Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
4 1988. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Megelőzve a törvényt Szálloda épül Dunaharasztiban a 19-es kilométerkőnél található a stílszerűen 19-esnek elnevezett étterem. Híres tisztaságáról, jó konyhájáról. A tulajdonosát, Fodor Endrét azonban nemcsak ezért ismerik, hanem kifogyhatatlan energiája és ötletessége miatt is. Az étterem amíg a Taksony és Vidéke Áfészé volt, lerobbant egységnek számított. Fodor Endre azonban villámgyorsan rendbe hozta, újabban pedig nagy építkezésbe fogott azétterem mögött. Hat hónap alatt — közben harminc napig anyaghiány miatt szünetelt a munka — az új üzletét 65 százalékosig készítették el. Ekkor betoppant egy osztrák üzletember, aki biliárdterembe akarta ölni a pénzét Magyarországon. Aztán — elébe menve a törvénynek — kft.-t alakított a Taksony és Vidéke Áfész-szel és az Agrobankkal. Az üzlet mozgatója természetesen Fodor Endre, aki emellett a saját étterme építését sem hanyagolja el. Milyen lesz a két étteremmel közös telken álló szálloda? Százhúsz ágyas, tekepályával, biliárdteremmel, élőzenével, műsorral, minden szobában színes tv-vel, sörözővel, a szállóvendégek számára reggelizővel. Egyszóval 3 csillagos, mert az állam ezt a minőséget támogatja, öt évig az adót csak részben kell kifizetni. A tervek készülnek, télen az adminisztrációé a szó, de tavasszal kezdik a munkát. Két évtizedes per Szentendrén Igazságát keresi az asztalos A Pfeil család Szentendre régi iparosfamiliái közé tartozott. A felszabaduias magániparosként érte őket a Vasúti villasor 19. szám alatt álló műhelyükben, amely telken a családi házuk is állt. Az akkori városi tanácstól írásos engedélyt kaptak arra, hogy a felszabadulás után is magániparosként tevékenykedhessenek. Ez utóbbi ténynek később nagy jelentősége lesz! Delegáció Pfeil Gyula 1950-ben mint asztalos, a szentendrei kocsigyárba ment dolgozni. Hamarosan szakszervezeti bizalmi, mintakocsi-készítő munkás lett. Egy év múlva az üzem főmérnöke megkérdezte tőle, hogy kölcsönadná-e á Vasúti villasori műhelyből a család gyalugépét, mert a kocsigyáré tönkrement. Pfeil Gyula azt válaszolta, hogy a döntés az édesapja kezében van. Néhány nap múlva az üzemből delegáció ment a Pfeil-műhelybe. Amikor azonban meglátták a jól gépesített helyiséget, új ötlet született: dolgozzon be az asztalosfamília a kocsigyárnak, így legalább az utóbbi biztosan teljesíteni tudja a tervét! Tisztességes egyezség jött létre, mindkét fél megtalálta a számítását, rendben is volt minden. Pfeilék dolgoztak, kapták a fizetést, a gyár állta a műhely rezsijét. Amikor életbe lépett a kisajátítási törvény — a kocsigyár rögtön kérte a tanácstól a Vasúti villasor 19. alatti ingatlant. A tanács erre azt mondta, ám legyen, de fizessen az üzem 200 ezer forintot, s a családot csereingatlannal elégíti ki a tanács. Talán mondani sem kellene, hogy a cégnek nem volt pénze. Annyira nem, hogy még az adófizetést is elhanyagolta, amely pedig az államnak járt volna a Pfeilék műhelye után. Per indult a felek között, a bíróság megítélt az asztalosoknak egy bizonyos összeget, s ezután ebből fizették az adót. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, de az a fórum is az asztalosoknak adott igazat. Ezután újabb fordulat következett: levél ment a minisztériumba. Az aláírás nélküli gépelt papíron az állt, hogy Pfeilék felajánlják a műhelyt a kocsigyárnak. A minisztériumból kijött két hivatalnok, akik megállapították, hogy ezt a műhelyt nem lehet államosítani. Leégett Minden változatlan maradt, Pfeilék a régi megállapodás alapján tovább dolgoztak, ám 1973-ban leégett a műhely. A felelősség megállapításáért újabb per indult, s a bíróság kimondta, hogy a tűzkárért a vállalat a felelős: A kocsigyár 1974-ben ismét a tanácshoz fordult a kisajátítási kérelemmel. Az utóbbi most nem adott helyt ennek. A minisztérium azonban határozatot küldött a szentendrei földhivatalba, mely szerint a Vasúti villasor 19. szám alatti ingatlan 1951 óta államosítva van. Erre a földhivatal az államosítás tényét 26 évvel az- előttre bejegyezte. Szinte beleszületett a szakmába Pfeilék a határozatot megtámadták, az első fokú bíróság kijelentette, hogy államosítási ügyben nincs jogköre, a Legfelsőbb Bíróság viszont helyt adott az óvásnak, ám az Ipari Minisztérium kérésére az aktákat az ügyészség kivette a bíróság kezéből, s megszületett a határozat, mely szerint az államosításokkal kapcsolatban nincs jogköre a bíróságnak. Az államosítás tehát a Pfeilék esetében is érvénytelen. Belefáradt A kocsigyár utódja (ma Erdészeti Gépgyártó Vállalat) most árulja a Vasúti villasor 19. szám alatt fekvő ingatlant. A családi házzal és a leégett műhellyel együtt. A „birtok” értéke ilyen állapotban is legalább 3 millió forint. Mindeddig csak azért nem került rá vevő, mert a városi tanács a tulajdonviszonyokat a felsorolt bírósági határozatok ellenére sem tartja tisztázottnak. A történet sokkal bonyolultabb annál, mintsem egy cikk keretein belül vázolni lehetne. Pfeil Gyula minden állításáról dokumentumokkal rendelkezik. Hiába meggyőződése, hogy igaza van, lassan belefárad a küzdelembe. A szép telken ezalatt az enyészetnek kitéve állnak az épületek. Vajon hoz-e az idő megoldást? Vicsotka Mihály ingázóknak Vágányfelújítás Október végétől vágányfelújítási munkák folynak a fővárosban, a Nagykörúton. A BKV szakemberei a tervek szerint november 8-ig végeznek a feladattal. Ez idő alatt a körúti villamosok helyett a Móricz Zsigmond körtér, illetve a Fehérvári út és a November 7. tér között autóbuszok járnak. Jó, ha az erre haladó ingázók is számolnak ezzel. Koncentrált vitaminok Tököli méhészdinasztia Tökölön egy csendes faluszéli házban családi vállalico- zás keretében működik hazánk egyik legnagyobb méhészete. Saftics György és két fia az országhatárokon túl is elismert szakember. A négyszáz család méh szorgossága, no meg a gazdák hozzáértése eredményeként évente mintegy 300 mázsa akác- és vegyes virágméz kerül tőlük az üzletek polcaira. De ezzel korántsem teljes a termékskála, hiszen még mintegy kilencféle méhpempöt, nyomelemekben igen gazdag virágport is értékesítenek. Apró műanyag üvegecskékbe csomagolva propoliszos oldatot is forgalmaznak. A vitaminokat koncentráltan tartalmazó propoliszból naponta pár csepp jó közérzetet és frissességet biztosít. Képeinken: Takó Gyula félliteres üvegbe palackozza az akácmézet (felső kép). Saftics Ákos a korszerűen felszerelt •üzembem a tízszázalékos alkoholban feloldott proppliszr cseppeket tölti az apró fiolákba. Kép és szöveg: Hancsovszki János Régi és mai alkotók Szigetszentmiklósi művészek A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet közössége egymásfél évvel mindig a környezete előtt jár. Ez a sommás vélemény alakult ki a gazdaságot ismerők körében. Tisztelik gyors reagálókészségüket, ahogyan a gazdasági körülmények változásaihoz igazodnak, ahogy mérlegelik, mikor kell fejlesztem vagy átszervezni, — Jó csapat ez a mienlk — magyarázza a kivívott tekintély okát dr. Kovács Árpád elnök, akinek némileg késve gratulálok a kitüntetéséhez, mert elfoglaltságai miatt nehéz volt megszervezni a személyes találkozót. A magyar földmunkásmozgalom kiemelkedő alakjáról, a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosáról elnevezett Nyisztor György-díjat minden évben tíz mezőgazda- sági szakembernek ítéld oda a MÉM különbizottsága. Ezzel rendszerint az ökonómiai, az üzemszervezési munka, a fejlesztés magas színvonalát ismerik el. Volt mit értékelni vendéglátóm szövetkezetében is, hiszen nincs olyan esztendő, amikor ne rukkolnának elő újabbnál újabb ötletekkel, s ma már országszerte elismert ipari tevékenységük is. Az élelmiszerprogram keretében maguk dolgozzák fel termékeik egy részét. Ezt az arányt még tovább akarják növelni. Gyorsan, rugalmasan szüntetnek meg olyan