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a David Arthur Russell Howell, a brit parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke vezette parlamenti küldöttséget, amely szerdán érkezett Budapestre. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A delegációt ugyancsak pénteken fogadta Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának-tagja, a KB titkára. A brit politikusok külügyi és gazdasági szakértőkkel is találkoztak a nap folyamán. A Külügyi Intézetben rendezett kerekasztal-megbeszélésen az európai együttműködés perspektíváiról esett szó, különös tekintettel az 1992 — az egységes nyugat-európai belpiac kialakulása — utáni helyzetre, ennek várható hatására. Foglalkoztak a Szovjetunióban végbemenő változásokkal, s véleményt cseréltek a magyarországi reformfolyamatról. A szigetországi képviselők — három konzervatív párti, és egy munkáspárti — délután sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire az Országházban. Rendkívül nagyra értékelték Grósz Károllyal folytatott, a tervezettnél lényegesen hosz- szabbra nyúlt találkozójukat. Ezen — mint mondották — tájékoztatást kaptak a magyar belpolitikai helyzetről, arról, milyen problémákkal néz szembe az ország. Építik az új telephelyet A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács V. B. költségvetési üzeme új telephelyet épít. A négyszáz négyzetméteres raktárhoz irodahelyiségek is tartoznak, ezenkívül készül a könnyűszerkezetes, 300 négyzetméteres, félig fedett szín is, ahol helyet kaphatnak az eddig az időjárás viszontagságainak kitett betonkeverő gépek. A költségvetési üzem maga fedezi a tízmillió forint értékű beruházás költségeit. Képünkön: Fazekas László a dunaújvárosi aeélvázszerkezet szerelésén dolgozik (Vimola Károly felvétele) Ajánlásokat dolgoznak ki Országos vasaskonferencia Javaslat bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekre A VSZ-külügyminiszterek nyilatkozata A küldöttségek a tárgyalóteremben
