Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

PEST MEGYEI VflÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM I,»« forint 1988. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK A JKSZ történetében még nem volt hasonló Bizalmi szavazás az elnökségről A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn kezdődött ülésének har­madik napján, szerdán 37 tagú munkacsoportot választott a kommunista szövetség belső élete és tevékenysége reformja irányelveinek kidolgozására. A plénum egyhangú szavazással felmentette KB-elnökségi tisztségéből Bosko Krunicsot, Milan Renovicát és Kole Shirokát, valamint 3 ellenszavazat leadása mellett Franc Setincet is. Krunics JKSZ központi bizottsági tagságát sem tartotta meg. Renovica 1986 és 1987 júniusa, Kru­nics pedig 1987 és 1988 júniusa között a JKSZ IvB elnökségé­nek elnöke volt. Ez a négy személy ugyanis maga kérte fel­mentését. Szerdán Belgrádban véget ért a JKSZ KB ülése. Előtte, az esti órákban, titkosan sza­vaztak a KB-elnökség 10 ál­landó tagja iránti bizalomról. Andjelko Kovacsevics, a sza­vazás lebonyolítására megvá­lasztott bizottság elnöke hang­súlyozta, hogy a jugoszláv párt történetében ilyen eset még nem fordult elő, és a szerve­zeti szabályzat sem tesz róla A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB október 19-1 ülé­sén Brar.ko Mikulics kormányfő, Dusán Dragoszavac és Jo- szip Vrhovec a KB tagjai Vendég Azerbajdzsánból A Remiiben tárgyait Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Szvetlána Ka- szumovát, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt titkárát, aki az Azerbajdzsáni SZSZK nap­jai rendezvénysorozat kereté­ben tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A vendég tegnap ellátoga­tott a Pest Megyei Műanyag­ipari Vállalat solymári gyárá­ba, ahol üzleti tárgyalásokat folytatott a Pemü vezetőivel, Horváth Ferenc vezérigazga­tóval, Benkő László igazgató­val és Szabó Ferenccel, a vál­lalati tanács elnökével. A megbeszélésen szó volt cipő­ipari alkatrészek szállításáról, különböző szerszámok cseréjé­ről .és egy Puma cipőket gyár­tó üzem esetleges bakui tele­pítéséről. Csúszás az MO-ás építésénél Átadták az első szakaszt Tegnap délután megnyitot­ták a forgalom előtt az MO-ás autópálya első szakaszát, az M5-ÖS és az 50-es főközleke­dési út közötti részt. Ez a rö­vid, de rendkívül jelentős út- szelet csupán három kilomé­ter hosszú. Ugyanakkor a pá­lya többi részén a terv sze­rint haladnak a munkálatok­kal a kivitelezők. Mint Bá- nóczi István, az UTIBER fő­mérnöke elmondta, jelenleg körülbelül negyvenszázalékos készültség jellemzi a körgyű­rű első részén a kivitelezést. Tovább folynak a földmunká­latok a Csepel-szigeten, jól haladnak a két híd szerelésé­vel is a generálkivitelező Híd­építő Vállalat és az alvállal­kozó cégek szakemberei. A dunaharaszti 51-es út süllyesztése azonban a tervek­től eltérően csak , tavasszal kezdődik meg, mivel a tegnap átadott részre összpontosítot­ták a legtöbb erőt, munkás­kezet és gépet, elhalasztják a dunaharaszti műveletet. Ez azért is tűnik ésszerű meg­oldásnak, mivel nem lehet tudni, mikor esik le az első hó, márpedig ez akadályozná az előrehaladást. Ugyanakkor a feltúrt területen a közleke­dés is nehezen bonyolódna. említést. A szavazáson a KB 14G tagja vett részt. A biza­lom megerősítéséhez az elnök­ség minden tagjának legalább 80 szavazatot kellett megkap­nia. A KB-elnökség állandó tagjai közül Ivan Brigics 123, Dusán Cskrebics 68, Radisa Gacsics 125, Stefan Korosec 129, Marko Orlandics 128, Mi­lan Pancsevszki 86, Ivica Rá­csán 