Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
MQNORI toiriap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1988. OKTOBER 24., HÉTFŐ Olvasói levél nyomában Fagylaltozó helyett élelmiszerbolt Az úgy volt, hogy közöltünk egy olvasólevelet, amelynek írója a monori telepi lakosság nevében aggódik: kocsma nyílik a Sabata-féle élelmiszerbolt helyén. Pedig a telepiek kereskedelmi ellátottsága amúgy is mostoha, kocsma és bögrecsárda pedig any- nyi van, hogy jóvoltukból szinte szemünk láttára mennek tönkre és halnak idő előtt az akaratgyenge, könnyen az ital rabságába kerülő fiatal férfiak. A tanács illetékese szerint — melyet megjegyzésül az 01- vasólevél végéhez fűztünk — újabb kocsmanyitásra nem kértek engedélyt a környéken, bár az élelmiszerbolt megszűnése nem zárható ki, hiszen bérlemény, s egy rendelkezés szerint a bérleti szerződést az ingatlan tulajdonosa nem köteles megújítani. Ellopott autó Ezt az írást követően jelentkezett szerkesztőségünkben egy fiatalember. Édesapja kórházban van — mondta — az ő nevében szeretné közölni, hogy kocsma megnyitásáról szó sincs sőt, igen megsértődtek ezen a szóbeszéden, hiszen éppen hogy élelmiszerüzletet akarnak nyitni. — Ugye, nem magyar? — kérdéztem, mert bár remekül beszél magyarul, akcentusa mégis észrevehető. — Nem — mondta. — Én már kint születtem Dél-Ame- rikában, apám magyar, id. Sabata József. Ezt a ziccert természetesen nem lehetett kihagyni. Hazatelepül Venezuelából egy magyar, s élelmiszerüzletet kíván nyitni, nyilvánvalóan ottani kereskedelmi tapasztalatok birtokában, s bizonyára az itteni viszonyok tanulmányozása alapján. Vajon kinek a javára üt ki az összehasonlítás? Sabata József felgyógyult, megkeresett, beszélgettünk. Talán nem lesz tanulság nélkül való leírni ezt a beszélgetést. — Még 1954-ben mentem ki, és most hazajöttem családostól, a két fiammal, a feleségemmel, aki nem magyar, de már kapott végleges letelepedési engedélyt. Nem akadt nekem ott különösebb problémám. Fagylaltgyáram volt. A gyár jól működött, de a pénzünk a dollárral szemben nagyon tönkrement. A fő gond mégsem ez volt. Hanem, hogy borzalmas már ott a közbiztonság. Nullább a nullánál. Rengeteg a gyilkosság, a betörés. Egy nap a szemem láttára lopták el az új autómat, a rendőrség tehetetlen. Többször betörtek hozzánk, pisztollyal. A feleségem éjszakánként nem bírt aludni, az ablakban állt és leste, hátha megint betörnek. Féltettük a fiúkat is. — Vittem-hoztam őket, állandóan kísérgettem az iskolába mind a kettőt, mert a kábítószercsempészek ott kapkodták el a gyerekeket az iskolák környékén. Ijesztő méretű a kábítószerezés, rettegtem, hogy a fiaim is belekeverednek ... Többször jártunk itthon, megbeszéltük: hazajövünk végleg. Nehézkes beszerzés — És eladta kint a gyárat. De, ha jól tudom, itthon is voltak tervei a fagylalttal. — Itt gyárat persze nem lehet csinálni, én egy fagylal- tozót akartam, olyat, amilyen még senkinek nincs. Hozzá is K Elretten sarok A láthatatlan tükör Fokozott közúti ellenőrzés zajlik ezekben a napokban országszerte, így szűkebb pátriánkban is. , Sajnos, a baleseti helyzet ettől még nem változik egyszerre kedvezően, ezt bizonyítják azok az esetek, amelyek a közelmúltban történtek az országutakon. Októben 1-jétől változott a KRESZ néhány szabálya is, így valóban elmondhatjuk, hogy fókuszba került a közlekedés. A monori vonzáskörzetnek igen sok neuralgikus csomópontja van. A legveszélyesebbek közé tartoznak az útkereszteződések, amelyekben sokkal több tragédia történik, mint másutt. Vannak olyan gépkocsivezetők, akik