Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 854. SZÁM 1988. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Aztán jön az ébredés Szemben az elszegényedéssel Amikor több mint három évvel ezelőtt először beszélgettünk, Jaczina Józsefné családgondozót szerény, szinte mindenre rácsodálkozó, lelkes embernek ismertem meg. Akkor tagadta az úgynevezett cigánykérdés létét is. A városi tanács cigányügyi koordinációs bizottságának legutóbbi ülésén már nem is hasonlított nyolcvanötös önmagához, legalábbis mondanivalóját illetően. önértékelése, amit papírra is vetett s felolvasott, ezt a változást egyértelműen bizonyítja. Feltűnő változás „V.. Február 1-től névlegesen családgondozóként dolgozom. E munkakörben mások megfogalmazása szerint sikereket értem el. Ugyanakkor tudom, hogy még rengeteget kell tanulnom, mert a családgondozónak sokoldalúan képzettnek kell lennie. Ennek ellenére jogosnak tartom kritikus megjegyzéseimet, gondolok ayra, hogy munkámat, sőt annak szükségességét sem ismerik el úgy házon belül, mint kívül. E megítélés szerint a családgondozó napi leterhelése negyedét sem éri el más, nyolcórás államigazgatási munkaköréhez képest...” Elsőként arra kerestem választ, hogy miért e feltűnő változás. — A legelején kezdem, hogy érthető legyen az álláspon-' tóm. Még 1985-ben, amikor ide jöttem dolgozni a tanácshoz, kértem, mehessek pedagógiai főiskolára. Az akkori osztályvezetőm azt mondta, nagyon gyerekcipőben jár még a cigánycsalád-gondozás, így ha az befullad, bármelyik munkakörben dolgozhatok államigazgatási főiskolai végzettséggel. Ezért jelentkeztem, s föl is vettek, de nem tudtam végigcsinálni. Ugyanis humán beállítottságú vagyok, s rájöttem, hogy nem lennék jó államigazgatási szakember. Egyébként sem hiszem, hogy a családgondozónak hatósági embernek kell lennie, sokkal inkább pedagógusnak. Elsősorban szociológiai, pedagógiai és pszichológiai képzésre volna szükségem, a lakás- és munkaüggyel kapcsolatos jogszabályok ismeretére. — önértékelése szerint rosz- szul ítélik meg munkája fontosságát. Mit ért ezalatt? — Közvetlen kollégáimat, főnökeimet is meg kell győzni arról, hogy szükség van a családgondozóra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy ezt a státust megteremtették. Mert munkámban teljesen elszigeteltnek érzem magam. Pusztán a maguk szűk területe iránt érdeklődő államigazgatási szakemberek mellett csakrosz- szul végezhetem a feladatomat. — Tehát szemléletváltozást tart szükségesnek az államigazgatásban dolgozó beosztottak és vezetők körében. De konkrétan mire gondol? Tud-e példát felhozni? — Mondjuk, érdemesnek tartok egy cigány családot arra, hogy kapjon rendszeres segélyt. A döntésre jogosult vezető azt mondja, hogy nem kap. menjen el dolgozni, ne sefteljen. Holott szerintem nem kizárólag az a bizonyos kérelmező hibáztatható adott szociális helyzete miatt. A ma tapasztalható elszegényedési folyamat a társadalom terméke, tehát akként is kell kezelni. Nem szerencsés dolog, ha egy magas fizetésű vezető egy olyan fizikai munkáshoz hasonlítja életvitelét, aki. közhasznú munkát végez havi 3 ezer forintért. Ez az összevetés igazságtalan, hiszen mások az alapok, a családi, nevelési hagyományok. Sikerélmény nélkül — Mit vár, milyen segítséget, például a vezetőktől?' — Ha érdemesnek tartok egy családot arra, hogy segítsünk rajta, egyes feladatok valóban nem tartoznak a hatáskörömbe. De ilyenkor ne az legyen a gond, hogy többet akarok tenni a lehetségesnél, annál, ami rám tartozik. A fontos, hogy jeleztem, hol a