129, Stipe Suvar 126, Va- szil Tupurkovszki 128, Vidoje Zsarkovics 120 szavazatot ka­pott. Nyomban a szavazás ered­ményének ismertetése után Dusán Cskrebics lemondott tisztségéről. Kijelentette, hogy elhatározását erkölcsi kény­szer diktálja. Ezután Szlobo- dan Milosevics, a Szerb Kom­munisták Szövetségének elnö­ke kérte, hogy ebben az ügy­ben később hozzanak végleges döntést. Javaslata válasz nél­kül maradt. Így a központi bizottság Du­sán Cskrebics (Szerbia) kivé­telével elnökségének kilenc tagját ismét megerősítette tisztségében, s öt új tagot kell majd választania. A plénum végül egyhangú­lag elfogadott határozatban rögzítette azt, hogy a JKSZ-re milyen feladatok várnak az ország jelenlegi politikai, gaz­dasági és társadalmi válságá­nak leküzdésében. A doku­mentumot később hozzák nyil­vánosságra. A központi bizottság rövid megszakításokkal összesen 36 órán át tanácskozott. ★ Az ülésen a Szerb Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottsága beadványban kezde­ményezte, hogy Kole Shirokát, Azem Vllaszit és Szvetiszlav Dolasevicset, a Koszovói Kom- (Folytatás a 2. oldalon) Pártdelegáció Mongóliába, Kínába Lukács Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével szerdán pártkül­döttség utazott Mongóliába és Kínába. A látogatásokra a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívása alapján kerül sor. A delegáció elutazásánál je­len volt Csu An-Kang, a Ki nai Népköztársaság, Dangászu- rengijn Szaidan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió nagykövet­ségének követtanácsosa. j^cy~>n, cs\_ Párt- és szakszervezeti vezetek találkozója Markáns érdekképviselet A társadalmat érintő egyes kérdésekről és a szakszerve­zeti mozgalom megújulására! kapcsolatos elképzelésekről foly­tattak megbeszélést szerdán a SZOT székházában az MSZMP Politikai Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Taná­csa elnökségének képviselői. A találkozón a Politikai Bizottság tagjai közül részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Berecz János és Né­meth Miklós, a KB titkárai, Pozsgay Imre államminiszter. Jelen volt a megbeszélésen Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője. A SZOT elnökségét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Pál és Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kárai, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, Föcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezete, Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszer­vezete, Sáli Ferenc, a Helyi­ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Sza­bó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára kép­viselte. A SZOT-elnökség tagjai tá­jékoztatták az MSZMP képvi­selőit a tagságot foglalkoztató kérdésekről, a mozgalom szak­mai, ágazati, országos törekvé­seiről, a december elején sor­ra kerülő országos szakszerve­zeti tanácskozás fő céljairól. Hangsúlyozták, hogy ezt a szakszervezeti mozgalom gyö­keres átalakítása fontos kiin­duló állomásának tekintik. A munkamegbeszélésen egyetér­tés volt abban, hogy az orszá­gos tanácskozásnak a megúju­lás olyan hosszabb folyamatát kell elindítania, amelynek eredményeképpen egy, a dol­gozók érdekeit markánsan, erőteljesen védő és képviselő szervezet alakul ki. A szak- szervezeti mozgalom támogatja az MSZMP-nek a szocialista társadalom demokratikus fel­építésére irányuló törekvéseit. A Politikai Bizottságnak és a SZOT elnökségének a talál­kozón részt vevő képviselői egyetértettek abban, hogy a párt- és a szakszervezetek együttműködésében erősíteni kell az elvi, politikai jellegű