útközben nemcsak vezetnek, hanem figyelnek (látnak) is. Sülysápi olvasónk, egy fiatalember (egyébként gyakorló apuka) hívta fel figyelmünket arra a veszélyre, amely a 31-es fő- közlekedési út mentén leselkedik az autósokra. A sorompótól a 31-es felé haladva egy közlekedési tükör teszi jobban belátha- tóvá a terepet. Ez a tükör azonban legalább két hónapja nem funkcionál, mert betörték. Lehet, hogy parittyás gyerekek csínytevése nyomán tört össze, lehet, hogy egy teherautó ment neki. Mindegy, a lényegen nem változtat. Tény az, hogy a közlekedési tükörben a 31-esre behajtani kívánók nem láthatnak semmit, következésképp sokkal veszélyesebb azóta kikanyarodni az útra. Véleménye szerint — s ebben mi is egyetértünk — ideje lenne kicserélni a tönkrement tükröt az oszlopon, az arra illetékeseknek. Ugyancsak ő panaszolta el, hogy a Malom utcai iskolából hazafelé induló gyerekekre ezernyi veszély leselkedik útközben. Az iskolához közeli sorompónál a vasút az előírásoknak megfelelően kialakította a korlátos gyalogátjárót. Ha viszont túljutnak a sorompón, már védtelenek, mert át kell menniük a nagy forgalmú úton, zebra azonban nincs azon a helyen, pedig ott nagyon elkelne. A felnőttek még csak megbirkóznak a bravúros átkeléssel, de a gyerekeknek elég egy apró figyelmetlenség, s máris bekövetkezhet a tragédia. Jó lenne — ez olvasónk, s bizonyára sok sülysápi kívánsága —, ha az illetékesek mindkét ügyben minél hamarabb intézkednének — közmegelégedésre! G. J. fogtam az építkezéshez a 4-es műút mellett, talán látta is, de- itt olyan nehézkes a beszerzés, hogy abba is hagytam. — Dél-Amerikában köny- nyebb volt összehozni egy fagylaltgyárat? — Igen. Kér az ember egy engedélyt, megkapja. Végig- kocsizik néhány üzletet, felírja, mi kell, mindent házhoz szállítanak. Ha pénze van az embernek, egyszerű a dolog. — És a pénzt megszerezni, az is egyszerű? Üzleteket csinálni — Amikor kimentem, először mechanikai műhelyt csináltam. Három szakmám van. Aztán rájöttem, hogv minek csináljam ezt a piszkos munkát, vettem egy kocsmát. De azt el is adtam, mielőtt tönkrementem volna, az csak a spanyoloknak meg a portugá lóknak való. — Antialkoholista vagyok, nem bírom a részegeket, nem tudok velük még beszélni sem. Egyébként ott nem látni az utcán annyi részeget mint itt, pedig rengeteget isznak, sört, whiskyt. De itthon, én nem is tudom, mintha mérget innának az emberek vagy mit! A kórházban is, épp mel lettem halt meg egy 34 éves monori fiatalember, és szinte már nem volt mája! ■ — Szóval eladta a kocsmát És gyárat hozott létre. — Nem, akkor még egy amerikai cégnél dolgoztam tíz hónapig, aztán önállósítottam magam és villanyszereléssel meg hűtőberendezésekkel kezdtem foglalkozni. Ez az utóbbi adta a fagylaltgyár ötletét, ami aztán rögtön az ele jén olyan jól ment, hogy meg is kérdeztem magamtól: hogy nem jutott ez nekem eszembe húsz évvel ezelőtt? — És most az élelmiszerbolt következik, itthon. — Tudok üzletet csinálni Egész életemben üzletet csináltam, szeretnék olyan boltot, amilyen itt nincs. Amikor kimentem, itthon még udvariasan beszéltek a vevőkkel, más volt a kereskedelem, Nem tudom mi történt, mert közben nem éltem itthon, de ha itt bemegyek például Forrás Áruházba, szinte rosz- szul vagyok. Minden összevissza, egymásra dobálva, szanaszét... Pedig itt az áru jó! Ott kint viszont: szép. Gusztusos, csábítja a vevőt. Szeretném összehozni a kettőt, olyan üzletet képzelek el, ahová öröm belépni, és ahol érdemes vásárolni. — Ha sikerül, alighanem a telepi lakók nyeresége lesz a legnagyobb. Sok sikert