baj, ki az a szakember, aki megfelelően közbe tud avatkozni. — önértékelésében bizonyos szakmai sikerekről szólt. Az eddigiek mintha ellentmonda- nának ennek... — Ápolónő voltam 1985 Szabályos önvédelem Ifnyhén szólva is mellé*-J fogott a derék rendőrhivatalnok múltkor a televízióban (Hazai tükör), amikor mindenáron arra akarta rábírni a jó színben lévő, ámde megkéselt taxis hölgyet, hogy legelőbb is várja meg, míg elkészül az önvédelemről szóló jogszabály, s csak azt követően használja a gázspray-t. Reges-régen összetákolták már ezt a szabályt, na igaz, nem került bele a törvénykönyvekbe és nem is bocsátották népi vitára, valahogyan így hangzik: Az erősebb kutya győz. Ami ugye pompásan kifejezi az önvédelemnek a társadalomban elfoglalt pozícióját. Ki látott már olyan törvényt, ami a gyöngébbet erősebbé teszi, önvédelemre képessé? Az igazán erős éppen attól erősebb, hogy lepattan róla minden szabály, még ha olyannyira az önvédelemről szól is. Látom, amint a hátsó ülésen a mindenre elszánt bűnelkövető kezében megcsillan a fényesre suvickolt penge, miközben a taxis hölgy nagy hidegvérrel előkapja az önvédelemről szóló jogszabályt. De mi legyen addig? Mert ez a jogszabály az adás idején (aznap temették el a meggyilkolt székesfehérvári taxist) még éppen csak hogy kidolgozás alatt állt. Nem olyan nagy a vész, mint gondolnánk, mert a derék rendőrhivatalnok erre az esetre is javasolt megoldásokat. Az egyik — alighanem a legjobb — mindjárt az lenne, ha a taxisok a személyi igazolvány fölmutatására szólítanák utasaikat. Vagy a másik agyafúrt elgondolás, hogy lépjenek föl határozottabban. De a gázspray-t, azt semmi szín alatt. Jól is néznénk ki, ha a személyszállító kisiparosok után a postások meg a benzinkutasok is flakonokat követelnének. Azonnal áttekinthetetlenné válna a helyzet. A gázspray használatát nem lehet az ember ítélőképességére bízni — mondta a derék rendőrhivatalnok. Talán önvédelemből. (varga) előtt. Amikor megmosdattam a beteget, beadtam neki a napi injekciót, ő megsimogatta a kezemet, felismert a lépteimről, a hangomról. Ha tudtam, hogy gyógyíthatatlan, akkor is hittem, hogy eredményt értem el, mert másfél órára, amíg nála voltam, megjavult a közérzete. Ma azonban hiányoznak ezek a sikerélmények, A lelki megterhelés is óriási. Valóságos nyomortanyákat keresek fel, ahol tönkrement emberek vegetálnak, olyan elviselhetetlen körülmények között, hogy legszívesebben visszafordulnék. Mégis leülök náluk, s órákat beszélgetek velük, miközben ők rám zúdítják sorsuk minden terhét. Azzal távozom el ezektől az emberektől, hogy mindenképpen segíteni kell rajtuk. Aztán jön a felébredés, amikor rájövök, hogy nincsenek anyagi, jogi, hatósági eszközeim, s ráadásul magamra vagyok hagyva munkámmal, tehetetlenségemmel. Elképzelhető, hogy mi lesz a végeredménye ennek a megterhelésnek hosszú távon. Egyszerűen lelkileg leépülök, pesszimistává válók. S egy idő múlva,., Nem véletlenül tette javaslatát a legutóbbi szakmai to vábbképzéSen egy szociológus. Eszerint a gyámügyesek, családgondozók, és más hasonló államigazgatási és szociális ügyekkel foglalkozók lelki-fizikai regenerálódása érdeké ben legalább 4 évenként egy év fizetett szabadságot kellene adni. Mert egy idő múlva ezek az emberek tönkre mennek, elfásulnak, apatikus- sá válnak. Aszódi László Antal Tessék engem lecsukni! Az ő tenyere nem volt kérges Még december elején elhatározta, hogy télire bevonul a dutyiba, ahol kosztot, kvártélyt kap, s mindig meleg van. Előre kiszámolta, hogy a balhéért nem