partnerkapcsolatokat. Egy hajéban a miniszterrel Természeti értékek veszélyben Megbeszélésük témájának helyszínén, a Ráckevei-Dunán tartották ülésüket tegnap a Csepel-sziget országgyűlési képvi­selői. Hajóra szálltak a Kvassay-zsilipnél, hogy vendégüknek, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­ternek a helyszínen mutathassák be a Duna-ág térségében élők legnagyobb gondjait. A rendhagyó ülésen részt vettek az érintett területek, így a főváros XX. kerületé­nek, illetve Szigetszentmiklós es Báckeve körzetének taná­csi, párt- és népfrontvezetői. Ontotta fehéren habzó vi­zét a Ráckevei-Dunába a dél­pesti szennyvíztisztító, amely 100 ezer köbméter szennyvi­zet bocsájt a két zsilippel le­zárt, igen lassan mozgó fo­lyamba. Szigetszentmiklós partjaihoz érve a hajó gép­zaját is elnyomva húztak el fejünk felett a vadászrepülők. A taksonyi híd lábánál köz­vetlenül a parton sűrű fekete füst gomolygott, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának tűzkísérleti telepén gyakorla­toztak éppen. Többek között ezekről a A kormány és a kamara párbeszéde A stabilizáció első éve Munkatalálkozót tartottak szerdán a Minisztertanács és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. A megbeszélésen az idei év gazdasági folyama­tait elemezték, valamint a jö­vő évi tervről cseréltek véle­ményt. Beck Tamás — aki novem­berig, a kamarai választáso­kig kereskedelmi miniszter­ként az MGK elnöki tisztsé­gét is megtartja — felvetett néhány olyan témát, amelyben a kamara nem ért egyet a kormánnyal. így például a kamara és a kormány közötti párbeszédet nehezíti, hogy egyes gazdasági kérdések megítéléséhez a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. Ugyancsak vitatott téma a vállalatok szocialista export­jának támogatása. A kamara véleménye szerint a vállala­tok az elmúlt években állam­közi szerződések alapján, a kormány biztatására növelték jelentősen rubelelszámolású kivitelüket. Az idén azonban az érdekeltség — a szabályo­zás változása miatt — jelen­tősen csökkent. Az idei eredményekkel kap­csolatban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes el­mondta, hogy 1988 a stabilizá­ció első évének számít, és eb­ből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő év­re szóló tervezőmunkával kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mivel az adósságterhek miatt forrá­sokat kell kivonni a gazdaság­ból. Ugyanis csak így biztosít­ható az adósságállomány növe­kedésének mérséklése. Ilyen körülmények között valameny­nyi jövedelemtulajdonosnak áldozatot kell vállalnia. Az idén elsősorban a lakossági vásárlóerő szabályozása bizo­nyult eredményesnek, s ennek kedvező hatásai a gazdasági egyensúly alakulásában érez­hetővé váltak. Ugyanakkor a vállalati vásárlóerő-kiáramlás meghaladja a tervezettet. A vállalati nyereség összege 70- 80 milliárd forinttal több a számítottnál. Jövőre ilyen mér­tékű eltérés nem engedhető meg. A pénzügyi restrikció ellené­re a gazdasági szabályozásban számos kötöttség feloldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import- és bérliberalizáció. Várható, hogy a társasági tör­vény életbe lépése is éreztet­ni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. A kormány képviselői által elmondottakra Zányi Jenő, a kamara alelnöke válaszolt. Véleménye szerint részletesen elemezni kellene, hogy milyen területen haladta meg a nye­reség a tervezettet. Villányi Miklós pénzügymi­niszter annak a véleményének adott hangot, hogy sokszor a vállalatok sürgetik a piaci vi­szonyok megteremtését, s ami­kor a piac működni kezd, ak­kor