hozzá! — Köszönöm. K. Zs Gimnazisták ötlete nyomán Kúriából kulcsos ház lesz? A Nógrádban — Nógrád megye napilapjában — monori vonatkozású cikk jelent meg a közelmúltban. Mihalik Júlia azzal kezdi írását: „Masszív, élhagyatottságában is megkapó látványt nyújtó épület a nógrádsipeki Balás- féle kúria. A házak — az újak és a régiek — a tágas udvart szabadon hagyva csoportosulnak köré”. Ezt a kúriát fedezték fel a monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola diákjai, közülük is a tudományos diákkör tagjai, akik időről időre felkerekednek, hogy felkeressék hazánk legszebb tájait, ismerkedjenek a régiségekkel, a nevezetességekkel. Ez a felfedezés nem volt egészen véletlen: egy útjukon összetalálkoztak Ráday Mihállyal, aki figyelmükbe ajánlotta a kúriát. A cikk a továbbiakban arról ad hírt, hogy a látogatásból tervezgetés lett, majd levélváltás, személyes találkozások is. A monori gimnázium ugyanis kulcsos házat, saját turdstaházat álmodott a Ba- lás-kúriába, olyan bázist, ahonnan túrákra indulhat, ahová visszatérhet, ahol a vakáció idején táborokat szervezhet, s a tanulmányi évben is küldhet csoportokat, meghatározott feladatokkal. A terv gyönyörű. De olyan gazdasági helyzetben, amelyben a mecénások is fogyatkoznak, s ha akadnak is, kényszerűségből szűkkeblűek, vajon mire képes egy középiskola? Lelkesedésben, társadalmi munkavállalásban bizonnyal nem lesz hiány — de pénz is kell, építőanyag... — Olyan kollégák is jártak Sipeken — mondja dr. Simon Gyula, a gimnázium és szak- középiskola igazgatója —, akik szakmai szemmel is képesék felmérni a helyzetet. Az ő véleményük szerint a szerkezet ép, az épületek masszívak, körülbelül kétszázezer forinttal és társadalmi összefogással el tudjuk indítani a munkát. Ha ez valóban így van, ennyi pénzt képesek leszünk előteremteni, hiszen például csak ezen az őszön kétszázezer forintot fizetett ki a gimnázium túrázó diákok szállására. Csak a szállására! Tervezzük egyébként, hogy a A kúria — nemesi udvarház — a XVIII. században későbarokk stílusban épült Volt kultúrház, majd raktár — ma gazdára vár közeljövőben megyünk ismét Nógrádsipekre, szakemberekkel, hozzáértő szülőkkel, akik ott a helyszínen mérhetik fel, mik is lennének a feladatok, mibe kerülhetnek. — A Nógrádban megjelent cikkből az Is kiderül, hogy a manoriak közeledését örömmel fogadták a sipekiek, hogy kibővített elöljárósági ülésen vitatták meg a gimnázium kezdeményezését és ajánlatát. Még az is elhangzott, hogy a tanács a kastélyért jie kérjen cserébe semmit, hiszen nagy létszámú „új családot” nyernének, tanárok és diákok együttesét, gazdag, tartalmas kapcsolatot. Vegyük észre a jé! is Szeptember 9-én, a kecskeméti Vágvölgye Mgtsz dolgozói beálltak a monori Attila utcába, hogy gázvezetéket fektessenek. Vezetőjük Várszegi György volt. Ment a munka serényen. A dolgozókat öröm volt nézni, nem húzta ki magát egyikük sem a feladat alól. Senkit nem lehetett italoson látni. A munkát háromnapos esőzés késleltette, de így is hihetetlenül hamar elkészültek, ahhoz képest, hogy Monoron vannak olyan utcák, ahol két hónapig is fel van túrva egy- egy útszakasz. Október 5-én már észre sem vettük, hogy az utcában nagy munka folyt, mert délutánra befejezték. Bár minden brigád ilyen szorgalmasan dolgozna. Nem kis munka hárult előzőleg tanácstagunkra, Varga Gyulára és segítőire a szervezés előkészítésénél, valamint az Kulturális ajánlatok Ecseren hétfőn 17.30 órától művészi torna óvodásoknak, 18-tól filmvetítés, 18.15-től dzsesszbalett kezdőknek, 19- től haladóknak. Gyömrőn 15-től a batik szakkör összejövetele, filmvetítés a művelődési házban 14.30-tól: A kőszívű ember fiai I—II. (színes magyar film), 17.30-tól: A másik ember I—II. (színes, magyar film), az úttörőházban 15-től kézilabda-bajnokság. Mendén 18-tól a népi együttes próbája és ifjúsági klub- foglalkozás. Maglódon filmvetítés. Monoron, 15.45-től az ifjúsági; 17-től a felnőtt bélyeg- gyűjtők összejövetele, 18-tól néptánc. A filmszínházban a nosztalgia filmklub vetítése 16-tól: Krisztina királynő (amerikai film, főszereplő: Greta Garbo). , Sülysápon 17-től társastánc-tanfolyam, a nyugdíjasok vegyes kórusának próbája és KRESZ-tanfolyam. Úriban zongoraoktatás, 15- től német nyelvtanfolyam kezdőknek. Vecsésen 17-től női torna. iratok beszerzésénél. A jól szervezett munka azonban jól is végződött. özv. Olasz Józsefné Monor — A cikkben leírtaik talán nem is tükrözik kellőképpen azt a rendkívül barátságos, végtelenül szívélyes fogadtatást, amiben a nógrádsipakiek s a Varsányi Tanács részesített bennünket. őszintén szuríkoHok azért, hogy ne legyenek sem bürokratikus, sem anyagi gátjai a monori gimnázium elképzelésének, tervének. „ .. .végzős diákjaink — tanulók százai — felnőtt korukban is Nóg- rádsipek barátai maradnak. Akik a következő években elhagyják iskolánkat, e vidék szeretetét viszik magukkal, hiszen középiskolai, legszebb éveik legszebb emlékei ehhez a tájhoz, ehhez a vidékhez kapcsolódnak” — írta levelében dr. Simon Gyula a sipeki elöljáróságnak, a varsányi közös tanácsnak címezve. S ez kétségkívül így lesz — ha ... De remélhetőleg a „ha” folytatásaként a jövőben örömteli hírekről szólhatunk majd ml is. —ez fa csak gazdálkodóknak Fejlődhet a tanyavilág Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 19-i ülésén felülvizsgálta a tanyák fejlesztésére kijelölt területekről szóló 1975-ös határozatát. Szükségessé tette ezt, hogy az elmúlt tíz-egynéhány évben megváltozott a gazdasági környezet, zöld utat kaptak a vállalkozások, közöttük a mezőgazdasági jellegűek is. Az új országos építési szabályzat már azt is engedélyezi, hogy a kijelölt területeken új tanyákat építsenek. Meg kell jegyezni azt is, hogy a földtörvény és a már említett építési jogszabály nem teszi kötelezővé, hogy a tanya tulajdonosa mezőgazdasági foglalkozást űzzön. A tanyatulajdonosoknak azonban figyelmébe ajánljuk, hogy a nem kijelölt külterületeken továbbra is csak az épületek állagát megóvó karbantartást, felújítást, illetve 25 négyzetméternél nem nagyobb bővítést szabad végezni. Ilyen területeken új lakás építése továbbra sem megengedett. A legalább 1500 négyzetméter nagyságú külterületi földön legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű 1 tartózkodó és gazdasági melléképület helyezhető el. A végrehajtó bizottság határozata tartósan fennmar dó tanyás területté nyilvánít ja Gombán a felsőfarkasdi részt, Sülysápon a Hosszúvölgyet, a Cirokvölgyet, Buzbo- kort, Nagyoszlárt, Kistelket, Sándorszállást és Jakabszál- lást. Üllőn a Dóramajort, Szekerest és a Hubertta- nyát. Labdarúgás iái rangadó öregfiúk labdarúgó-mérkő zése: Üllő—Pécel 3-0 (2-0), Üllő, 100 néző. Eddig mindkét csapat veretlenül szerepelt a bajnokságban. Igen jó iramú mérkőzésen a hazai csapat Halápi, Pénzes és Kécskei L. góljaival teljesen megérdemelt győzelmet aratott az igen jó képességű vendégek ellen. Az egész üllői csapatot dicséret illeti. Az utolsó őszi fordulóban ma, hétfőn 15 órakor Gyömrőn, a Gyömrő-Maglód vegyes csapat lesz az üllőiek ellenfele a körzeti rangadón. Bá. T. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Ff. 51.