kaphat többet két hónapnál, ha az „csak” szabálysértésnek minősül. Amikor túl volt a dolgon, odasétált a rendőrkapitányság ügyeleteséhez azzal, hogy csukják le, mert... S a leghidegebb napokat biztonságban, melegben, s nem üres gyomorral, szépen kihúzta. Egyébként biztos volt a dolgában, mert amikor a nyomozó a kezeire pillantott, tudta, hogy nyert ügye van, azonnal elhiszik, hogy megcsinálta a balhét. Két tenyere nem árulkodott arról, hogy mostanság megerőltette, megkér- gesítette volna munkával. A rendőrök is biztosra mentek, amikor ellenőrizték. — Ha valaki nem dolgozik, az még nem jelent közveszélyes munkakerülést. Egyébként is, hazánkban nincs munkakényszer, törvény nem írja elő, hogy csak munkából származó jövedelemből lehet megélni. Előfordul, hogy a szülők vállalják felnőtt gyermekük eltartását, vagy úgymond adnak még neki egy kis időt az iskola után, amíg munkába állna. Ha lottónyereményből vagy örökségből származó vagyonból képes valaki magát fenntartani, az az ő dolga, ha munkakerülő életmódját nem kapcsolja össze bűncselekménnyel. Ugyanígy, ha a jól szituált vendéglőtulajdonos eltartja férfi barátját, akkor az az ő magánügyük. Ám ha a férfi barátot több hölgy tartja el az „ősi mesterségből”, az már nem magánügy. A férfi ilyen esetben közveszélyes munkakerülő, a hölgyekkel pedig az erkölcsrendészet foglalkozik — válaszolt első kérdésünkre Kecskeméti László őrnagy, a Ceglédi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának • vezetője. — Mely korosztályokra jellemző leginkább a kmk? — Általában a 35 és 50 év közöttiekre jellemző, hogy ha sokáig nem dolgoznak, előbb- utóbb bűncselekményeket követnek el. A középkorosztályú- ak túlnyomó többsége azért válik munkakerülővé, mert súlyos anyagi.. terhek.< nyomják, a gyerektartá^i díjak, áz OTP- törlesztés fizetése elől menekülnek úgy, hogy kilépnek állandó munkahelyükről, s alkalmi munkából, idővel pedig bűncselekményekből tartják fenn magukat. Ugyanis az ilyen emberek már képtelenek az anyagi terhek miatt új családot alapítani. Igaz, az alkoholizálás a legtöbb esetben motiválja a munkakerülő életmód kialakulását. — Napjaink igazgatásrendészeti gyakorlatában, a büntetés alkalmazásában van-e igazán hatékony nevelő módszer a munkakerülők szabálysértéseinek csökkentésére? — A szabálysértési büntetésnél a nevelés háttérbe szorul a megtorlással szemben. Gondolok itt a rövid idejű szabadságvesztésre, ami nem igazán nevelő hatású, illetve ellenkező végletbe csap át. Ugyanis a kmk-st megfogjuk, elítéljük, tehát megtoroljuk vétkét, bekerül egy viszonylag laza büntetés-végrehajtási intézetbe, ott találkozik a „nehézfiúkkal”, vagyis kijáratjuk vele a „börtöniskolát”. Ez így nem jó. A bírósági büntetőeljárásban már vannak nevelő célzatú kísérletek, nem csak a hagyományos nevelő-javító munkával. Az őrizet alatt végeztetett munka vagy akár a szakmai képzés már inkább eredményre vezethet. — Van-e nyilvántartás a rendőrségen a kmk-sokról? .— Nincs. Ha lenne, akkor valamennyiüket rendszeresen tudnánk ellenőrizni.. Egy ilyen nyilvántartás elkészítéséhez valamennyi hatósági szerv koordinált tevékenysége sem lehet elég, hiszen a közveszélyes munkakerülők esetében nagy a látencia, azaz a felderítetlenség, éppen a már korábban említett okok miatt is Tehát vagy alibiállás vagy az, hogy a szülők, a barátok, illetve barátnők vállalják az eltartást, akadályozza a pontosabb felderítést. — Miként ítéli majd meg a rendőrség azokat a munka- nélkülieket, akik nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, ezért nem dolgoznak? — Ez egy új probléma. A rendezés jogi gyakorlata még nem alakult ki, s Cegléden egyelőre nem is okoz gondot. Ugyanis a városban vagy körzetében mindenki el tud helyezkedni. ha nem is a szakmájában. Persze, ha valakit már jól ismernek a munkáltatók, s tudják, hogy rendszeresen, munka közben is italozik, lehet akármilyen jó vízvezeték-szerelő, nem fogják alkalmazni. Egyébként mi, rendőrök is számítunk arra, hogy a munkanélküliség mibenléte pontos jogi megfogalmazást nyer, s akkor már nem leszünk bizonytalanok, mint eddig a közveszélyes munkakerülés megítélésében. Aszódi László Antal Emlékünnepség Felszabadulási emlékünnepséget tartanak október 29-én délután Jászkarajenőn és Kő- röstetétlenen. Az első rendezvény 15 órakor kezdődik a tetétleni Árpád-emlékműnél, és éjfél körül diszkóval zárul a nap a jászkarajenői művelődési házban. Nem csak gazdálkodóknak Hol épülhet tanya? Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 19-i ülésén felülvizsgálta a tanyák fejlesztésére kijelölt területekről szóló 1975-ös határozatát. Szükségessé tetté ezt, hogy az elmúlt tízegynéhány évben megváltozott a gazdasági környezet, zöld utat kaptak a vállalkozások, közöttük a mezőgazdasági jellegűek is. Az új országos építési szabályzat már azt is engedélyezi, hogy a kijelölt területeken új tanyákat is építsenek. Meg kell jegyezni a£t is, hogy az új földtörvény és a már említett építési jogszabály már nem teszi kötelezővé, hogy a tanyát építő vagy vásárló mezőgazdasági foglalkozást űzzön. A tanyatulajdonosoknak azonban figyelmükbe ajánljuk, hogy a tanyák fejlesztésére nem kijelölt külterületen továbbra is csak az épületek állagát megóvó munkát, karbantartást, felújítást, illetve 25 négyzetméternél nem nagyobb bővítést szabad végezni. Ilyen területeken új lakás építése tilos. A legalább 1500 négyzet- méter nagyságú külterületi földön legfeljebb 30 négyzet- méter alapterületű tartózkodó és gazdasági melléképületei helyezhetők el. A végrehajtó bizottság határozata tartósan fennmaradó területté nyilvánítja Cegléd környékén a Simon dűlőt, a Kemencés dűlőt, a Külső Ger- je telepet, a Váróczi dűlőt, a Gerje dűlőt, a Kökény dűlőt, a Tanhoffer dűlőt, a Lestánsz- ki dűlőt, a Némedi dűlőt, a Vinke dűlőt, a Kőkút laposát és a Réti dűlőt. Abony külterületén: a Belsőerdőt, a Temető dűlőt, a Kerek-tót, a Vasút dűlőt és a Sashalmi területet. Albertirsa határában: a Homokrész II. és IV. külterületet, a Temető dűlőt, az Iskola dűlőt és a Bolti dűlőt. Csemőn az I., a II., és a IV. kerületet. Ddnszentmiklóson a Nyáregyházi út jobb oldalát. Jászkarajenőn: a Vásártér dűlőt, a Kisharangos dűlőt, a Bolt dűlőt, a ’ Csárdalapos-Bel- sőjenőt. Mikebudán: a Telki utat, a Dánosi utat, a Mikebudai utat, az Ereklyés út mindkét oldalát. Tápiószőlősön: a Bogarast, a Ceglédi úti és az Annus-tanyákat. Űjszilvános: a Szőrös pusztát, az 1/20, a 3/31 jelű területet és a II. számú körzetet. Dánszentmiklős Törpék A törpék visszatérnek címmel egyfelvonásos zenés mesedarabot mutat be október 24-én 14 órakor a Mini Víg- színpad Ddnszentmiklóson a művelődési házban. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) h Kírlapliír A Gubody utcába, a régi I tüdőgondozó helyére költözött j a ceglédi főposta hírlaposztá- \ lya. A felújított épületben kultúrtermet is kialakítottak, ahol a szakmai tanfolyamok is helyet kapnak — balra lent. A hírlapraktárt most rendezik be — jobbra lent. Felső képünkön a felújított épület, ahol egyszerűbb az ügyfélfogadás. (Apáti-Tóth Sándor felvételei)