tevékenységeket, melyek gazdasági terheit nem viselheti el a tagság. Külön értékelték a környező gazdaságokkal kialakult kapcsolataikat. A csonthéjasok telepítése után megállapodtak, hogy a dunakeszi konzervgyárba szállítják a termést, a Kösd határában termő málna pedig a dunakeszi hűtőházba érkezik nyaranta. Kooperatív készségnek nevezik mostanában azt a tulajdonságot, mely a szövetkezet vezetőiben kialakult, élen a karmester szerepét betöltő elnökkel, aki nem szerénységből állítja, hogy a kitüntetés — bár ő vette át — a vezetőtársaknak is szól. — Nem túlzóm el az elnök szerepét — mondja, s közben én magamban hozzágondolom; az első ember személyiségének, módszereinek meghatározó szerepe van a munkahelyi légkör, a közösség alakulásában. — Ügy gondolom — folytatja —, hogy az én feladatom itt az: jól tájékozottként kezdeményezzek, impulzusokat adjak a kezdeményezésekhez. Nagy szerencsém, hogy nem kell elvesznem a részletekben, mert tájékozott, hozzáértő kollégákkal dolgozom, Ha egyikük átmenetileg vagy netán végleg kikerül a munkafolyamatból, a másik azonnal a helyére állhat. Ezt nagyon fontosnak tartom. Ez csak akkor lehetséges, ha a légkör nyílt, a döntések vitában érnek meg. — Parasztcsaládiban nőttem fel. úgyszólván beleszülettem a szakmába — tekint vissza az eddig megtett útra, amely a történelem szeszélyes évtizedeiben kezdődött, A mai Szlovákiából 1947-ben gyermekfejjel éli meg az áttelepítést. A Békés megvei Nagy- bánhegyesre kerülnek. Üj lakóhelyén 1959-ben már a termelőszövetkezet szervezője, alapító tagja, majd mezőgazdasági technikusként főagro- nómusa A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szakmérnöki diplomát szerez, aztán Vácra kerül, ahol a járási tanács felvásárlási csoportvezetője. Jár-kel a területen, megismerik, tekintélye lesz. Levelező tagozaton elvégzi a Politikai Főiskolát. Foton 1967-ben egyhangúlag a Vörösmarty Termelőszövetkezet elnökévé választják. Ekkoir harmincéves. Sok átszervezés,, egyesülés koncepcióját kell kidolgoznia, feszültségeit magában és az általa vezetett embercsoportok lelkében levezetnie. Nő a terület, változnak az nevek. Egyszer,Béke, aztán megint Vörösmarty a gazdaság neve. Egyesülnek Rákospalotával, a kosdi Lenin Tsz-szel. Ne részletezzük a hektárokat, a termelési értékeket, melyekről oly sokat írunk. Elegendő megemlíteni, hogy a pár évvel ezelőtt még majdnem hétezres létszámú szövetkezetben ma alig dolgoznak többen másfél ezernél, mert o gazdaság átszervezése radikális intézkedéseket követelt az egyébként nem túl jó termőföldekkel rendelkező tsz-ben, ahol az iparnak kell pótolni a hiányzó bevételeket. Szocialista módon, mindenki kenyerét biztosítva kellett ezt a feladatot megoldani. Az idén 75 millió forint nyereségre számítanak, ami annyi, mint amikor még hétezer dolgozót foglalkoztattak. Pedig az idén is gondokat okozott az időjárás, a vezetőket meglehetősen aggasztja a baromfiágazat sorsa. Dr. Kovács Árpád 1975 óta tagja az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, hosz- szú ideje elnöke a Pest Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének, ahol ma már szintén foglalkozni kell a megújulás feladataival A kérdés csak az, hogy lehet győzni mindezt idővel, energiával. — Csak úgy — vallja meggyőződéssel —. ha az ember másfajta tevékenységgel piheni ki magát. A hobbijait említi, a barkácsolást, a vadászatot. Mindig kiegyensúlyozott, nyugodt, s azt mondja, így van ez otthon is. Pedig, mint bevallja: munkál benne bizonyos érzelmi- értelmi kettősség, amit részben a gyermekkori emlékei okozhatnak. Ám az embernek le kell győznie az érzéseit, nagyobb teret adva az értelemnek. Kovács T. István Szigetszentmiklós képzőművészeti értékei gazdagok. A temetőben kopjafák, szív alakú sírkövek és közvetlenül 1848 után a szabadságharcot idéző piros-fehér-zöld színű gyermekkoporsó-maradványok idézik a múltat. Akkortájt Szigetszentmiklóson élt és alkotott Istrebski lengyel festőművész is. A múlt egy fontos eseménye: Biró Lajos etnográfus a XX. század első évtizedében itt telepedett le, világhírű óceániai gyűjteményét megőrizte hazánknak, nem adta át magas összeg ellenében sem a londoni British Museumnak. A város azzal is megbecsülte egykori nagy fiát, hogy az egyik általános iskolát róla nevezték el. Adott a lehetőség, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött világhírű óceániai gyűjteményének egy részét — Párizsban, Londonban nincs ilyen erejű csendes-óceáni kollekció —, Szigetszentmiklóson is bemutatták. A 30-as években avatták fel Borbereki Kovács Zoltán első-világháborús emlékművét, mely e műfaj egyik legszebb hazai alkotása. A Csepel Autógyár művelődési központi® előtt áll Mikus Sándor „Énekelő munkások” című bronzcsoportja, — a belső térben Kovács Margit kerámiái és Blaski János moz- zaiikja jelenti a vizuális élményt. A 70-es években avatták fel a lakótelepen Lisztes István József Attila-szobrát. A II. számú általános iskolában Mattioni Eszter hímes- mozaikja, — a művésznő legfontosabb murális alkotása díszíti a homlokzatot —, az Erdei Ferenc Általános Iskola aulájában Szabó István plasztikája látható. A dunaharászti HÉV és a szigethalmi híd közötti festői szépségű folyó minden szögletét megfestették Székács Zoltán, Bazaine stílusában Molnár Sándor, Pásztor Gábor, Bakallár József, Gacs Gábor, Medgyessy László. A város és környéke nevezetes festője Nádasdy János, az egykori Vaszary-tanítvány dokumentációs értékkel tárja fel valósághű festményeivel a parasztarcokat, a Haraszti út egykori viskóit, a gyöpszál megroggyant házait. Méltó társa Kocsis László főiskolai tanár, aki rövidre szabott életében emlékezetes képeket festett a Tebe folyókáról, a bányatóról. A folyamat sértetlen, egyik nemzedék munkáját követi a másik. Nádasdy János, Kocsis László és Szabó Béla után jönnek a fiatalok, Somogyi György, Kosch Péter, Zsin Judit és társaik, — ők Szentendre, Felszabadulás, október 20—21. Aranyeső Yuk- kában. 22—23. Kobra, 24. Ve- zeklés I—II., 25—26. A rózsa neve. Dunakeszi, József Attila. 23-án A smaragd románca, 24. A Nílus gyöngye, 24—25. Trón, avagy a számítógép lázadása, 25. Hanussen I—II., 26. Halálraítéltek utcája. Vörös Csillag. 20—21. Ügy érezte, szabadon él, Nyomás utána! 22—23. Az amerikai feleség, A bátor emberek, 24. Zuhanás közben. Szigetszentmiklós, Kossuth. 21. Titánia, Titánia, avagy a düblőrök éjszakája I—II, 22. Piedone Afrikában, 23. King Kong, 24—25. A szakasz. Dunaharaszti, Béke. 19—20. Kobra, 22—23. Szerepcsere, 24. Camorra, 26—27. Titánia, Titánia, avagy a düblőrök éjszakája I—II. Budaörs: Szabadság 21. alapították meg az Insula. Kört. Szemléletük is új, témaviláguk nemkülönben. Komoly segítséget jelentett az a tény, hogy a tanács épületet bocsájtott rendelkezésükre, ahol közös műhely segíti fejlődésüket. Hozzájuk- tartozik az ambiciózus Puha Ferenc is. Nemes céllal működött a Németh István fotóművész vezette grafikai műhely is, — Somogyi Győző, Decsi Ilona, Kéri Imre és mások munkáiból szervezett házi tárlataiknak nőtt a közössége. Kár, hogy ez a képzőművészeti forma megszűnt Szigetszentmiklóson függetlenül attól, hogy Németh István fotóikkal szerkesztett arcképcsarnoka jelentős dokumentum. Camorra, 22—23. A szakasz, 24. Őrült római vakáció, 25, 2001. Űrodüsszeia I—II. Gyál, Dózsa. „Panoráma mozivideo”: Nagysikerű filmek videokivetítőn, 24. Én szép kis mosodám. Vecsés, Nemzeti. 21. Miss Arizona, 22—23. Vágyrajárók, 24—25. Kémek a sasfészekben I—II. Ráckeve, Szabadság. 22—23. Smaragderdő, 24. Nézz körül, 25. Spagettiház. Dabas, Kossuth. 20. Hajsza szárazon és vizen, 21. A zsaru és a szex, 22. A pokol katonái, 23. Az álarcos lovas legendája, Becéző szavak, 24. Az álarcos lovas legendája, A mi kis ügyeink. Nagykáta, Rákóczi. 20—21. Kémek a sasfészekben I—II, 22—23. Nincs kettő négy nélkül, 24—25. Az erdő kapitánya, Tüske a köröm alatt. « Vitában érlelődnek a döntések