viszont tiltakoznak ennek számukra hátrányos hatásai ellen. Márpedig, ahol telítetté válik a piac, ott erősödik a verseny. Medgyessy Péter és Beck Tamás rövid zárszavával feje­ződött be a kamara és a kor­mány munkatalálkozója, amelynek legfontosabb ered­ménye a két vezető szerint az volt, hogy a korábbinál jóval részletesebben és alaposabban megismerték egymás állás­pontját. gondokról szóltak az illetékes tanácsi vezetők. Dr. Bolla De­zsőtől, a Hazafias . Népfront Csepeli Bizottságának titkárá­tól a főváros határát elhagy­va Pongrácz Gábor, Sziget­szentmiklós tanácselnöke vet­te át a szót, és sokkal keve­sebb 'örömteli dologiról szá­molhatott be, mint a csepe­liek. Hiszen mindenki lát­hatta,. Budapest mezsgyéjénél véget ért a partvédelem. A le­szűkült meder kotrásért kiált, ám ennek egyik nagy akadá­lya a sokat vitatott úszóláp. Más véleményen volt e kér­désről Konkoly János, a Kövizig igazgatója, Szabó Sándor, a KVM természet- védelmi osztályának helyettes vezetője és dr. Sághy Vilmos, a Közép-Duna-vidéki Intéző- Bizottság elnöke. A térség legnagyobb gond­ja mégsem az úszóláp védel­me, hanem az infrastrukturá­lis hiányosságokból.. adódó helyzet. Az, hpgy a főváros déli részeit a Csepel-szigeti kutakból látják el egészséges ivóvízzel, de ezektől a ku- taktól néhány száz méterrtyi- re szemétlerakó helyek és szennyvízleeresztők szennye­zik a környezetet, s — a geológiai adottságok miatt — a talajt is. Ugyanakkor le hetetlen állapot, hogy a szi­get községeitől a csápos ku­tak a főváros számára elszív­ják a vizet, viszont a Fővá­rosi Vízművek minden egyes (Folytatás a 3. oldalon.) »*»•**- •* V^.lßtF A térkép tanúsága szerint a ráckevei szeméttelep és a Fővá­rosi Vízművek kútjai között még egy kilométer távolság sincs. Vita a kollektív szerződésről Csak a parlament dönthet Az elmúlt napokban több szakszervezeti testület és szakszervezeti tisztségviselő a sajtó nyilvánossága útján emelt szót amiatt, hogy vé­leményük szerint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán a szak- szervezetek veszítenének jo­gaikból. A viták középpont­jában a kollektív szerződések sorsa, a szakszervezetek bizo­nyos egyetértési jogának ha­tályon kívül helyezése áll. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal­ban az MTI munkatársának elmondták: A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló mi­nisztertanácsi rendelet ter­vezett módosításának néhány kérdésében — így a kollektív szerződések és a szakszerve­zeti bizalmiak bizonyos jogai­nak tekintetében — eltérő vé­lemények kaptak hangot, mind az állami és a különfé­le érdekképviseleti szervek részéről, mind pedig az ál­lamigazgatáson belül. Döntés azonban a vitatott kérdések­ben nincs és nem is lehet, hi­szen a Munka Törvényköny­vének módosítására csak az Országgyűlésnek van joga. A kollektív szerződés körüli vitában a munkaügyi kor­mányzat álláspontja az, hogy nem indokolt a kollektív szer­ződés megkötésének jelenlegi kötelezettségét fenntartani. Ha ugyanis a kollektív szer­ződés előkészítésekor a felek nem tudnak megegyezni, nincs olyan fórum, amelyhez dön­tésért fordulhatnának. A munkahelyi vezetők és a szakszervezeti bizalmiak kap­csolatát elsősorban nem jog­szabályoknak kell rendezniük, hanem az együttműködést a kölcsönös érdekeknek kell meghatározniuk. Ha ennek az együttműködésnek a talaján bizonyos kérdésekben mégis vita keletkezne, akkor a szak- szervezeteknek változatlanul megmarad az egyetértési jog­nál jóval erősebb, halasztó hatállyal bíró kifogásolási, vétójoguk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom